Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

Vasárnap. 1961. október 8. 10 A pafronálás egy évtizede A szegedi munkások képviselőinek segítsége a zsombor Béke Termelőszövetkezetben A Szegedi Autójavító Vállalat igazgatójának, Sarvyai Vencelnek íróasztalán csengett a telefon. Zsomboréi a Béke Tsz jelentkezett, segítséget kérve, mert felmondta a szolgálatot a darálójuk. — Megcsináljuk, természetesen — mondotta Sarnyai Vencel, majd a telefonbeszélgetést befejezve a tsz dolgáról gyorsan tanácskozott az üzem párttitkárával, Németh Kálmánnal. Nem sokkal a tsz hívó szava után Tóth Ferenc, az iizem műszaki vezetője "életet lehelt« a darálóba. Tör5dnek sorsukkal Ismét segítettek hát a szegedi munkásosztály képviselői. mint immár annyiszor a tíz esztendő alatt. Mert az autójavító éppen tíz éve patronálja a zsombói Béke Termelőszövetkezetet. Volt idő, amikor többen a Béke Tsz tagjai elcsüggedtek. a rossz időjárás, a munkafegyelem, a gazdálkodás hibái miatt. Ilyenkor a jelenről. a holnapról az üzemiek sokat beszéltek, s a Bcke Tsz tagjaival közösen megtanácskozták a bajokból kivezető utat is. A tsz tagjai becsülik patronálóikat és azt mondják: — Derék emberek, akik törődnek sorsunkkal. Az autójavító dolgozói nem választhatók el szövetkezetünk életétől. Néha — és nem is ok nélkül — kicsit restell kednek segítséget kérni, hiszen tudják. mennyi mindent tettek boldogulásukért a szegedi munkások képviselői. Ha azonban kint járnak a tszben az autójavító képviselői, akkor mindjárt észreveszik, higy miben működhetnek közre és megcsinálják a javításokat, a gépek karbantartását Közös öröm Szépen van szőlőse és gyümölcsöse a tsz-nek, igy igen fontos, hogy rendben legyenek a permetezők. A szegediek a munkaidőn túl megjavították hát a permetezőgépeket. Aztán az üzemi dolgozók, kiszlsta fiatalok még a kapát is megfogták. Persze nagyon igaz, hogy a tsz-ben a munkát a tsz-tagoknak kell elvégezni, dehát a Béke Tsz-ben kevés a munkaerő. A szükség pedig — mint mondani szokás — törvényt bont, s így volt ez akkor, amikor kapát fogtak az üzemiek. Természetesen igazán jó akkor lett volna, ha ezt nem kell tenniök. A Béke Tsz gazdái szép művelődési termet is teremtetlek és a szövetkezetiekkel együtt örültek ennek a szegediek. Az üzem villanyszerelője, Joó Mihály készítette el a művelődési terem villamosítási tervét, s ez is jól jött a szövetkezetieknek. Joó Mihály pár ember közreműködésével a vezetékeket, kapcsolókat is elhelyezte volna. A tsz-tagok azonban megcsináltatták a villanyszerelési munkát, mivel restellték megint igénybe venni az üzemieket. Az öntudat növelése Az autójavító dolgozói jól tudják, hogy a patronálásban az a helyes, ha a politikai munkában, az öntudatformálásban, a szervezésben adnak elsősorban segítséget. A közgyűléseken is ott voltak az autójavító képviselői, egyénileg is beszélgettek a tsz-tagokkal. A múlt év őszén, idén tavasszal a falu mezőgazdaságának átalakításában is részt vettek és magyarázták az akkor egyéni, most szövetkezeti embereknek, hogy miért érdeke a parasztnak, az országnak a kisparcellák felcserélése nagyüzemi gazdaságokkal. S hogy — a többi között — permetezőgépeket javítottak, darálót, fűrésztelepet szereltek fel az autójavító dolgozói a Béke Tsz-nek, nem lehet hibaként felróni. Mert jószivvel tették, meg különben is szükséges volt a tsz haladásáért. Az autójavító igazgatója és párltitkára a patronálási munkát azonban önkritikusan is nézi és megállapították: — Az utóbbi hónapokban nem jutottunk ki annyiszor a tsz-be, mint szerettük volna. Aztán abban is még jobban közre kell működnünk, hogy a szocialista termelési viszonyokhoz Zsombón, a Béke Tsz-ben is gyorsabban zárkózzon fel a tudat. Ebben a megállapításban az is benne van, hogy a patronálásban a politikai munkát kell elsősorban erősíteni. Segítse tapasztalatokkal, módszerekkel stb. az üzem párttitkára a tsz párttitkárát, az igazgató a tsz elnökét, az üzemi főkönyvelő a tsz főkönyvelőjét. Ezzel együtt pedig segítsenek erőteljesen a munkások a szövetkezeti gazdák öntudatának növelésében. Új napok jönnek Az egy évtized alatt sok minden történt — még puszta felsorolására sincs mód — az autójavító munkásai és a zsombói szövetkezeti gazdák kapcsolatában. Felejthetetlen az is, amikor például esztendőkkel ezelőtt az autójavító képviselőinek közbenjárására a Szegedi Nemzeti Színház előadását nézték meg azok a szövetkezeti emberek, akik életjikben ekkor lépték át először Tháiia kapujót. Tíz év... Sok dolgos hétköznap múlott el munkában, közös erőfeszítésben, örömben. Az autójavító dolgozói, a munkásosztály követei a Béke Tsz-ben, a faluban a patronálást derekasan végezték az egy évtizedben. Most majd új napok jönnek, új feladatokkal. Az autójavítónak az új beosztás szerint a zsombói Béke Tsz helyett másik közős gazdaságot kellene patronálnia Csengelén. Kérésük azonban — indokoltan — a szegedi járási pártbizottsághoz, hogy továbbra is a zsombói Béke Termelőszövetkezetet patronálják. Mert nem is szakadhat meg az évtizedes barátság, kapcsolat A tízéves barátság kötelez, s továbbra is becsülettel akarják teljesíteni kötelességüket az autójavító dolgozói a patronálásban — Zsombón. Igen érdekli őket a hozzájuk nőtt Béke Tsz holnapja és formálásában ezután is részt vállalnak. Morvay Sándor Ahol a földmüvesmunkát a szakma magasztos rangjára emelik Látogatás a járási tanács mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamán A pusztamérgesiek már teljesítették évi társadalmi munkaprogramjukat Az év kezdetén a pusztamérgesi községi tanács is benevezett a megye községei között szervezett társadalmi munkaversenybe. A kettes kategóriájú községek versenyprogramjának megfelelően vállalták, hogy a falu valamennyi lakója az év végéig legalább 12 forint értékű társadalmi munkát végez a község szépítése, a szociális és kommunális ellátottság javítása érdekében. Pusztamérgesnek összesen 1956 lakása van, s az eddig végzett társadalmi munkák értéke már 26 ezer 600 forint Márta Sándor tanácselnök elmondotta, hogy társadalmi munkában parkosították többek között a falu főterét, több, teljesen járhatatlart utcát megjavítottak, s megnyitották a forgalom számára. Szikes földdel töltötték fel a piactérhez vezető utat is. Anyagokat gyűjtöttek egy új sportpályái öltözőhelyiség felépítéséhez. Az utcák javítását, a társadalmi munkát tovább folytatják. Igy akarják biztosítani, hogy a kettes kategóriájú községek számára kitűzött 75 ezer forintnyi megyei tanácsi jutalmat az év végén ők nyerjék el. Egy időben gyakran hallottam tanulni vágyó, tudást szomjazó falusi parasztembereket, akik maró öngúnnyal így nevezték meg magukat: mi csak -földesztergályosok* vagyunk. A saját részükről igy érzékeltették azt a mélyrehaló különbséget, mely a bonyolult gépekkel dolgozó, nagy szakismereteket igénylő ipari szakmák és a földművesséf között volt. A parasztembert ezelőtt senki sem tanította mesterségre, tudományra, mert a "földesztergálvosságot" nem kellett tanulni, azt inkább örökölték a parasztemberek. A szakmunkásképző tanfolyamok százain tanulnak Még egy esztendő sem múlt el azóta, hogy nagyjából befejeződött az átalakítás munkája a szegedi járásban. A sokféle szervező, tervező gazdasági feladatok mellett máris hozzáfogtunk, hogy a »földesztergályos« mesterséget, ha úgy tetszik, az igazi fémesztergályosság megbecsülést, tiszteletet parancsoló rangjára emeljük. Szeptemberben a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák, tanfolyamok százai nyíltak meg országszerte. Ezeken a tanfolyamokon a 20 esztendősektől kezdve, szinte minI denféle korosztályú fiatalabb, öregebb "diák" tanul. ! A szegedi járás falvaibólép' pen 100 ilyen egykori »földi csetergályos" jelentkezett a r.yár idején a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamra. Szeptember 6-án már valamennyien tantereimben ültek. Ez volt az első oktatási napjuk. Azóta is minden szerdán találkoznak a járási tanács előadói termeiben. Feltárulnak a „titkok" Mikor meglátogattam a növénytermesztők tanfolyamát, éppen Katona Mihályné mezőgazdasági mérnök tartott előadást a műtrágyafélék kémiai szerkezetéről, tulajdonságairól és a különböző növényekre való hatásukról. Mindenki szorgalmasan jegyezte a sok érdekességet s közben feleltek is. Katonáné jó szakember és jó pedagógus módjára, már előadás közben visszakérdez, helyesen értelmezik-e a hallgatók mindazt, amit elmondott. A szomszédos kisebb teremben leendő állattenyésztési szakmunkások tanulnak. Náluk is előadás van éppen. Szilágyi Ferenc járási fóállattenyésztő az állati testeK anatómiájáról, a sejtek szerkezetéről beszél, A fekete iskolatábla előtt Horváth József. a kübekházi Sarló Kalapács Tsz állattenyésztési brigádvezetöje felel éppen a számára eddig titokzatos tudományból. Rajzol, s közben magyaráz, 25 szempár kíséri munkáját, s ha hibát ejt. a többiek azonnal helyesbítenek. Decemberben már vizsga Az órák szünetében még sok érdekességet tudtam meg e két tanfolyam munkájáról. Mint Katona Mihálynó elmondotta, most a nagy mezőgazdasági munkák idején még csak hetenként egy napon tanulnak együtt. Pár hét múlva azonban, amikor odahaza szövetkezeteikben már jobban tudják nélkülözni az embereket, heti két napra emelkedik a tantermi foglalkozás. December elején viszont kéthetes, bentlakásos iskolára alakul át a tanfolyam. Ekkor készítik elő a hallgatókat a tulajdonképpeni szakmunkásvizsgákra. Az általános növénytermesztési, állattenyésztési szakismeretek mellett lényeges üzemszervezési ismeretekre is megtanítják itt az embereket. Milyen módszerekkel, hogyan kell kialakítani egyegy tsz-en belül a helyes üzemi termelési arányokat? Gyakorlati példák alapján tanulnak matemetikát. Hogyan kell kiszámítani például egy-egy gazdasági év takarmányszükségletét. Oktatnak a tanfolyamon különböző géptani ismereteket is. Az állattenyésztőket megtanítják a legfejlettebb tenyésztési módok ismeretére. Fajlatisztaság, fajismeret és még sok-sok hasonló tétel szerepel az oktatás tematikájában. Sem a vezetők, sem a hallgatók nem kételkednek abban: ez a néhány hónapos kemény munka meghozza majd a termelőszövetkezete^ áldásos gyümölcsét. A legjobbak a példamutatók a tanulásban is Nagy kár, hogy vannak még tsz-ek, ahol nem veszik komolyan a tanulás, a mezőgazdasági szakmunkásképzés fontosságát. A csengelei Kelőpatak és a Vadgerlés Tszekből például senki sem iratkozott be ezekre a tanfolyamokra. Nem jöttek a rúzsai Napsugár, az ásotthalmi Szabadságharcos, a kisteleki Felszabadulás és a Feketehalom Tsz-ekből sem. Megfigyelhető, hogy azokból a gazdaságokból jelentkeztek legtöbben, melyekben viszonylag a legjobban dolgoznak. Ahol magasabb a munka színvonala, jobban érzik a tanulás jelentőségét. Azonban mint az előadók elmondották valamennyi termelőszövetkezetben már a közeljövőben megkezdődik a rendszeres szakmunkásképzés. A megyei tanácsnál azon fáradoznak, hogy a mostani szakmunkásképző iskolákat állandó jellegűvé tegyék s 1962-ben még több, képzett szakmunkást küldhessenek vissza a termelőszövetkezetekbe. Cs—J. Szeged környéki szőlészeti szakemberek látogatása a hosszúhegyi állami gazdaságban A sándorfalvi divatszalonban ZÜZl jSSpgjg' Pg Az elmúlt napokban 50 szegedi járásbeli szőlészeti szakember, termelőszövetkezeti vezető látogatott el a Baja környéki hosszúhegyi állami gazdaságba, hogy közvetlenül tanulmányozhassák a legújabb nagyüzerrti szőlőtelepítési módozatokat. A hosszúhegyi gazdaság az ország egyik legnagyobb szőlőtermesztő állami gazdasága. Kétezer kataszteri hold főleg újtelepítésű szőlő van itt. Ebben a gazdaságban a legújabb telepítési eljárások szerint 240x45 centiméteres sor- és tőlávolságra telepitik a szőlőt, s kizárólag sík terepü huzalos szőlőművelést alkalmaznak. A széles sorközökön kényelmesen elférnek a traktorok, így a szüretet, a metszést és a kötözést kivéve, a nyitástól, a permetezéstől kezdve az őszi takarásig, minden munkát gépekkel végezhetnek el. Az ilyen telepítésben valamivel kevesebb a holdankénti tőkeszám, azonban az ebből keletkező veszteséget messzemenően pótolják a gépi művelésből származó előnyök. A szegedi járás szőlészeti szakemberei sok értékes tapasztalattal tértek haza, s nyomban elhatározták, hogy hasonló tapasztalatcserére látogatnak az ország más szőlőtermő vidékeire Is. Október 10-én például Gyöngyösre indulnak, ahol a Gépkulatási Tudományos Egyesület mezőgép-tagozatának rendezésében szőlészeti gépi bemutatón vesznek részt. A legkorszerűbb szőlőfeldolgozó és pincegépeket láthatják majd munka kézben. Miért nem szeretnek moziba járni az öttömösi emberek ? Nagy gyorsasággal alakul, változik az élet a falvakban. Régi szakmák múlnak el, s ugyanakkor újak is költöznek oda. Igy mondjuk, költöznek, mert a nöi diVatszabósúg alapjában véve nem új, azonban egy jó évtizeddel ezelőtt a falvakban mégis ismeretlen volt. Azóta már az általános ksz női divatszabó részlegeit Sándorfalvnn is úgy megszokták az emberek. mintha sose hiányoztak volna ezek a községből. Amikor bepillantottunk az egyik részleg műhelyébe. Erdélyi Józsefné nöi divatszabó éppen Horváth Zsikó Erzsike új báli ruháját próbálta. Nos, ha Erzsike ebben az új ruhában végigsétál a szegedi Széchenyi téren, vagy a budapesti nagykörúton, senki sem tudná ót megkülönböztetni a legcsinosabb szegedi, vagy budapesti lányoktól. Egyébként nagyon sok hasonló szép ruha készül ebben a műhelyben. Mint Erdélyiné elmondotta, a szövetkezet női szabói egyedül csak a múlt hónapban több mint száz ilyen szép ruhát varrtak a falu lányainak, asszonyainak. Az egész ruhákon túl persze rendelnek itt divatos blúzokat, szoknyákat, sok-sok lánykaruhát is. A férjhezmenő lányok szintén itt készíttetik a stafírba való ágyneműket A Szeged környéki tanyavilágban egyre nagyobb a népszerűségük a művelődési autókra szerelt vándormoziknak is. Az egyes tanyai iskolák tantermei — ahová megérkezik a guruló mozi — gyakran zsúfolásig megtelnek nézőközönséggel, öttömösön azonban még a falu állandó mozijába se igen teszik be a lábukat az emberek. Király Vilmos tanácselnök szerint egy-egy előadás bevétele gyakran még a 200—250 forintot sem éri ei. A terem időről időre kong az ürességtől. Ha magyar filmeket Játszanak, akkor hang nincs, ha pedig külföldi film van műsoron, a szöveget nem lehet olvasni, mert annyira világos a kép. Az is megesik, hogy hang ugyan lenne, viszont a kép felismerhetetlen Az emberek általában ingyen sem szeretik, ha boszszantják őket. Hát ha még azt kívánják tőlük, hogy ezért fizessenek is. így hat mozi helyett szívesebben otthon maradnak. A községi tanács elhatározta, hogy jelentős költséggel teljesen felújítja a mozi és a művelődési ház villamossági berendezését. Ezzel a tanács a saját részéről biztosítja a kifogástalan játék műszaki feltételeit. Azonban segíteni kell a megyei MOKEP Vállalatnak is. Az elhasználódott vetítőgép és hangosító helyett használható berendezést kell adni a falunak. Űttömös, Csöng rád megye legtávolabbi községe sem lehet a világ végéig a megyei kulturális intézmények legmostohább gyermeke