Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

Szerda, Iflfil. október 4. 4 SZEGED az irodaComőan írja: PÉTER LÁSZLÓ S itt írja azt a masikat is, amelyet egyik prózai mun­kájába, utínaplojaba illeszt bele: Az utcán sápatag diákok. » kertben verstecény virágok, a« udvaron porflttr fák. f:s testtelen relhftk az igen ás fullsdnj-n szellők » réten i a kapuk alatt vén kofák. (Egy verá, amit a por váróiban irtanu Porvdrot: így hívta Babits a századelő Szegedjét. Em­lített útinaplójában festi meg képéi: -Most a Tisza-parton állok, mögöttem a porváros és jobbra a parto-n egy fényes épület, mi volna más a porvárosban? Kórház. De a por néhol csillogó és a porváros néha szép. Csillog a por az erős szélben és csillog a por a fák tetején. A lemenő nap arannyá festi a port, és a kis. félelmes vizet a könnyed­ivü hatalmas hid alatt, A parti sétatéren tolong a. tömeg: tétlen asszonyok és bámész diákok. Meleg van. A porvá­rosban ninrs tavasz, hanem mindjárt nyar van: poros fül­ledés ét nyitott ablakokból zongoraszó. Itt minden tag: szé­les. egyenes utcák; i itt minden magyar és igenis durva magyar szavak hangosan járnak az utcákon. A buckák közt vagyunk s ki hajtva a tanyákhoz, bokáig süllyedsz a Homokba, mintha puha bársony szőnyegen járnál. Itt az emberek szemében a homoki bor tompa fényét látom.­Ez bizony nem a legelőnyösebb Szeged-szemlélet. A buc­kák ismételt emlegetését még tán hajlandók lennénk Ady ugaraval párhuzamosítani, ha nem tudnók, hogy Babitsnak ez a megvetése nem az Adyval rokon radikalizmusból, ha­nem sokkalta inkább a finnyás esztéta arisztokratizmusából fakad. Ám jó véleménnyel volt a különc költő a Széchenyi térről: -De ha kilépsz a porváros legszebb terére — foly­tatta iménti írását —, megbékülsz. Ott magas paloták, ott Új szobrok vannak fák között, ott gesztenyesorok a gyö­nyörű négyzetben. Ott zene és elegáns asszonyok, dalla­mos mozgások; s villanyos reflektor fénye játszik a fekete lombokon. Ott előtted a kettős városhaza, sóhajok hidjá­val és egy kis karcsú toronnyal. Hányszor néztem ezt a tornyocskát a gyönyörű ég hátterében: az ég itt indigószi­nü és a toronynak este égő szeme van s kacéran hordja •cifrázott erkélyét, mint csipkéit a kecses táncosnő. S hányszor képzeltem, hogy a kecses torony a felhők előtt nesztelen táncot járt* Babits barokkos, sőt rokokó* városképé mellé illik Kosztolányi játekoo ríme Szegedről az Esti Koméi rímei­ből: Mikor látom faká esed* A holdat a f(lze« meeettt tdrilg sülvem b« nem heged. Szered. Thury Zoltán, Bródy Sándor. Krúdy Gyula — ők ig megfordultak itt. ők is tettek néhány mondatnyi vallomást a váróéról. De Somlyó Zoltán, aki ugyancsak újságírosko­dott itt 1909-ben, önéletrajzi versében külön fejezetet szer­telt Szegednek: Rádióműsor Szerda KOSSUTH-KAP 10 4.2b Rakoozi induló. 4,38 Hí­rük. 4,35—7,59 Vidáman, frissen. Közben: S.UlJ Faluracbo. 5,30 Hí­rek. 6,20 Orvosi tanácsok. 6.40 hürdetooKlop. 6,60 rdójelzes, 7,00 térek. 7.10 Uj kóny\elt. 7,30 Musurnaptar. 7,39 időjelzés, ft.oo Műsorismertetés. 8,06 Technikai szünet. 8.10 Verbunkos', k. u,00 Fény a sikátor felett. Regeny­ismertetes. 9,30 Mignon. Rész­letek. lO.oo Hírek, lo.io Úttörő híradó. io..3fl Klhtingzuti műso­rainkból. 11,50 Napirenden ... 12 ora Deli harangszó. 12,15 Tánc­zene. 13.00 Oláh Gábor ke, el­: beszálese. 13,20 Szovjet fuvósze­: ne. 13.45 Vauszolunk hallgató­| inknak. 14.00 Zenekari muzsika. I 1.5.00 Hírek, közlemények. 