Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

Kedd, 1961. ekteber 10. Három hangverseny A-z Országos Filharmónia , alkalommal Széesi József szegedi kirendeltsége és a (ismertette. Értékes magyavárosi tanács művelődésügyi t rázataival nagyban hozzá.iáosztályónak áldozatkész < rult ahhoz hogy a hallott munkája nyomén megszüle- (műveket a gyerekek meg tett az ipari, valamint aziis értsék. általános iskolai tanulók ,,„„, . ,. • számára rendezett bérletes. , ** JS^S^i rf , tett fel az egyetem, a fiihangversenysorozat. harmónja. ^ a Trf tózös Az evad első ilyen jellegű nieginduló so_ megmozdulása szwnbaton , ö hangversenye. Itt re,OÍÍ uÍ.Ulö«rör is rossz a körönségvelMM Otthonaban zajlott szei.vezé6 Ez vUég(mn meg'«*•, Lasrt-zongoradarabokat, mutatkozott az egvelemi au_ dalokat. Erkel operareszlete-f tóban vasá dé(el6tt u ket, valamint Bartók es Ko-• , órakor kezdodö hangVerseuaf ttr^pdalfeldolBT "y^. ahol aránylag kevesen hallgattak nagy figyelemmel ( az ipari tanulók. A hangver Qirkuszfo crccgnő Kálmán Imre nagyoperettje a Szegedi Nemzeu Színházban senyt követő zenei fejtörőn Szabados Károly, Káíló István, Sari Pál. Szilágyi Sándor. Csorba József és Polacsek Antal nyert értékes jutalmat. A általános iskolások A mai embert egy egész világ választja el a bécsi nagyoperettől. Nemcsak azért, mert egy történelmi korszak szakadékának túlsó oldalán, tőlünk óriási távolságra allnak azok az emberek, akiket például a Szegedi Nemzeti Színház új operettje, a Cirkuszhercegnő is bemutat, hanem ezenfelül aziért is, mert maga a műfaj, a bécsi nagyoperett világa, összes kellékeivel együtt, idegen a mi ízlésünktől. Lehetséges, hogy évtizedekkel ezelőtt a közönség idegeit valóban felborzolta, jóleső izgalommal és idegességgel töltötte el például Mister X rejtélyes alakja és titokzatossaga. A mai nézőre azonban semmiféle ilyen hatással nincs. Egyszerűen mulatsagos flguranak tartjuk a fekete alareban és régimódi jelmezben belépti Mister Xet, sót titkaira sem vagyunk kívancsiak. De ha ez így van — márzon~ la itatta ""meg"" Lisz*' "zongora- 1 Pedl« kétségtelenül így van, 1 s nemcsak ezzel az egyetjelentek meg, pedig Bartók Divertimento-ja, Kodály Marosszéki táncok-ja, Liszt Adúr zongoraversenye és Tasso című szimfonikus költeménye igazán megérdemelte volna, hogv telt haz legyen. A hangversenyen a Szegeszamára tervezett sorozat Bartók Bela Filharmnnielsó hangversenyére vasár- kus zenekar lépett fel Vaszy nap délelőtt lfl órakor ke- Viktor érdemes művész veriilt sor. A hangversenyeken fiatal művészek léptek fel. zénvletévei. valamint Glória Lanni olasz, zongoraművész-! nő közreműködésével. aki i Csermely Ilona Vadas Kiss kitűnő technikai felkészültLászló és Puskás Sándor ségeel és muzikalitassal szó-j eneke. Katona A anes • • gorejátéka gyönyörködtette versenyét és nevelte a gyerekeket. Kár, hogy a hegedűn közreműködő Sepsey József nem vette kiomolván a szereplést —. egykedvű és hamis hegedülésével csak untatta a tanulókat. — s kár az is. hogy a rosszul hangolt zongora akadályozta a zene érvényesülését. A zenei fejtörő győztesei Bakai József. Tóth Klára. Réder Mária, Schulter Csilla Koeács Péter és Kei* Mihály voltak. A műsorszámokat, mindkét Sajnos a zenekari kompozíciók — a Tasso kivételével — kidolgozatlanoknak tűntek. A hangversenyen bántó volt még az a körülmény, hogy az íitögarnitura a zenekar előtt helyezkedett el. s feladatának teljesítése közben alig lehetett hallani a nála jóval fontosabb zenekari szólamokat. A műveket Erdős János imertette. Magyarázataiért dicséret illeti. Vántus István Sikeres irodalmi est a DÁV-nál A DAV művelődési cso- az előadott verseket, ameportja szombaton este Iveket Csajkovszkij, Men»Szeptember végén ...