Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

9 Vasárnap, IMI. októl er 23. Jelentős segítséget nyúlt a kisipari szövetkezetek munkájához a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata Akiívaülés Szegeden Szombaton délelőtt Szege- végül is az elnököt le kellett Ezt nem tudja mind félvádén A Kálvin téri pártházban aktíva ülésen vitatták meg a kisipari szövetkezetek vezetői a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a szövetkezetekben és a váltani beosztásából. sárolni a szövetkezet, ellenElismeréssel nyilatkozott a ben a lakosság, főleg a falu beszámoló a Szegedi Elektromos Vasipari és Szolgáltató Ktsz elnökéről, aki határosiak megvásárolják kerítéslécnek. fis mire a szövetkezetnek a terv szerint szüfcKlSZÖV-nél tartott vizsgá- tapasztalt valamelyik szövetlatának tapasztalatait. Az ér- vetkezeti tag munkájában, tekézléten megjelent és fel- Hangsúlyozta, hogy zottan intézkedett, ha hibát sége volna redőnylécre, már nem kaphat. szólalt Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának vezetője, dr. Janesó György, az ÖKISZ revíziós oazlályának vezetője. Kardos János A szegedi pártbizottság ipari osztályának munkatársa, Kispdl Jenö hozzászólásában hangsúlyozta a kiszöknél tőrtént jelentős fejlőnyújtson a szövetkezetek- dést és részletesen foglalkonek. a KISZÖV-fiek, zott a még tapasztalható hiáa társadalmi tulajdon védel- nyosságokkal. A társadalmi a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatával arra törekedett, hogy segítséget megnyitói savat Után Balázs mében, a meglevő hibák ki- tulajdon védelmében nagyLajos, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondott beszámolót. A beszámoló a bevezetőben foglalkozott az ellenőrzési tevékenység jelentőségével, a népi ellenőrzés intézküszöbölésében. jelentőséggel bír — mondotA beszámolót vita követte, ta — a gépek karbantartása, amelyben tizennégyen szólal- javítása. Sajnos, ma még a tak fel. Elsőnek Krajkó And- szegedi szövetkezetekben sürás, a Szegedi Cipőipari Szö- rűn előfordul, hogy vetkezet szólásra. elnöke emelkedett Elmondotta, hogy menyével, a korábbi ellenőr- alaposan tanulmányozni kell zések formáival, majd elmondotta, hogy a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több bejelentés alapján vizsgálatot szervezett és folytatott a KisZÖV-nél és 18 azegedi kisipari termelőszövetkezetben. Ezután a kisipari szövetkezetekben tapasztalható fejlődésről beszélt, majd részlea népi ellenőrzés vizsgálatainak tapasztalatait, meg kell szilárdítani az ellenőrzést. Külön kiemelte, hogy a KISZÖV választott vezetősége a jövőben, felhasználva a vizsgálat során szerzett tapasztalatokat, igyekszik megjavítani tevékenységét. A szövetkezeti hetekig, hónapokig nem tisztogatják a gépeket, a nem javítják meg a kisebb hibákat, amelyből később nagyobb baj származik. tésen foglalkozott a szövet- problémáiról szólva ezut6n arról beszélt, hogy egy Időben liberális álláspontot fogkéüetekben tapasztalható termelési fogyatékosságokkal, a selejt, a bérköltség alakulásával. A többi között elmondotta hogy a Szegedi Bőrön- büntessék a szövet dós Kisipari Szovetkezetnel ,„laltak el a abból a ktsz-ek elnökei meggondolásból, visszatérő jelenség a pénzügyi fegyelem, megsértése. Nem számoltatták cl a dolgozókat a kiadott anyaggal. A Szegedi Építőipari Kteznél is az anyaggazdálkodási hiányosságok a műszaki vekezeti tagokat, ha hibát követnek el. Fekete László, a Vegyi Ktsz elnöke a nyersanyagrendelés jelenlegi módját kifogásoltaü A Szegedi Szerszémkovács Ktsz elnöke arról beszélt, hogy a tervszerűtlenség zavarja a szövetkezetéé hibájából fakadnak. rét nyersanyagellátását. A Részletesen beszélt a Felsza- nagykereskedelmi jjjállalat badtilás Asztalos Ktaz-ben például egyszerre nagy tapasztalt hibákról, ami miatt mennyiségű redőnylécet kap. II pártvezetoségválasztó taggyűlés tiszteletére befejezte évi tervét a A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat a pártvezetéséi? újraválasztó taggyűlése tiszteletére teljesítette vállalását befejezte 1961. évi tervét. E vállalás teljesítését akkor lehet igazán értékelni, ha megnézzük a tervszámokat A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói ugyanis eddig 12 millió forint értékben végeztek lakóházfelűjífiást és karbantartást. A vállalás sikeres teljesítése után az üzem dolgozói elhatározták, hogy az év hátralevő részében éves tervüket egymillió 725 ezer forinttal túlteljestiik, s ebből az összegből mintegy másfélmillió forint értékben lakóházfelújítást és karbantartást végeznek. A fennmaradó mintegy 250 ezer torint értékben saját rezsiben felépitik a vállalat faszárító helyiségeit. Vitába szállt a Cipész Ktsz elnöke által elmondott nézettel és hangsúlyozta, milyen nagy kár származott a szövetkezeteknek, embereknek, hogy nem figyelmeztették mozgalom őket időben és nem vonták őket felelősségre a kezdet kezdetén. A Vasipari Ktsznél például négy embert kellett bíróság elé állítani, tizenötöt pfdig fegyelmi úton vontak felelősségre, akik előbb a szövetkezet vezetősége megalkuvása miatt, saját maguknak készítettek disznópörzsölő-gépet, később már sorozatba gyártották a lámpacsillárokat, amelyeket a Bizomnyi Áruházban értékesítettek. Rozsnyai Mihály, a hódmezővásárhelyi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a KISZOV munkájának több fogyatékosságára hívta fel a figyelmet. Ezután Gábor József, a Felszabadulás Asztalos Kisipari Szövetkezet főkönyvelője. a KISZÖV korábbi dolgozója. majd Horváth Sándor, a KISZÖV elnöke emelkedett szólásra. A többi között arról beszélt, hogy a népi ellenőrzési bizottság vizsgálata nagy segítséget nyújt a KISZÖV munkájának megjavításához. cd dorozsmai PIROS CSÍKOS POHÁRRÓL iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim i desen, sok bajunk volt már vélük ... — Dehát ki találta ki ezt az egészet? — Rendeletet kaptunk rá. — Kitől? s megmutatná-e róla az írást? — Hát. tudják, írás az nincs, csak" úgy szóban figyelmeztettek ,.. Hát értik, nem?... — És az elvtársnő helyesvilágltanak a mosti "neonbe- 11' 30 megoldásnak találja tűi. Van is érdeklődés, sor- ezt *z intézkedést? Nem kapunk határozott választ, csak az előbbt -érvek* körül topog a beszélgetés. Régi leretezcmk. » Falemezgyanmn Bura th János elvtárs nemrégiben a dorozsmai ei*ánySáe életérni tudósított bennünket. s furcsa jrlensésekre hívta lel a fi»yelmet. E levél nyomán néztünk kürtit Rlskundoroísmán Turai Zoltán elvtárssál. a * MSZMP sé.esedi Járási pártbi/ottsSgának o»7tályvéíet/ijóvel. A ban sötétedő Őszi délutánszinté nagyvárosiasén beállnak a pénztárnál. Jegyet váltanak a faluszéli cigánytelepről érkezettek is. Figyeljük őket. Valamennyien kétforintos jegyet váltanak. s a mozi első két soráItalttolt — hirdeti a felba kapnak helyet. Megszólí- lrat a Tolbuhin utcai földDr. Janesó György Is arról beszélt, hogy a NEB vizsgálata