Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

Csfltórtölt, Iflfil. október 28. 2 Marosán György elvtárs beszéde a moszkvai Izzólámpagyárban (Folytatás ta 1. oldalról.) gyér dolgozói ünnepi gyűlésre jöttek össze a művelődési teremben. gyár női dolgozói nevében Pankova Kcimsznmot-titkár, majd pedig Ivanov tervezőmérnök üdvözölte a vendégeket. kővetően Marosán A terembe lépő Marosán György elvtárs mondott beGyorgy és Révész Géza elv- szédet. A gyűlést megelőzően nyitották meg a Magyar Népköztársaság életét és eredményeit Ismertető fényképkiállítást. társakat a dolgozók lelkes utóbbi évek fényes sikerei- amelyeknek alapjául az edtnpssal köszöntötték. rőL Népünk együtt örült a dig elért fényes sikerek szolElsőnek Knrnyev, az (ize- szovjet néppel akkor, ami- gálnak. E tervek megvalósíml pártbizottság titkára kor ezeket a sikereket el- tása egyet jelent a kommuemelkedett szólásra. A érte. nizmus felépítésével. Budapest, s a magyar városok és falvak lakői a szovjet emberekkel együtt ünnepelték önfeledten a Szovjetunió űrkutatási sikereit Az ember keze munkája | és az emberi gondolat megtermékenyítő ereje váltja majd valóra azt. amiről az emberiség legjobbjai évszázadok óta ábrándoztak. A Szovjetunió a ikerfi — «* ege»» »»ociali»ta tábor »ikerei — Elhoztam önöknek — szövetség külpolitikánk szikkezdte beszédét Marosán laszilárd alapja György elvtárs — a Magyar _ A szovjet—magvar baSzocialista Munkáspárt tag- rátságnak egyébként mély saganak, a magyar munká- történelmi gyökerei vannak soknak, a XXII. kongresz- — folytatta a szónok. — Ez szuson resztvevő egész ma- « barátság még 1917-ben gyar partküldöttségnek és született a nagy orosz puszszemély szerint Kádár János tákon. Ott akkor katonaruelvtarsnak baráti üdvözletét hába bujtfttott és fogságba — Ortök úgy fogadtak ben- esett magyar munkás- és panűnket, mint vendégeket, raszlfiúk ezrei és tízezrei Engedjék meg azonban, hogy csatlakoztak a népi fnrraelmondjam, nem vendégek- dalom zászlajához. nek. hanem családtagoknak Ez a barátság és szövatérezzűk magunkat. ség, amely az októberi forradalom viharában jiitt léire, kiállta a történelem próbáját. A magyar nép sohasem fogés olyan büszkeséggel beszéltek Gagarinról és Tyi- Akkor majd az egész emtovról, mintha csak hazánk bp''iség meglátja- . ^ fv®~ zet az az ut. amelyet a felfial lennének. tartóztathaUUanul izmoaodo Nagy érdeklődéssel és lel- kommunista pártok mutatkesedéssel hallgatjuk az nak az emberiségnek világelkövetkező húsz év kom- szerte — mondotta a jelenmunista építésének nagy- levők viharos tapsa közeszerű terveit, pette Marosán elvtárs Szeretetteljes fogadtatást felejthetetlen élmény Ma jobban érezzük, mint valaha, hogy otthonunkká vilik a napró napra erősödő szocialista tábor. A szónok ezután rámutatott: bizonyosak vagyunk benne, hogy az elkövetkező két évtized az új, nagyszerű eredmények időszaka lesz. Gorkijban részesítették, at az igazi szeretet, amellyel Révész Géza elvtársai és engem önök Itt. ebben a gyárban fogadtak, felejthetetlen élményünk marad. Amerikai hatóságok súlyos provokációi Berlinben Az amerikai megszálló ha- tartózkodtak. Az antó éa lóságok a demokratikus Ber- kísérete, miután kálin övezethatára mentén te>- TÜlhml háromíziz méteevabb szervezik provokációi- , . , ... kat. Kedden késó este az nyi utat tett a demokratikus amerikai megszálló csapatok övezetbe, visszatért Nyugatpolgári ruhába öltözött ka- Berlinbe. lottói ismét megkísérelték, Az amerikai megszálló hahogy a Friedrich strassei cl- tóságok a Friedrich strasse-1 lenörző pontnál igazolvány ellenőrző pont mentén netelmutatása nélkül behatol- héz tankokat vonnak össze* fának a demokratikus Ber- amelyeknek ágyúcsövei a llnbe. Az amerikaiak ilymó- demokratikus Berlin felé don durván megsértették az mutatnak. Az amerikaiak NDK belügyminisztériuma- közvetlenül az ellenőrző nak azt a rendeletét, amely ponthoz több katonai dztipszabályozza az idegenek be- pet küldtek, amelyeken auutazását a demokratikus tomata fegyverekkel felszeBerlinbe. Az amerikaiaknak relt katonák tartózkodnak, ez a kísérlete is