Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

7 Tasárnap, 19*1. október SS, Korszerű mezőgazdasági szakképzés az Ifjú Gárda Ifjúsági Városban Az Ifjú Gárda Ifjúsági Vá­ros falai közt ideiglenes jel­leggel új iskola nyílt: a Me­zőgazdasági és Erdészeti Technikum disznövényter­melö és kertépítő, valamint zöldségtermelő és zöldség­hajtató kihelyezett osztálya. A mezőgazdaság szocialista átszervezése követelményei­nek szolgálatában áll ez a nagyszerű kezdeményezés, amely egy híján 120 tizen­négy-tizennyolc éves fiúnak és leánynak ad szakképesí­tést a háromévi tanulmányi idő leteltével. Kiszombori, makói, földeáki, szegedi és hódmezővásárhelyi termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok tanulói nyernek itt szakképesítést. Egyelőre öt osztály működik, első, má­sodik és harmadik tanuló­évükben járó fiatalokkal, akik hetenként két alka­lommal kapnak elméleti ok­tatást, míg a hét többi nap­ján gyakorlati munkában vesznek részt. Elmélet és gyakorlat Nem működik még ha­sonló jellegű intézmény, amely a mezőgazdaságba szerződött ipari tanulókat egyidőben elméleti és gya­korlati oktatásban részesiti. Eddig a dísznövénytermelő és kertépítő, valamint a zöldségtermelő és zöldség­hajtató szakos ipari tanu­lók az MTH-iskolákban kap­tak elméleti képzést, illetve vettek részt a közismereti tárgyak elsajátításában. Ezenfelül a Földművelés­ügyi Minisztérium az év bi­zonyos időszakában három­hónapos tanfolyamokat ren­dezett, s egy-egy évfolyam tananyagát ekkor kellett a tanulóknak elsajátítaniok. Ez az oktatási forma nem volt célszerű. A tanulók gyakor­lati munkájukat nem foly­tathatták az elméleti tár­gyak elsajátításával egyidő­ben. Ilyenformán az elmé­művelésügyi Minisztérium psrktervező mérnökökkel. gondoskodásába kerültek át, s az Ifjú Gárda Ifjúsági Vá­ros helyet biztosított a mű­ködő osztályoknak. Ez a le­hetőség kitűnő alkalmul szolgál az Ifjú Gárda Ifjú­sági Városnak is ahhoz, hogy növendékei egy részé­nek. mint mezőgazdasági ta­nulóknak, helyet adjon az iskolarendszerű oktatásban. Negyvenhét növendéke nyer ilyenformán a mezőgazdaság e két ágában szakképesítést. A közismereti tantárgyakat az Ifjú Gárda Ifjúsági Vá­ros tantestületének tanárai tanítják, míg a szakismereti tárgyakat a Szegedi Kerté­szeti Vállalat két mérnöke, Törő Jánosné és Havorka Istvánné, valamint a szegedi járási tanácstól Lengyel Gé­za mezőgazdasági mérnök és Gerbitz András, az I. kerü­leti tanács mezőgazdasági technikusa. A szemléltető eszközöket ugyancsak az If­jú Gárda Ifjúsági Város biz­tosítja gazdag gyűjteményé­ből, s magával a húsz hol­don elterülő gazdaságával, amely esetenként nagysze­rűen szolgálja a gyakorlati bemutató órákat is. Ma negyvenöt, a jövőben 100 százalék hogy kialakítsák napjaink minden tekintetben korsze­rű és az esztétikai követel­ményeknek is megfelelő parkok típusait, hogy meg­felelő méretekben álljanak majd rendelkezésre a gya­korlati tanítási órákon, mint szemléltető eszközök. Nagy jövő előtt áll az Ifjú Gárda Ifjúsági Város, amely a mezőgazdasági technikumi osztályokat is szeretné majd meghonosítani falai között. Az ötéves terv bizonyára le­hetőséget nyújt majd erre is. Szerepel ugyanis az intézet ötéves tervében egy 120 fé­rőhelyes otthon épületének felépítése, szomszédságában egy négytantermes iskolával, ahol felsőtagozatos általános iskolások tanulnak majd. Az állami gondozott gyermekek közül ugyanis számosan majd az általános iskola fel­sőbb osztályait az Ifjú Gár­da Ifjúsági Városban kezdik és fejezhetik be, illetve utá­na itt nyernek mezőgazda­sági szakképesítést. Ilyenfor­mán a növendékek hosszabb ideig maradnak egyazon in­tézetben, ahol nemcsak ne­velést kapnak, hanem szak­képesítést. kenyérkereső fog­lalkozást is. L. F. A megújult" Nabucco Olooemhi 4-én mutálják &e Jteqeden Ihleti (LatatkoJu (yieAÁiót A második felvonás díszletterve. Sándor Lajos munkája. A gyakorlati órák, bemu­tatások egy része az Egye­temi Füvészkertben törté­nik, valamint a közeli Ha­ladás Termelőszövetkezet­ben. A szerencsés környezet jó hatással van az Ifjú Gár­da Ifjúsági Városra, amely a jövőben egyre inkább a mezőgazdaságban kívánja foglalkoztatni tanulóit. Je­lenleg a növendékek 45 szá­zaléka szerez mezőgazdasági leti tudnivalók rögzítése nem szakképesítést, később pedig párosult közvetlenül a gya­korlatban való alkalmazás­sal. Az űj és célszerűbb okta­tási forma most végre ren­des iskolarendszerbe került. A mezőgazdasági ipari ta­nulók a Munkaügyi Minisz­az intézet valamennyi tanu­lóját a mezőgazdaságban kí­vánják foglalkoztatni. Ezt szolgálja már jó előre az öntözéses gazdálkodás meg­honosítása, az üvegházak és a parkok gyarapítása. A ta­térium hatásköréből a Föld- nulók együtt dolgoznak Koponyaműtét nyolcezer évvel ezelőtt Ilja Gohman leningrádi antropológus egy kőkorszak­beli sírban talált csontváz tanulmányozása alapján megállapította, hogy a kopo­nyán körülbelül 8000 évvel ezelőtt, eredményes műtétet hajtottak végre. A halántékcsont "trepana­cióját* kovából készült vágó­eszközökkel hajtották végre. Erről tanúskodik a koponyán látható 9 milliméteres nyílás, amelynek szélein a világosan kivehető csonthegek arra utalnak, hogy az illető a műtét után még hosszú ideig élt. A fogadtatás A fiatal Verdi muzsikája már a Nabuccóban sejteti az eljövendő nagyságot: a ter­cettben, a zenekari szólam­ban, az összjáték és a finálé felépítésében, a szólók és a Már folynak a próbák, s ban Drezdában, az Állami Geiger az eredeti négy fel­ezúttal ismét ritka művészi Operaházban egy megújult vonást hat képre osztja, de élményt ígérnek: a régen és Nabucco csendült fel, Erich ez az űj beosztás és szövege­nagyon keveset játszott Na- Geiger fordításában és ren- zés nem válik a zene hátrá­buccot, Verdi fiatalkori ope- dezésében. A nagysikerű fel- nyára, ellenkezőleg: hatóere­ráját, amelyről sokáig ügy újítás híre hazánkba is elju- je a sikeres aktualizálással látszott, hogy csak híres kő- tott, s minthogy találkozott és a képek grandiózusra nö­rusa, a »Va, pensiero, suli' a Szegedi Nemzeti Színház velésével nőtt. ali dorate* révén él tovább, terveivel, Vaszy Viktor igaz­A zenekedvelök, s különösen gató és Versényi Ida rende­a Verdi-rajongók termesze- ző Drezdában tanulmányoz­tesen mindig vágytak arra, ta az előadást, tapasztalato­hogy az egész operát láthas- kat gyűjtve a szegedi bemu­sák. Azért is, mert az 1842. tatóhoz. évi eredeti bemutatón az olasz közönség megértette a Az átdolgozás előnyei szimbolikus beszédet, meg­szerette Verdi e gyújtó hatá- Milyen előnyei vannak az kórus hangjának kombiná­sű művét, s ez nem lehet Erich Geiger-féle átdolgozás- ciójában. A forma már itt is hatástalan a maiakra sem. nak? A mű eszmei mondani- a tartalmat szolgálja, ami a "Szállj gondolat, aranyló valóját a leglényegesebbre korai mű minden fogyatékos­szárnyakon ...« — énekelte a irányítja és koncentrálja: a ságát feledteti, hiszen a nép közönség a kórussal, s ez a zsidó nép harcára, a barbár- drámáját állítja előtérbe, gondolat szárnyakat tépett és ság ellen, és tragediajara. börtönrácsokat tördelt... a A Nabucco a zsidók sorsá­val foglalkozik II. Nabukad­nezar idejében, aki lerom­bolta Jeruzsálemet és népét a babyloni fogságba vetette. Ez volt a nagy téma: az éles nemzetiségi ellentétek, egy zsarnok bűnös elbizakodott­ropai nép sem rendelkezett sága, a megkínzott emberek gosan és hasznosan fáradó­alkalmas és jó fordítással, sóvárgása a haza és a sza- zott, mert az ő meséje, a másrészt nem akadt rendező, badság után. Az új feldolgo- részben megújított cselek­aki bátrabb kézzel nyúlt vol- zás kiélezi ezt a konfliktust, mény a korszerűség követei­na a fiatalkori mű szerkezeti anélkül, hogy történelmi ké­gyengéihez. 1960-ban azon- pet akarna adni. forradalmi Olaszország gon­dolata volt. Jóllehet a baby­loni zsarnokságról beszél a zeneköltő — a habsburgi el­nyomásra gondolt. A Nabuccóra mégis várni kellett, mert szinte egyik eu­Ezeket a tulajdonságokat Geiger átdolgozása csak alá­húzza, ezért nem csoda, hogy a megújított Nabucco a hall­gatóság nagy tetszésével és a művészek szeretetteljes és ambiciózus művészi munká­jával találkozott. Geiger mindenképpen jo­Szemlétöl. Nem csoda, ha némelyike kissé ava­tag volt: 1944 nyara óta pihentek Koltay pro­fesszornak, a Délvidéki Szemle főszerkesztőjé­nek irattartójában ... Hadrovics László például méltán vette rosz néven, hogy a szegedi egyete­men folytatandó szlavisztikai kutatásokról írott cikkét megkérdezése nélkül, majdnem változat­lanul közöltük ... De nekünk ekkor még nem volt széles mun­katársi gárdánk, nem volt bőséges közlendő anyagunk, nem volt honoráriumra pénzünk, nem volt papírunk — csak lelkesedésünk volt! Emlékszem, én jártam bölcsészhailgltó «— professzoromnál, megkérni a főszerkesztői tisztre, és elkérni a papírt, melynek létét a nyomdászok árulták el nekünk. Koltay profesz­szor az előbbi elől kitért, noha mi annyira biz­tosak voltunk a dolgunkban, hogy az előfizetési fölhívást tartalmazó levelezőlapokon már meg is hirdettük öt főszerkesztőnek, szerkesztőkül pe­dig Madácsy Lászlót — akkor városi szabadmű­velődési felügyelőt — és az én nevemet. Koltay professzor úrral való tárgyalásom közben azt ta­láltam mondani: — Erre föl... A professzor némi iróniával szólt az ifjú 'ti­tánra: — Egy folyóirat szerkesztőjének ilyen ger­manizmust nem szabad ám kiejteni a száján! De azért a papírt ideadta! A szerkesztő bizottságot "koalíciós- szempon­tok alapján állitottuk össze, nemcsak politikai értelemben, hanem úgy is, hogy a város kultu­rális intézményei egyaránt képviselve legyenek benne. Antalffv György helyettes polgármester a várost, Bálint Sándor a Dugonics Társaságot, Magyar László a rövid életű Juhász Gyula Tár­saságot, Lőkös Zoltán a Kálmány Lajos Kört képviselte; Donászy Kálmán, a város kulturá­lis tanácsnoka és Soros József szabadművelődési segéd fogalmazó hivatalból (nz utóbbi persze a lapalapítás körüli érdemeiért is) kapott benne helyet. A főszerkesztő Madácsy László lett. Az én nevem nem került az első számra szerkesz­tőül, hiába unszolt még a nyomdában is, a szám készülte közben velünk együtt ott bábás­kodó Madácsy László nem hagvtam. No, nem szerénységből, hanem mert tanári szakvizsga előtt álltam, s nem akartam magam ellen ki­hívni kedves professzorom, Marót Károly fi­gyelmét Hátha némi elnézésre is szükség lesz a latin vizsgák során, s akkor súlyosbító körül- szintet biztosítottak a számoknak, különösen, J ménynek számíthat ha netán az ifjú tanárje­lölt, a beképzelt "szerkesztő-, klasszikusaink is­meretében némi hiányokról tesz tanúbizonysá­got... Az első számot véSgTÍz^déstőiT^­delésen át az első szám fűzéséig. Az első pél­ha helytörténeti kérdéseket tártak föl, mint az » első számokban a szegedi kőbárányról, a Dö- J mötör-toronyról, Juhász Gyula életéről, a Fe- , hértóról, szőregi népdalokról stb. szóló tanul- J mányok. , S egy tehetséget mindiárt adtunk is ^' országnak. Lőkös Zol­dányt fűzetlenül, ívekben sokáig°megőriztem,~ s tán hozta a Móricz Zsigmond népi kollégium- < 1955-ben adtam a szegedi múzeumnak; a bori- 1301 Nagy Sándor első — s szerintem az uevan­tólap látható is az irodalmi kiállításon. A nyomdászok a megmondhatói, mennyit lábat­lankodtunk gépeik között, amíg szemünk lát­tára, kezünk nyomán elkészült a lap. Aldobolyi­Nagy Miklós hangulatos, ragyogó stílussal meg­írt bevezető írása a táj lelkéről beszélt, Ma­dácsy László névtelenül írott beköszöntő sorai a lap tág körvonalú programját szögezték s szerintem az ugyan­abban az évben írott másik novellája, „A kis- i király hídja" mellett máig a legjobb — elbe- ' szélését. a „Hajnali vitá"-t. Nagy Sándor ezzel , lépett be a magyar irodalomba. E két novella » most tizenöt esztendeje a tehetség félreérthe- J tetlen jeleit mutatta. Hogy azóta még mindig t nem sikerült írójuknak a monumentum' megalkotása, az most nem ide tartozik. , ményeit is kielégíti, minden mesterkéltség és erőszakolt­ság nélkül- Egy békés népet egy gátlás nélküli hódító más fajáért és hitéért támad meg és üldöz. Egy nyomo­rult-menet (mely történelmi­leg hiteles) mérföldek ezrein keresztül vonul, hogy elpusz­tujon a győztes agresszor hatalmi őrülete miatt. Ezt a mondanivalót Geiger követ­kezetesen érvényesíti az át­dolgozásban. Az egész nép elleni erőszak az eredetinél erőteljesebben érvényesül, mert Geiger elhagyja Jehova és Baál harcát — s még nyilvánvalóbbá válik, hogy a hatalmi őrület zúdítja egy népre kálváriáját. Régi történet — de része az újnak operában a zsidók Az , „ , . , , , . .... így kezdődött... S bár a T i s z a t á i főlcse- ' le: "Szegedet szellemi hagyomanyat arra kötele- peredését szemmel kísértem mindmáig, a fo- ' zik, hogy messzi vidék tehetsegeit vonja kö- iyóirat későbbi históriáját már az utókor saj- ! rebe es istapoloja legyen olyan tehetsegeknek, tótörténészére bízom. Csak annyit még: ha * szembe állnak a babylóniai­melyek nagyon is távol estek a ,pesti htteratú- az első évfolyamok világnézeti egységről nem , akkal; az elnyomottak a ha­tótól'*. is, színvonalról, művészi és tudományos érték- ' talmasokkal; a hűség, a hit, ről bizton tanúskodnak. Az induló folyóirat , a remény és a bizalom a vak arcéle sokban ma is követendő lehetne: gyönge < diktatórikus hatalommal; a szépirodalom helyett bátrabban közölhetne több J jóság és a jog a gonoszság­helyismereti irást, irodaimi tanulmányt, kelet- , gaj es a jogtalansággal. Ezek európai helyzetképet, falukutató szociográfiát, ' irodaimi riportot a gyárakból, a földekről. Jo- [ gos követelmény, hogy irodalmi folyóirataink ' alakítsák ki sajátos jellegüket, arcélüket; úgy J valóban hiszem> a T i s z a t á j ezt könnyebben megte- t Üj rovatot nyitott a Tiszatáj első száma: a Délkelet-európai Nézőt. Ebben a szomszéd népek kultúrájának ismertetését kezdtük meg. Néhány szám után, szerkesztő­változások, illetőleg néhányunknak a szer­kesztéstől való fokozatos eltávolodása követ­keztében — a Válasz egykori kritikusa, Orosz László észre is vette! — ez a rovat megszűnt, amint a folyóirat többi kissé "narodnvik-ízű« rovatcímét (Látó fa, Rovás, Alföld stb.) is fölváltotta a szürkébb Szemle, Tükör, s hasonló. Űj műfajt is meghonosítottunk: az új falukutatás irodalmát, elsőként éppen a régiben is tevé­kenykedő Seres József tollából: ő irt »az ősi­ségbe rekedt falu*. Tápé földreform utáni hely­zetéről, problémáiról. Sajnos, később ennek a kezdeményezésnek is magva szakadt. Természetesen, amint az eddigiekből is látha­tó, a szépirodalom ekkor még vendég volt a Tisza tájban, bár az is bizonyos, hogy elő­kelő vendég: a viszonylag csekély mennyiségű elbeszélés- és versanyag jói megválogatott és mi­ha okosan visszanyúlna e másfél évti­az alapvonások kaptak erő­teljesebb szerepet Geiger át­dolgozásában, anélkül, hogy a recitativón kívül bármi el­maradt volna az operából, vagy a zene változott volna. hetné, zeddel előbbi tradíciókhoz, s magasabb eszmei , és művészi szinten továbbfejlesztené lényegü- J Csupán egy pár jelenet át­, . , ' rendezéséről van szó. de A szegedtseg es az európai kitekintés — ez J lehetne újból két tartó pillére a folyóiratnak. • soha nem mondva le arról, hogy a szűk pro- J vincializmust megvetve, mindig az egész ma- J gyar nép és az egyetemes emberi kultúra ér- ' fékeinek hordozója legyen. Ügy, ahogyan — « talán kissé naivul lelkendező hangon föllengzóséggel húszéves J az első szám névtelenül írott J széljegyzetében vallottam: „Folyóiratunk úgy ' véli igazi föladatát betölteni, ha nem Szege- ! ha­nem a táji hivatást öntudatosan vállalva szűri ' ismeretterjesztő írások adatközléseikkel, prob- magán keresztül a világot..." ' lémafölvetésükkel úgyszólván mindig magas Péter László » nőségében is az elsők közé tartozó volt Szá­monként egy novella, de az jó legyen! — sokáig den szerkesztett akármilyen folyóirat lesz, ez volt a szerkesztés egyik elve. A tudományos, van máris világosabbá válik a mondanivaló, ésszerűbbé a cselekmény. Ráadásul az ope­ra annyi indokolatlan mellő­zés után. alkalmassá vált ar­ra, hogy korunk emberéhez szóljon, megragadja és el­gondolkoztatja. A drezdai előadás tanulsá­gai nagy segítséget jelente­nek a szegedi bemutatóhoz, s reméljük, kamatait az itteni! közönség is élvezheti.

Next

/
Thumbnails
Contents