Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-13 / 242. szám

Péntek, 1991. október IS. 2 Iiádár János elvtárs beszéde a parlamentben (Folytatás az t. oldalról.) Van ennek a nyilatkozatnak egy része, amelyben az áll, hogy ezeket a bűnösöket a világ legtávolabbi zugáig üldözni fogják és kiszolgáltatják őket. bárhol is Iegvenek. Ez is tetszett nekünk. Nos. hogyan fest ez a jelenlegi NATO-gyakorlatban? Nehéz volna rövid idő alatt személy szerint felsorolni azokat a bebizonvítoltiin kegyetlenkedő fasiszta hóhérokat, akik ma olyan területen és körben működhetnek, ahol a NATO-hatalmaknak — ha akarnák — nem Is nagyon kellene őket keresniök. Csak kezilket kellene klnyújtanlok és megfoghatnák őket, s ahogyan a nyilatkozatban szerepel, átadhatnák vádlóiknak, azoknak a népeknek, amelyek ellen kegyetlenségeiket elkövették, példaképpé* három nevet említek. Speidel tábornok Franciaországban megszállóként működött, és felel azokért a kegyetlenkedésekért, amelyeket ott a hitlerista haderők elkövettek. Nem a világ valami eldugott zugában van, hanem Párizsbon, mint a NATO eiirópHi szárazföldi csapatainak főparancsnoka. Hasonló a helyzet Heusinger volt náci tábornok kai, aki viszont Washingtonban '-'alható, mint a NATO katonai tanácsának elnöke. Ugyanígy egy Wagner nevű, volt náci ellentengernagy ma is ellentengernagy, és a NATO tengeri erői egy részének főparancsnoka. Bonn fegyveres erőinek jelenleg olyan volt náci tábornok a főparancsnoka, akit a Szovjetunióban, mint háborús bűnöst elitéltek. Ki az hát, aki megtartotta a megegyezéseket és ki az, aki nem tartott® meg? Korábban a megszállt Németországban — mielőtt ott kialakultak volna az önálló államok — valóban megszállási zónák voltak. Abban a zónában, ahol a Szovjetunió volt, monopolisták nem jutottak hatalomra, nácik nem jutottak főparancsnok! tisztséghez, hanem felelőcségre vonták <* megbüntették azokat, akiknek megbüntetésére a nagyhatalmak ünnepélyesen fogadalmat tettek é« megállapodást kötöttek. Az USA-ról és a NATO-ról nem lehet lemosni azt a gyalázatot, ami azáltal szállt reá, hogv az embertelen szörnyűségeket elkövetett vadállatokat ma fontos funkciókban tartja és kivonja a büntetés alól. A Szovjetunió elhatározta, hogy bekét kell kötni Németországgal és fel kell számolni a második világháború maradványait és ezzel az abnormális nyugat-berlini helyzetet A nyugatiak most nagy lármát csapnak, azt mondják. hogy a feszültséget ezáltal a Szovjetunió idézte elő. Ez hazugság, a népek tudatos megtévesztése. A Német Szövetségi Köztársaságban mostanában tömeggyűléseken, fasiszta szervezetek felvonulásain, ünnepségein, gyűlésein kormánytagok szólalnak fel és nyíltan más ország területeinek elfoglalását sürgetik. Hosszú volna itt felsorolni, hogy mit tartanak a revansista kalandorok saját tulajdonuknak, de mi magyarok nagyon jól emlékszünk a második világháború alatt sokszorosított és terjesztett náci térképekre. amelyeken a mi Dunántúlunk, mint a hitleri birodalom része volt feltüntetve. Olyasfajta a felfogásuk, hogy ahol, amerre valaha német ember élt, vagy él, az körülbelül mind őket illeti meg: ebből következik aztán, hogy meg akarják hód'tani, meg akarják szállni az egész világot. Fegyverkeznek, revansra készülnek, nem ismerik cl a második világháború eredményeként kialakult határokat, s Nyugat-Berlinből puskaporos hordót csinálnak. Minden nép és minden olyan kormány előtt, amely felelősséget érez népe sorsáért, ott áll a kérdés: ml a teendő ebben a helyzetben? Ilyen viszonyok között alakult ki az a nézet — a szovjet kormány álláspontja, a mi kormányunk álláspontja, a varsói szerződésben tömörült valamennyi kormány álláspontja —, hogy fel kell számolni a második világháború maradványalt, meg kell kötni a békét a két Németországgal és véget kell vrtni annak, hogy Nyugat-Berlin háborús góc, puskaporoc hordó legyen. Az USA kormánya, a NATO más felelős tényezői ez idö szerint minden hivatalos megnyilvánulásukban fenyegetőznek: — arról beszélnek, hogy nyugat-berlini jogaikat mindenképpen megvédik é6 azokért harcolni fognak. Először is a mi fogalmaink szerint joga mindig annak van, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. Az Egyesült Államok kormánya, Anglia kormánya, Franciaország kormánya nem tett eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyek a megszállási joggal együtt jártak, s így jogokról sem beszélhetnek. Másodszor: olyan csodát még nem látott a világ, hogy h« egy háború befejezéseként — még ha tizenhat évvel később is — békeszerződést kötnek, bárkinek is megszállási joga maradjon. A NATOhatalmaknak szembe kell nézniök ezzel. Ma a Szovjetuniónak, a szocialista világnak és — benne a Német Demokratikus Köztársaságnak is — az Igazsága mellett ereje is van és meg kell mondani, hogy ez a nagyobb erő. Az Egyesült Államok felelős kormánytényezői folyton azt mondják, hogy valamilyen elmaradást kell behozniok. Hol van ez az elmaradás? Kiderül, hogy elmaradás mindenekelőtt két területen van: a legkorszerűbb fegyverek — a reaktív fegyverek, az interkontinentális rakéták — terén és a hagyományos fegyverzetben A világ azonban megváltozott. Van erő — és kell Is, hogy legyen —, amelyik éber és készen áll: a szocialista világ ereje. Ez ac erő vissza tudja tartani a nagyon forró fejűeket, meg tudja fékezni őket, ha netán provokációra szánnák el magukak Ezzel összefüggésben meg kell mondanom, hogy mi helyeseljük azokat az intézkedéseket, amelyeket a védelmi erő fokozása érdekében a Szovjetunióban és a szocialista tábor más országaiban végrehajtottak. Ezek közé sorolható a Szovjetunió kísérleti atomrobbantasai újrakezdésének bejelentése. Természetesen az volna a legjobb, ha nem volna atomrobbantás a világon. Ez magától értetődik, s ezt a szovjet kormány nyilatkozata is hangsúlyozza. A szovjet kormányt a helyzet kényszerítette erre a rendszabályra. A Szovjetunió védelmi erejének továbbfejlesztése feltétlenül szükséges, hiszen nemcsak a Szovjetunió. népeinek biztonságáról, nemcsak a szocialista világ országainak biztonságáról, hanem a világ összes népeinek biztonságáról és békéjéről van szó. niök. szenvedniük és pusztulniuk. Védjük a békét azért is, mert mi nem félünk a két társadalmi rendszer békés versenyétől. Meggyőződésünk. hogy a békés versenyben is a szocialista rend lesz a győztes, mert a világ népei előbb-utóbb mellette döntenek. Kormányunk híve a háborús veszély teljes megszüntetésének, s ezért népünk támogatásával küzd az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes és végleges f el számolásáért. Természetes, hogy mi békét akarunk, mert meg akarjuk valósítani második ötéves tervünket. Hasonló békés tervek foglalkoztatják az egész szocialista világot. Minden szocialista ország békében akar élni, s népének javát akarja előmozdítani. Az SZKP hamarosan összeülő XXII. kongresszusáról Kiemelkedő példa erre a Szovjetunió. Pártunk küldöttsége hamarosan elindul a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára. Jelen lehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyszerű programjának elfogadásánál. Milyen nagyszerű program és milyen nagyszerű távlatok! Tíz esztendő múlva a Szovjetunió megelőzi a jelenleg legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat az egy fóré jutó termelésben; húsz esztendő múlva mar a Szovietunióban lényegében felépül a kommunista társadalom, a jelenlegi hatalmas és fejlett ipart a hatszorosára, a mezőgazdaság hozamát három és félszeresére növelik; általánossá teszik a középiskolai oktatást és a középiskolásokat kollégiumokban nevelik; a közlekedési eszközök igénybevétele díjtalan lesz; nem lesz lakbér és boldog, elégedett lesz az emberek élete, íme, a békés építőmunka nagyszerű távlatai! De a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa mégsem csak a szovjet nép számára jelentős, hanem az egész szocialista világ, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára, a világ népei számára is, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja azért harcol, hogy kivívja az emberiségnek az általános és teljes leszerelést, a háború nélküli világot. Ez a nagyszerű cél az egész emberiséget érinti! Igaz szívvel kívánunk tehát sok sikert a Szovjetunió Kommunista Pártj8 kongresszusának, a szovjet népnek. amely nemcsak saját magának, hanem a világ más népeinek ts utat tör. A következő öt évben hazánkban befejeződik a szocialista társadalom megalapozása Ébereknek kell lennünk! Ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk saját kötelességünket. Nekünk is kötelességünk, hogy gondoskodjunk az ország védelméről. Kormányunk is megteszi azt, amit meg kell tennie. Különböző intézkedéseket tettünk, hogy honvédelmi képességünket növeljük és magunk is hozzájáruljunk ahhoz a hatalmasabb erőhöz. a szocialista világ erejéhez, amely a háborús agresszorokat féken tartja, ha pedig provokatív lépésre szánnák el magukat, megfelelő leckében részesíti. Milyen intézkedéseket tettünk? Többek között gondoskodtunk arról, hogy a magyar hadsereg fegyverzetét korszerű színvonalra emeljük. Az Intézkedések közé tartozik az is. hogy a kétéves szolgálati idejüket a közeljövőben letöltő katonákat ideiglenesen visszatartottuk. Ébereknek kell lennünk, készenlétben kell lennünk. Ezért népünk érti is, támogatja is, helyesli is ezeket az intézkedéseket, Ezzel összefüggésben szeretnék köszönetet mondani az országgyűlés tagjainak, magának az országgyűlésnek azért, hogy jóváhagyta a német békeszerződés kérdésében augusztusban kiadott kormánynyilatkozatot. A magyar kormány — mint ezt már nyilatkozatában is leszögezte és ahogy ezt most az országgyűlés saját nyilatkozatában megeresitetíe — mindazokkal az államokkal együtt, amelyek erre készek lesznek. meg fogja kötni a békét a két Németországgal. ha pedig az NSZK erre nem hajtandó, akkor a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar kormány legjobb meggyőződése és lelkiismerete szerint jár el, amikor ezt a politikát követi a német kerdésben. A magyar népnek magának alapos okai vannak arra, hogy itt a kellő határozottságot tanúsítsuk. Magyarország — akkori urainak bűnéből — kezdetben Hitler harmadik birodalmának csatlósa volt, majd áldozata lett. A második világháborúban a magyar népesség felnőtt lakosságának nyolc százaléka vesztette életét. A hidállomány R5 százaléka, a vasúti berendezések 37 százaléka ment tönkre. Nagy lakásproblémákkal küszködünk — a második világháborúban egyedül Budapesten 27 000 lakás semmisült meg teljesen. Hogyan tudnánk mi élni és gazdálkodni, ha az a 27 000 lakás megmarad! Elpusztulj az állatállományunk 70 százaléka. Most eleget foglalkozunk a mezőgazdasággal, tudjuk, mit jelent ez. Az akkori nemzeti vagyon 40 százaléka pusztult el. Mindez elég okot ad a magyar népnek arra, hogy szembeszálljon a német imperializmussal és a német revanstörekvésekkel. Másik alapos és nyomós okunk az, hogy népünknek van mit védenie: nemzeti függetlenség, történelmi szocialista vívmányok birtokában van, békében él és dolgozik. Ez három olyan vívmány, amelynek védelmében mindent meg kell tenni. Harmadik okunk az, hogy mi felfogásunkban, meggyőződésünkben és érzelmeinkben szivünk minden vércscppjével szolidárisak vagyunk a Német Demokratikus Köztársasággal. Saját tervünkről szólva, úgy gondolom, ez a terv nemcsak egyszerűen a második ötéves terv, hanem ez az az ötéves terv, amelynek éveiben Magyarországon befejeződik a szocialista társadalom megalapozása és teljes lendülettel áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére. A terv megvalósítása a magyar nép nagy forradalmi vívmánya lesz! A célok elérése nagy munkát kíván. Az ipari termelés tervezett növekedését 70 százalékban a termelékenység emelésével kell biztosítani; a mezőgazdaságban is az egyik, fő követelmény,,a termelékenység növelése, a termelési költségek esökjsénté*e, A mezőgazdaságban ezzel együtt jár a szocialista nagyüzemi gazdaság megszilárdítása és megfelelő színvonalra emelése. Ami a mezőgazdaságot Illeti, meg kívánom említeni, hogy az- idei aszály természetesen kedvezőtlen következményekkel lárt és bizonyos közbülső feladatokat ró ránk. Fehér elvtárs részletesen és helyesen beszélt arról, mit kell tennünk, hogy az aszály miatt kiesett takarmányt pótoljuk. Meg kell oldanunk a takarmánykérdést. s bizonyos, hogy meg is oldjuk. Ahogyan az idei év aszályos volt, a következő talán nem lesz, de a harmadik meginl az lehet, mégis öt év alatt mindenképpen 23 százalékkal növekednie kell a mezőgazdasági termelésnek, s ha akarjuk, meg is tudjuk csinálni! Ami az aszályt illeti, az időjárást ma még nem tudja szabályozni a \ tudomány. Mégis mit látunk? A jól dolgozo embert, a jól dolgozó állami gazdaságot, a jól dolgozó termelőszövetkezetet az aszály sem sújtja annyira. Mi ebből a tanulság? Az, hogy az időjárás szeszélyei ellen az emberi munka a fő fegyver. Ami a termelőszövetkezetek fejlődését illeti, mindenki tanúsíthatja, hogy a termelőszövetkezetek megerősítésének folyamata minden évben gyorsabb, mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink döntő többsége jól dolgozott, az időjárás nehézségei ellen ls jól harcolt, s jól vizsgázott az a sok tízezer ember, aki korábban sohasem vezetett ilyen nagy gazdaságot. Biztosítjuk a termelőszövetkezeti vezetőket és tagságot: ha jól dolgoznak. akkor nagyon gyorsan teremtenek virágzó gazdaságot az egyébként még nagyon rövid ideje működő termelőszövetkezetek. A fejlődést nagymértékben segíti, hogy ebben a munkában az egyéni és a közérdek a legszorosabban összefügg. Oktatási reformunkról A tárgyalások hívei vagyunk Ml helyeseljük a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját, s helyeslünk minden intézkedést. amit ennek érdekében tesz. Külön üdvözöljük azt az augusztus 13-1 intézkedést, amellyel a Nyugat-Berlinben létesített kém- és diverzánsközpontot megfosztotta az akadálytalan közlekedés lehetőségétől. A varsói szerződés tagállamai. a mi kormányaink tárgyalásokat kívánnak, s annak hívei, hogv mindazok az államok, amelyek szövetségben voltak a második világháború alatt és együtt harcoltak a német nácizmus ellen, jussanak egyetértésre a német békeszerződes megkötésében. A nii pártunk, a munkásosztály pártja és amióta a világon a munkásosztálynak forradalmi pártja van, mindig a bekéért harcolt. Természetcsen mi is a békéért harcolunk, mert a háborúban mindig a népek millióinak, a dolgozó embereknek kell vérezKádár János ezután oktatásügyi törvényünkkel foglalkozott. Jó törvény, kívánatos, hogy megvalósuljon — mondotta.' Talán emlékeznek még arra az időre, amikor felbocsátották az első szovjet szputnyikot, s megkezdte keringését a világűrben. A kis >*bip-bip- hang halálra rémítette az imperialistákat. Az első szputnyik sikeres felbocsátása után sok amerikai folyóiratban és napilapban nagy cikkek jelentek meg a szovjet közoktatásról, és bizony hamarosan megtalálták az összefüggést a szovjet közoktatás fejlettsege és az első szputnyik felbocsátása között. Nem véletlen ez és nyugodtan mondhatjuk, hogy a mi haladásunk is nagymértékben függ a közoktatás eredményességétől. Ezért becsüljük mi a pedagógusok munkáját, akik az új generációt nevelik. Valóban. sok tekintetben munkájukon, a közoktatáson múlik az egész nemzet, az egész társadalom jövő fejlődése. A törvényjavaslat vitájában sokszó esett arról, hogy az iskolákban tudományos világnézetre kell nevelni a tanulókat. Arra szeretném kérni a pedagógusokat, hogy ezt értelmezzék helyesen. Először is különbséget kell tenni a gyermekek életkora és a különböző iskolatípusok között atekintetben, hogy milyen terjedelmű, témakörű legyen a tudományos világnézet oktatása és megalapozása. Semmi szín alatt nem akarjuk, hogy arra nem érett gyermekekkel valamiféle politikai jelszavakat magoltassanak be, s erre mondjak azt. hogv íme, világnézetet tanítunk. Mi a tudományos világnézet megalapozását kérjük a pedagógusoktól, hogy azután később, amint növ ekszik a gyermek és középiskolába. főiskolába kerül. megfelelően erősödjek politikai érdeklődése is. Tavaly egy belső tanácskozásunkon felmerült, hogy a gyermekőrsöket miről nevezzék el. Egy-két amolyan nagyon osz.tályharcos ember azt javasolta, hogy Marxról, meg talán Lasalle-ról, meg Engelsről kell az őrsöket elnevezni. A gyerekek valamivel jobb szerették volna, ha nyusziról, meg a mókusról. meg virágokról nevezhetnék el őrseiket. Mi a gyerekek mellett (álltunk ebben a harcban és inkább vállaltuk megint azt, hogy liberalizmussal meg revizionizmussal vádoljanak bennünket. (derültség.) A kommunista szakemberek nevelésének kérdésében egyetértek azzal, amit Kállai elvtárs mondott. Helyesen kell értelmezni a jelen és a jövő közti különbséget. Jelenleg különböző világnézetű. politikai szemléletű szakemberek dolgozhatnak hasznosad. A jövő követelménye azonban más. Minél távolabbra tekintünk. annál inkább szükséges, hogy minden, főiskolai és egyetemi tanulmányait befejezett fiatalember kommunista szakember legyen. Ez fontos társadalmi érdek és az egyetemekről kikerülő fiatal szakemberek személyes érdeke is. Szó esett itt arról is. hogy éttől a törvénytől és helyes végrehajtásától varjuk a kulturális forradalom telj.<;pgyőzelmét. Ezen azt értjük, hogy a szociaÍÍ8tfrJj^Itúrö győzedelmeskedik a közoktatásban, a nevelésben, a művészetben és általában a kultúra minden területén. A kulturális forradalom leglényegesebb pontja maga az ember, iskolai végzettsége, műveltsége, képzettsége. Ezért arra kell törekednünk, hogy az ifjúság és a felnőttek közül mindenki megkapja a megfelelő képzettséget és műveltséget, amire alkalmas és amit el szeretne érni. Jelenleg a főiskolai és egyetemi felvételeknél figyelembe veszik a származást. Vagyis 196 l-ben mérlegelik, hogy a szülők 193R-ban milyen társadalmi osztályhoz tartoztak. Pártunk napirendre fogja tűzni és megvizsgálja ezt a kérdést. Azt kell alapul venni, hogy melyik gyerek milyen értelmes, milyen jó a bizonyítványa, mik a törekvései, milyenek a jellembeli tulajdonságai stb. s ezek alapján kell eldönteni. hogy kit vesznek fel a főiskolára. Ebben a parlamentben nem kell' bizonygatni, hogy a Horthy-rendszerben a munkásság és a parasztság elöl a művelődés, az iskolák — klünösen a főiskolák — általában el voltak zárva. Ezt a történelmi hátrányt be kellett hoznunk. Az eddigi gyakorlat helyes, szükséges volt. De most mec keli nézni, hogyan (ovább. Valósz-ínűleg szükség lesz a szocialista társadalom viszonyai között is bizonyos ideig arra. hogy túljelentkezés esetén mérlegeljük, hogy a gyermekek szülei mivel foglalkoznak —. de nem azt, hogy 193R-ban mivel foglalkoztak. Bár már nincs burzsoá osztály, s az osztályellentétek általában eltűnnek, mégis egy ideig előnyt kell biztosítanunk a bányákban szenet fejtő bányásznak, a kohó mellett acélt öntő kohásznak. s a gép mellett dolgozó munkásnak, a földet munkáló parasztembernek, szövetkezeti tagnak, ha gyermekét főiskolára, egyetemre akarja beíratni. Az új közoktatási törvénynél is érvényesült az a helyes elv, hogy a nagy hord(Folytatás a 3. oldalon.)