kudarcot A levegőben állandóan amerikai helikopter köröz. Az amerikai hatóságok legújabb szándékos provokációi súlyosan mérgezik a város légkörét és az a céljuk, hogy megakadályozzák a nyugat-berlini kérdés béMarosán elvtárs beszédé- Köszönjük ezt a fogadtatást Marosán elvtárs ..tait ar í,a plíel«jteni, hogy félszoba- nek befejező részében han- és engedjék meg, hogy így ra hogy arak a nagy sik£ ^nhet? hoXf gOZtatt8: amlkor maJd 3 búcsúzzunk önöktől, drága rek. amelyeket a Szovjet- hXreg jött ^egí^éXkre kommunisták küI" szovjet barátaink: a visrantun.oban a most folyó gran- a7 1B5B.oi ellenforradalom dötts<t«® " Szovjetunióban látásra! diozus építő munkában el- nehé? napjaiban tett. útjáról hazatér, elviszi A ^^ Cvetkov alvtári, érnek, tovább erősítik egész szocialista tábort. az tett. útjáról hazatér, elviszi _ ..W-— - . magával s Magyarors7-ag mi,nd':n lálkozésok — Sohasem felejtjük el, magával a felejthetetlen taa gyár igazgatója zárta be. Jól toldjuk, hogy a szo- ^ TaTamenny" vidékén lá,koBésok- a tMtvér1 fogad- Tolmácsolta a vállalat kolsU.J,abor efiysege,g'ke- ott láthatók a szovjet kato- utasok szívet melegítő em- ]ektlvájánflk üdvözletét a reink záloga. - mondotta^- nák s(rhalmai. Kijelenthetjük azonban önöknek, hogy a magunk részéről úgy őrizzük ezt az egységet, mint a szemünk fényét. A Szovjetunióval való barátság és elszakíthatatlan E sírok mindig emlékeztetni fognak bennünket arra, hogy szovjet emberek életüket áldozták Magyarország felszabadító- ' sáért és a magyar néphatalomért. 1Akét 1S' magyar népnek, éltette a Az a fogadtatás, amelyben magyar—szovjet barátságot Kádár János elvtársat (MTI) Az SZKP XXII. kongresszusa a világ figyelmének középpont iában I S7™n Súlyos vádak a párizsi rendőrség ellen legA továbbiakban Marosán E kongresszus jelentősége elvtárs részletesen szólt a felbecsülhetetlen a Magyar XXII. kongresszusról. C„,„Í„I . m, . • — Mi, a magyar pártkül- Szocial.sU Munkáspárt, a döttség tagjai — mondotta Magyar Népköztársaság szá— úgy érezzük, nagy tisz- mára és nagy hatást gyakotesség jutott számunkra osz- roU egész fejlődésünkre, tályrészül, amikor most részt vehetünk a Szovjetunió — A XXII. kongresszus Kommunista Pártjának XXII. szónoki emelvényén a k'Jlkongresszusán. döttek beszámoltak — Amikor ott ülünk a% csodálatos kongresszusi palo-» ta nagytermében és figye-J lemmel kísérjük a tanácsko-s zás menetét, úgy érezzük.J hogy ez a terem valóságos, világítótorony: J a humanizmus, az igazsá-J gosság és az emberiség, jobb Jövőjébe vetett hllj fényeit sugározza saerte-, szét a világba. J — Ezekben a napokban a{ palota felé fordul az öt föld-# rész haladó emberiségénekj figyelme, hiszen , t a kongresszusi tanácste j remben nemcsak a szovjet, nép jövőjéről, hanem azt cg esz emberiség holnapjá-J ról is szó esik. < i — Különösen mély benyo-J mást gyakorol ránk az a, nyíltság, az alkotó munká-J nak az a szinte kitapintható, légköre, amely a lenini pártj XXII. kongresszusát jellem-J : Ezen a kongresszuson aj testverpártok között felszó-, lalt a Magyar SzoeialistaJ Munkáspárt küldöttségének, vesetájé, Kádár János elv-, társ is. Amikor Kádár rlvtárs szónoki emelvényről klje-J len tette, hogy egyetértünk, Hruscsov elvtárs beszámo-j lóinak minden tézisével. f egész pártunk, egész né-, pünk véleményét fejezte kl.J Marosán elvtárs a továb-J biakban rámutatott, hogy , i a XX. kongresszus nem-j csak a Szovjetunió Kom-, munista Pártja számárnj volt korszakalkotó jelentő-J ségú. hanem történelmlj mérföldkövet Jelentett a, nemzetközi munkásmozga-, lomban ia. közelében ked- került algértniak elmondot- srármazású munkás eltüneöt arab ták, hogy órizetbfevéteKikkor sét jelentette, a CGT Szajna holttestét fogták ki a Szaj- súlyoson bántalmazták őket. megyei központja pedig de néból. Egyet holttestek fején Nemcsak az Hunuinité ás Gaullehoz Intézett levelében súlyos sérülések láthatók, a baloldali Ubératíon, ha- Szőtte, hogy négy algériait kezüket, labukat dróttal ko- nem a polgun lapok is — . .. . " .. tötték össze. mint a katolikus la Croix, a Szajnaba dobtak, s kozúAz eset nagy