Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L A'P J A 51. évfolyam, 238. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. október 8. egkezdődöft az országgyűlés űj ülésszaka A német békeszerződés mielőbbi megkötése mellett foglaltak állást a képviselők a nemzetközi helyzet vitájában —Napirenden az ötéves népgazdaságfejlesztési tervről és az oktatási rendszerről szóló törvényjavaslat Az országgyűlés hétfőn folytatja munkáját Szombaton délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Néhány perccel 11 óra előtt megteltek a képviselői padsorok. A karzaton az üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóinak küldöttei foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, C s e rg ö János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. N ezv á l Ferenc, Nyers Rezső, Pap János. T au sz János, Trautm ann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az országgyűlés elnökének megnyitó beszéde Az ülést 11 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők felállva hallgatták meg Rónai Sándor megemlékezését Dinnyés Lajos képviselőnek, az országgyűlés alelnökének elhalálozásáról, s javaslatára az országgyűlés Dinnyés Lajos emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Kikillai Sándorné és Török István országgyűlési képviselők mandátumukról lemondtak. Lemondásuk, valamint Dinnyés Lajos elhalálozása miatt a Pest, illetve a Győr-Sopron megyei választókerületben megüresedett képviselői helyekre Pollók Andort, Berta Mihályt és dr. Máté László soronkövetkező pótképviselőket hívta be. Váftozá sok az Elnöki Tanácsban Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége közös átiratot intézett az országgyűléshez. Galló Ernő. az országgyűlés jegyzője felolvasta az átiratot: »A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesi tisztje alól, Kristóf István országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól, Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel és vegye tudomásul, hogy Péter János, országgyűlési képviselő külügyminiszterré történt megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsagi tisztéről lemondott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja, hogy Marosán György országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé, Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István, Prieszol József országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá válaszsza meg". Az országgyűlés az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alelnöki tisztség betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől közös javaslat érkezett az országgyűléshez. Egyhangúlag elfogadták ezt a javaslatot is és ennek megfelelően Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselőt az országgyűlés alelnökévé választották meg. Ezután az elnök javaslatot tett az országgyűlés egyes állandó bizottságaiban megüresedett tagsági helyek betöltésére. Az országgyűlés a jogi és igazságügyi bizottságban Dinnyés Lajos képviselő elhalálozása folytán megüresedett helyre Csamangó Henrik képviselőt; a terv- és költségvetési bizottságban Fock Jenő képviselőnek a minisztertanács elnökhelyettesévé történt megválasztásával megüresedett helyre Kiss Árpád képviselőt; a szociális és egészségügyi bizottságban Kikillai Sándorné képviselő lemondása folytán megüresedett helyre Oláh Andor két viselőt; a kulturális bizottságban Ilku Pál Képviselő művelődésügyi miniszterre történt megválaszt ísival megüresedett helyre Benke Valéria képviselőt; a munkaügyi bizottságban Pap János képviselő belügyminiszterré történt megválasztásával megüresedett helyre Leotkai István képviselőt választotta meg. Ezután az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1961. február 24-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről és hozott határozairól szóló jelentését. Az elnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A kormány elnöke benyújtotta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről, valamint a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatokat. A külügyi bizottság a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos állásfoglalás céljából határozati javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. Az ülésszak napirendj'e Ezek alapján Rónai Sándor javaslatot tett az országgyűlés mostani ülésszakának napirendjére, és javaslatára az országgyűlés a következő napirendet fogadta el: 1. A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bi(Fotytatás a 2. oldalon.) (Kéry Dániel íelv.) Münnich Ferenc államminiszter. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés szombati ülésszakán Az országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után. amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépitő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt évről évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak 'máig sem kötöttek békét Németországai. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát. JTvszázadok tengernyi szenvedése, nemzedékek és alJ kotásaik pusztulása, a kizsákmányolók által kikényszerített háborúkban, jogot és erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is —, hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is; nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítók. Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul., amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadosztályok agressziós tervei keresztezik. Nyugat-Németországban újraéledt a revansizmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az amerikaiak támogatásával új háború kirobbantásával fenyeget. A világ helyzete azonban napjainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas . erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új -kereszteshadjárat" szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnépekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebirhatatlan fegyveres hatalmát — valamennyi békeszerető nép erejét szegezzük a háborús gyújtogatókkal szembe. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nep akaratanak törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepelyescn kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel 'kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igéiiye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után, 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Wipünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megv előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugatberlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi értekezletén elhangzott megállapításra: a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra: halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy az új világháború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme észszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben leikéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőfeszítéseket az európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslően veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben aac ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotómunkájának megóvása érdekében a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: teljes támogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, annak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait, a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érdekeink egyek, biztonsaguk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugatnémet újfasizmus a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság ellen folytatnak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkás-paraszt állama, a Német Demokratikus Köztársaság mellett! A magyar országgyűlés szívvel-lélekkel helyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német béke(Folytatás a 2. oldalond