15.08 idojarasjelentes. 15.10 A kek csésze. Rádiójáték. 15,46 Magyar nóták. 16.20 Lányok, asszonyok. 16.35 Spirituálék. 16,55 MíisortK­mertetás. 17.00 Hírek. 17.15 A Les Dlinns énekegyüttes mű­sora. 17.25 Világtörténelem — rendkívüli kiarias. 17.55 A et­ganybaró. Részletek. 18.40 Mun­ka sklub. 19.00 Tánczene, az Olasz Rádió műsorából. 19.40 Budapesti Zenei Hetek. 19«L A szünetben: 20.80—20.40 F.stl kró­nika. 22.00 Hírek .22.20 Ügeiö­versenyeredmenyek. 22.25 Tánc­zene. 23.20 pnldév lesendő. El­beszélés ?3.tfl I.a-nmermoori Lu­cia. Részletek. Közben: 24,00 0,10 Hírek. 0.30 Himnusz. PETOFI-RAUIO *.0é Reggeli zene. 6,36 Mű­sornaptár. 6.50 Torna. 8 08—6.10 Hírek. 14,00 Idójárás- és víz­állásjelentés. 14,15 Állatkertben... 14,40 Oroir, nyelvlecke az alta­lanos iskolásoknak. 15.00 Ope­rettreszletek. ls.Ofl Hírek. 10.05 Elveszett illúziók. Rádiójáték. 17.15 Hangverseny a stúdióban. 18.00 Hírek. 18.05 Rádió szabad­egyetem. 18.30 Vers es dal. 18 ora 37 Népi zene. 13.00 Hírek. 19.05 Falurádió. 19.25 Oszt mad­rigálok. 19.10 Sporthíradó. 19.36 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Ze­nés divatszalon. 20.50 Orvosi ta­nácsok. 21.00 Hírek. 21.31 Tánc­zene. 22.20 Kaffka Margit ver­seiből. 22.25 A Nemzetközi Liszt—Bartók Zongoraversenvről jelentjük. 23,00 Hírek. 23.15 Mű­sorzárás. Telaviziómöaoe I 18.30 TV Világhiradó. 18.45 Ta­I nuljunk Oroszul' 19.wi Népi him­, zes es szőttes. 19.30 Vidám ven­1 depek. 22.20 Hirek és a TtV Yl­1 laghjrede ismétlésé. Színház és közönségszervezés Már henne vagyunk az uj színházi évadban f-zege­den is. a színházi bérletezés munkája még nem fejező­dött be. Az érdeklődés a színház új műsorterve iránt változatlanul tart még. s ezt az üzemi közönségszer­vezőknek, s magának a szín­háznak is ki kell használnia. A közönségszervezők azon­ban lelkiismeretes munká­juk mellett nem mindenütt iettek meg mindent annak érdekében, hogy az új mű­sorterv minden bérlelet vál­tani kívánó előtt ismert le- adassál. s ezért inkább csak alka- sott az eredmények is szem­lomszerűen váltanak szín- í betűnnek. mint például a házjegyet. Másrészük viszont (Szegedi Kenderfonógyárban, e fiataloknak vidékről jár (ahol tavaly mindössze 45 be dolgozni Szegedre. Meg- Iszínházbérlő volt, most vi­lepően kevés a színházbérlet- Iszont már 90-en váltottak \oltok száma a tavalyihoz (maguknak színházbérletet. A mérten a Szegedi Szalámi- ISzegedi Jutaarugyárban tíz gyárban is, s az idén mar (olyan űj bérlettulajdonos nem vette igénybe a válla- kvan, aki eddig még soha lat sem az igazgatót alapból Inem váltott bérletet egyet­váltható színházbérletet. Ta- I len idényre sem. A viszony­valy ugyanis 50 bérletet vál-1 lag kis üzem. a Szegedi tottak, hogy esetenként egy-/ Ecsetgyár dolgozói közül egy dolgozót megjutalmazza- 87-en váltottak az űj évad­nak egy-egy színházi 'elő- ra színházbérletet. Érdeklő­gyen. Bizonyara ennek tu­lajdonítható, hogy egves üzemekben a tavalyinál ke­vesebben váltottak bérletet. A Szegedi Textilművek ese­tében ezt ugyan lehet ma­gvarázni, hogy a dolgozok lobb műszakban dolgoznak, a ilyenformán nem tudják ki­számítani, hogy aznap este éppen szabadok lesznek-e, amikor bérletük érvényes az előadásra. Egy másik vélemény sze­rint altaiaban a fiatalok nem szívesen kötnek le ma­guknak előre fix programot, Ugy tudjuk. hogy dés tehát van a Szegedi a Nemzeti Színház műsorterve Szegedi Vasöntödében