Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

5 Kedd, 1961. oktdber S. SZEGED az irodatomban •vmtfHfifftfiitiiiiiiiiiiitittiiiiiiatitaiitiiiiitfiviiiiiiatiiiitiiiiiiiiiiiiaiiiiiiifimiMiivitiiiitiainii írja: PÉTER LÁSZLÓ »Mmí a kigyó sziszegve, mászva jött az óriási áradat, elfoglalva a völgy ezet eket, aztán a dombokat. Az éjbe tekintve, a magasból az ember nem ismerte föl a piszkos szörnyeteget: azt lehetett volna hinni, hogy «z az út... De amikor aztán el kezdtek az úton hordók hemperegni, lábak nélküli lovak és borjak csúszni, az ember hüledezve kiáltott föl: — Az ott a víz.' F.gy tenger, mely néhány pillanat alatt megsokszorozta magát dagadásában, mely lopva jött, mint az orgyilkos, és sebesebben, mint az aggodalom. És egyszerre jött minden ponton. Nem lehetett előle kitérni sehol... Mily végtelen­ség telt el, míg megvirradt! És minek is virradt meg? A hajnal nem találta meg többé Szegedet...« Ugyanennek az éjszakának van egy későbbi, novellisz­tikus és vidámabb megköltése is Mikszáth életművében, az Ott alszik a Marcsa is cimü elbeszélésben. Ennek hu­moros-groteszk alapötletét egy Szeged környéki népszokás adja: itt volt szokásban férfiaknak lánynevet adni, hogy az osztrák be ne sorozza őket katonának. Cila Kakas Már­ta es öreg Sötét Julis — mindketten koros öreg magyar parasztok, pásztoremberek — Móra és Tömörkény írásai­nak alakjai. Az árvíz elől a Zsótér-házba szoruló fiatalem­bernek. magának Mikszáthnak, azt mondják, hogy helyszű­ke miatt abban a szobában kell meghálnia, ahol a Mar­csa is alszik... A különös várakozás izgalmában töprengő, sőt vívódó ifjú aztán csalódottan tudja meg, hogy a Mar­csa — a ház szolgalegénye ... S lehetne még sorolni Mikszáth szegedi történeteinek, jellemző figuráinak sokaságát, János urat, a politikust, vagy -a kis gazembert*, a rongyos virágárus fiút, de a ki­rályi biztosság tagjait is. akikről az író ragyogó portré­sorozatot. festett... De hiszen ide kéne irni a Szeged köny­ve minden tárcáját! S közben vissza is kell kissé kanyarodnunk. A szabad­ságharc idején városiunkban megfordult Jósika Miklóst is megihlette a hely szelleme: 1854-ben jelent meg A szegedi boszorkányok című regénye, ez a ma már nehezen olvas­ható. nem élvezhető, csupán művelődés- és irodalomtörté­neti értékű alkotása. Ugyancsak csekély művészi értéke van. mégis érdekes kuriózum az ismert népies epigonköltő, a progresszív szellemű Lisznyai Kálmán 1861-ben írott köl­teménye, amelyben így aposztrofálja városunk népét.: SíiPgeden, mintegy tflkárbrn As egész országot láthatod. Szegedre JSJj, Itt az ország képe Szeged népe, a szabadság népe. (Szeged népe) Gárdonyiról, az újságíróról, a Szegedi Híradó, majd a Szegedi Napló munkatársáról már futó említést tettünk. Maga az író 1906-ban így nyilatkozott a városról, szegedi éveiről: ».Szeretem Szegedet, habár kellemetlen emlékek fűznek a városhoz. Nehéz napokat éltem ott, és nem is ér­tették meg az írásaimat. Megmosolyogtak, amikor azt lát­ták, hogy úgy írofc, mint ahogyan beszélni szoktam. Azt mondták, hogy ez nem művészet.