Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

4 Vasárnap, 1961. október 22. Küzdelem a mostoha időjárással Jól halad az őszi betakarítás, vetés a szegedi határban Az őszi betakarítás, vetés most a szegedi földeken is sokkal több az egyszerű hét­köznapi mezőgazdasági mun­kánál. A gépek, emberek rettenetesen nehéz küzdel­me ez a kiszikkadt, csont­keményre aszott talajjal, melyhez hasonlóra még egy emberöltő alatt sincs sok­szor példa. Mégis a szegedi termelőszövetkezetek gazdái derekasan helytállnak. Lényegében már az egész szegedi határban befejez­ték az őszi árpa vetését. Csupán Űjszcgeden. a Rózsa Ferenc Tsz-ben késlekednek ezzel a munkával. A legkeményebb talajon dolgozók, a baktói szövetke­zeti gazdák voltak az elsők, akik az őszi árpát elvetet­ték. Négyszáz holdnyi őszi árpájuk már régen a talaj­ban várja, hogy végre meg­eredjen az eső. Árendás György, a tsz elnöke el­mondotta, hogy négvszer­ötször annyi fáradtságot kö­vetelt most a vetés, mint más, normális évjáratban. Sok helyen, szaknyelven szólva, 4—5 tagból álló gépi munkát kellett végezni egy­egy területen, mire összezú­zódtak a rögök és a morzsa­lékos talajra rámehettek a vetőgépek. Keresztbe-hosszába dixtil­lerezik a táblákat, s utána nehéz, rögtörő hengerek simítják a földet több­ször is. Igyekezetből nincs hiány a Dózsa, a Táncsics és a Ha­ladás Tsz-ekben sem. Ezek­ben a gazdaságokban szin­tén készen vannak már az őszi árpa vetésével. Szépen halad a talajelökészítés is a búza alá. Az összbúzavetés 25 százaléka már kész. S a következő napokban várhatóan tovább gyorsul a vetési ütem, mert a föl­dek nagyobb részén, mint­egy 75 százalékán már csak vélni kell. A nehéz lánctalpas gépek főleg az őszi mélyszántással foglalkoznak. Előreláthatóan Bő rizstermés a Felszabadulás Tsz-ben november utolsó hetében a vetőszántás után a mély­szántás is teljesen befejező­dik a szegedi szövetkezeti gazdaságokban. Gyorsan, szervezetten halad a kuko­ricatörés is. Nyolc-tíz nap múlva ezzel ls végeznek. As szövetkezetek teljesen befe­jezett munkára törekednek, s a kukorica szedésével pár­huzamosan halad a szárvá­gás, a silózás. A fűszerpaprikát termelő gazdaságokban a paprika­szüret is a végét járja. Most már látható az igazi termés. A tavasszal jól előkészített talajokon a paprika jól vi­selte el a szárazságot, ked­vezett a meleg ősz, s így fűszerpaprikából nem lesz figyelemre méltó termés­veszteség. A városi átlag végül is 30— 31 mázsa között lesz. Az Üj Élet Tsz, a legnagyobb pap­rikatermelő gazdaság is minden bizonnyal teljesíti a holdankénti 32 mázsás ter­melési tervét. Idén eddig közel 10 millió téglát vásároltak a falusi kislakásépítők Évről évre szebbek, na- mennyisége. Igy vall erről a tak el többet a községi gyobbak lesznek a szegedi MÉSZÖV kereskedelmi osz- TÜZÉP-telepek, mint a múlt .. ,, ... . . . ,. év hasonló időszakában. A járás falvai to. Megf.gyelhe- tályának statisztikája: mészeladás pedig kerek 4000 tő, minden új építkező csa- A múlt évben október vé- mázsával múlta felül a ta­lád határozottan törekszik géig 7 millió téglát vásárol- valv ilyenkori fogyasztás arra, hogy háza sokkal szebb, tak magánházak építéséhez nagyobb legyen, mint a a megyében, szomszédoké, akik egy, vagy A téglavásárlás az év el­múlt kilenc hónapjában viszont már 9 millió fölé emelkedett. mértékét. Szembetűnő az is, hogy az építtetők sokkal job­ban törekednek a tartósság­ra, mint korábban. A mennyezettartó geren­dákat például már csak­nem mindenki vasbeton­ból rakatja. két évvel korábban fejezték be az építkezést Nagyobbak, tágasabbak a szobák is. Fő­leg ezzel magyarázható, hogy évről évre növekszik a Ugyanez idő alatt a tavalyi Érthető tehát, ha azt mond­megyében -- így a szegedi 750 ezer helyett 950 ezer Juk, hogy az év első kilenc járásban is a lakosság ál- tetőcserép fogyott el Ce­tal felvásárolt építőanyagok mentből ezer mázsával ad- roU.lk a megyében a kisla­———————— kásépítők; 7500 méterrel töb­bet, mint amennyit a múlt év első kilenc hónapjában. Kormányzatunk megkü­lönböztetett gondot fordít a kislakásépítők anyagigényei­nek kielégítésére. Tégla, tetőcserép, aszta­losáru. s még néhány főbb építőanyag megyeszerlc korlátlanul áll a vevők rendelkezésére. Csupán a fenyőfűrészáru ke­vés. Hiánycikk egyes helye­ken a járdalap és a beton­gyűrű is. A fűrészáru he­lyettesítésére azonban egyre több. jobb vastetőszerkezetet hoznak forgalomba. Vas Im­re, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának vezetője el­mondotta, hogy a megve leg­erősebb építkezési körzete Mórahalom. Szőreg és Kis­kundorozsma környéke. E körzetekben ritkulnak leg­erőteljesebben a tanyák. A dolgozó parasztok — Külö­nösen a fiatalok — szívesen települnek a falvakba. Két szövetkezeti „csibekombinát" épül Szegeden Az év elején a Földműve- kilenchetes korban, teljesen lésügyi Minisztérium orszá- felnevelkedve. exportképes gos tervpályázatot hirdetett állapotban hagyják el az korszerű csibenevelő üzem- épületet az aprójószágok. házak tervezésére. A pályá- Az építési költségek kissé zaton első díjjal jutalmaz- borsosak. Egyenként 1 mil­ták Szönyi László építész- 11Ó 600 ezer forintba kerül­mérnöknek, az AGROTERV "pk az épületek. A KI­dolgozójának munkáját. Sző- vetkezeti gazdák azonban nvi László tervei alapján már kiszámították: azok most Szegeden, a mlhályte- a nagyszerű lehetőségek, me­leki Üj Élet Tsz és a Dózsa frek az új nevelohazak fel­Tsz. gazdái építik fel az első építésével realizálódnak, sok­valóságos "-csibehúsgyára- kai többet érnek a vállalt kat*. Az új, központifűtéses anyagi áldozatoknál. Hiszen üzemépületekben egy-egy manapság éppen a korszerű turnusban 20 ezer csibét ne- baromfinevelés az egyik leg­velnek majd. Évente a két Jobban jövedelmező állatte­szövetkezet együttesen mint- nyésztési üzemág. egy 200 ezer pecsenyecsirkét adhat majd a közfogyasztás­nak. A mihályteleki Oj Élet Tsz-ben már javában tarta­nak az építési előkészületek. Ügy tervezik a gazdák, hogy "csibekombinátjukat* már a jövö tavasszal üzembe helye­zik. A Dózsa Tsz-ben még az első mérési munkálatok fe­jeződtek be. s szállítják az anyagot az építkezéshez. Az épületek emeletesek lesznek, s az emeleten lég; kondicionáló berendezések­kel felszerelt rekeszekben helyezik el a naposcsibéket. A müanyák alá állandóan termoventillátorok továbbít­ják a friss, meleg levegőt. A csibék négy és fél hetes ko­rukig maradnak itt, ezután az alsóbb helyiségekbe bo­csátják lc őket, s itt foly­tatják tovább a nevelést. A korszerű üzemi berendezések lehetővé teszik, hogy megfe­lelő takarmányozás mellett. A baktói Felszabadulás Tsz-ben már hetekkel ez­előtt befejezték a gazdag rizstermés betakarítását. Az utóbbi napokban már a csép­lési eredmények összesítésé­vel is elkészültek. Kiderült, hogy a tényleges termés a 210 holdas telepen 3721 má­zsa rizs. A holdankénti át­lag meghaladta a 17 és fél mázsát. A Felszabadulás Tsz gazdáinak csupán csak rizs­termesztésből 1 millió 700 ezer forint jövedelmük van most. Mintegy 200 ezer fo­rinttal több ez. mint ameny­nyire a rizsaratás kezdetén számoltak. A