Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

Al ' • fK " £ -V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Százezer francia dolgozó sztrájkja Befejezte éves tervét n Szegedi Konzervgyár ^tonsemiet 1-tM tóit utítamMi<ii«Ust lió-láttan indítanak A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA S P 4 RT LAPJA', 51, évfolyam, 255. szám Ára: 50 fillér Hétvégi sportműsor Szombat, 1961. oktober 28. Befejeződött a vita a kongresszus eddigi napirendi pontjai felett Az SZKP XXII. kongresszusa a teljes egyetértés és az összeíorrottság kongresszusa nagy beszéde a kongresszus péntek délutáni ülésén Pénteken reggel is - mint az eddigi munkanapok során minden alkalommal - az SZKP XXII. kongresszusa moszkvai idő szerint 10 órakor folytatta a vitát a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Revíziós Bizottság jelentése és az SZKP programtervezete felett. A felszólalók valamennyien az SZKP küldöttei - a szovjet építőipar nagyszerű teljesítményeiről, a közlekedés helyzetéről, továbbá több terület gazdasági eredményeiről beszéltek. Felszólalt a kongresszus péntek délelőtti ülésén három ismert szovjet író és költő is: Nyikolaj Gribacsov, Alekszandr Tvardovszkij és Alekszandr Kornyejcsuk, akik a szovjet irodalomidőszerű kérdéseit és feladatait hangsúlyozták. Beszédet mondott a kongresszus péntek délelőtti ülésén Ignatyij Novikov, a Szovjetunió villamoserömü-épitési minisztere is. Részletesen ismertette, hogy az energiatermelés képes biztosítani a teljes szükségletet az elkövetkező évtized alatt is. Mihail Olsanszkij. a Szov/etunió mezőgazdasági minisztere a még jobb termések feltételeiről szólt, majd az ülés elnökéhez érkezett javaslat értelmében a kongresszus lezárta a vitát az eddig elhangzott három napirendi pont felett. A vita során összesen yp-en szólaltak fel, de zyg-cn jelentkeztek szólásra. A kongresszus délutáni ülésén került sor Hruscsov elvtárs vitazáró beszédére, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Kifejezésre jutott az SZKP új programja megvalósulásába vetett szilárd meggyőződés rétköz)ség elveihez, amelyeket Mari, Engels és Lenin hagyott ránk* Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetet mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak, bár ezek a pártok nem kommunisták, elfogadtak a meghívást és elküldtek a kongresszusra képviselőiket. "Minden szovjet ember nag.v sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés ütjáia léptek, vagy lépnek*. A nyugati hatalmak tarthatatlan álláspontja Nyugat-Berlinnel kapcsolatban Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mon(ioti az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájanak egész tartalma ^igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most meg inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a szemelyi kultusz időszakának minden maradványát, ú.j lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az. egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére«. Miután Hruscsov elvtárs megállapította, hogy a XXII. kongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szonoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött "kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetelt szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét: erejük teljes latbavetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és a második program megvalósult*. "Programunk ereje és eletkepessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik* — mondotta Hruscsov elvtárs. A szocialista tábor ismét hitet tett sorai egységéről »Most, a XXII. kongreszszuson. még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a part gyakorlati feladatavá. az egész szovjet nép ügyévé váit * A Központi Bizottság beszámolója és a programtervezet feletti vita során — mondotta Hruscsov — felvetődlek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása ketsegteleniil eln fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista és munkáspártjának küldöttségei. "Kedves vendégeinknek a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongreszszushoz intézett üdvözletei visszatükröztek a kommunista világmozgalom sorainak nagy . egységét és újra igazolták, hogy minden marxista—leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját* — mondotta Hruscsov elvtárs. Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testi érpártok egyxbgesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1969. évi nyilatkozat alapján állanak. "A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról*. Hruscsov elvtárs kijelentette: "nyolcvan marxista—leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresszuson visszatükrözte a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti szabadsagmozgalom hatalmas fellendülését. s az egésss világ koimuunistáiuak törhetetlen ragaszkodását a proletár neinHruscsov ramutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sikerei hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt. fel akartak tartóztam a mi gyors elörehaladá-sun irat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív .jellege, amelyet az Egyesült Államok. Anglia. Franciaország. Nyugat-Németország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nern a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereséghajhászásának. az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg. Nvikíta Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyeget i a béke ügyét. Emlékeztetett: a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötesére és a nyugat-berlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. "Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy NyugatBerlinben örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Franciaország megszállási jogai.-Hruscsov itt rámutatott, hogv a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Berlin "szabadságának biztosítása céljából* lennének szükségesek számukra. "Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merertodetet Nyugat-Berlin szabadsága ellen.* Mint Hruscsov rámutatott: a nyugati hatalmak a "szabadságról* beszélnek, de ezen Nyugat-Berlin megszállását értik. "Azt akarják, hogy mi. mint valami forAz SZKP kongresszusáról készült képünkön Kádár János nista Párt főtitkára látható — a elvtárs és Maurice Thorez elvtárs, a Francia Koinmukongresszus küldöttei között, (MTI Külföldi Képszolgahat) galmi rendőrök biztosítsuk az ő NyugatBerlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad és rákenyszeríthetnek bennünket arra, hogy saját létérdekeink ellen, az általanos béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?* — mondotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egcsz szocialista láborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az érlelem é.s az igazság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van. A német kérdés és a német békeszerződés "A nyugati hatalmaknak a német kerdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat-Németország militarista és revansvagyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenauer kancellár.* Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: "Bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hagy valamikor is rákényszeríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista országokra.-* Hruscsov így folytatta: "Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék ineg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát. Ismeretes, hogy a múltban ellenségeink nemegyszer próbálkoztak ilyesmivel, dc mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások.* Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésere, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. •Akkor nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és ügy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez. vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása.* Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termé(Folptatás a 3. oldalon.) V