«cím- d^hn Kacsóh Tarnay, , ... .. . . . , . Massanet, Respighy. Huszka mel tol sikerült irodelmi ^ hangulatú énekszámai estet rendezett. Első kísér- színesítettek. A költemények létük volt ez irodalmi mű- Höadói: Aradi Kata. Nagysorsnk elindításában. A kísérlet. a® első bemutatkozás szép ígéretet jelent a továbbiakhoz, bár néhányan nem voltak biztosak a szüleire Jánnsné. Palinké Józsefné. Pataki Sándorné, Scharmann Ferencné, Pataki Sándor. Kiss István s az énekesek: Fazakas Andrásvegtudásban 8 ez némileg né, Heiszig Jóasefné, Kertórést okozott Petőfi, Ady, tész I^ajos. Onczay Gyula és József Attila, Radnóti Mik- felesége, valamint a zongolós legszebb Ó6®i verseinek ra kíséretet ellátó Kertész tolmácsolásában, de így is Iaijos és felesége. Kain Kakomolv irodalmi élményt tó, a csellókíséretet szolgáljelentett az est. Gaál Sándor tató Onczay Csaba, kivétel — a műsor rendezője — az nélkül hozzájárultak az iroelsó sárgult levélhullástól a dalmi est sikeréhez, amelyködbe boruló, télbe hajló hez a színpadot igen szépen ősz végéig poétikusan kö- Abonyi Lajos varázsolta tótte össze és vezette végig őszi hangulatúvá. len motívummal kapcsolatban —, hogyan lehet ezt a nem is kicsit megporosodott müvet a mai nézőhöz közel hozni, úgy előadni, hogy valamilyen színházi élményt végül mégiscsak jelentsen számára? Az.t hisszük, erre egyetlen mod van. Rendezőnek, színésznek egyaránt ki kell lépnie a szemléletnek, a felfogásnak, az ízlésnek abból a ma már semmilyen szempontból sem bűvös koréból, amit ez az operett képvisel. Felül kell emelkedni a darabon, ilyen értelemben valósággal el kell hagyni és kívülről, mai szemmel egy kicsit kritikuJ san, egy kicsit ironikusan nézve kell előadni. A Cirkuszhercegnő rendezésének — Horváth József munkája — az a fő hibája, hogy eet a fontos lépést nem tette meg. -Bennragadt- a műben, belülről ábrázolta, mintegy azonosult vele. Ezért a sok meddő erőlködés: az előadás ott is illúziót akar kelteni, ahol már lehetetlen, azt is el akarja hitetni, amit a mai emberek semmiképpen sem hisznek el. Olyan ez az előadás. mintha évtizedekkel ezelőtt rendezték volna, még abban az időben, ami kor a nézők jó része, h» nem is hitte mind igaznak, amit látott, de legalább szerette volna, ha igaz. Ehhez a fő hibahoz sok apróság járul. Kevés a jó, szellemes ötlet, az ügyes megoldás, viszont sok a vaskos ügyetlenség. Egészen komikus például a bárpulttá az asszonyt, hogy miért, cédáskodik ezzel a jeles emberrel? Az asszony tagadott és istenkedett, hogy mindez merd rágalom, csupa irigység. — Mi a bizonyíték erre, te bestia? — hörgött a fölszarvazott férj. — Hijjuk ide... azt az embert, te meg ájj be a spájzba aztán figyeljél — védekezett az asszony. Jött is a jeles ember Kövesné csilingelő hangjára. Tette a szépet, az asszony meg durcáskodott, hogy hagyja békében, ne macerálja... Míg egyszer Köves megunta