Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

7 Csütörtök. 1961. október 19. Eredmények én feladatok a szegedi mim kánmozgalom történetének kutatásában Jóleső érzéssel olvastuk dék történeti problémáit má- lány részt vett annak idején Simon István Hagyomány és sodlagosnak, kisszerűnek Szegeden Udvardi és Bartha ítéli, nem káros-e? Lehet-e elvtársak szöktetésében. Csak szeptember olyan vidéki problémáról tőle tudhatnánk meg atyja Valóban a beszélnünk, mely nem lenne életére vonatkozó adatokat. egyben országos probléma is? (Belocerkovszky Antal 1918­Meg kell változtatnunk az tói kezdve jóformán csak a ilyen, s ehhez hasonló szem- pártnak élt, s bár a mozga­kötelesség című cikkét a Dél­Magyarország 28-i számában, huszonnegyedik órában va­gyunk az emlékek összegyűj­tése tekintetében. A nagy idők fiataljai már őszülő fej- leleteket. Egy országos jelen­jel járnak közöttünk s ad- tőségü, nagytekintélyű kia­ják, vagy adnák át emlékei- dónak, mint amilyen az Aka ket a mostaniaknak. Az a lom kibontakozására vonat­kozó módszerekben türelmet­len és szélsőséges volt, az démiai Kiadó, törődnie kell utókor igazolhatná, hiszen tény, hogy feltétlenül ten- azzal, hogy vannak helyi vo- már ideiében felismerte a nünk kell valamit a cikkíró natkozású problémák éle- munkásárulók tevékenysé­által felvetett fontos problé- tünkben: részek az egészben! gét). A vármúzeumban elhe­c _. . . lyezett kiállítás munkásmozi Folynak Szagodon lmi látogatói kö­munkasmozgalm, kutatasoka zön kran akadnak akjket leveltarban is (Oltvay Fe- magragad dokumen­renc), a Sonriogyi Könyvtár- tum s közhk Ve,e kpcsolatos ban is, ahol Tóth Bela gyújt, észrevételeiket> va v kiegé. tot™ toriraíototTényét Igy 5t Többek k ö zött mak érdekében, s engem, névszerint is megemlített, valamint az a körülmény, hogy néhány dologban job­ban is állunk, mint a közle­menvból kitűnik, indított a hozzászólásra. Olyan gazdag 1919 mozgal­mainak története helyi ese­Souvanna Phouma az új laoszi kormány elnöke Souvanna Phouma herceg szerdán megérkezett Luang Prabangba és haladéktalanul tárgyalásokat kezdett Vatta­na királlyal. A tárgyalások befejeztével Souvanna Phouma sajtóérte­kezletet. tartott, amelyen be­jelentette. hogy a király őt nevezte ki az ideiglenes koalíciós kormány miniszter­elnökévé. A herceg a továb­biakban közölte, jelentést tett a királynak a három herceg Hin Hop-i találkozója eredményeiről. Kijelentette, a király miniszterelnökké ne­vezte ki őt, mint ahogy ezt a három herceg javasolta. Eredményes az újítók versenye a Kenderfonógyárban Október elején újítási hó- mondja az üzem újítási meg­pap és féléves újítási ver- bízottja. — Ugyanis Vajda seny kezdődött a Szegedi Annának ez az első újítása. Kenderfonógyárban. Ez al- Azt javasolja, hogy a szá­kalommal nemcsak az újítók, razfonó gépekre vetítőtár­hanem a vállalat vezetői is csákat szereljenek fel, mert felajánlást tettek. A többi ezzel meghosszabbíthatják a között azt vállalták a veze- hajtózsinórok használati ide­tők, hogy az újítóhónapban jét. benyújtott javaslatokat 48 Ugyancsak első újításával órán belül elbírálják, s a jelentkezett Magyar Sándor, döntésről értesítik az újítót, az előfonó osztály segédmű­Ugy látszik, ez lelkesítően hatott a vállalat dolgozóira, mert egymás után adják be javaslataikat. • Az első javaslattal a szá­razfonoda fiatal művezetője. Vajda Anna jelentkezett. Ez kellemes meglepetés volt — vezetője is. Erről az osztály­ról már többen nyújtottak be javaslatot. Tehát a verseny s az újítási hónap idején nemcsak az újítások, hanem az újítók száma is gyarap­szik a gyárban. menyekben, hogy megérde- fon-f elvételeket. készített melné nagyobbszabású, önál­set. mozgalmi veteránok emléke- ftmll a cikkíró külön lo tnúben való megjelentető- zéseiböl. Magam a múzeum- munkásmozgalmi múzeum ban sok feljegyzést őrzök létesítéséről ír, kissé túlzás apám hagyatékából és saját, lenne, hiszen van a Móra gyűjtésemből mind a 17 Ferenc múzeumnak várostör­elötti, mind az utána való téneti osztálya, ahová kon­idökből, s miniatűrök forrná- centrálni lehetne a doku­jaban rajzolom meg a Dél- mentumanyag gyűjtését. Magyarország hasábjain több, S talán ezzel kellett volna általam is ismert s mondhat- kezdenem. Az itt összegyűl­ném manapság elfelejtett tott anyag egyaránt rendel­Egészen sajátos he­lyet képvisel Szeged a prole­tarforradalmak tekintetében. Egyetlen vidéki városban sem alakult ki, s alakulha­tott ki olyan helyzet, mint éppen nálunk: a forradalmat előkészítő felvonulások, sztrájkok; a KMP fejlődése mu^hsrcos arcképét kezérei állna a_történeti in­Marx—Lenin szellemében a téren csak a szélesebb tézet, a levéltár, könyvtárak nálunk 'soktol győmabb'T-Mú P"M*Uetó lehetősége hiány- « a múzeum tudományos dol­mint Mwavaromzáeon bárhol Zlk' Az egypt®mi torteneti gozoinak, s szorosabbra von­* Slve a fraixüa ^tözetben Gadl Endre is hatná a kapcsolatot az emli­nfegszállásróf • arról miért Z'í^tő intézmények között is" seket elhalt, vagy meg élő Amiket itt elmondottam, veteránok elbesaelesébol természetesen nem jelenthe­éppen ebben a városban gyü­lekeztek az ellenforradalom tl/. CIICIUUIIAUAIUIU , ~ _, . . ' , „ r. J — kalandorai stb. Debrecenben fSail« _János, Cseh Imre Je- tik az utolsó szót ebben a ullmlu „ „ "rt Sándor, Dobó Miklós kérdésben. Mindenesetre Si­munkásmozgaiom történetét stb ) ?7fkhez bfonlokat ,ma mon István részéről meglör­és Pécsett is helyi kiadásban meg ^het ^i^L^rJ^l tént az úttörés- Meggyőződé­látott napvilágot hasonló, Rap mar nem! Szukseges sem, nem fog süket fülekre nagvszabású munka. Nálunk azonb?n' hogy. ^ találni. .Oktol kevesehh tor- rnuzeum közgyűjteményé- összefoglalásul: :. be kerüljenek, ahol minden- közösség kialakítása ki számára hozzáférhetők lennének. önálló kötetben adták kl a ennél sokkal kevesebb tör­tént, ha annál több is, ami­ről Simon István cikkében szól. A Szegedi Tudomány­egyetem történeti intézete — az ilyenirányú munkának legilletékesebb elvégzője — korábban, a Dél-Magyaror­szág 1953. február 27-1 Nem hiszem,, hogy ne adhatna Ösztönzést emlékeik felfrissítésére városunk mun­kásainak az a sok tanulmány, mely a legutóbbi időben lá­Mtin ka­szüksé­ges, mely a történeti intézet, múzeum, levéltár és Somo­gyi-könyvtár dolgozóiból ál­lana; 2. A dokumentumokat a múzeumban kell- elhelyez­ni, jelzett kutatók számára hozzáférhetővé tenni, fokoz­július 23-i számában tett ígé- tott napvilágot, hogy csak a n>. a gyűjtőmunkát és 3. Még reteit csak részben váltotta valóra. Csupán Gaál Endre munkáját v(»z 1917— 1919-es évek történetéről) jelentette meg önallóan. • Az intézet A etátbán meg­legutóbbiakat említsem. Si­Tvon István a szegedi Mun­kásotthon történetének föl­tárását, az ott folyó politi­kai és kulturális munka re­konstrukcióját is kívánja. E jelent kisterjedelmű dolgoza- téren is tudunk kezdeménye­tok (Gulyáné Soós Kataliné zésekröl. Péter Lászlónak az 1920—1929 közötti, Serfő- (Délmagyarország, 1956. aug. több — sokkal több publiká ciós lehetőséget, hogy Szeged munkásmozgalmának törté­netét méltó formában dolgo­zóink s nem utolsó sorban idegenvezetőink kezébe ad­hassuk. Dr. Csongor Győző II csörepedések megszüntetésééri Újabb brigádot szerveztek csőrepedések azonnali ja­Ljabb intézkedések az Ingatlankezeld Vállalatnál a lakók kéréseinek gyorsabb teljesítésére A Szegedi Ingatlankezelő ról hónapra vizsgálják, pénz- juthatnak a város minden Vállalatnál már korábban el- ügyileg és műszakilag ellen- pontjára, határozták, hogy a lakosság őrzik, s a lakosság érdekei­be.ielentéseit, kéréseit mi- nek megfelelően, igyekeznek előbb kivizsgálják, a közölt állandóan javítani a munka­hibákat harminc napon be- módszeren. Ezt. néhány rész­iül kijavítják. E célból több leg esetében is le lehet átszervezést hajtottak végre: mérni. a házkezelóségekhez egy-egy bádogosok néldául idén vitására, hiszen még a közei­asztalost osztottak be, az A öartogoso* P*laaul ,Qen mültban is megtörtént, hogy művezetője a varos nagy területein hoz- 1öbb napig {olyt valahol a ták rendbe az esőcsatorná- viz. Az új csoportnak úgy­kat Elkészültek a Lenin szólván egyéb feladata sincs, körút Kígyó utca, Nagy Je- minthogy a legsürgősebben — ,, kiinduljon a csorepedesnez gos és tetőfedő brigádokat nő utca. Széchenyi tér, Kai- _ me]yek gyakoriak a város állítottak fel. Ez utóbbi hasz- lai ödön utca, Sztálin sétány elavult vízvezetékhálózata na volt, hogy egyszerre javí- közötti körzettel, a Felső- miatt. A brigád most. októ­tiszapart, Nagykörút Csöng- berben kezdett dolgozni. • ... . ., .... . , célul tűzte ki. hogy a csore­radi sugarat, Vidra utca al- pedéseket 48 órán £elül mPg. tal határolt varosrésszel. szünteti, de sokkal hama­Most a Lenin körúttól délre, rabb végez el egyéb, vizveze­a Petőfi Sándor sugárút és a tékkel kapcsolatos javí­Bánomkert sor között, a Nagykörútig dolgoznak. E helyeken -végigfésültek* minden házat, s nemcsak a bejelentett, hanem a munka­közben feltárt egyéb hibá­déul 2981/ -átmenő- tétel kat is kijavították. Ez is jó teren'dezérék rendbehozata volt, azaz ennyi javítanivaló módszer volt, de jön az esős la A bejelentést követően asztalosmühely mellé kőművest adtak, aki az elkészült nyílászáró szer­kezeteket gyorsabban helyezi be, továbbá komplex bódo­tották a tetőt és a csator­nát. Más szakipari dolgozó­kat járművekkel láttak el, négy napra előre kiutalták az anyagot, hogy ennek vé­telezésével se töltsenek el sok időt Egyre több lakáshibát javiianak meg Az intézkedések eredmé­nyesek voltak. Júliusban pél­tást is. A lakatosrészlegnél fon­tossági sorrendet állapítot­tak meg a tennivalókban. Elsők a testi épséget veszé­lyeztető, megrongálódott kor­látok, szénlehányók és más jró Lajosé az 1929—1933 kö­zötti, Gulya Károlyé az 1933 —1939 közötti időszaki tör­ténetéről) részint inkább 19) és Waltner Mihálynak (Délmagyarország, 1957. júl. 28.) cikkei útbaigazítják a kutatót, s hasznos munka csak vázlatoknak tekinthe- Nagy Dezső két tanulmánya tők. részint pedig a szélesebb olvasóközönség számára alig hozzáférhetők, tekintve, hogy a tanulmányok a2 Acták kö­teteiben szétszórva találha­tók, s könyvárusi forgalom­ban nem is kaphatók. Szóihátunk más kutatómunkáról is: Si­mon István sürgeti Szeged nagy írói és a munkásmozga­lom kapcsolatainak föltárását.. E téren igen jelentős eredmé­nyek születtek, sajnos mind­máig kéziratban. Tudomá­som van például Péter Lász­lónak "Juhász Gyula 1918— J9-ben* című nagy terjedel­mű .(mintegy 850 gépelt lap­nyi) kéziratos művéről, amely alaposan, kimerítő történeti háttér felrajzolásával dolgoz­za föl Juhász Gyulának s vele karöltve Móra nek kapcsolatát a munkásmozgalommal. A lek­tor szerint, aki e művet aka­démiai kiadósra javasolta, ez a "Juhász Gyuláról szóló iro­is a munkásszinjátszás törté­netéről (a budapesti Leg­újabbkori Történeti Intézet első [1959] és második [1960] évkönyvében). Még sokan él­hetnek jelenleg Szegeden, akik felvilágosításokkal szol­azonban gá'hatnának a szegedi mun­kásotthonokban folyó életről, ha bér a munkásmozgalom kezdeti időszakára, kialaku­lására (1. Czibula Antal: Krónikás adatok Szegedről, Népszava, 1930. máj. 1.) csak a legöregebb veteránok em­lékezhetnek. Kétségtelen ' persze, hogy vannak még szép szám­mal fehér foltok a szegedi munkásmozgalom történeté­ben. Udvardi Jánosról, a KMP szegedi titkáráról, Be­locerkovszky Antalról, Stéhli Ferenc- Istvánról, hogy ezúttal csak szegedi néhányat említsek, akik mi­vel a Szovjetunióba emigrál­tak, elvtársaik későbbi visz­szaemlékezéseiben kevesebb szó esik róluk, mint ami ele­dalomnak egyik főműve* gendő volna szerepük tisztá­lenne. Sajnos, azonban csök­kenteni akarja a könyv ter­jedelmét s éppen a szegedi ezt nem lehet történeti anyag rovására. Ez- venni tőlük — zel az a sajnálatos helyzet állna elő, hogy pontosan az maradna ki a könyvből, ami bennünket, szegedieket, első­sorban érdekelne s amit., ha a Juhász Gyuláról szóló könyvből kimarad, a szerző­nek úgyis ki kellene adnia külön. De gazdaságos dolog lenne-e ez a kettősség? Nem lenne-e egyszerűbb és termé­szetesebb, ha a gazdag- hely­történeti anyag mai helyén maradna? De egyáltalában: ez a szemlélet, amely a vi­zásához. De itt vannak még a hozzátartozóik, akik — s rossz néven szeretnék, ha hozzájuk fordulna a törté­netíró vagy kutató, hogy nyújtsák a kulcsot, mely az események megismeréséhez vezet. De jelentkeznek ők maguktól is, hiszen régi elv­társak ők is. Udvardi János özrvegye maga is régi harcos, végigélte az emigrációt Moszkvában, férje oldalán s meg tudna nevezni ottani, még élő szovjet elvtársakat, akik a forradalmak szemta­núi voltak. Vagy Belocer­kovszky Lili, aki mint kis­Amikor a gyilkost meggyilkolják Miért tette el láb alól a nyugatnémet Gehlen-kémszervezet Banderát ? Az MTI berlini tudósítója ban ukrán emigránsként lé­jelenti: »pett a nácik titkos szolgá­A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­ségének sajtóhivatala nem­zetközi sajtóértekezletet tar­tott, amelyen Sztyepan Lip­pols 54 éves volhiniai emig­ráns szenzációs bejelentést tett: Elmondta, hogy .S'ztye­pan