felháboro- a Francé Soír és a Figaro — lük csak egy menekült meg. dást váltott ki a francia közlik a kiszabadult algé- A lapok egyöntetűen köveközvéleményben annál is in- riaiak súlyosan terhelő nyi- telik, hogy a hatóság, amely kább. mert a múlt heti pá- latkozatát. A Le Monde ar- mindeddig hallgatásba burrizsi tüntetéseknél letartóz- ról ir, hogy a Renault Gyár kolózik, adjon világos vátatott és azóta szabadlábra szakszervezete több algériai laszt a súlyos vádakra. (MTI) vallott. Az NDK népi rendőrségének felszólítására kénytelenek voltak visszatérni Nyugat-Berlinbe. Szerdán reggel polgári ruhás személyek egy amerikai gépkocsin megkísérelték, hogy behatoljanak a demok- kés rendezését, ratikus Berlinbe anélkül. hogy igazolták volna magu- Ahogyan ÍUashington kat a szolgálatot teljesítő « ijogokat" értelmei népi rendőröknek. A hely- A berUni ővezethatáron színre siető amerikai tiszt Wrtént incidensekkel kaperószak alkalmazásával fe- csoiatban nyugati hírügynyegetőzöU De ez a kísérlet nökgégek megjegyzik, az a is kudarcot vallott. ténv, hogy amerikai katonáEzt követően az amerikai kat és tankokat küldenek a provokátorok polgári sze- keleti övezet határára, Wamélyekkel teli autót irányi- shington politikai állásfogtottak a demokratikus Ber- lalását van hivatva tükrőzlinbe. Az autót néhány dzsip nl. A nyugati szövetségesek) kísérte, amelyeken felfegy- ugyanis »korlátlan jogaikraverzett amerikai katonák hivatkozva »szabadon- fcív ánnak mozogni Kelet- és Nyugat-Berlin között. Ez utóbbi »jog« szerintük egyaránt vonatkozik katonai és polgári személyekre. A Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai csapatok tájékoztatási ügyekkel megbízott tisztje közötte, hogy szerdán tíz órakor készültségbe helyezték az amerikai egységeket. A készültséget Ifi. órakor megszüntették. Az intézkedést nem indokolták meg. New York helyett Nyugat-Berlin legyen az ENSZ székhelye 1 »» Azóta, hogy 1945-ben megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ központja New Yorkban, a Hudson-folyó partján épült gyufaskatulya-alakú épületében van. A második világháborút követő első esztendőkben úgy tűnt, hogy ez rendben is van. Később azonban minél inkább nagyobb méretű lett a világszervezet munkája, annál inkább kitűnt, hogy az ENSZ-kózpont New York-i székhelye — csak az Egyesült Államoknak megfelelő: így módjában óltí az ENSZ munkájára nyomást gyakorolni oly mértékben, ahogyan az az amerikai politika érdekeit szolgálta. Hogy az ENSZ-főtitkárok általában mennyire csak az Egyesült Államok érdekeit vették figyelembe, legfőképpen Hammarskjöld tevékenysége kétséget kizáróan bizonyította. Az utolsó két esztendőben az említett tényeken kivül közrejátszott az a körülmény ts. hogy a színesbórü ENSZ-delegátusok még csík biztonságban sem érezhették magukat New Yorkbon és általában az Egyesült Államok ban, mert a legkülönbözőbb méltánytalanságokat ét megkülönböztetéseket, nemegyszer életveszélyes inzultusokat kellett elszenrerl Rí ük. Több állam képviselője a közgyűlés most folyó 16 ülésszakán felvetette annak lehetőségét, mennyivel célszerűbb volna, ha az ENSZ-központ Bécsben lenne. Hogy ez valóban szerenesés megoldás lenne, jól szemlélteti két résztérképünk is. A New York körüli 1500 kilométeres körzet két fővárosával és a 3000 kilométeres körzet 5 ENSZ-tagállam fővárosával szemben Bécs esetében az 1500 kilométerei körben 22 ENSZ-tagállam, a 3000 km-es kör eseteben pedig 36 tagállam fővárosa fekszik. New York és Bécs között tehát óriási különbség van — Bécs javára. Még akkor is ugyanez volna a helyzet ha az ENSZ székhelye Genfbe, vagy — mint ahogyan azt a Szovjetunió javasolja — Nyuget-Brrllnhe kerülne. Az utóbbi két város helyzete csaknem azonos Bécs helyzetével, s nem jelentene hátrányosabb megközelítési lehetőséget az afrikai és az ázsiai országok számára sem. A két utóbbi földrészen fekvő ENSZ-tagállamok delegációinak nagy előnye viszont az volna, hogy e delegációk vezetőit és tagjait nem fenyegetné az amerikai fajüldözök részéről állandó életveszedelem. így feladataikat zavartalanul tudnák ellátni. (P. 1.)