haszno6 és igen tárgyilagos volt. A felszólalásokra Balázs Lajos, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke válaszolt, majd az ankét Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztálya vezetőjének zárszavával ért vé Set. tunk egy cigány kislányt: •— Mindig ide váltasz jegyet? — Ide. — Nem lenne jobb a hátsóbb sorokból nézni az előadást? Kisvártatva szemlesütve feleli: — Nekem nem adnak máshova. — Miért? De erre már a beszélgetésre figyelmes lett. körülálló községbei iek közül felel egy nyelves asszony: — Hát nem látja, -újmagyarok*? ... Maga talán szívesen ülne melléjük? Most nincs értelme a vitának, inkább kilépünk a mozi előcsarnokából az utcára. Egy 25—30 év körüli cigánylegény is mozijegyet tart a kezében. — Maga is az első sorban ül? — Igen. — Hát aztán miért? — Nem szeretek ülni. — Próbálta már a hátsób sorokból nézni a filmet? Vállát vonogatja, látszik rajta, zavarják a beszédben az ott ácsorgók. Arrébb hívjuk néhány lépéssel, s megmondjuk, kik vagyunk, beszéljen őszintén. — Nem engednek, kérem, bennünket cigányokat máshova ülni a moziban, csak az első két sorba — fakad ki. — Vasárnap este meg egyáltalán nem adnak jegyet. — S nem szólt még egyikük sem ellene? — Hiába szólunk, valami rendeletre hivatkoznak. Felöltöztünk szépen, rendesen, tisztán, mert rendes ruhám ez. amiben a munkából jövök, s akartunk jobb helyre ülni, de akkor sem hagyták. Akadt, aki megkérte egy nem cigány ismerősét, hogy váltson neki drágább jegyet. Amikor azonban be akart müvesszövetkezeti kocsmahelyiség bejárata fölött. Ezt nevezik a községben cigánykocsmának, mert ide járnak a falu cigánylakosai. A söntéspultos, nem túl nagy helyiség eléggé látogatott. Az ajtó melletti asztalnál két leTes' férfi ül, szemmel láthatóan cigányok, bár egyikük arca világosabb. Hétköznapi munkaruha rajtuk, de rendes. nem piszkosabb, mint bárki másé. aki munkából f™^6", tart hazafelé. Mindkettőjük arca frissen borotvált, moshogy dott. Söröznek. Amint emelik a söröskorsót, az oldalán hosszában jó kétujjnyi vastag vörös csík tűnik szembe. — Miféle festék az a poháron? — szólítjuk meg egyiküket. — Nekünk csak ilyenben adnak — hangzik kissé zavartan a válasz. > — Mi az, hogy -nekünk*? Kiknek? — kérdezzük, bár hátrább egyre világosabb, hogy miről van szó. — Hát nézzenek körül. Akiknek ilyen pohár van a kezében, az mind cigány. Lőrinc János, az italbolt vezetője nevetve mondja: — Nem megy ez másként, kérem. Olyan piszkosak ezek a cigánvtelepiek, hogy meg kell jelölnöm a poharat, amiből inni adunk nekik. — De ki találta ki ezt? — Én, kérem ... Vagyis hogy mi... Szóval bevezettük ... Egyre határozatlanabb a válasz, amint látja rosszalásunkat. S magvarázni kezdi: — Ha látnák, hogy milyen piszkosan jön némebagót is rágnak. Hogyan adjak nekik ugyanabból a pohárból, mint a magyaroknak? — Először is, ha mindenkiét tisztességesen elmossák. akkor nincs ez a probléma. Piszkos, mocskos ruhás férfi lép hozzánk, mint később nevét ia megtudjuk, Fekete István, a dorozsmai azövőgyárból. — Nem olyan egyszerű dolog ez. elvtársak — mondja, s hangján érződik a megfontolt komolyság. — Sok közöttük még az elmaradott. Látogassanak el egyszer a putrijukba. Persze* nem vehetjük őket egy kalap alá, de laasú, nagyon lassú a fejlődés. Egyre élénkebb lesz a beszélgetés, egyre többen kapcsolódnak bele. Kiderül, hogy az asztalnál ülő két cigány férfi Szegeden dolgozik: az egyikük a NIVO játékkészítő szövet keze* ben, a máslkuk az üjszegedi kertészetben. Még egy cigány férfi kapcsolódik a beszélgetésbe, aki ugyancsak a kertészetben dolgozik. Szégyellik ezt a megkülönböz— Én dicséretet, jutalmat is kaptam az üzemben —• mondja a NIVO játékkészítő szövetkezetben dolgozó férfi. — Mondtam azt is, hogy itt megkülönböztetésben. kitaszítottságban van részünk, de csak nevettek rajtam, nem hitték. Azt mondták, hogy ilyen nincs a népi demokráciában. S amint sorjáznak a szavak. sok-sok probléma bukkan elő. Kiderül az is. hogy ők is többet, jóval többet tehetnének saját maguk megbecsültetésére. Sokan dolgoznak már különféle helyeken. de még mindig akad munkakerülő. S tanulhatnának is munkaidő után többen, mint ahányan már nekivágtak ennek. — Nem kell ezeket félteni — hangoskodik teleszájjal nevetve egy magas férfj, a kocsma közepére állva. — Ilyenek ezek. nem jönnének be a községbe sa lakni, jobban érzik magukat a putrikban, úgy, ahogv mindig is éltek. — S maga például mit tett, hogy ne így legyen? Meghökken. — Hát mit tettem volna?... * ™ "ekfaT lyikük Az asszonyok is. nem csak • Békegyűléseket, képviselői beszámolókat rendeznek, ismertetik a községfejlesztési terveket, fejlesztik a társadalmi munkaakciókat a járásban Ülést tartott a Hazafias Népfront szegedi járási elnöksége Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Szeged járási elnöksége. Először Kistelek népfrontmozgalmának helyzetét vitatták meg, s az elnökség javasolta a községi népfrontbizottságnak. hogy tagjai rahalmon, Szatymazon és még közvetlenebb kapcsola- Tápén ismertették választóik tot teremtsenek a lakosság- előtt az országgyűlés mungal, mozgalmi úton ls segít- kaját a képviselők, most fel Megállapodtak az elnök- sonló lelkesedést kérnek a ség tagjai abban is, hogy jöv6 évi feladatok megsegítovább folytatják az or- . szággyűlési képviselők be- tesere 1S' m,nt az iaen' lwbl számolóinak rendezését. Ed- őszen ugyanis minden eddidig Zákányszéken. Kiskun- ginéi jobban fellendültek a dorozsmán, öttömösön, Mó- társadalmi munkaakciók. A sék az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzését. Novemberben összevont járási békeaktivaülést rendeznek. A tájékoztatót itt központi előadó tartja, s a résztvevők ezt követően valamennyi községben békegyűléseket tartanak, s kisebb összejöveteleken a körzetek lakosságával is megbeszélik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tanulságait., továbbá az időszerű nemzetközi eseményeket. kéri őket a Hazafias Népfront járási elnöksége, hogy működési területüknek megfelelő további községekben is számoljanak be. Ugyancsak a következő hetek programjába tartozik a községek 1962. évi fejlesztési tervének ismertetése is. Itt ,azt a célt tűzte ki a járási elnökség, hogy az eddigi jó tapasztalatok szerint társadalmi munkafelajánláHazafias Népfront megyei elnöksége és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívása nyomán széleskörű verseny bontakozott ki a községek között: hol végeznek a legnagyobb értékű társadalmi munkát a közösség érdekében. A két szerv jelentős jutalmakat — három kategóriában 100, 75 és 50 ezer forintot — tűzött ki a legjobb eredményt elérő községek lakossága részére. A jövő esztendőben is hasonló jutalmat osztanak, s ez is serkenti a szegedi járás és Csongrád megye sokkal egészítsék ki a he- községeinek népfrontaktivislyi tanácsok terveit. Ha- táit. lépni, a jegyszedő összetép- embert viszont nem kelí kite a jegyet. szolgálni akár cigány, akár — S maga hol dolgozik? nem cigány. — A József Attila Tsz _ Kérem, a vendégek kftagia vagyok, ilyenkor igyek- vánták így ... Elmaradnászafm hazafelé, de a 7 órás nak — s széttárja a karját előadásra még visszajövök a úgy mondja, mintegy bocsámoziba. Mert mi is szeret- natkérő mosollval — az iizjük a jó filmeket, és a tsz- let az első ben televíziót is szoktunk — s ez a két ember itt nézni. — mutatunk az asztalnál — Jöjjön velünk. ott a ülő előbbi két férfire — nem vendéglőben nyugodtabban elég tiszták, rendesek? beszélgethetnénk. — Ö, kérem, ha mind— Oda nem megyek ké- egyikük olyan volna, mint rem, ott a -Fényesben* ugy- a Matyiék sem szolgálnak ki engem. Hanem ha akarják, a -cigánykocsmában* találkozhatnánk. • A községbell nyoknak valóban első két sorban szabad ülniük? — kérdezzük kissé később Tari Vincénétől, a kiskundorozsmai mozi üzemvezetőjétől. — Higgyék el. elvtársak, nem lehet ezt másként megoldani, mert olyan sok köztük a mosdatlan, piszkos, hogy nem ültethetjük a mozi közönsége közé. — Akkor nem aszerint kellene inkább szétválasztani a közönséget, hogy ki jön tisztán, ki jön mocskosan? S nem pedig úgy, hogy cigány, vagy nem cigány? — Nem megy ez így ... — határozatlankodik válaszával Tari Vincéné. — Onnan jönnek mind a putrikból, mind piszkosak, meg aztán viselkedni sem tudnak rencigécsak az öldklatoáí — De mégis jelölt pohárból adott nekik is. Lőrinc János visszasiet a pult mögé, sürgős dolga akadt. A helyiség lassan megtelik, újabbak és újabbak érkeznek. A söntésputt négyen-öten — gépállomásiak lehetnek — olajos, piszkos munkaruhában, még átöltözés előtt ugrottak be ide. Poharukon nincs ott a vörös csík. Közben megjön űj fiatal baratunk is. akivel a mozinál ismerkedtünk össze. — Legyen szíves három nagvfröccsöt — kérjük a kocsmárost, és már gyöngyözik is a sötéspulton a három pohár ital. Természetesen jelöletlen pohárban. Az egyiket új ismerősünknetc nyújtjuk. A szemek ránkszegedződnek. a legény elfogadja az italt, koccintunk, iszik. Pillanatnyi csönd a helyiségben. Senki sem szól, de meghökkentő számukra a jelenet. Aztán egy munkáig* n, telvetödik a kérdés Dorozsma község vezetőségéhez intézve is, hogy mit tettek. Mit tettek, hogy változzék, forduljon az élet, a cigányok élete is. ahogyan az szocialista társadalmunkhoz illő. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy a község vezetősége tett, méghozzá nem is keveset ennek érdekében. Tudomásunk van róla, hogy a rászorulóknak, különösen az iskolás korba kerülő cigány gyermekeknek ruhafélét, cipőt is juttatott teljesen díjmentesen. Annak idején igen szép és dicséretes kezdeményezés volt a dorozsmai cigányiskola megnyitása is. Ma azonban ez is túlhaladott intézmény, a mai kor már nem ilyet kíván. Nincs szükség arra, hogy akár a jószándéktól vezettetve is, elkülönítsük a cigánygyerekeket Hogy ellenzik töbhen a szülők közül a cigányiskola összevonását a másikkal? Lehet, sőt tudjuk, hogy így van. De sokan elő is segítenék ennek és a cigányokkal kapcsolatos egyéb más problémáknak a felszámolását. Minden egészséges javaslatnak helyt adunk lapunkban. örülnénk, ha a község vezetői is választ, adnának arra, vajon tudomásuk van-« mindarról, amit e riportunkban felvetettünk. Vajon e megkülönböztetéseket helyes, egyedül helyes módszernek találják-e a kétségtelenül meglevő problémák megoldására? Lőkös Zoltán