nin- iránt, csak ezt az érdekiö­csen egyetlen színhaza bérlő dést meg kell találniuk sem. hacsak azóta nem. ami­óta a színház szervező iro­daja ismét megkereste az üzem illetékeseit. Vannak, ahol eleve kifogásokkal él­nek, s más evek műsorter­veit emlegetik, holott min­dig az új műsorterv fejez.i ki a közönség óhaját, mint közönségszervezőknek, illet­ve az érdeklődést fel kell kelteniük a színház produk­ciói iránt. A tanulóifjúság körében is találkozni a színház iránti érdeklődés szép jeleivel. Az iparitanuló-iskola diakiai tavaly nemigen váltottak például az új évad műsor- színházbérletet, most viszont terve is, amely az. eddigiek­nél jobb összeállítású. Amelyik üzemben tőröd­nek a színházbérletezessel. Szovjet zeneszerzők új művei a XXII. kongresszus tiszteletére A Szovjetunió Kommu- Szedoj -A Fos szíja hajó nistá Pártja 22. kongresszu- révbe ér- című táncjátékát, sa előtt három szovjet ope- amely a világ ifjúságának rnház — a moszkvai, a le- baráti kapcsolatait mutatja ningrádi és a kijevi. — mu- be. V. Citovics Sötétség vi­tatja be Dzerzsinszkij Em- mű balettje is mai témát beri sors cimű dalművét, dolgoz fel. Vasárnap nagy sikerrel ad- Több zeneszerző oratóriu­ták elő Leningrádban Sosz- mot. kamatát irt a kovg­takovics 12. szimfóniáját, ressrus tiszteletére. Rogda­amelyet a világhírű zene- nov—Bereznvszkij például szerző Lenin emlékének szentelt. O. Csísko komponista Ir­kutszki történet címmel irt operát. Előadják Szolovjov— Majakovszkij több zenésítette meg. verset * SAKK 1 t 1 a a t a Vasárnap kezdődik meg a | megyei csapatbajnokság, tmelyen nyolc rsapat vesz részt,. A bajnoki cím védője : a Saenteei Spartacus, s ez­úttal is a fiatal erőkből álló szentesieknek van A Könyök ntes fogadta magába, mely srflk volt, mint egy kiseyerektopán. Wty 0r«« lelek bámult ablakába, ' iqíoztalanul. srürkín. netobán. ?j£S2 ^VjSrCS. (szentesieknek van a legna (Nyitctt kflaytn ' gyobb eselyuk a győzelemre. I Somlyó együtt lakott Szegeden Nyarai Antallal, a ne- ! Vasárnap az, SZVSE Mis­v-s szí nesszel. Háziasszonyuk tartotta a folyton veszekedő, keletin játszott a Maróczy folyton kibékülő szeszélyes, bohém művészeket össze, -a ! csapatverseny első forduló­Fg2. i. 9—41. Fg7, S. <13, eti, 6. e4. Hge7, 7. Bel. 0—0. 8. e.5. d6, 9. exd. VxtlfJ. 10. HhdS. Vc7. 11. Hb,3, Hd4, 12. Ff4. Ybfi. 13. He5, HxbS, 14. Hc4. VbS, 15. axb. a5. 16. Fdfi. Ff6. 17. VÍ3, Kp7, 18. Be4. Bd8, 19. Vxf«+Ü, Kxffi, 20. Fe5+, KgS, 21. Fg7ü. sötét feladta. jó Simon Roral", aki -tipegve főzött vacsorákat: mákos­meteltet, csirkepaprikást*. Itt már s költő n»r átt, mtnt ep polgár: aludt. ebédelt 3 mindét xsmorált. I'tténkint ellárngstott a „Ksss'-ba, hol metlrt «ém é*v flnnepi rhorált. \ evet 1 lányok akkor már tusogtak, kspott már néhány titkos levelet Igy etOletett mer elsd rertMkOnyre. Kosztolányi és Karinthy figyelt föl a szegedi redakció­ban nyomorgó ppétára: Nem Ismerték dk a rldékt kOltOt, kt meieiü járt, tisial pariokon. Csak » rímek dróttalan táviréján beszéltek véle éri hangokon. ján. A szegedi csapat 9',:2<araayú győzelmet aratott. a A bledi versenyen, a vi­lág legjobbjainak küzdelmé­: ben nemcsak az elsó helye­zés. hanem az 50 százalékon telüli eredmény is sikernek számít a játékosok legtöbb­jénél. Ez az. oka annak, hogy í sok a döntetlen végződésű játszma, a versenyzők gj'akran ' kikerülnek minden kocká­zatot. Akad azonban termé­szetesen sok szép