jó termés érté­két nagymértékben növeli a kiváló minőség is. Az összes termést vetőmagként értéke­sítette a termelőszövetkezet. Virágzó almafák A hosszú, száraz meleg, fagymentes ősz hatására ® szegedi járás több körzeté­ben erősen megduzzadtak az almafák rügyei, egyes helye­ken ki is virágoztak. Csak­nem teljes tavaszi virágdísz­ben pompázó almafát lát­tunk a napokban a szaty­mazi Barackvirág Tsz egyik kertjében is. Hasonló alma­f elvirágzásról érkezett hír Üjszöregröl is. Kenderáztató alagutak Befejezéshez közeledik Csongrád megyében a kenderáztatási szezon. A Délrost te­lephelyein október elsején rakták be az utolsó adag kendert az áztatóba. Csak az eperjesi üzemben folytatódik még valameddig a munka. Itt ugyanis nem gödröket, hanem modern alagútáz.tatói használnak. A képen látható egy-egy áztatóalagútba hat csille kendert raknak egyszerre. A vállalatnak ez volt az első alagútáztató ja. Már készül a második Va.iháton. Ennek az épitési munkái is befejezés előtt állanak. A jövő év tavaszán helyezik majd üzembe Külföldön szívesen vásárolják a magyar hagymát Újabb községekkel bővül a makói hagymatermesztői körzet A makói hagymatermesz- ink. köztük a Német Szövet- dig 150 vagon hagymát küld­tői körzetben — melybe a segi Köztársaság kereskedő tünk Kubának, s nagyobb szegedi járás számos köz- cégei is. Idén tavasszal külö- mennyiséget vásárolt a nyu­sége is beletartozik — a nősen jó árat fizettek a ma- gatnémet kereskedelem is. bagymatermésben is komoly kói hagymáért. Viszont baj Miután a makói hagyma kárt okozott a szárazság. A volt. hogy tavasszal még iránt ismét nagymértékben tervezett 3700 vagon brut- csak kevés árút tudtunk növekszik az érdeklődés kül­tó termés helyett mintegy szállítani. Hagymatermelő földön, az új gazdasági év­2R00 vagonra becsülhető a szövetkezeteink nem rendel- ben a szegedi járásban újabb ténylegesen elért termés- keznek megfelelő tartósító községek kapcsolódnak be mennyiség. A jelentős ter- raktárakkal, emiatt már ősz- a hagymatermesztésbe. A méscsökkenés miatt kormá- szel, a nagy felhozatal ide- gvólaréti Komszomol Tsz nyunk módosította az ere- jén meg kell válni termésük- gazdá' tavasszal 15 holdat deti exporttervet is. Csak tői. A rengeteg hagymát az szándékoznak hagymával be­annyi hagymát exportálunk, állami és a szövetkezeti ke- ültetni. A röszkei Lenin Tsz amennyi a hazai fogyasztás- reskedelem sem tudja még a fűszerpaprika mellett 20 ban feleslegként mutatkozik, tárolni. Hiszen a rendelke- hold vöröshagymát és húsz Tehát a belföldi ellátásban zésre álló raktárak csak va- hold fokhagymát termel az aszálykár ellenére sem lamennyivel nagyobbak, mint 1962-ben. Jelentősen növeli lesz znvar. amekkora raktártér a hazai eddigi hagymatermő területe. Eddig Csongrád megyéből szükséglet tárolásához szűk- it többek között a deszki mintegy 700 vagon vörös- seges' Az Wei termésb61 ed' Kossuth Tsz is" hagyma és fokhagyma jutott a külföldi piacra. Eladó ter­mésünkért a korábbi évek őszi áraihoz viszonyítva igen jól fizetnek, nyugati vevő­Egy őszinte ember Bozó Ferenc bácsi, a balástyai Móra Ferenc Tsz tagja valamelyik közös szőlő­táblából tartott hazafelé, s nem állhatta meg, hogy ne kukkantson be az új, épülő majorba. Gondolta, megnézi, hogyan ha­ladnak a munkával az építők. Meg aztán ilyenkor este jól is esik egy kis tere-fere, a nap eseményeiről. Itt a majorban az egyik, már csaknem kész kukoricagóré sarkánál találkoztam vele én is. Nyálazta cigarettáját, aztán meggyújtotta, s közben őszintén, tömören vallott arról: tulajdon­keppen milyen is volt ez az idei első közös esztendő. — Hát gyengécske. Sok almánkat, gyü­mölcsünket elvitt a szárazság. Gyengék lettek a kukoricák is. De mégis azt mon­dom, sokkal rosszabbul is végződhetett volna. Teszem azt — folytatta tovább — jó párunk számára befellegzett volna most, ha nincs termelőszövetkezet. Mert az aszály valamikor sok kis parasztot koldusbotra juttatott. Néha még az utol­só jószágot is el kellett ereszteni a háztól, hogy k'degyen egy-egy ilyen esztendő után az adó, meg a család íéli ruházatára va­ló. Most meg azért így együtt — ha sokan restellik is még ezt kimondani — csak könnyebben kiheverjük a természet okoz­ta nagy bajt. Egyébként a Móra Ferenc Tsz Bálás­tyán arról nevezetes, hogy fennállása óta — bár az idén csaknem teljesen újjáalakult — még mindig 40 forint felett volt az egy munkaegységre jutó osztalék. Évődve mondtam a jó ötvenéves, volt középpa­rasztnak, most alighanem alatta lesz az egység értéke a 40 forintnak. — Hát, ezt azért nem merném monda­ni — vágott rögtön a szavamba Feri bá­csi. — Negyven forint lesz, mert ennyi­nek kell lenni. Annyira azért nem volt súlyos a szárazság. Kissé később a gazdaság főkönyvelője — anélkül, hogy tudott volna Feri bácsi határozott nyilatkozatáról — igy bizonyí­tott mindenltudó könyveiből: az utóbbi hivatalos felmérés 23 forint 70 fillért mu­tat munkaegységenként. Az össztermés 20 százalékát azonban természetben kapták meg a gazdák. Már most, ha ezt a 20 százalékot is munkaegységesítjük, akkor ez idö szerint éppen 40 forint az osztalék. S akik tavasz óta rendszeresen dolgoznak, azonkak több lesz 300 munkaegységnél. Tehát nagy baj itt nem lehet. Es akik nem dolgoztak? — mert mint hallottam, ilyenek is voltak. Bozó Ferenc így vélekedett róluk: — Akik képtelenek arra, hogy más ká­rán tanuljanak, azok majd tanulnak a sajátjukból Cs. J. Működik már Kisteleken az új vizvezetékhálózat A kisteleki községi tanács utcákban új nyomócsöveket a falu teljes közművesítése s S ez egy újabb millió forint­a vízellátás javítása érdeké- jába került a községnek. A ben még a múlt évben 1 szép, korszerű és közérdeket millió forintos beruházással szolgáló alkotást az elmúlt új hidroglóbust építtetett. A hetekben adták át rendelte­korszerű víztovábbító beren- tésének. A községi tanács és dezés használata azonban a lakosság szép példáját mu­csak most vált lehetővé, tatta ezúttal is a társadalmi miután a hidroglóbust kör- összefogásnak. A különböző nyezöu "*cákbai\ az ú3 vízv:e" érdekelt utcák lakói az épit­zetekhalozat epitése is befe- , ... . jeződött kezés ideje alatt 260 ezer fo­Mintegy két kilométer rint értékű társadalmi mun­hosszúságban fektettek le az kát végeztek. Új művelődési liáz épül Üüésen A hosszú előkészületek után most már hamarosan, november elsején, megkez­dődik Üllésen az új műve­lődési ház építése. A községi tanács 1 millió 350 ezer fo­rintot fordít a falu régi kí­vánságának teljesítésére. A tervek szerint 1962 negyedik negyedévében adják át a 266 ülőhelyes, nagy teremmel rendelkező épületet. A mű­velődési házban népkönyv­tár, klub és irodahelyiség is lesz U tetik a tulipánokat A Szegedi Kertészeti Vál­lalat bodomi gazdaságában csütörtökön megkezdték a már külföldön is ismert és keresett szegedi tulipánok ültelését. A tíz holdnyi, jól előkészített területbe, mint­egy másfélmillió osztályo­zott, kifogástalan minőségű hagymát raknak kl. Készítik már a vállalat dolgozói a tavasz első virá­gainak ágyait Szeged sétá­nyain. terein is.

Next

/
Thumbnails
Contents