*' Valóban, majd hogy nem jnyomorgojtt; ponyvákat írt álnevek alatt, pórbaj-ügyei voltak, kétszer is az államfogházba került.. . Hogy a Göre Gábor-sorozatához innen is vitt ízeket, színeket, többek közt a különben elég jól alkalmazott ö-ző nyelvjárást, az­zal nem szívesen dicsekszünk, hiszen ez írójának olyan félrecsúszása, ami egy igen káros parasztszemlélet kialaku­láséhoz vagv legalábbis továbbtorzításához járult hozzá. Ami Gárdonyi és Szeged kapcsolatának legméltóbb, leg­igazibb reprezeniálója, az a prózában naggyá lett Írónak eppen egy jóval később, 1904-ben született versikéje, a maga nemében tökéletes alkotás, amely egymagában is elegendő lenne Gárdonyi nagyságának fölismeréséhez: Frljött * Hold a Tl«*rn, Caend borult a fűre. fára, Sr.egrd alatt a szigetnél Ali rgy Oraka halászbárka. Holdvilágnál fenn a bárkán Haiászlegény ni magában., t'l magában s furulyái; Furulyái az éjszakában. (^innorszáqi faláik&zások Varga Akos útinaplója Talán épp a bárka alatt Lenn a vízben, lenn a mélyben Fekszik egy nagy halott király, Halott király réges-régen. Koporsója arany, eeüst, s vasbél van a burkolatja. Es a hármas koporsóban A király a dalt hallgatja. (Éjjel a Tiszán) Az árvíz pusztításai után megéledett város olyan köl­tőket :s alkotásra ihletett, akik nem is látták. Reviczky Gyula is ezek közé tartozik: Hullámsirodból feltámadt Szeged, Reménve a hazának, üdv neked! Szépülj, virulj, légy gazdag, irigyelt; AlfOld lakóinak gondját viseld; S a Tiszánál él A testvéreket Magyar, mfvelt s munkás néppé tegyed! (Szeged) Babits Mihály 1906 őszén került a szegedi főreáliskolá­ba tanárnak. »Itt vagyok tehát — írja október végén az akkor már Máramarosszigetre száműzött Juhasz. Gyulának — az ön és a — Hegedűs Pál városában és n Hegedűs Pál közvetlen utódja (mert ö most beteg) a poétika és a reto­rika katedrájan. Itt vagyok tehát az ön és a — Balassa Ármin városában és a Balassa Ármin jövendőbeli hűséges olvasója (és az öné!). Itt vagyok az ön ti a — buckái iro­dalom városában és jövendő kliense a Tömörkény könyv­tárának -és a Horn ok borbélyüzletének. Itt vagyok tehát a szép. gyönyörű Szegeden... A Tisza itt folyik lakasomtól alig 20Ö lépésnyire .. .* Itt írja ezt a köteteiben eddig még meg nem jelent versét is: i Tenger áz éj most. Itt állok a hidon. Távol a város lángjai lógnak: a szürke sötétben kékvülanyu foltok­Szerte a vízen reszketnek a lámpák: fekete réten sárga virágok holdudvara, bojtos foszlányu szirommal. llÜMHWli i miaillKf m Modem teniszstadion és áruház Helsinkiben felé. Azután az egész képet eltakarja egy-egy, sínek mel­lé futó süni fenyőerdő, amelynek sötétzöld egységét itt is, ott is aranysárga fale­veleket hullató fehértörzsű nyírfák bontják meg. Váratlanul egy-egy or­szágútmenti vegyesáruda vá­rosias kirakata villan elénk, majd a csupaablsk iskolák­ból élénk színű kerékpár­jukon hazafelé tartó szőke gyerekek integetnek vona­tunk után. Kouvola kisvá­rost hazudtoló mozgólépcsős, félig föld alá süllyesztett ultramodem állomásán le­cserélik fafűtésű mozdo­nyunkat. Hét-nyolc kocsival megtoldott szerelvényünk egyre több korszerű üzem, tavak tükrében tetszelgő vasbeton vázas épület között robog tovább. Az országuta­kon látható nagy forgalom, a mind sűrűbben felbukka­nó nagy települések, a min­den helyet kihasználó kü­lönböző reklámok jelzik, hogy Finnország gazdasági­lag legszámottevőbb részé­be érkeztünk. Azután egy dombtetőn nyújtózkodó pi­ros-fehér testű televíziós adóállomás tornya alatt megáll a vonatunk. Annyira elmerültünk a számunkra szokatlan táj bűvöletében, hogy nehezen vesszük tudo­másul: Lahtiba, utunk első állomáshelyére érkeztünk. Kényelmes autóbusz visz a szép terekkel, széles utak­kal tagolt város sokszor nyolc-tíz emeletes épületei között. A Valtakuma szálló egész teret uraló hét eme­letes üvegfalú épülete előtt megáll társasgépkocsink. A bejárat feletti homlokzat svéd, angol, amerikai zász­lói között lengő piros-fehér­zöld lobogók jelzik: itt mar várnak bennünket. Következik: VAROSOK. UTCÁK, EMBEREK Megkezdték a magyar taxiórák sorozatgyártását A Közlekedési Mérőműsze­rek Gyárában a múlt évben készítették el Nemes Tibor műszerész találmánya alap­ján a magyar taximéter min­tapéldányait. amelyek siker­rel állták ki a különféle pró­bákat. Az új' tarifajelző je­lenleg az Országos Mérés­ügyi Hivatalnál van hitelesí­tésen. Az üzem most hozzá­látott a taxi méter sorozat­gyártásához, október elején periig megkezdik a szerelést. A formás kis műszer felve­szi a versenyt a legjobb ha­sonló külföldi gyártmányok­kal. súlya és mérete a fele azokénak. Elektromechaniku­sán működik. így üzembi»­tosabb, pontosabb, megbíz­hatóbb, mint a régebbi típu­sok. I. Vonatablakból Miközben a kényelmes szovjet vasúti kocsi hálófül­kéjének ablakán át Ukrajna ismerős, kopár dombvonula­tait, maid az északi tóvidék nyirfaerdőit figyelem, újra eszembe jutnak ismerőseim­nek intelmei. Ki a nagy hi­degtől, ki a mostoha élelme­zési viszonyoktól akart meg­óvni. A táskámat nagyka­báttal és fürdönadrággal, vagy magasnyakú pulóver­rel és kihajtós sportinggel, almával, házi kolbásszal és gyógyszerrel megtöltő jóta­nácsokból éreznem kellett, hogy a köztudatban élő nyelvrokonság ellenére igen hiányosak a Finnországról szerzett ismereteim. Újra fellapozom a magammal ho­zott gimnáziumi tankönyv Finnországgal foglalkozó alig egy oldalnyi fejezetét. A szűkös adatok között még csak az útiprogramunkban feltüntetett nagyvárosok, ipari központok névéit (Lahti, Tampere) sem sikerül meg­találnom. Érthető tehát, hogv egvre jobban fokozódó várakozással készülők az északi nyelvrokonainkkal, a 35 ezer to országával való találkozásra. * Pár napos moszkvai tar­tózkodás, a három éve lá- . tott város újra felfedezése, s a korábban szerzett, isme­rősökkél, barátokkal való találkozások után a zsúfolt programtól kissé fáradtan érkezünk Viborgba. Csak rövid sétát tehetünk az utol­só szovjet állomást jelentő tengerparti városban. Három vasúti kocsira csökkent sze­relvényünk egyre jobban összefüggő fenyőerdők kö­zött robog a határ felé. Az udvarias vámvizsgálat után mindannyian az ab­lakhoz tódulunk. Szemünk kíváncsian kutatja azt a föl­det, ahová huszonnégytagú csoportunk egy évvel a VIII. VIT előtt a magyar fiatalok j "elteik SíKut mekJKTr ™SZak heti Számos üzemben márgva­ve nezzuk az eiso nnn auo. | mekbe kihelyezett altalanos kalommal kell csak felál- korlattá vált hogy eeyesve­iskolai oRztalyokban is meg- dozni szabad idejüket azok- zetók, műszaki beosztású kezdodott közel 400 tanuló- nak, akik nem rendelkez- dolgozók általános iskolá­val. A létszám azonban meg nek még altalános iskolai ban tanuló munkatársukat nem teljes az üzemi oszta- végzettséggel. .segítik a tanulásban. Ez a 35 közlekedési baleset szeptemberben Sajnálatos tényeket közöl szeptember hónapról a köz­lekedési baleseti statisztika Cgongrád megyéből. Egy hó­nap alatt 35 közlekedési bal­eset történt, jóval több, mint augusztusban. A 35 baleset közül négy halálos volt, 22 pedig súlyos sérülést oko­zott.. A balesetek okai legin­kább a gyorshajtás és az it­tas állapotban történő veze­tés. Sok baleset a gyalogo­sok hibájából történt töb­ben ugráltak le mozgó jár­műről, illetve ittasan közle­kedtek. A balesetekből szár­mazó anyagi kár 21 ezer fo­rint. Szeptember hónapban tttas vezetés miatt 11 sze­mély ellen indítottak eljá­rást. Ezek a személyek sze­mélygépkocsit, motorkerék­párt. és tehergépkocsit ve­zettek ittasan. Közel négyszáz szegedi dolgozó tanul az iizemi általános iskolákban Még kétszázan beiratkoznak - Hibák a szervezés körül - űt hónap alatt egy év mást, amely jövőre a világ minden részéből érkező fia­talok nagyrészét fogadja majd. Mosolyogva intege­tünk vissza a krumpli földe­ken dolgozó finn emberek­nek, akik közül — remél­jük — személyes találkozá­saink során sok barátot si­kerül szereznünk. A vonat ablaka előtt futó szelíd táj mintha gyermek­korom mesekönyveiből, a színes képek festette álma­imból lépne ki. Napfény játszik a még mindig üde­zöld legelőkön, a békésen kérődző kövér tehenek tar­ka hátán. S a subás pászto­rok módjára álló apró szé­naboglvák mintha csak a tisztások csendjét vigyáz­nák. A vasúti sínek mellett futó fürge kis folyócska az alig ötven-hatvan méterre magasló vörös sziklák, az egyenes derékkal büszkél­kedő fenyők képét tükrözi. Simára koptatott kövek kö­zött bájos fahidak, vizenyős legelőkre épített cölöputak alatt bujkálva viszi az észa­ki tavak üzenetét a tenger lyokban, s várhatóan még legalább kétszázan iratkoz­nak majd be október 31-ig az általános iskola felsőbb osztályaiba. Csongrád me­gyében tavaly 1800-an ta­nultak az üzemi általános iskolákban. Az idén szük­ségszerűen kevesebben ta­nulnak. hiszen Az állam rendkívül nag.v közvetlen segítés nagyszert gondot fordít arra, hogy bizonyítéka például az Üj­minden dolgozó az iskolai szegedi Kender- Lenszövő végzettség e minimumával Vállalatnál, vagy a Textíl­rendelkezzék. müvekben és a Szegedi Ken­Szegeden 25 általános isko- deríonógyárban annak, hogy lai szaktanár tanít az üze- ko7os összefogássá] jó ered­mekbe kihelyezett oszta- menyeket lehet produkálni. Ivókban és mii intézmé- A szakszervezeti bizottságok az elmúlt ' években sok nyekben, hogy a dolgozók oktat«si felelősei, a vállalat, ezer dolgozó szered mez felkészülten vizsgázhas- s rn?*H a Partszervezet is az általános iskolai vég- sanak majd az altalanos lí­zettségröl szóló bizonyít- kola felsötagozatú oaztályai­ványt. ban. Igaz, egyes üzemekben Évről évre csökken majd nem á11 rendelkezésre meg­az üzemi általanos iskolák- felel° helyiség, alkalmi tan­ban tanulók száma. Jelenleg terem a zavartalan tanulas­azonban a most tanulóknál ho7- Ahol ez nincs meg. ott is sokkal na^obb azoknak J»h®»|bb is az üzemi isko- Ma már nem keU t.?.**™'^™. "ÖL™; l^U^Set^8* tf*, i™ miért szükséges ez. Eleg, ha annyit mondunk: azonban löbbet tehet annak érde­kében. hogy mind nagyobb számban szerezzék meg az üzemek dolgozói az álta­lános iskola elvégzését ta­núsító bizonyítványt. nak az általános iskokolai tal>mk működtetése. Ahol tanulmányok. Éppen ezért azonban igény van az ilyen érthetetlen, hogy egyes sze gedi üzemekben, például a Ruhagyárban és a Textilmű­vekben miért tanulnak olyan kevesen az oda kihelyezett általános iskolákban. iskolák létesítésére, ott lehetőséget kell biztosi ts­megfelelő teremhez jut­hassanak tanulásuk érde­kében. Elkészült az ország valamennyi helységének tizenötéves távlati fejlesztési terve (Tisza hídján) (Folytatjuk) A lakosság ankétokon vitatja meg a terv részleteit Elkészült hazánk vala- elkészült nagyarányú ország- ma már készen állnak. A mennyi helységének az el- szépítő és rendező munka, műszaki bizottság Csongrád következő tizenöt évre szóló Először az ország mintegy 63 megyében is kiválóan és ön­fejlesztési terve. városának fejlesztési terve feláidozóan dolgozott. Az ország valamennyi készült el. majd három ütem- A tizenötéves fejlesztési helységének — városoknak ben a községekben dolgozták terv szerves része és községeknek egyaránt —, ki a falu fejlesztésének tizen- a termelőszövetkezeti köz­tervszerű fejlesztésének, il- öt évre szóló fő irányelveit. ségek telepítési terve is. letve rendezésének gondolata A munka jelentős, de sikere- Az új majorközpontokat úgy nem újkeletű. sen megoldott feladatot je- építik majd. hogy a termel­Elóször a századforduló vé- Jentett a helyi tanácsoknak vényeket gyorsan és köny­gén, 1898-ban tűzték napi- és a népfront-bizottságoknak, nyen eljuttathassak a váro­rendre ezt a problémát. Különösen a népfront-bízott- sokba. Hozzá is fogtak, de mind- ságokra hárult nagy mozgó- A tizenöt éves fejlesztés össze két megyének sikerült sító feladat, hiszen irányelveit az elkövetkező ! a rendezési tervét elkészíteni. a munka műszaki szakér- hónapokban a tanácsok fe­\z első világháború előtti tők közreműködését is igé- lettes szakigazgatási szervei ; években, majd a Horthy- nyelte. felülvizsgálják, majd a ta­í rendszerben is kísérleteztek A Hazafias Népfront müsza- nácsülések napirendjére ke­! az ország helységeinek ren- ki akcióbizottságának mint- rülnek. A tanácsüléseken jó­d ezé se tervezésével, de nem egy 2000 mérnöke sietett a váhagyott fejlesztési irányel­nagy eredménnyel. tanácsok segítségére. Lelkes vek alapul szolgálnak majd Közel egy évszázad rmi- társadalmi munkajuknak kö- a helységek további, végle­lasztását pótolja tehát a most szönhető, hogv az irányelvek gee rendezéséhez. az egyén és a társadalom egyaránt hasznát látja. - , . . A városi tanács művelő­ni ahhoz, hogy » dolgozok riesÜEvj 0.,zt;liv„hoz e-evre­ivio-f-lolZ ln(. "FSUgyi OSÍMI.. tnOZ Pgvre­masra erkeznek kérelmek üzemi általanos iskolák lé­tesítésére. Ahol kellő számú jelentkező van. ott létre is jöhet az általános iskola felső tagozatának egy-egy osztálya, mint például újab­ban a karhatalmi alakulat­nál, ahol VII. és VIII. osz­tályok kezdik meg műkődé­síiket, Közvetlenül a Művelődésügyi Minisz­térium engedélyével öthó­napos időtartam alatt il el lehet tegezni az álta­lános iskola felső tagoza­tának valamelyik osztá­lyát. Ilyen osz'ályok működnek például Szegeden a MÁV Fűtőházban, a mi hályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet­ben. Az előbbi helyen V. és VI. osztály, az utóbbi mun­kahelyen pedig a VIII. osz­tály anyagából tesznek majd vizsgát a tanulók. Szeged mindhárom kerü­letében dolgoznak mér a ki­helyezett általános iskolai osztályok, s működésüket gondos figyelemmel kisérik a kerületek vezető igazgatói, akik azon vannak, hogy mind többen fejezzék be ta­nulmányaikat sikeresen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents