Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

Siería, 1981. ektóber 11. 4 Hotel Operett címmel hétfőn este a Sze­gedi Nemzeti Színházban két előadásban nyújtottak at a közönségnek válogatott operettszámokat Offenbach, Lehár, J. Strauss és Kál­mán műveiből. Az Orszá­gos Rendezóiroda szokásos szegedi hétfő esti műsora ezúttal elnyerte a közönség tetszését. Nem adott keve­sebbet, mint amit ígért, s azt is jeles művészekkel tol­mácsoltatta. Latabár Kai­mán és La fa bár Árbád sok derűs percet szerzett a kö­zönségnek s a Szegedről nemrégiben elkerült bonvl­ván, Muesi Sándor minden fellépését meleg tapsok fo­gadták. A szovjet operett-prima­donna, Margaréta Petrova mint magyar előadóművész­nő is sikert aratott. Kedves bájával, kellemes énekkul­tűrájival megnyerte a kö­zönség tetszését. Illyés Ilo­na és Patlai Géza szereplé­se Jól illeszkedett az együt­tes munkájába. A televízió­ból ismert Váradi György mint konferanszié és ripor­ter egyaránt kitűnő volt. Ami kifogásolni való a hét­fő esti műsorban, az a szín­pad szegénysége. A műsor­hoz nem méltó, össze-vissza stílusú díszlet, s benne a zenekar lim-lomhoz hason­ló kottaállványa kissé lehű­tötte az egyébként jó ren­dezést és szereplést. l. r. Nagysikerű eredmények a Virágos Szegedért mozgalomban A Hazafias Népfrontban moet is a legjobbak között most mérik fel a Virágos soroljuk. Szegedért-mozgalom társa- A Fajtakísérleti Állomás dalmi munkájának eredmé- vezetője Bódi István, sok vi­nyeit. rágmag és több ezer palán­A körzetek, intézmények, ta ajándékozásával segítette üzemek virágfelelősei szép előbbre vinni mozgalmunkat. eredményekről adnak szá- _ , ,,, , , .. mot beküldött jelentéseik- Sz*gpd Állomás kőrnyéké­I II I SAKK > i i i ben. Annak ellenére, hogy nek rend behozásán ál. a Vas­n tavasz hűvös Idővel kel- """park l^tesit^sénril Bu dődött a nyár vége viszont W Sándor és Szabó B, Im­aszályös jellegűvé változott. re vezetésével 516 s az ilven kedvezőtlen idő- "™"kj,orLv L £ járás nem kedvezett a vlrá- brt«*d .'észvételév-ei mind™ gok fejlődésének, mégis szé- ÉU'ónyotk^trtő tarsa­pek az eredmények Már d«lmi olyan dolgozók is nagy Az Erdészeti Technikum számban csatlakoztak a moz- 3 ^ „„t—*utir t.„„i„ lettek elsők Szeged középis­kolái között. A Szegedi Ci­galomhoz, akik tavaly még nem ismerték fel a virágo- _ „nn _ _0_ sttós fontosságát. .7 ILát^ abfakainak D eme Imrené, Dugonics sz<ips<sgc. a7. új szegedi állo­utca 34 szám alatti lakos más virágosítása, a Szegedi például mintegy 50 m hosz- Kenderfonógyár dolgozóinak szúságú területen gyönyör­ködtette városunk lakóit vt- más utcafrontjának pompá­rágaival. Bozsó Antalné 40 zó virágai, a Sárga üdülő­méter körüli utcafrontját vi- telep . kedvezőbb csinosítása, rágosította. Gombkötő Antal ^tlenüi 85 éves bácsi fiatalos lendü- elöbbre vlnni szeged szépi­lettel csak ügy tudott virá- tését. gositani, hogy nagy mennyi- Még folynak az értékelé­sógű törmeléket távolított el s«k, s a népfront várja még a Lengyel u. 24 számú ház azokat a beszámolókat, ame­elől. Pióker Béla a Szivár- lyek e szép munka jelenté­vány utcában kezdeménye- seit adják, zett virágosítást. Az Üstökös Kt,ri lmr* utcában sokan összefogva ér-; tek el szép eredményeket. A Balfasor 32 sz. ház előtt Tóth Jenő 82 éves virágosí­tónk mutatott jó példát, mini Tal a bledi versenyen mu­latott kitűnő .játékával be­bizonyította, hogy a világ­bajnoki párosmérkőzésen mutatott gyengébb játéka csak átmeneti jellegű. A tá­madások és kombinációk fe­lülmúlhatatlan mestere 14 1 , pontot ért el (76%) s egy ponttal előzte meg legna­| gyob riválisát az amerikai Fisehert, Tal ezúttal is min­den játszmájában nyerésre játszott, győzni akarását ti­zenegy játszmában kísérte siker A második helyen a 18 éves Fischer végzett 13'/i ponttal. A fiatal amerikai bajnok teljesítménye igen jó, főleg a verseny első dí­jasai ellen játszott meglepő­en eredményesen, s a verse­nyen egyedül marftdt veret­len. A harmadik helyen hár­mas holtverseny alakult ki Gligorics. Keresz és Petinsz­ján között, akik egy ponttal maradtak el Fischer mögött. Portischtól. ha nagy ered­ményt nem is, de mégis töb­bet vártunk. Fiatal bajno­kunk még nem sajátította el a szovjet szakiskola har­cos. kezdeményező játék­módját, erről tanúskodik 12 döntetlen játszmája is. A verseny játszmaanyagá­ból bemutatjuk a Fischer— Tal játszmát. A játszma előzménye érdekes. Fischer eddig még egy játszmát sem a legidősebb társadalmi dol­gozó. Erkélyének virágai szépen pompáztak Vesznyin­szky Ferencné Klauzál tér 3 számú lakásán. Az udvar­vlrógosítósnál Sinkovicsné, Lenin körút 34 sz. lakost Vigyázzunk a fűtésnél! tudott Tal ellen nyerni, a négyfordulós világbajnoki döntőn Tal győzött 4:0 arányban. Az ifjú amerikai bajnoknak első ízben sikerült visszavágnia igen érdekes játszmában: Világos: Fischer Sötét: Tal I. e4. c5. 2. HfS. Hc6. 3. d4. cxd. 4. Hxd4, ef», 5. Hc3. Vo7. 6. g3. IIf6, 7. Hdb5!, Vh8. 8. Ff 4, HeS, 8. Fe2, Fc5? 10. FxeS. Vxe5, 11. f4. Vb8. 12. e5, a«. 13. exf. axb. 14. fxg. Bg8. 15. He4. Fe7. 18. Vdhl. Ital. 17. Hf6+. Fxffi. 18. Vxffi. Vc7, 19. 0—0—o:. Bxa2, 20. Kbl. Bafi, (Va5-re 21. b3! következik s sötét a Fh5 fenyegetéssel szemben tehetetlen) 21. Fxhő. Bb6, 22. Fd3, eít. 23. fxe!. Bxffi. 24. exf. Vc5. 25. Fxh7, Vg5, 28. Fxg8. VxfS. 27. Bhfl, Vxg7, 28. Fxf7-h Kd8. 29. Fe6. Vh«. 30. Fxd7, Fxd7. 31. Bf7. Vxh2, 32. BI(I7+, Ke8. 33. Bde7+. Kd8. 34. Bd7+. Kc8, 35. Bc7+. Kd8. 30. Bfd7. Kc8, 37. Bdl. hS. 38. Bb7. Vh5. 39. g4. VH3. 10. g5, Vf3. II. Bel+. Kf8. 42. Bxh5. Kg7. 43. BbO. Vg3. 44. Bdl. Vc7. 45. Blde. Vc8. 40. b3. Kb7. 47. Ba8. sötét feladta! •m | • * $ * 4 ' && 4 * 4 m. m. m • mm m m Ülést tart ax I. és IL kerületi tanács Forráskútra hívták ki a tűzoltókat. Maróti János termelőszövetkezeti tag is­tállójának a tetejét pusztí­totta el a tűz, amely a gaz­da vigyázatlansága követ­keztében keletkezett. Maróti János ugyanis oda rakta a tüzelőjét közvetlenül az is­tálló falához. A tüzelő ki nem derített módon meg­gyulladt, s a tűz pillana­tok alatt átterjedt az épület tetejére. A kár nem volt ugyan tűi nagy, mindössze 1550 forintjába került a A héten két kerületi ta- Az I. kerületi tanács pén­nács tart ülést. Csütörtökön teken délelőtt 9 órai kezdet­délelőtt 9 órakor a József tel tart ülést a tanács 107-es . ... .. , Attila sugárúti Postás Mű- számú termében. Az ülés , gondatlansag a gazdanak. ne velődési Otthonban a II. ke- napirendjén a tervfeladatok j ugyanezzel az erővel SOK­rületi tanács tart ülést. Ezen végrehajtásáról szóló beszá- I szorosa is lehetett volna en­a munkásosztály helyzetével molói a következő évre való ; nelc Bz osszegnek­kapcsolatos párthatarozat {elkészüIé valamint az' Gondoskodni kell a tüze­\ egrehajtasát, valamint a '1 .... kerület 1962. évi költségve- 19«2. evi koltsegvetesi terv­tését vitatják meg. javaslat szerepel. lő megfelelő tárolásáról. Iia nincs pince, sem külön erre a célra épített helyiség, a szabadban tárolt tüzelőt az épületektől legalább 8 mé­ter távolságra kell lerakni. Fontos az elővigyázatos­ság a fűtésnél is. Benn a lakásban ládában, vagy fémedényben tároljuk a tü­zelőt, legalább fél méter­nyire a kályhától, nehogy a kipattanó szikra esetleg azt meggyújthassa. A kikapart salakot és hamut le kell lo­csolni, mielőtt a hamutáro­lóba kitennénk. Az egyre kedveltebb elektromos hó­sugárzók is okozhatnak tü­zet vigyázatlanság esetén. Ezeket helyes rögzítetten, s lehetőleg éghetetlen alátét­re (például mozaiklapra) szerelve használni. m m Világos indul s a második lépésijén mattot ad! (Pal­ko6ka feladványa) A megyei bajnokság első fordulóján a Falemezgyár 9:3 arányban győzött Kis­kundorozsma ellen. Rádióműsor Szerda KOSSI'TH-RADIO 4.36 Rákóczi Induló. 4,M Hí­rek. 4,3j—7,ö9 vidáman. fris­sen. Közben: 5.0(1 Falurádió. 5 ora 30 Hirek. 6.20 orvosi ta­nácsok. 6,40 Hirdetöoszlop. 6.59 Időjelzés. 7,on Hírek. 7.10 Uj könyvek. 7.30 Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 9.00 Műsorismertetés. 3 ora 08 Technikai szünet. R.10 Operarészletek. 9.0n Nevető Iro­dalomtörténet. 9.20 Nepi zene. 10.00 Hírek. 10.1* Úttörő hír­adó. 10.30 Elhangzott műsoraink­ból. 11.50 Napirenden... 11.00 Deli harangszó. 12.15 Operett­reszlétek. 13.00 Látogató. El­beszélés. 13.20 zongoraművek. 1.1.15 Válaszolunk hallgatóink­nak. 14.00 Könnyű zene. 15.00 Hirek. közlemények. 15.09 idő­Járásjelentés. 15.1(1 Londoni le­vél. 15,30 Szüreti bal Népdal­iáték. 16.05 Szív küldi. 16.30 Eey vietnami tőkés portréja. 16 ora 40 Maksrov: Hós foiyó — kantáta. 16,55 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.15 A malájt lany. Részletek. 17.15 Az. Ifjúsági Rá­diószínpad bemutatója: Ferkó. a aztár. Rádiójáték. 13.15 Tane­zene. 19.05 Rach: HL (D-dur) szvit. 19.10 Könnyű zene. 19.54 Jó éjszakát, uverpkek: 70.00 Es­II krónika. 20.25 Osazel a ta­von . . . 21,10 A paraszt, meg az rtrdöc Rádlóláték. 11.40: Llszt-rapszódtak népi zenekarok előorlasában. 25. oo Hírek. 27.20 tígetővérseny eredmények 22,25 Orfeusz Részletek. 21.20 Lee Annácska Vers. 21,25 Nepi ze­ne. 24 óra Hírek. 0.10 Hang­»zerszólók. 0.30 Himnusz. PETOFT-RADTrt 5.00 Reggeli zene. 9.30 Műsor­naptár. 9.50 Torna. I,M-S,10 Hírek. 14.00 Időjárás- és vízál­lásjelentés. 14.15 Kórusok, hang­szerszólók. 14.40 Orosz nyelvlec­ke az általanos Iskolásoknak. 15.00 Zenekari muzsika. 16.00 Hírek. 10.05 Vadfüvek. 16,30 Operettrészletek. 17.10 Hajnalt és alkonyi elégiák. 17.10 BeeUio­ven-művek. lá.on Hírek. 13.05 Orvosi tanácsok. 19.10 Macyar tájak népdalaiból. 19,35 Rárii"­egyetem. 19.00 Hírek. 19.05 Szó­rakoztató fúvószene. 19.20 Falu­rádió. 19.40 Budapesti Zenei He­tek. i»6i. A szünetben: 20.25 10.45 Sporthíradó. 21.25 Filmda­lok. 21.40 Ovémántrögök rab­szolgái. 22.00 Tánczene. 23.00 Hírek. 21.15 Műsorzárás. Televtxiómüaor 19.00 Falusi posta. 19.30 TV Világhíradó. 19.45 Tanuljunk oroszul! l».oo Közvetítés a Jó­zsef Attila Színházból: Turandot hercegnő. Színjáték. 22,00 Hí­rek és a TV Vllághíradó is­métlése. Tanácstagbeszámolók a hét végen Csütörtökön délután 5 óra­kor a Tolbuhin sugárúti | MTH iskolában Hampel Fe­, renc. Markos Károly és Szal­ma Gézáné: a Petőfi Sándor | sugárúti MHS helyiségében Bárdos Miklós, Nyerges .Fe­renc és Miklós Ferenc; Pénteken délután fél 6 | órakor a Gutenberg utcai le­ányiskolában Törköly Ferenc, László Iván és Varga Pál; 6 órakor a Bérkert utcai isko­lában Sallai Imre, D. Papp Gyula, Gunczer Andorné; Vasárnap délután 3 óra­kor a Földműves utcai isko­laban pedig Korpás Lajosné, László András é« Dobó Mik­lós tanácstagok számolnak be a tanács és a maguk tevé­kenységéről. Kenderesi szárnya Kenderest főkönyvelővel csodálatos do­log történt. Madárrá változott vagy mt­csoda, de repült, mint egy valóságos ma­dár. Ficánkolódon az utcákban, a házak között, első emelet magasságban, cik-cak­kosan. mint a fürge füstifecske. A Ká­rász utca végén a kiürített gyógyszertár fölött körözött éppen, amikor eszébe ju­tott, hogy bemegy a patikushoz és meg­kérdezi. hogyan nőhetett neki szárnya . ., Ilyen úgysem történt még. hogy főköny­velőnek szárnya nőjön. Kenderesif kínoz­ta a megismerés... és már az ablaknál kukucskált, amikor eszébe jutott, hogy ebben a gyógyszertárban nincs senki és semmi. — Csak azt tudnám, hogy miért üres már egy esztendeje? — töprengett néhány pillanatig a sötét ablak előtt. Tovább repült, és örült, hogy milyen nagy szerencséje van. Mert, ha érdeklődik a patikustól a szárnya ügyében, biztosan pletyka indult volna meg másnap: -Kép­zeld. a Kenderesi főkönyvelő a szárnyait akarta mutogatni a patikában ... Biztosan meghibbant. Vagy ki tudja, talán sikkasz­tott és azért.. — Valahogy így lett volna, biztosan. Rettenetes ez a Tisza-parti pletykafészek. Mennyi érdekbarátság, meg haragszom­rád!... No, de most. majd most... Vár­jatok csak! Szárnyam nőtt Micsoda ter­mészeti csuda esett velem. Elrepülök, hogy soha ne lássalak benneteket, ti kicsinye­sek. hiúk. Elfáradt Kenderesi az örömujjongásban, s lepihent a Dugonics-szobor tetején. Lük­tető tüdővel szedte az éjszaka hűvös le­vegőjét. — Milyen jó ez a csend. Egyedül lenni — mélázott Dugonics fején. Féloldalvást lenézett az Etelka szerző­jére és őszintén megsajnálta a jó öreget. Miért is keveredett bele halála után majd százötven évvel saját társaságába: a Du­gonics Társasápba. — Ez a szerencsétlen literátor. Emiatt majd élvitték innen a szobrát borotvaéles elméjű, szigorú intézkedésit tá­lentumok. Mert hogyisne, mikor a ferenc­jóskás reakciós világban társaságot a lapí­tottak szegény Dugonics Andrásra. Hej, ha tudta volna, hogy halála után másfél századdal ilyen zűrzavarba kerül, talán meg se irta volna az első magyar regényt. Inkább zabhegyezőnek állt volna be vala­melyik környékbeli Csák Máté magtárá­ba. Igaz, az nem olyan fennkölt foglalko­zás. mint a regényírás — de nyugalma­sabb. — Ne búsulj, jeles tollforgató, Etelká­dat senki sem vitathatja el. Kendereii meggyőződött arról, hogy Du­gonics Andrásnak jólesett a biztató vi­gasztalás. Ezután megsuhogtatta vadonat­új szárnyát, csattogtatta, mint a vadga­lamb. — Indulok. Körülnézett, de egy váratlan gondolat ismételten letargiába sodorta. — Petőfi Sándor, a költő! Folytak a gondolatok madárcsőréböl .., Mi történik majd. ha egyszer Petőfit is előveszi egy éleselméjű ember és felrója neki -saját, körét-: — Te Sándor, te Sándor, miket művelsz te itten, ebben a hazában... Kört alkotol saját neveddel? Szegény Sándor, hát hogyan védekezzek a segesvári közös sírból... Onnan már nem, bújhat elő és nem vághat oda szi­lajon az értelem nevében. — Ja igen. Még József Attila is meg­járhatja. Neki is volt egy -köre- ... Szár­szói halála után ő sem védekezhet. így bizony. — Hess, hess földi gondolat. Milyen jó, hogy szárnyam van — szólt csendesen Kenderesi és egyenletes szárnycsattogás­sal elindult Dugonics András szobráról. Addig röpdösött, szellószködött a friss, tiszta légben, míg elfáradt. Lassan eresz­kedett a Széchenyi férre, hogy megpihen­jen a földön, járdaszegélyen, vagy váskor­láton. Olyan sok össze-visszaság zavarta azon­ban meg a téren, cement, habarcs, kidön­tött vaskorlát, s mindenféle szerszámok, üstök, hogy ijedtében visszarepült a fák fölé. — Elfelejtettem, hogy modernizálás van — sóhajtott és kerengett torább. Valahogyan betévedt a Kossuth Lajos sugarúira. Addigra annyira nehéznek érezte magát. hogy egy világos ablak pár­kányára telepedett. Szerencsére nem törte a szárnyát, csak a bal lábát horzsolta meg az éles horganylemez. Belesett a lazán hagyott redőnyök kö­zött. Még ember korából maradt kíváncsi­sággal figyelte a világos szobát. Először azt hitte, hogy rosszul lát, ezért szárnya­végével megdörzsölte szemét és jobban nézett. — Lehetetlenség, ez lehetetlenség — seppegte ijedten. Freudlinger állt a búra alatt, anyaszült meztelen és feketekávét kortyolgatott, köz­ben folyton beszélt és nevetgélt. — Ez az én anyagkönyvelőm, egy kö­zönséges strici! Ezért hízeleg. A lányomra van szüksége. Öh, a bestia. Ott hentereg a díványon és én még azt hittem, hogy Csehszlovákiába tvm IBUSZ-úton... Mi­csoda világ, micsoda világ! Kenderesi elfordult a redőnynyílástól, szégyellte magát, a saját lányát ilyen helyzetben... megrendítő. Ez a lány volt életének egyetlen szála, amely ide kötöt­te és akire két marékkal szórta apai sze­retetét. — Ringyó lett belőle. Kenderesi sírt az ablakpárkányon. Ugy zokogott, mint egy megvert gyerek. Sej­tette már régebben, hogy ez a Freudlin­ger nem érdek nélkül törleszkedik hoz­zá, Bzitosan arra gondolt, hogy majd a főkönyvelőséget veszi célba, alkalmas idő­pontban. -öreg reakcionárius, begyöpösö­dött irodakukac- — mondogatta lekicsiny­lően Kenderesiről a háta mögött. Freudlin­ger persze fiatal, s tehetségesen jó színész is. — A lányomat, vette célba!... Már-már megkopogtatta csőrével a re­dőny fáját, hogy tetten érje őket. Végül mégis mást gondolt. Elrepült. Elkeseredetten repült, repült, gondolva, most már nem is baj, ha az erőlködéstől meghal. Ha egyetlen lányában csalódott, mit ér az élet? Házsártos, örökké köteke­dő asszonya mellett maradjon tovább? Gyötrelmös vergődés... lassú halál. — Csak még egyszer lehetnék számynél­küli, megölném őket — rikgltotta fecske­hangján. A Fehértó környékén suhant már s érezte, hogy erötlenedik a szárnya. — Még. még. még! — biztatta magát. Nehezen libbent a szárny, a fickándozó mozgás lassú ereszkedéssé változott... fáradtan visszafordult a város irányabu. — Még. mág, még! — hajtogatta erőt­lenül. A külváros elejéhez ért, szárnyizmait, idegreflexei mozgatták. Érezte, hogy eresz­kedik és már nem tud emelkedni ... Még egy erőfeszítést tett és azután aléltan vá­gódott a platánfa vastag törzsének kérges odúja elé. — Borzasztó — simogatta állát és émelygett a gyomra, mintha napraforgó­olajat ivott volna. Csendesen figyelt a sötét szobában, és bútorról bútorra vizsgálta ismerős környe­zetének homályos vonalait. — Mitől lettem én madár? Nem ériette. Vacsorára annyit evett, mint máskor. Nem olvasott nehéz, tudo­mányos könyvet. Nem dolgozott későig. — Talán mégis valami elmezavar? Számolni kezdett, végigvizsgálta a fő­könyvelőséget, és eljutott az anyagköny­veleshez. — Freudlinger! Csirkefogó! — ordított. — Mi történt? — lépett elő a másik szobából Kenderesiné. Hol van a lány? — pattogott Kende­rest — Alszik. — Itthon? — Hát hol? — Mi baj, apu? — közeledett ágyához a lánya. — Hol voltál az éjjel? — Aludtam .. . még most is éjjel van... Szeretnék tovább aludni. Kenderesiné összehúzta álmos szemét és utánozhatatlan fölénnyel sziszegte: — Gyere, kislányom, látod, még nem józan. Majd reggelre. Otthagyták az ágyon üló Kenderesit a sötétben. — Hiába, csak nem nőtt ki a szárnyam — tapogatta karjait — pedig most elre­pülnék. csakugyan elrepülnék. A fal felé fordult, igazgatta vánkosát és kábán mormolta: Jaj, jaj... maradhatok a földön. Karcoló Károly

Next

/
Thumbnails
Contents