Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kommunizmus építésének programja A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam, 249. szám Ara: 59 fillér Szombat, 1961. október 21. Folytatja munkáját az SZKP XXII. kongresszusa Mi egy úton és együtt haladunk a Szovjetunió Kommunista Pártjával — mondotta felssőlaltímthan Kádár János elvtárs A Szokolovosárbáji Ércdúsító Müvek építői ismerked­nek a Szovjetunió Kommunista Partjanak programter­vezet ével Pénteken — ma­gyar idö szerint — reggel 8 óra­kor megkezdődött a Kreml kongresz­szusi palotájában a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXI l. kong­resszusának ne­gyedik tanácskozá­si napja. A kül­döttek folytatták a vitát Nyikita Szergejevics Hrus­csov beszámolói és a Központi Re­víziós Bizottság jelentése felett. A kong­resszus délelőtti ülésén Nyikolaj Padgor­nij, as Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnölzölt s a felszólalok a következők voltak: Vcli Ju­szuf Ahundov, Azerbajdzsán Kommunista Partja Központi Bizottságának első titká­ra. Sékatyérina Fitrceva, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere, Leonyid Jetremov, a Gorki-i területi pártbizottság első titkára, Msztyiszláv Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, Dzsalar. Raszulov, Tádzsikisztán Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, Vitalij Tyitov, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke és Antonin Novotny. a Cseh­szlovák Kommunista Part Központi Bi­zottságának első titkara. A kongresszus délutáni ülésén felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP küldöttségének vezetője is, akinek beszédét az alábbiakban közöljük. A kongresszus délutáni ülésén felszólaltak: Balis Obezov, a Turkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Anasztasz Mikojan, az SZKP elnökségé­vek tagja, Ivan Kebin, az Lszt Kommu­nista Part Központi Bizottságának első titkara. Waltcr Ulbrieht, az NDK Állam­tanácsának elnöke, Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt fötitloira és Gheor­ghiu-Dej, « Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottságánál: első titkara. A küldöttelc helyükről, felállva vinurot tapssal fogadták az emelvenyre lepő Ká­dár János elvtársut. iViép ii n k helyes I i a kongresszus fő irányvonalát Kedves elvtársuk!­Mindenekelőtt őszinte köszönetet mon­dok pártunk Központi Bizottsága, s kül­döttségünk tagjai nevében a meghívásért, a baráti fogadtatásáért, a nagy megtisz­teltetésért. hogy részt vehetünk szovjet elvtársaink e történelmi jelentőségű ta­nácskozásán. Átadom a Magyar Szocialista Munkás­párt, az egész magyar nép forró, (est­iéri üdvözletét és .jókívánságait » Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának, a nagy szovjet nép­nek. Elvtársak! A magyar közvélemény is ismeri a Szov­jetunió Kommunista Pártja programterve­zetét és a két kongresszusi beszámolót, amelyet Hruscsov elvtárs tartott. A vissz­hang ismereteben kijelenthetem, hogy nemcsak küldöttségünk, nemcsak pártunk, Központi Bizottságunk, hanem minden magyar kommunista, minden becsületes magyar dolgozó, aki szívén viseli a szocializmus és a béke iigyét, teljes mértékben helyesli a beszámo­lót. a programtervezetet, a szovjet­unió Kommunista Partja kongresszu­sának fo irányvonalát. Elvtársak! Meggyőződésünk szerint az egész nem­zetközi kommunista mozgalomnak új, ha­talmas erőt ad az a .tény, hogy a XXII. kongresszus megerősíti ós töretlenül kö­veti a Szovjetunió Kommunista Pártja felbecsülhetetlen jelentőségű XX. kong­resszusának irányvonalát. A XX. kong­resszus szabadította meg a nemzetközi kommunista mozgalmat a dogmát izmus béklyóitól és uj, nagy jelentőségű tételek­kel gazdagította a marxi—lenini elme­letet. A XX. kongresszus nagyszerű eredmé­nyeket hozó, új győzelmes szakaszt nyitott meg nemcsak a magyar nép, hanem az egész szocialista tábor éle­tében. Uj lendületet, adott a szocializmusért és a békéért vívott harcnak az egész világon. A magyar kommunisták és népünk ne­vében köszönetet mondok annak a vezető szovjet kommunista gárdának, amely Hruscsov elvtárssal az élen oly rendíthe­tetlen bátorsággal és elvhűséggel harcolt az elmúlt években a nagy Lenin eszmei és politikai örökségének teljes érvényre juttatásáért, a személyi kultusz, s annak minden káro6 kinövése ellen. A kommunista pártok belső egysége ép­pen ügy, mint a nemzetközi kommunista mozgalom internacionalista egysége min­denkor hatalmas jelentőségű volt és lesz harcunk sikere szempontjából. Pártjaink belső egysége és nemzetközi összeforrottsága csak a marxista-le­ninista elvek, az ezeken alapuló gya­korlati kommunista politika, a közös elv, azonos cél alapján fejlődhet. Jóllehet a Szovjeunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg nem alkuvó harca a személyi kultusz ellen időnként és helyenként bizonyos nyugta­lanságot keltett, mert felkavarta a pos­hadt. állott vizeket, és a dohos, homályos •sarkokat — de ez olyan nyugtalanítás, amelyre elkerülhetetlenül szükség volt. Itt van a Szovjetunió Kommunista Párt­jában 1957 nyarán fellépett pártellenes csoport kérdése. Nyilvánvaló, hogy e csoport káros irányzatát nem a türelem, hanem csak az elvi alapon folytatott kérlelhetet­len harc zúzhatta szét. Ugyanakkor csak ez az elvi harc védhette meg a Szovjetunió Kommunista Pártja sorainak szilárd egységét is. S nincs ez másképp internacionalista egységünk kér­désében sem. Az albán vezetők jelenlegi káros fellépései láttán — amelyeket az im­perialisták máris megpróbálnak kihasz­nálni a szocialista országok ellen —, aki valóban a szívén viseli egységünket, a szocializmus és a béke érdekét, az csak egyet tehet: elvi engedmenv nélkül harcol a hely­telen ne-zetek ellen. Ha ma elmondhatjuk — és elmondhat­juk —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista tábor népeinek egysége és összeforrottsága erősebb, mint valaha, és szüntelenül tovább erősödik, akkor ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov elvtárs vezette Központi Bi­zottsága I enin tanításához egyedül méltó módon, példamulató bátorsággal es kellő türelemmel, de elvi kérdések­ben soha meg nem alkudva, szállt sík­ra a marxizmus—leninizmus tisztasá­gának védelmében. Elvtársak! Nálunk, Magyarországon a felszabadu­lás után népi hatalom született, és nagy­szerű szocialista fejlődé6 bontakozott ki. Ez a nemzeti újjászületés számba menő fejlődés a személyi kultusz következtében súlyos törést szenvedett. A revizionisták, a reakciós burzsoák, a nemzetközi imperializmus kihasz­nálta a személyi kultuszt, a szektás nolitika okozta súlyos törést, és 1956­ban kirobbantotta az ellenforradalmi felkelést, amely népünknek nagy szenvedést oko­zott. De most már ez is a múlté! A nagy építőmunkával járó gond. le­küzdeni való nehézség ma is akad Ma­gyarországon. Dc az ellenforradalom el van temetve, a párt és a nép "összeforrott. Népköztársaságunk erősebb, mint valaha volt. Az 1960-han végződött hároméves terv idején az ipari termelés 49, a mező­gazdasági termelés 12 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 16 száza­lékkal növekedett. A termelőszövetkezeti mozgalom nagy győ­zelmet aratott, a művelt terület 95 száza­lékán már szocialista nagyüzemi gazdál­kodás folyik. A szocialista termelési viszo­nyok osztatlanul uralkodóvá váltak im­már egész népgazdaságunkban. Mostani ötéves tervünk idején teljesen befejezzük a szocialista társadalom alapjainak lerakasal es a fejlett szocialista társadalom építé­sének szakaszába lépünk. Hálásak vagyunk szovjet testvéreink­nek azért a segítsegért, amelyet a nehéz helyzetben volt magyar népnek nyújtot­tak. E segítségnek döntő része volt abban, hogy a magyar nép az ellenforradal­mat legyőzte. majd szilárdan és bizakodva halad a szo­cializmus útján. Pártunk, népünk megedződött e harc­ban: a szocialista eszme, az internaciona­lizmus elmélyült tömegeinkben. Pártunkat a dolgozók értik, szavát kö­vetik, irányvonalát magukénak vall­ják. Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy pár­tunk a revizionisták és a dogmatikusok ellen folytatott harcához a 20. kongresz­szustól, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozá­saitól oly nagyszerű, eszmei fegyverzetet nyert. Elvtársak! Pártunk és népünk drágán fizetett a hibákért és az árulásért: nem kér többé a revizionizmusbél, de a szemelyi kultusz­ból, a dogmatikus, szektás irányvonalból sem. Mi egy utón és együtt baladunk » Szovjetunió Kommunista Partjával, amely népét vezetve,' rendíthetetlenül és feltartóztathataílanpl halad a'zon az úton. amelyét Marx, Engels,- Lenin kijelöli. Nincs ma a magyar nép érdekeinek hí­vebb. igazabb és jobb szolgálata, mint az az eltökéltségünk, hogy a szovjet-magyar barátságot mind erósebbé, örökre megbonthatatlanná tegyük part- és allami kapcsolataink­ban. az élet minden területén. A béke megőrzése: mindannyiónk egyetemes kívánsága Elvtársak! Bizonyosak vagyunk benne, hogy a szov­jet nép valóra váltja dicső pártjának új programját is és történelmileg rövid időn belül eljut a szabad emberi élet eszményi országába, a megvalósult kommunista tár­sadalom új világába. Erőt, egészséget és mielőbbi teljes si­kert kívánunk minden szovjet ember­nek. av. egész szovjet népnek e világjelenfósé­gű program megvalósításához. Elvtársak! A kommunizmus felépítésének nagysze­rű programja utat mutat és új reményt kelt a társadalmi haladásért küzdő vala­mennyi népben. Üj lendületet ad a mi népünk építőmunkájában is az a tetei, amely rámutat, hogy a szocialista orszá­gok többé-kevésbé egyidejűleg történelmi­leg azonos szakaszban jutnak el a kom­munizmusba. E tétel nagyszerű célt tűz ki a szocia­lista tábor valamennyi népe elé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja, amely a békés egymás mellett élés biztosítását, az általános és teljes le­szerelést, a háborúk és fegyverek nélküli világ megteremtései tűzi ki célul, lelkesí­teni fogja a Föld minden országának né­pét, mert e célok elérése minden munka.mbol élő, hozzátartozóit és ncpét szerető em­ber egyetemes kívánsága. A kommunizmus oly sokak által megál­modott. de most már reális közelségbe ju­tott világának megteremtéséhez népeink­nek még nem keveset kell harcolniok és doígozniok. Ma a népek közvetlen és közös fel­adata a nemzetközi légkört mérgező kérdések sürgős megoldása, ezek közül is a legsürgősebb a- második világháború maradványainak felszámolása, a Nyugat-Németországban teremtett re­vansista tűzfészek lokalizálása. A magyar országgyűlés október 7-én felhatalmazta kormányunkat a német békeszerződés aláírására. Népün-k ké&z. a béke védelméből reá há­ruló feladatok megoldására. Elvtársak! Drága szovjet testvéreink! A magyar nép már 1919-ben kiviitta az első Magyar Tanácsköztársaságot. Ez nagy büszkesége nemzetünknek. Népünk négy évtizeden át nehéz, rögös történeti utat járt meg és ezalatt két ellenforradalom­mal vívta meg harcai. De ma már visz­szavonhatatlanul a szocializmus ülián ha­lad. Ennek jó kifejezője a többi között az is, hogy már kedden, a kongresszusuk első megnyitó napján nálunk. Ma­gyarországon is szép niunkafclajánlá­sok születtek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja kongresszusának tisztele­tére. Az itt kézhez vett táviratok közlik, hogy sok hazánkbéli brigád, amely a szocialista brigád címért küzd, felvette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa nevet. Ez a ini dolgozóink őszinte, szívből jövő üdvözlete a nagy szovjet testvér­nek. Küldöttségünk még egyszer jó munkát kíván kongresszusuk valamennyi küldötté­nek. s a határozatok megvalósításához sok sikert az egész szovjet népnek. Éljen a szovjet nép és dicső Kommu­nista Pártja! Éljen a megbonthatatlan szovjet—ma­gyar barátság! Éljen testvérpártjaink proletár inter­nacionalista egysége! Éljen a kommunizmus és a béke! — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédet Kádár János elvtárs. Kádár János elvtárs beszédét sokszor szakította meg lelkes taps. Az. utolsó sza­vak elhangzása után Kádár János és Nyi­kita Hruscsov melegen kezet szorított egy­mássá], Kádár elvtárs már régen vissza­tért az elnöki emelvényen elfoglalt helyé­re, amikor a taps még mindig zúgott a teremben. (Kongresszusi beszámolónk folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents