Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-13 / 242. szám

Péntek. 1061. október 13. 4 A második világháború még izzó zsarátnokait el kell tüntetni A magyar külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyülésen Péter János külügyminisz­ter felszólalt az ENSZ-köz­gyülésen. Beszéde elején azt fejtegette, hogy a nemzet­közi helyzet romlása bizo­nyos tekintetben az általá­nos javulas valamiféle visz­szahatasaként jött létre. Nyilvánvaló, hogy az általános és teljes le­szerelés eszméje az egész világon minden várakozá­son felül nagy tért hódí­tott — hangsúlyozta —, amikor a szovjet kor­mányfő. N.viklta Szergeje­i les Hruscsov a közgyűlés 14. ülésszakát és a világ közvéleményét a szó leg­teljesebb értelmében meg­lepte az általános és teljes leszerelés gondolatával, mint ami az egyetlen lehet­seges üt az emberiség szá­mára. hogy elkerülje a ter­monukleáris világégést, em­lékezzünk vissza, milyen reakciót vallott ez ki egves körök részéről Itt. a közgyű­lésen A legkülönbözőbb vi­lágnézetű és politikai felfo­gású számos delegáció álta­lános megkönnyebbülésével szemben a nyugati szövetsé­gesek vezető hatalmai min­den elképzelhető érvet moz­gósítottak mér pusztán a gondolattal szemben is. Azokban a hónapokban olyan kijelentéseket hal­lottunk. hogy az általános és teljes leszerelés egész gondolata nem egyéb, mint utópia. Kinoa próbálkozásokat lát­tunk. ahogyan egyesek még az -általános éa teljes lesze­relés- szó használatát is ke­rülni igyekeztek. A napokban viszont hal­i lottuk. amint az Egyesült Államok elnöke ezt mon­dotta: -A háború eszkö­zeit meg kell semmisíte­ni. mielőtt azok semmisí­tenek meg bennünket-. Az általános és teljes lesze­relte gondolatának frontét­törése és szakadatlan hódi­tasa valóban minden képze­letet felülmúl. Itt jön azonban a fordu­lópont. Ezekkel a kedvező fejleményekkel párhuzamo­san határtalan fenyegetőzé­seket bocsátottak szabad­jára. Amit ma látunk és hal­tunk. mindazt bele kell helyeznünk a közelmúlt történéseinek összefüggé­sébe. Senki nem tudja pontosan, miért hullott atombomba Hirosimára te Nagaszakira a második világháború legvé­gén; azt azonban már tud­hatjuk, miért nem került sor atombomba bevetésére a koreai háborúban. A nyugati szövetséges hatalmak, amint az atomfegyver monopóliu­mát elvesztették, többé nem számíthatnak arra. hogv megtorlás kockázata nélkül alkalmazhatnak atomfegy­vert. Ettől az Időtől kezdve az emberiség nagy tömegeit több válságos alkalommal és a világ különböző részein a Szovjetunió növekvő nuk­leáris és termonukleáris ereje vedte meg az atomhá­ború pusztításától. Péter János ezután arról beszélt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet legkriti­kusabb pontja volna azt gon­dolni. hogy a válság abban a javaslatban gyökerezik, amelynek célja, hogy kös­sünk békeszerződést mind­kél német állammal te ren­dezzük Nyugat-Berlin ab­normális helyzetét. Az ilyen ostobasagokat azért, találták itt kl egvesek, hogy félreve­zessék azokat a delegáció­kat. amelyek nem járatosak Közép-Európa ujabb kori történetében. A második világháború még Izzó zsarátnokait el kell tüntetni, hogy végre való­ban béke legyen Közép­Európában. A békeszerző­désre és Nyugat-Berlin ab­normális helyzetének rende­zésére tett javaslatok tehát semmiféle békés helyzetet nem zavarnak. Ellenkező­leg. a javaslatok éppen arra irányulnak, hogy békét te­remtsenek ott, ahol eddig nem volt béke. A magvar külügyminisz­ter ezután arról beszélt, hogy a világhelyzet jelenlegi romlásának legmélyebb oka a gyarmati rendszer felszá­molásának feltartóztatha­tatlan folyamatavai függ össze. Ezután követelte, hogv még a közgyűlés mostani ülésszaka alatt állítsak hely­re az, ENSZ-ben a Ktnai Népköztársaság törvényes jo­gait, ma.id az ENSZ-titkár­ság feladatainak és felépí­tésének átszervezésével kap­csolatos problémákról be­szélt, s végül kitért az ügynevezett -ma­gyar kérdésre*, amely az Egyesült Államok iminar rutin lépéseként ismét a közgyűlés tárgysorozatán van. Őszintén szólva a dolog bennünket nem nagyon ér­dekel — hangsúlyozta —. minden tiszteletem az egye­sült nemzeteké, de a kérdés valóban nem nagyon érde­kel bennünket., sőt még az Egyesült Államok kormá­nyának is kellemesebbnek tűnne, ha meg tudna tőle szabadulni. Nos, mi hajlan­dók vagyunk az Egyesült Államoknak megkönnyíteni, hogy tekintély veszteség nél­kül megszabaduljon a kér­déstől. De az is világos, hogy amig a kérdést lé nem ves/ik napirendről, addig nem tárgyalhatunk. Mi per­sze türelmesek vagyunk. Időnk van bőven, az idő pe­dig nekünk dolgozik. Ismét­lem, kedvező feltételek kö­zött hajlandók vagyunk se­gíteni az Egyesült Államok kormányának, hogv megsza­baduljon ettől a hideghábo­rús kérdéstől. Ebben az együttműködési szellemben a magyar delegáció ázt ki­vánja a közgyűlés mostani ülésszakának, hogy küszö­bölje ki a hidegháborús kérdéseket és fordítsa minden erejét a jelenlegi romlás okainak megszüntetésére, a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdítására — fejezte be beszédét Péter János. Egy amerikai újságíró leleplezései: AZ AMERIKAI HÍRSZERZŐSZOLGÁLAT Akárcsak U—2-vel tör­tént kudarcnál, most is ta­gadni próbáltuk a nyilván­való igazságot. Üjra megmu­tattuk a világ előtt, amely : — legalább ls mi ezt vór­| luk — egy szóra hisz Ameri­kának. hogv szavunk semmit sem ér. William Eitz Ruy (Nem York állambeli demok­rata) írja, hogy 24 órával az invázió után -a külügymi­nisztérium hivatalos képvi­selői a kongresszus előtt ha­tározottan tagadták, hogy a Központi Hírszerző Hivatal­nak. a külügyminisztérium­nak. vagv bármelyik más kormányintézménynek vala­milyen köze volt az invá­zióhoz*. A rosszabb, sokkal rosz­szabb színjáték az Egyesült Nemzetek Szervezetében ját­szódott le. Itt ENSZ-képvise­lőnknek. Stevenson egy vesz­tett te szénnyes ügyben koe­Összeült az ENSZ-közgyülés Csütörtökön délelőtt — magyar idő szerint 15.50 óra­kor _ összeült az ENSZ-köz­gyülés politikai bizottsága, hogy döntsön saját napirend­jének kérdésében. A politikát bizottság na­pirendjén szereplő kérdések elsőbbsége tekintetében vé­leménykülönbségek állnak fenn a különböző küldöttsé­gek között. A Szovjetunió és a szocialista országok kije­lentették, hogy véleményük szerint elsőnek az általános és teljes leszerelés kérdését kell megvitatni a politikai bizottságban. A nyugati ha­talmak ezzel szemben azon vannak, hogy előbb a nuk­palitikal bizottsága leérts fegyverkísérletek megszüntetésének kérdését vitatnák meg. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége ilyen értelmű ja vaslatot terjesztett a bizott­ság elé. India viszont azt ja­vasolta. hogy a bizottság fog­lalkozzék a nukleáris fegy­verkísérletek önkéntes mora­tóriuma meghosszabbításá­nak kérdésével. Elsőnek Zafrullah Khan, a pakisztáni küldöttség vezető­je szólalt fel, aki a nyugati elgondolást támogatta. Hasonló értelemben szó­lalt fel Brooks kanadai, Be­launde perui es Zoppi olasz küldött is. (MTI) XIX. kára tette presztízsét. A ku­bai képviselőnek az ameri­kai invázióval kapcsolatos vádoló szavaira felelve. Ste­venson kategorikusan tagad­ta. hogy az Egyesült Álla­moknak bármiféle köze len­ne a Castro-rendszer meg­döntésére irányuló kísérlet­hez. Az olyan vád — mond­ta — a -kommunizmus zsar­gonjában* megfogalmazott hazugság-szövevény. Steven­son hozzátette: »Ha Castro rendszere ellenségeskedéstől fél. akkor ez a kubalak. nem pedig az amerikaiak ellensé­geskedése ... Hg Castro rendszerét megdöntik, akkor a kubaiak és nem az ameri­kaiak fogják megdönteni. Nem gondolom, hogy az Egvesült Államok feladata megvédeni dr. Castrót a for­radalma által kitűzött célok elárulásából eredő következ­ményektől*. Kis partizán hadmüvelet? Bór még a televízió nézői is — akik egykor áhítattal tekintettek Stevensonra — undorodva fordultak el et­től a látványtól, az ameri­kai hivatalos személyiségek még mindig nem akartak szembenézni az igazsággal. Elhatározták: egyáltalán nem inváziónak tüntetik fel az inváziót, hanem csupán kis partizán-hadműveletnek, legfeljebb 200—300 ember részvételével, akik közül ál­lítólag soknak sikerült kap­csolatot teremtenie a Kuba teiületén lévő lázadó erők­kel. Castro gyorsan eloszlat­ta ezt a legendát. Mintegy 1200 foglyot állítót közszem­lére. Még azt is lehetővé tet­te számukra, hogy a televí­zióban számoljanak be törté­netükről. Itt., a vakító fény­ben sokukat felismerték, hogy Batista fejvadászai vol­tak te csaknem mindannyian kijelentették, hogy a Köz­ponti Hírszerző Hivatal fél­revezette őket. Kuba és a Központi Hír­szerző Hivatalnak a Batista­féle banditák a szélsőjobb­oldaliak iránt táplált lelke­sedése — ez egyszerűen utol­só fejezet abban a könyvben, amelyben a cselekményszá­lak — ha lehet ígv kifejezni — mtnd hasonlítanak egy­másra. Iránban. Guatemalá­ban, Laoszban. Kubában —, a Központi Hírszerző Hivatal mindenütt gyengéd érzelme­ket táplált a XIX. századbeli társadalmi nézeteket valló militaristák s a kislétszámú, gazdag uralkodó klikkek iránt, amelyek eéyáltalan nem gondoskodtak az ural­muk alatt levő sok millió ember jólétéről. Az ilyen kormányok létrehozása csak fékezte az illető országok fejlődését, s propagandalehe­tőségeket szolgáltatott Hrus­csovnak. A Reporter c. fo­lyóirat a következőket irta a kubai kudarcról: *A tragikus epizód ... egész sor egyértelmű kérdést \etett fel a Központi Hír­szerző Hivatal tevékenységé­iel kapcsolatban. De emel­lett nagyon ketseges. hogy az újabbkori kubai történelem­ben lejátszódott véres zavar­gások után az invázió — még siker esetén is — élet­képes politikai megoldáshoz vezethetett volna Kuba kí­vülről történő felszabadítása, kívülről reá kénvszerített kormány — nem ez a leg­ígéretesebb út a szilárd ku­bai demokrácia megteremté­séhez. s a kubai nép szociá­lis és gazdasagi helyzetének megjavításához Ez ma már nemcsak Kubában köztudo­mású. hanem — ami sokkal fontosabb — egész Latin­Amerikában is*. Pillantás a jövőbe *Ha igaz. hogv a hivatal (a Központi Hírszerző Hiva­tal) dolgozta ki az invázió terveit, mostoha gyermek­ként bánt a kubai ellenállás vezetőivel te helyettük irá­nyította a hadmüveleteket, akkor — következteképp — megengedtük e kormányhi­vatalnak, hogv bármilyen akciókat végrehajtson a kongresszus engedélye nél­kül, kit éve a hadüzenetet*. (Paul ,1. Rodgers. Florida­állambeli demokrata jelenté­séből. amely 19«l. május 1­én hangzott el a képviselő­házban). -Azt akarom, hogy állás­pontom mindenki előtt vilá­gos leRven. A Pentagonnak, a katonai hivataloknak és a hírszerző intézményeknek a politikai vezetők szolgálatá­ban kell állniok. Saját ma­guk nem határozhatják meg a politikai irányvonalat. .. Ha az utóbbi hónapokban valamit megtudtunk is... ez mindössze annyi, hogy a ka­tonai körök, a Központi Hír­szerző Hivatal te más felde­rítő szervek egyre jobban beavatkoztak a kormány po­litikai funkcióiba egészen idáig menve, hogy megszab­ták a politikai irányvonalat, idegen tevékenységi szférába hatoltak be*. (Humphrey Minnesota-állambeli demok­rata szenátor beszédéből, me­lyet, 1981. május 3-án mon­dott a szenátusban). Ez a két idézet meghatá­rozza azt a problémát, amelynek jelentőségét te nagyságát az amerikai nép még nem ismerte fel teljesen. Nem a belső szervezet prob­lémája ez. Nem szervezési ellentétek azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy egy in­tézményben kell-e egyesíteni a felderítő te a végrehajtó funkciókat. Ez a kérdés — a demokrácia alapjait érinti. Ennek a kérdésnek ttj a lé­nyege. hogy a -fekete má­gia* (a szabotázs, az állam­csíny. az intervenció) elnyom­hat-e minden demokratikus amerikai funkciót és megha­tarozhatja-e a nép helyett or­szágunk politikai irányvona­lát anélkül, hogv tanácskoz­na a néppel, g közöl hé vele. hogy mi forog kockán Nem kétséges, hogy rtií á válasz erre a kérdésre. Országunk alkotmánya ér­telmében csak a kongresz­szusnak van joga háborút üzenni. Ma azonban gyakor­latilag olyan nagy méretek­ben alkalmazzuk a -fekete mágiát*, s az álhazafias ti­tokzatosság olyan leplével vesszük azt körül, högy sem a népnek, sem a kongresz­szusban levő házőrző ebei­nek sincs a legkisebb elkép­zelésük arról, mi fog történ­ni. — mindaddig, amíg az esemény be nem következik, \agyis amikor mór túlságo­san késő van. A Központi Hírszerző Hivatal az ót lét­rehozó kongresszus fölé emelkedő szörnnyé vált. (Folytatás következik.) LE0NYID LENCS: $<ze>i>zeíej atyák Az olasz lapok ";.,krHn kötlik egy és ugyanazon szerzetesek fénykepeit. Va­lamennyien szakállas, tiszteletre méltó fér­fiúk. durvaszövteü, sötétbarna csuhában, derekukon kötéllel. Csupasz lábukon bőr­szandál feketéllik. Arcuk nyájas, szemük vagy az ég fele irányul, vagy némi meg­vetéssel tekint ránk: meddig élsz még — úgymond — a bűn fertőjében, szegény gyermekem?! A nevük: Carmelo atya, Venanzio atya, Agripplno atya, Vittorio atya. Benigno atya. Valamennyien a Kapucinus-rend tag­jai. Szicília szigetén, Madsarino varoská­ban vnn egy knlostof — ott szolgálták a szentatyák az istent. ....k-. a derék szerzetesek­Most azonban npk nlnps! )dPJÜki hogy -szivük az istenhez szárnyaljon-, nincs idejük imádságra: börtönben ülnek. Az egymást követő kihallgatások, s a bör­töncella szigorú rendje nem ad lehetősé­get a szent szemlélődésre. A szerzetes atyák, a nyomozók kifejezé­sevei élve, Carmelo Lo Bartolo bandita bűntarsai. Ez a bandavezér a legközvetle­nebb kapcsolatban volt a hírhedt Maiiéval. — a titkos banditaszervezettel. Lo Bartolo. aki a múltban földhözra­gadt paraszt volt. eladta lelkét az ördög­nek és a szicíliai földmagnasnkhoz szegő­dött, titkos szolgálatra. Amikor a háború után az egész szigeten fellángoltak a pa­rssztmegmozdulások. Carmelo Lo Bartolo a csendörökkel együtt, géppisztollyal a ke­zében. védelmezte a földesúri birtokokat. Ezért jutalmat is kapott. Az egyik nagy­birtok ura. akinek javait Lo Bartolo egv véreb dühével védelmezte — bérbeadott neki egy darab szántóföldet, a szerzetes­rend pedig kijelölt számára saját területé­ből egv kertrészt. Lo Bartolo: aki nappal paraszti munkát, végzett, éjjel pedig fosz­togatott, rabolt — sa.iát kezűleg nem gyil­kolt. mert ö volt a banda sajátságos -mi­niszterelnöke*. agyközpontja. Lo Bartoló­nak óriási befolyása volt a környéken, s titkát sokan ismerték. Szicíliában a Mafia hatalma máig is erösebb a rendőrség te a csendőrség nataimánál. Carmelo Lo Bartolo ügyének nyomozati anyaga ktez filmforgatókönyv, méghozzá az olasz neorealizmus legjobb hagyomá­nyai szerinti... Éjszakai lovaglások lopott lovakon, éjszakai összecsapások a rendör­séggel. választékosan udvarias hangú zsa­roló levelek ... A banda tagjai — két szegény parasztfiú, Filippo Nicoletti te Gierolamo Adsolina, valamint a 42 éves Giuseppe Salemo — barmikor készek vol­tak teljesíteni a vezér bármilyen paran­csát. Amikor Francecco Cannadát tízmiltó Urára megzsarolták, azzal fenyegetve, hogv ha nem fizet, elrabolják feleségét te gyer­mekét — a banda tagjai Lo Bartolo régi esernyőjéről leszedett szövetből készült fe­kete álarcot öltöttek, kilesték az áldozatot te soforjének szemeláttára agyonlőtték, mert Cannada közölte a rendörséggel, hogy zsarolják. A rendőrök megtalálták "Jj álarcokat te házkutatást tartottak to Bar­lolónál. Meg is találtak az esernyő ma­radványait. Lo Bsrtolot te három -beosz­tottját- azonnal letartóztatták, A Ifi év es Nicoletti nem tudta elviselni a börtönélet megprobállatasait, a kihallgatá­sok alatt reszketett te mindent elmondott, amit tudott. A nyomozók megragadták ezt a szalat te hallatlan nehézségeket leküzd­ve — mert a banditák zsarolásának áldo­zatai a Mafia bosszújától tartva, gyakran nem tettek vallomást — fokozatosan fel­göngvölték az egész ügyet. Igv keveredett a dologba Colaiannf gyógyszerész. A ban­diták 3 millió lírát követeltek tőle. A gyógyszerész alkudozni kezdett. Elenged­tek neki 1 millió lírát, de az továbbra is alkudott. Végül 1 millió lírában állapod­tak meg. Amikor azonban a gyógyszerész megfizette az 1 milliót, újra zsarolni kezd­ték. Itt Lo Bartolo megszegte a banditák becsületkódexét: ha a zsaroló megkapta áldozatától a pénzt, köteles minden esz­közzel védelmezni a kifosztott embert. Miután Lo Bartolo egy évet börtönben ült, cellájában felakasztotta magát Az

Next

/
Thumbnails
Contents