támadás és 1 kombináció is. Ezek közül bemutatjuk Petroszjánnak W W m "7*1 I If Í-JÜ » S egy váratlan gyomorvérzés után kórházba került, majd gyógyulása után Kis verseskönyvet hóna alá esapts s — arvó: polgári élet: é« Sr.eged! . . . Pa _ Isten tudja, most már hánvadikssor '-* újra próbált *rv ssebb, új életet. Somlyó Zoltán is az -átutazók* köziil való volt neki is csak egyik állomása volt a város. Ady száméra meg ép­pen csak kirándulások színhelye, hiszen Váradról is. Pest­ről is csak órákra, ritkán napokra szakadt ide. írni azon­ban elec gyakran írt Szegedről. 1905-ben 6 is -magyar Moszkvának« nevezi az alföldi metropoliszt, szembe állítva az idegen, gyökértelen .fővárossal, úgy. mint az oroszok Szentpétervárral. Emlegeti Szegedet 1913-ban is. amikor a szegedi ügyészség pörbe akarta fogni Rohanunk a forra­dalomba! című vei-séért, s persze akkor is, amikor utoljá­ra 1917-ben, Tömörkény emlékének adózva itt járt. Móricz Zsigmondnak szegedi vonatkozású írásaiból — akar .Inkáiéból — megintcsak külön kis kötet telnék ki. Kezdhetnénk 1913-ban irt szegedi, riportjaival, amelyekben a szegedi dudásról, a szegedi papucsról, a szegedi ember­ről adott villanásnyi, de nagyon éles képet, folytathatnánk 1930-ban. a gazdasági válság idején írott Mai napok című beszámolójával, a paprikatermelésröl írt cikkeivel, a Bálirtt Sándorhoz címzett leveleivel, s ragyogó humorú, az alsó­városi parasztasszony pszihéjét minden izében sugárzó el­beszélésével, amely 104!-ben A szegedi kufa címmel jelent meg. S persze, egész fejezeteket lehetne beiktatni a Kó­;JŰ Sátidor-ból, mint például a havibticsú mesteri tollú leírását, Kossuth és Rózsa Sándor találkozásai a szegedi városházán s még több mást. Ezek helyett itt most csak &M a nyilatkozatát idézem, amelyet 1923 augusztusában, egy nagy országjáró körútja során Vásárhelyről Szegedre erkezve mondott Vér Györgynek, a kitűnő újságírónak, a Délmagyarország munkatársának. -Debrecenben otthon va­gyok, Vásárhelyen nagyon jól éreztem magam, de azt nem ertem, hogy miért nem lakom Szegeden?* (Tolytatjuk) Világos: Kh2, Bh3, Fh4, Hd4 (4). Sötét: Kfl, Fh5, gyalog: d3 (3). Világos indul, s a harma­remek vezéráldozatos ' játsz- dik lépésben mattot ad! jnaját- (Breuer feladvanya.) Világttst Pefroszján. A múlt heti feladvány Sötét: Parhman. megoldása: 1. Ff2, Kd5, 2. 1. Hf3, c5. 2. g3. HPÖ, 3. Vd4 matt! Vasbeton a gépgyártásban A moszkvai Betonkutató Intézet mérnökei kidolgoz­ták a vasbeton nehézipari felhasználásának módszeret. A világon nekik sikerült először felhasználni a vas­betont egész sor gépkon­strukcióban. Most vasbeton sajtológépet terveznek. Az új gép nyomóereje 1000 megrakott vagon súlyával egyenlő. A kísérletek azt mutatták, hogy vasbeton fel­használásával még ennél is nagyobb teljesítményű sajto­logépek készíthetők. már 53 ifjúmunkás sietett színházbérletet váltani, hogy a lehető legjobb helyhez jus­son. A Felsőfokú Tanítékép­7jö Intézet diákjai és tanárai kórében 77 bérletet szám­lálhatunk, s várható, hogy ez a szám még tovább emel­kedik. Alt a szegedi közönség, amely évről évre oly lelke­sen látogatja a szabadtéri játékok produkcióit, kőszín­házát is pártolja szorgalmas látogatásával. S a viszony­lag új közönség, a termelő­szövetkezetek tagságának körében az eddiginél jobb szervező munkára van szük­ség, hogy közülük minél töb­ben juthassanak el a szín­ház előadásaira. A példák egész sorával lehetne bizo­nyítani, hogy ez az új kö­zönség milyen lelkesedéssel jutalmazott már nem egy színházi előadást akár Sze­geden, akár pedig az úgyne­vezett tájelöadásokon. A jobb szervező munka érdekében azonban nem ár­tana. ha a bérlet,kötés idő­szakát a Szegedi Nemzeti Színház a jövőben meghosz­szabbítaná. Talán kevés az az időszak, amely ezeddig rendelkezésre állt, s a kö­zönségszervezők nem jutot­tak el időben minden egyes emberhez, aki érdeklődik a színház előadásai iránt.. Az új bérletkötések lezár­táig nem sok idő áll már rendelkezésre, ezt azonban körültekintően és lelkiisme­retesen ki kell hasznáni, mint ahogy ezt számos üze-n közönségszervezőjének pél­dája mutatja: személves fe­lelősséget, érez a színház új műsortervének sikereért Madáréi dórád ó Ijiiza mentett A MÁV szegedi pályafenntartási főnökség közK, hogy az algyői Tisza-híd építésének befejező munkálatai miatt 1961. október 5-én 10 órától 13 óráig a közúti íorgal om szünetel 314 BEMUTATÓ: Kevés a férfi vígjáték 3 felvonasban. Október 5-én a Kamaraszínházban. Bér­lőinknek 15%-os kedvezmeny. A kedvez­ményes bérietszelvények átvehetők a szín­ház szerveeésí irodaiaban. Karász utca 15 szám. Telefon 33-65. 65 495 a Szokatlanul nagy az őszi madár­mozgalom a Tisza alsó szakaszán. A máskor aránylag kevés vízimadár­járta folyómeder most. néhol a ma­darak ezreinek ad szállást. Mi lehet az oka ennek a jelenség­nek? A hosszan­tartó szárazság, az őszbe nyúló kánikula kiszárí­totta Alföldünk tocsogóit, apró ta­vait. Kiszorultak onnan a vízima­darak. A Tisza érek óta vem ta­pasztalt mérték­ben alacsony viz­allású. A lehúzó­dott víz alól szé­les homok- és agyagpadok ke­rültek felszínre, amelyek millió és millió alsóbbren­dű állati életet (vízi rovarok, ál­rák stb.) rejte­nek. Kitűnő táp­lálék ez a mada­rak számára. Nem csoda, hogy a dúsan teritett. asztalhoz nagy számú vendég gyülekezik. Javában tart a nagy őszi madár­vándorlás. Az Északi- és Keleti­tenger, a tundrák lakói utaznak most téli szállá­sukra a Föld közi­tenger vidékére. Vonulás közben egy részük a Ti­sza vonalát kö­veti és ezek al­kalmas helyet1, ahol elegendő a táplálék, megpi­hennek. elidőz­nek néhány na­pig. Az ilyen ma­dármegszállóhe­lyek — mint a Szegedtől nem messze fekvő nagyfai kanyar­ban található is — ritka, érdekes lát­ványt nyújtanak. A kilométernyi hosszan elterülő nedves agyagpa­don mintegy 1500 —2000 madár sü­rög-forog. szede­geti tápláléka'. Lármájuk több száz méter távol­ságból hallható. legnagyobb han­gon a danka sirá­lyok vannak. A szép fehér ruhá­jú, piros csőrű madarak csúnya rikácsolása szint a kábító. A közé­jük keveredett bí­bicek jellegzetes jajgató hangjukat hallatva gyakran kelnek fel és mint nagy fekete-fehér lepkék repülnek egyik partról a másikra. Többféle rankó (sneff) nyüzsög a sokadalomban. A pacsirtanagyságv billegető cankötól a rigó nagyságú pajzsoscankóig (a vadászok kedvelt esapat-sveffje) kü­lönböző gázlómn­darak figyelhetők meg. A szürke cankók tálkájából ki-ki villan egy­egy élénk piros folt, elárulván a közéjük kevere­dett píroslábú c ankókat. A szemlélőnek az a benyomása, hogy hatalmas ál­latkert madnrosz­tályát vizsgálja — mindaddig, amíg közelebb nem megy horzá jv't. Ekkor ugyanis ijedten szárnyra kap az egész tö­meg és eltűnik az állatkert. Helyü­kön. az agyajjhan csak a sok ezer lábnyom marad vissza. Dr. Marian Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents