Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

7 Tasárnap, 19*1. október SS, Korszerű mezőgazdasági szakképzés az Ifjú Gárda Ifjúsági Városban Az Ifjú Gárda Ifjúsági Város falai közt ideiglenes jelleggel új iskola nyílt: a Mezőgazdasági és Erdészeti Technikum disznövénytermelö és kertépítő, valamint zöldségtermelő és zöldséghajtató kihelyezett osztálya. A mezőgazdaság szocialista átszervezése követelményeinek szolgálatában áll ez a nagyszerű kezdeményezés, amely egy híján 120 tizennégy-tizennyolc éves fiúnak és leánynak ad szakképesítést a háromévi tanulmányi idő leteltével. Kiszombori, makói, földeáki, szegedi és hódmezővásárhelyi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tanulói nyernek itt szakképesítést. Egyelőre öt osztály működik, első, második és harmadik tanulóévükben járó fiatalokkal, akik hetenként két alkalommal kapnak elméleti oktatást, míg a hét többi napján gyakorlati munkában vesznek részt. Elmélet és gyakorlat Nem működik még hasonló jellegű intézmény, amely a mezőgazdaságba szerződött ipari tanulókat egyidőben elméleti és gyakorlati oktatásban részesiti. Eddig a dísznövénytermelő és kertépítő, valamint a zöldségtermelő és zöldséghajtató szakos ipari tanulók az MTH-iskolákban kaptak elméleti képzést, illetve vettek részt a közismereti tárgyak elsajátításában. Ezenfelül a Földművelésügyi Minisztérium az év bizonyos időszakában háromhónapos tanfolyamokat rendezett, s egy-egy évfolyam tananyagát ekkor kellett a tanulóknak elsajátítaniok. Ez az oktatási forma nem volt célszerű. A tanulók gyakorlati munkájukat nem folytathatták az elméleti tárgyak elsajátításával egyidőben. Ilyenformán az elméművelésügyi Minisztérium psrktervező mérnökökkel. gondoskodásába kerültek át, s az Ifjú Gárda Ifjúsági Város helyet biztosított a működő osztályoknak. Ez a lehetőség kitűnő alkalmul szolgál az Ifjú Gárda Ifjúsági Városnak is ahhoz, hogy növendékei egy részének. mint mezőgazdasági tanulóknak, helyet adjon az iskolarendszerű oktatásban. Negyvenhét növendéke nyer ilyenformán a mezőgazdaság e két ágában szakképesítést. A közismereti tantárgyakat az Ifjú Gárda Ifjúsági Város tantestületének tanárai tanítják, míg a szakismereti tárgyakat a Szegedi Kertészeti Vállalat két mérnöke, Törő Jánosné és Havorka Istvánné, valamint a szegedi járási tanácstól Lengyel Géza mezőgazdasági mérnök és Gerbitz András, az I. kerületi tanács mezőgazdasági technikusa. A szemléltető eszközöket ugyancsak az Ifjú Gárda Ifjúsági Város biztosítja gazdag gyűjteményéből, s magával a húsz holdon elterülő gazdaságával, amely esetenként nagyszerűen szolgálja a gyakorlati bemutató órákat is. Ma negyvenöt, a jövőben 100 százalék hogy kialakítsák napjaink minden tekintetben korszerű és az esztétikai követelményeknek is megfelelő parkok típusait, hogy megfelelő méretekben álljanak majd rendelkezésre a gyakorlati tanítási órákon, mint szemléltető eszközök. Nagy jövő előtt áll az Ifjú Gárda Ifjúsági Város, amely a mezőgazdasági technikumi osztályokat is szeretné majd meghonosítani falai között. Az ötéves terv bizonyára lehetőséget nyújt majd erre is. Szerepel ugyanis az intézet ötéves tervében egy 120 férőhelyes otthon épületének felépítése, szomszédságában egy négytantermes iskolával, ahol felsőtagozatos általános iskolások tanulnak majd. Az állami gondozott gyermekek közül ugyanis számosan majd az általános iskola felsőbb osztályait az Ifjú Gárda Ifjúsági Városban kezdik és fejezhetik be, illetve utána itt nyernek mezőgazdasági szakképesítést. Ilyenformán a növendékek hosszabb ideig maradnak egyazon intézetben, ahol nemcsak nevelést kapnak, hanem szakképesítést. kenyérkereső foglalkozást is. L. F. A megújult" Nabucco Olooemhi 4-én mutálják &e Jteqeden Ihleti (LatatkoJu (yieAÁiót A második felvonás díszletterve. Sándor Lajos munkája. A gyakorlati órák, bemutatások egy része az Egyetemi Füvészkertben történik, valamint a közeli Haladás Termelőszövetkezetben. A szerencsés környezet jó hatással van az Ifjú Gárda Ifjúsági Városra, amely a jövőben egyre inkább a mezőgazdaságban kívánja foglalkoztatni tanulóit. Jelenleg a növendékek 45 százaléka szerez mezőgazdasági leti tudnivalók rögzítése nem szakképesítést, később pedig párosult közvetlenül a gyakorlatban való alkalmazással. Az űj és célszerűbb oktatási forma most végre rendes iskolarendszerbe került. A mezőgazdasági ipari tanulók a Munkaügyi Miniszaz intézet valamennyi tanulóját a mezőgazdaságban kívánják foglalkoztatni. Ezt szolgálja már jó előre az öntözéses gazdálkodás meghonosítása, az üvegházak és a parkok gyarapítása. A tatérium hatásköréből a Föld- nulók együtt dolgoznak Koponyaműtét nyolcezer évvel ezelőtt Ilja Gohman leningrádi antropológus egy kőkorszakbeli sírban talált csontváz tanulmányozása alapján megállapította, hogy a koponyán körülbelül 8000 évvel ezelőtt, eredményes műtétet hajtottak végre. A halántékcsont "trepanacióját* kovából készült vágóeszközökkel hajtották végre. Erről tanúskodik a koponyán látható 9 milliméteres nyílás, amelynek szélein a világosan kivehető csonthegek arra utalnak, hogy az illető a műtét után még hosszú ideig élt. A fogadtatás A fiatal Verdi muzsikája már a Nabuccóban sejteti az eljövendő nagyságot: a tercettben, a zenekari szólamban, az összjáték és a finálé felépítésében, a szólók és a Már folynak a próbák, s ban Drezdában, az Állami Geiger az eredeti négy felezúttal ismét ritka művészi Operaházban egy megújult vonást hat képre osztja, de élményt ígérnek: a régen és Nabucco csendült fel, Erich ez az űj beosztás és szövegenagyon keveset játszott Na- Geiger fordításában és ren- zés nem válik a zene hátrábuccot, Verdi fiatalkori ope- dezésében. A nagysikerű fel- nyára, ellenkezőleg: hatóereráját, amelyről sokáig ügy újítás híre hazánkba is elju- je a sikeres aktualizálással látszott, hogy csak híres kő- tott, s minthogy találkozott és a képek grandiózusra nörusa, a »Va, pensiero, suli' a Szegedi Nemzeti Színház velésével nőtt. ali dorate* révén él tovább, terveivel, Vaszy Viktor igazA zenekedvelök, s különösen gató és Versényi Ida rendea Verdi-rajongók termesze- ző Drezdában tanulmányoztesen mindig vágytak arra, ta az előadást, tapasztalatohogy az egész operát láthas- kat gyűjtve a szegedi bemusák. Azért is, mert az 1842. tatóhoz. évi eredeti bemutatón az olasz közönség megértette a Az átdolgozás előnyei szimbolikus beszédet, megszerette Verdi e gyújtó hatá- Milyen előnyei vannak az kórus hangjának kombinásű művét, s ez nem lehet Erich Geiger-féle átdolgozás- ciójában. A forma már itt is hatástalan a maiakra sem. nak? A mű eszmei mondani- a tartalmat szolgálja, ami a "Szállj gondolat, aranyló valóját a leglényegesebbre korai mű minden fogyatékosszárnyakon ...« — énekelte a irányítja és koncentrálja: a ságát feledteti, hiszen a nép közönség a kórussal, s ez a zsidó nép harcára, a barbár- drámáját állítja előtérbe, gondolat szárnyakat tépett és ság ellen, és tragediajara. börtönrácsokat tördelt... a A Nabucco a zsidók sorsával foglalkozik II. Nabukadnezar idejében, aki lerombolta Jeruzsálemet és népét a babyloni fogságba vetette. Ez volt a nagy téma: az éles nemzetiségi ellentétek, egy zsarnok bűnös elbizakodottropai nép sem rendelkezett sága, a megkínzott emberek gosan és hasznosan fáradóalkalmas és jó fordítással, sóvárgása a haza és a sza- zott, mert az ő meséje, a másrészt nem akadt rendező, badság után. Az új feldolgo- részben megújított cselekaki bátrabb kézzel nyúlt vol- zás kiélezi ezt a konfliktust, mény a korszerűség követeina a fiatalkori mű szerkezeti anélkül, hogy történelmi kégyengéihez. 1960-ban azon- pet akarna adni. forradalmi Olaszország gondolata volt. Jóllehet a babyloni zsarnokságról beszél a zeneköltő — a habsburgi elnyomásra gondolt. A Nabuccóra mégis várni kellett, mert szinte egyik euEzeket a tulajdonságokat Geiger átdolgozása csak aláhúzza, ezért nem csoda, hogy a megújított Nabucco a hallgatóság nagy tetszésével és a művészek szeretetteljes és ambiciózus művészi munkájával találkozott. Geiger mindenképpen joSzemlétöl. Nem csoda, ha némelyike kissé avatag volt: 1944 nyara óta pihentek Koltay professzornak, a Délvidéki Szemle főszerkesztőjének irattartójában ... Hadrovics László például méltán vette rosz néven, hogy a szegedi egyetemen folytatandó szlavisztikai kutatásokról írott cikkét megkérdezése nélkül, majdnem változatlanul közöltük ... De nekünk ekkor még nem volt széles munkatársi gárdánk, nem volt bőséges közlendő anyagunk, nem volt honoráriumra pénzünk, nem volt papírunk — csak lelkesedésünk volt! Emlékszem, én jártam bölcsészhailgltó «— professzoromnál, megkérni a főszerkesztői tisztre, és elkérni a papírt, melynek létét a nyomdászok árulták el nekünk. Koltay profeszszor az előbbi elől kitért, noha mi annyira biztosak voltunk a dolgunkban, hogy az előfizetési fölhívást tartalmazó levelezőlapokon már meg is hirdettük öt főszerkesztőnek, szerkesztőkül pedig Madácsy Lászlót — akkor városi szabadművelődési felügyelőt — és az én nevemet. Koltay professzor úrral való tárgyalásom közben azt találtam mondani: — Erre föl... A professzor némi iróniával szólt az ifjú 'titánra: — Egy folyóirat szerkesztőjének ilyen germanizmust nem szabad ám kiejteni a száján! De azért a papírt ideadta! A szerkesztő bizottságot "koalíciós- szempontok alapján állitottuk össze, nemcsak politikai értelemben, hanem úgy is, hogy a város kulturális intézményei egyaránt képviselve legyenek benne. Antalffv György helyettes polgármester a várost, Bálint Sándor a Dugonics Társaságot, Magyar László a rövid életű Juhász Gyula Társaságot, Lőkös Zoltán a Kálmány Lajos Kört képviselte; Donászy Kálmán, a város kulturális tanácsnoka és Soros József szabadművelődési segéd fogalmazó hivatalból (nz utóbbi persze a lapalapítás körüli érdemeiért is) kapott benne helyet. A főszerkesztő Madácsy László lett. Az én nevem nem került az első számra szerkesztőül, hiába unszolt még a nyomdában is, a szám készülte közben velünk együtt ott bábáskodó Madácsy László nem hagvtam. No, nem szerénységből, hanem mert tanári szakvizsga előtt álltam, s nem akartam magam ellen kihívni kedves professzorom, Marót Károly figyelmét Hátha némi elnézésre is szükség lesz a latin vizsgák során, s akkor súlyosbító körül- szintet biztosítottak a számoknak, különösen, J ménynek számíthat ha netán az ifjú tanárjelölt, a beképzelt "szerkesztő-, klasszikusaink ismeretében némi hiányokról tesz tanúbizonyságot... Az első számot véSgTÍz^déstőiT^delésen át az első szám fűzéséig. Az első pélha helytörténeti kérdéseket tártak föl, mint az » első számokban a szegedi kőbárányról, a Dö- J mötör-toronyról, Juhász Gyula életéről, a Fe- , hértóról, szőregi népdalokról stb. szóló tanul- J mányok. , S egy tehetséget mindiárt adtunk is ^' országnak. Lőkös Zoldányt fűzetlenül, ívekben sokáig°megőriztem,~ s tán hozta a Móricz Zsigmond népi kollégium- < 1955-ben adtam a szegedi múzeumnak; a bori- 1301 Nagy Sándor első — s szerintem az uevantólap látható is az irodalmi kiállításon. A nyomdászok a megmondhatói, mennyit lábatlankodtunk gépeik között, amíg szemünk láttára, kezünk nyomán elkészült a lap. AldobolyiNagy Miklós hangulatos, ragyogó stílussal megírt bevezető írása a táj lelkéről beszélt, Madácsy László névtelenül írott beköszöntő sorai a lap tág körvonalú programját szögezték s szerintem az ugyanabban az évben írott másik novellája, „A kis- i király hídja" mellett máig a legjobb — elbe- ' szélését. a „Hajnali vitá"-t. Nagy Sándor ezzel , lépett be a magyar irodalomba. E két novella » most tizenöt esztendeje a tehetség félreérthe- J tetlen jeleit mutatta. Hogy azóta még mindig t nem sikerült írójuknak a monumentum' megalkotása, az most nem ide tartozik. , ményeit is kielégíti, minden mesterkéltség és erőszakoltság nélkül- Egy békés népet egy gátlás nélküli hódító más fajáért és hitéért támad meg és üldöz. Egy nyomorult-menet (mely történelmileg hiteles) mérföldek ezrein keresztül vonul, hogy elpusztujon a győztes agresszor hatalmi őrülete miatt. Ezt a mondanivalót Geiger következetesen érvényesíti az átdolgozásban. Az egész nép elleni erőszak az eredetinél erőteljesebben érvényesül, mert Geiger elhagyja Jehova és Baál harcát — s még nyilvánvalóbbá válik, hogy a hatalmi őrület zúdítja egy népre kálváriáját. Régi történet — de része az újnak operában a zsidók Az , „ , . , , , . .... így kezdődött... S bár a T i s z a t á i főlcse- ' le: "Szegedet szellemi hagyomanyat arra kötele- peredését szemmel kísértem mindmáig, a fo- ' zik, hogy messzi vidék tehetsegeit vonja kö- iyóirat későbbi históriáját már az utókor saj- ! rebe es istapoloja legyen olyan tehetsegeknek, tótörténészére bízom. Csak annyit még: ha * szembe állnak a babylóniaimelyek nagyon is távol estek a ,pesti htteratú- az első évfolyamok világnézeti egységről nem , akkal; az elnyomottak a hatótól'*. is, színvonalról, művészi és tudományos érték- ' talmasokkal; a hűség, a hit, ről bizton tanúskodnak. Az induló folyóirat , a remény és a bizalom a vak arcéle sokban ma is követendő lehetne: gyönge < diktatórikus hatalommal; a szépirodalom helyett bátrabban közölhetne több J jóság és a jog a gonoszsághelyismereti irást, irodaimi tanulmányt, kelet- , gaj es a jogtalansággal. Ezek európai helyzetképet, falukutató szociográfiát, ' irodaimi riportot a gyárakból, a földekről. Jo- [ gos követelmény, hogy irodalmi folyóirataink ' alakítsák ki sajátos jellegüket, arcélüket; úgy J valóban hiszem> a T i s z a t á j ezt könnyebben megte- t Üj rovatot nyitott a Tiszatáj első száma: a Délkelet-európai Nézőt. Ebben a szomszéd népek kultúrájának ismertetését kezdtük meg. Néhány szám után, szerkesztőváltozások, illetőleg néhányunknak a szerkesztéstől való fokozatos eltávolodása következtében — a Válasz egykori kritikusa, Orosz László észre is vette! — ez a rovat megszűnt, amint a folyóirat többi kissé "narodnvik-ízű« rovatcímét (Látó fa, Rovás, Alföld stb.) is fölváltotta a szürkébb Szemle, Tükör, s hasonló. Űj műfajt is meghonosítottunk: az új falukutatás irodalmát, elsőként éppen a régiben is tevékenykedő Seres József tollából: ő irt »az ősiségbe rekedt falu*. Tápé földreform utáni helyzetéről, problémáiról. Sajnos, később ennek a kezdeményezésnek is magva szakadt. Természetesen, amint az eddigiekből is látható, a szépirodalom ekkor még vendég volt a Tisza tájban, bár az is bizonyos, hogy előkelő vendég: a viszonylag csekély mennyiségű elbeszélés- és versanyag jói megválogatott és miha okosan visszanyúlna e másfél évtiaz alapvonások kaptak erőteljesebb szerepet Geiger átdolgozásában, anélkül, hogy a recitativón kívül bármi elmaradt volna az operából, vagy a zene változott volna. hetné, zeddel előbbi tradíciókhoz, s magasabb eszmei , és művészi szinten továbbfejlesztené lényegü- J Csupán egy pár jelenet át, . , ' rendezéséről van szó. de A szegedtseg es az európai kitekintés — ez J lehetne újból két tartó pillére a folyóiratnak. • soha nem mondva le arról, hogy a szűk pro- J vincializmust megvetve, mindig az egész ma- J gyar nép és az egyetemes emberi kultúra ér- ' fékeinek hordozója legyen. Ügy, ahogyan — « talán kissé naivul lelkendező hangon föllengzóséggel húszéves J az első szám névtelenül írott J széljegyzetében vallottam: „Folyóiratunk úgy ' véli igazi föladatát betölteni, ha nem Szege- ! hanem a táji hivatást öntudatosan vállalva szűri ' ismeretterjesztő írások adatközléseikkel, prob- magán keresztül a világot..." ' lémafölvetésükkel úgyszólván mindig magas Péter László » nőségében is az elsők közé tartozó volt Számonként egy novella, de az jó legyen! — sokáig den szerkesztett akármilyen folyóirat lesz, ez volt a szerkesztés egyik elve. A tudományos, van máris világosabbá válik a mondanivaló, ésszerűbbé a cselekmény. Ráadásul az opera annyi indokolatlan mellőzés után. alkalmassá vált arra, hogy korunk emberéhez szóljon, megragadja és elgondolkoztatja. A drezdai előadás tanulságai nagy segítséget jelentenek a szegedi bemutatóhoz, s reméljük, kamatait az itteni! közönség is élvezheti.