a spájxban. előlépett és alig hitt a szemének. Ott állt a szoba közepén egy szál ingben a jeles ember. — Te zsivány — ugrott Köves és ngybaföbe verte a pöndölre szelídült udvarlót. — Üssed uram, üssed! — sápítozott az asszony. — Ütöm. én, ne félj semmit. — Az éti höcsiiletémért is, édes uram. Ha nem vagy itt, látod mi lett volna velem. ... Végfii csak úgy ingben ngrot' meg a jeles ember Köves dühe elöl. A bai az volt, hogy éppen délután kettőt mutatott az óra és igencsak járkálgattak a főutcán. — Hát ez a szerelem? — méltatlankodott az író. Kereste a témát, hátha valami izgalmas, érdekes, rendkívüli élmény jut estébe, de Jajnos, nem tudott kipréselni magából egy okos témát. Közben jött a főszerkesztő es kérdőre vonta. — Nincs. Semmi sincs — válaszolt lehangoltan. — Felbontom a szerződésedet. — Bánom is én. — Te felelőtlen. — És még? ... — Menj a fenébe! — Megyek, csak adjál egy pengőt pusztamérgest re. — Eridj előlem, ne is lássalak! — Nem látsz, csak adjál. — Nem adok, mert csakugyan nem látlak utána. — Ne bolondozz, inkább megírok valamit. — Most? — Holnapra hozom. — Azonnal írjad. — írjam, írjam, de mit? — Menj emberek közé, találsz témát. — Nem megyek, nfnes hangulatom hozzájuk. — Akkor pukkadj meg! — Nem pukkadok meg. A szerkesztő sarkonfordult. — Várjál. Inkább megírom. — Most? — Igen, csak előbb megfogom a legyet a lámpán és felbontatom. A szerkesztő ijedt arceal nézte a villany alatt ugrándozó legyet hajszoló írót. — Tökéletesen elhülyültil — csapta őszsze a kezét. — Ne túlozz! — Mit csinálsz? — Megírom a légy természetrajzát.,. ehhez pedig szükségem van a légyre. — Öh. te szerencsétlen! — legyintett a szerkesztő és kifutott a szobából. Karcoló Károly nál kiszolgáló kisasszony időnkénti és időzített felbukkanása, mintha vízből emelkedne ki; az egész bosszantó apróságot egy függöny, vagy egy kis ajtó alkalmazásával különösebb erőfeszítés nélkül el lehetett volna kerülni A jó ötletek hiánya unalmas festette az egész előadást: mintha a rendezés mindent a muzsikára bízott volna. Csakhogy a Cirkuszhercegnő muzsikája más, mint a Csárdáskirálynőé: önmagában nem biztosítja a sikert. A Csárdaskirálvnóben minden szám sláger. Itt viszont tulajdonképpen csak egv ilyen szám van. A többi pedig egyáltalán nem valami erőteljes, karakterisztikus muzsika, hanem egy kicsit édeskés, egy kicsit túlcukrozott. jellegtelen bécsi szalonzene. A színészek —akárcsak a rendezés — sem tudtak felülemelkedni a darabon és e szerepen. Belülről ábrázoltak ők is. elhitték és el akarták hitetni a szerepek -realitását-, s néhol szinte valóságos áhítattal játszottak Legjellegzetesebben Iván Margit és Bordás Dezső alakításában érvényesült ez a törekvés: érzelmeskedő. szentimentális játékuk megfelelt ugyan a darab jellegének, de a mai nézőtől nagyon távol áll. Lnkky József egészen mást játszott, mint amit kellett volna. A nagyherceg igazi arca, valódi egyénisége a második felvonásban mutatkozik meg. Ö azonban nem ezt az embert — természetesen: operettemben — mutatta be, hanem régi alakftásainak bevált elemeit ismételte. Baracsi Ferenc a feltűnő színház új tagja, ebben a szürkére darabban mutatkozott be a szegedi közönségnek. Tehetséges színésznek ismertük meg, bár láthatóan erősen küzdött Slukk Tóni nem ' neki való szerepével. Lehoczky Zsuzsa most is kedves volt, de talán valamivel szürkébben játszott, mint máskor. Décsy Györgyi rokonszenves visszatartottsággal mutatta be Slukkné alakját, modern, mai felfogósban: a szerep lehetőségei ellenére sem volt harsany. Poldi bácsi hálás szerepében Zádori István hangulatos, színe* alakítást nyújtott. KAldor Jenő eirkuszigazgatója egy kissé jellegtelen volt. A három gárdatiszt szerepében Király Leventét. Mées Károlyt, és Ujréti Lászlói látuk. Bruloviakv kapitány szerepéből Hegedús László karakterisztikus figurát formált A díszleteket — amelyek kicsit regényesek voltak és igen szűk játékteret adtak — Sándor Sándor tervezte A zenekart — kerülve az érzelmeskedést — Szalatsy István vezényelte. Ökrös t.áseln Manolisz Glezosz — képviselőjelölt Manoliss Gtezoszf. akit haladó meggyőződéséért börtönbe vetett a reakció, al ország demokratikus erőinek tömbje az athéni választási körzetben képviselőnek jelölt. Mi lesz Yirág Józsika sorsa? Egy hazatérő magyar család tragédiáin Olaszországban Virág József 26 éves szé- hangját a gyermek védelmékesfehérvari lakos és felesé- ben. közölte a magyar köge 1956 után Nyugatra disz- vétség hivatalos állésfoglalászidált. 1967. őszén Ausztrá- sát és követelte a gyermek Mában született Józsi nevű kiadását Magyarországon élő kisfiúk. A magyar család nagyszüleinek, nemrégiben hazatérési enge- A m8gyar követség hivatadélyt kért. azt megkapta, losan ^ ^ oUgz km.miny majd hazaindult. Nápolyból oldalkocsis motorkerékpáron közbelépesét. Reméljük, hogy folytatták útjukat Budapest Virág Józsika néhány nap felé. Az úton a motorkerék- múlva már — édesapia vég- j k*znek párnak nekiment egy autó akaratának megfelelően — és halálra gázolta a fiatal Székesfehérvárott játszhat anyát. Az apa három napi nai?ySZ(jlei felügyelete alatt, szenvedés utan szintén meghalt. A kisfiú csak apróbb serüiéseket szenvedett. Édesapja végső kívánságaként azt rögzítették, hogy a gyerek haladéktalanul kerüljön Magyarországon élő nagyszüleihez. Mire a hivatalos magyar képviselőt értesítették és az a helyszínre kiszállt, már apácák, papok gondozták a gyermeket. Az egyház elsőnek nyilatkozott: kész papot nevelni a magyar gyerekből. A nagy olasz lapok után az UPI amerikai, a Reuter angol hírügynökség, a francia rádió és telévfziő készített riportot a magyar gyermek tragédiájáról. Az olasz baloldali sajtó Hosszú őszt st ígérnek" a madarak A madárvilág életére is hatással van a rendkívül hoszszúra nyúlt nyárias időjárásnak, a gólyák többsége ugyan már augusztus végén űtrakelt. de a kisbalntoni gólyák még maradtak. A füsti és parti fecskék a lakott területekről kihúzódtak a nagyobb vizek; a Bulaton. a Velencei tó nádasaiba és a nyírségi tavak vidékére, aho! az éjszakai lehűlés enyhébb, több százas csoportban csivitelnek, búcsúznak a hazai tájtól. Pedig -normális- években ilyenkor mér az afrikai partokon készülődnek a telelésre. Szokatlanul népesek maradtak a szittyós, nádas -vadvízországok- is: az itt költő gázlómadarak nagy része még mindig halogatja a költözést. Ugyanakkor az északi országokból délnek vonuló vízimadarak, amelyek rendszerint szeptember végén, október elején ellepik a szabad vizek vidékeit, többnyire meg sem szállnak, átvonulnak felettünk. Észak- és Északkelet-Európából a szokottnál nagyobb számban erkeztek az idén seregelyek Szeptember végén megérkeztek hazánkba az első vadliba-csapatok. Egyes vidékeken már vannak 200—300-»s csoportok is. A szokottnál azonban sokkal gyérebb az idei libavonulás. A szakemberek szerint nem is a víz hiányzik nekik elsősorban, hanem a zöld legelő. Bár a Szovjetunióban, Lengyelországban fészkelő csókák és varjak tömegesen érmadárvilág mozgásában tapasztalható általános jelek, hosszú őszt ígérnek. (MTI) Széchenyi téren vagy kivált Újszegeden « gyógyszertárnál. iadagyarnáí. gyermekkórháznál fölszállni akarókat faképnél hagyják. Pár evvel ezelőtt a vállalat még egy emberként emelte fel i joggal hivatkozhatott arra. Újból panasz Tan a tzőregi buszra Szombaton csúcsforgalom hogy kevés a kocsija de van, így érthetetlen, hogy a most. amikor már futja arSzegedi Közlekedési Vállalat ra. hogy különjáratokat közaz 5-os járatra ekkor is kis lekedtessen pl, az. űiszegedi kocsikat állit be. Legutóbb is vasútállomásra (ahonnét vllpl. a 7.50-kor Szőregről in- lamossul. csak vonatpótló duló kocsi emiatt, mintegy busszal is be lehet jönni a harminc utast hagyott a városba), akkor mással, mint a kama- a vállalat részéről, sajnos, ratől esnél es az Ifjú Gér- már megszokott végtelen danal, kőztük iskolaba. sőt közömbösseggel nem lehet ovodaba igyekvő kicsiket is. magyarázni ezt az eljárást. Kendszeres az is, hogy a A szombati csúcsforgalmi Időszombat déli kifelé tartó já- ben nagy kocsikat kellene rátok már a végállomáson ezen a legforgalmasabb vozsúfolásig megtelnek, fgy a nalon járatni, s az irányitóhe^yeletsértö felelőtlenség Most szombaton, október dék, a fekete selyemharis7-én délélőtt temettek a n.va a lábán van-e. Gyevi-temetŐben. Ezúttal is, mint bárhol és bármikor. körülvették a ravatalt a hozzátartozók. a család tagjai. Nincs is ebben semmi különös. Megszokott, szomorú Ekkor történt a megdöbbentő meglepetés. Felemelte a koporsó fedelét, s amint odanézett, nem a feleségél látta Ismeretlen halott férfi feküdt a koporkép ez. Mégis érdekes fel- sóbsn. A pillanatnyi megemlíteni, ami ott történt, A koporsó oldalán arany betűkkel állt: Matyi Józaefnt született Vajas Katalin. Élt 75 évet Már indult a gyászmenet a aírhoz. A férj utolsó búcsúként látni akarta még halott asszonyát. S látni, hogy az utolsó ajándóbbenés után a gyászoló család érthetően nagy felháborodással vitatta a nem mindennapos eseményt. Igazuk van. hogy a felelőst keresik, akinek hibája, mulasztása súlyosan megserlette a kegyeletes aktust, bonyodalmat es kellemetlenséget okozott a gyászoló családnak. nak. mihelyt látja, hogy a kocsi a végállomáson megtelik, mentesítő kocsit kellene indíttatnia. De mii szóljunk ahhoz a magatartáshoz, amit uqyancsak szombaton reggel az említett járat GA 37-54 számú kocsijának vezetője tanúsított. Megírta már a DélMagyarország — sajnos, hasztalan —. hogy az eredetileg távolsági busznak készült kocsikon a vezetőülésen kívül két üres ülés van, s közülük az egyiket, az utaslér felé esőt föl kellene szabadítani az utazóközönség számára. különösen csúcsforgalmi időben. A vezetfi azonban rámfőrmedt, amikor egy idősebb nő számára ezt a helyet biztosítani akartam. A busz tehát az országúton hagyott harminc utazni vágyót, s ugyanakkor a vezető azt kívánta voina. hogy egy ülés maradjon üresen — dísznek! Dr. P. L. I