Pooel, alias Handera 50 éves ukrán emigráns vezért 1959 októberében a nyugat­német Gehlen-féle szövet­ségi hírszerző hivatal utasí­tására egy Miszkiju nevű emigráns mérgezte meg Münchenben. Bandera az ukrán nacio­nalizmus egyik 'leghírhed­tebb vezetője volt A máso­dik világháború idején szo­rosan együttműködött Obei;­lánderrel, a lembergi tö­meggyilkosságok szervezőjé­vel. akit a múlt évben ezért az NDK legfelsőbb bírósága távollétében életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt. Sokat tudhatott A per során kihallgatott tanúk többször is beszéltek Oberlánder és Bandera szo­ros barátságáról és már ak­kor felvetődött a gyanú, hogy Bandera *túl sokat tudhatott Oberlánder véres múltjáról, ezért kellett meg­halnia*. Bandera ugyanis a háború idején Oberlánder segítsé­gével igen nagy karriert csi­nált. Hitler bizalmába fér­kőzött és egy időben ő volt Ukrajna rendőrfőnöke. Ez a hétpróbás áruló már 1936­máradt az előző hónapról, évszak - s a nagyja mun- azonnai kjmennek a hely­Augusztusban ez a szam mar kan is tul vannak már — te- sz]. lehetőséghez mér­2369-re csökkent. E hónap- hat ismét idejekorán atszer- ten J_ mcgfelelö munkaerő ban egyébként 675-el több verik a munkál. A szétszórt biztosításaval 3-4' nap hibát, szüntettek meg, mint helyeken, főleg a kulterule- aJatt icijavítják a hibát, **J'őzőben. . ten igényelt esőcsatorna-ja- Emiatt érthetóen késnek «e­Mindez azonban nem je- vitások biztositasara az ed- tenként például a közös hasz­lenti, hogy most mar min- dig osszevont brigadokat nálatú z£r_ aitó.' gg egyéb, dent megtett a vállalat. A novemberben felosztják, s kevésbé sürget6 apr6bb ja­kimutatasokat, a szakipari minden hazkezeloség reszere voaSokkal részlegek jelentéseit hónap- kettőt biztosítanak. így el­1 Kevesebb a panasz Tizenhárom javítórészleget tartanak nyilván az IKV-náL Hetenkint százával jelente­nek hibát a lakók, de az idei tervszerűbb és gyorsabb munka eredményeképpen csökken a panaszok száma. Van olyan terület, ahol még most sem megnyugtató a helyzet — mint például a lift javításoknál. Itt is csak azért, mert egy szerelője van a vállalatnak, aki segédmun­kásával a karbantartást alig győzi. Nagyobb felújítást viszont egyelőre a budapesti liftsze­relő vállalat nem vállal. De | azokban a szakipari részle­gekben, melyeknek adottsá­gaik meg vannak, egészséges versengés folyik a panaszok gyors elintézéséért. Ezért bi­zakodnak a vállalatnál ab­ban, hogy év végére — az IKV fennállása óta először — elérik, hogy nem visznek át az új esztendőre apróbb hibatételeket, nem maradnak el a javításokkal, kivéve ter­mészetesen a nagyobb fel­újításokat, hosszantartó kar­bantartásokat. latóba, ahol a "Chéry*, il­letve a "Der Grause- (A szürke) fedőnevet viselte. A lembergi tömeggyílkosságok idején ő volt Oberlánder egyik alvezére. A háború végén különítményével buj­dokolva jutott el Keletről Nyugat-Németország ameri­kai övezetébe, s menedéket kért az amerikai hatóságok­tól. Mérgezett szőlő A. menedékjogot meg • is kapta é« Münchenben tele­pedett le, ahol megkezdte az ukrán emigránsok szervezé­sét.. 1959. október 15-én-sze­rencsétlenség* áldozata lett: -egy müncheni lakóház lép­csőjén megcsúszott, lezuhant és kórházba szállítása köz­ben meghalt* — hangzott a hivatalos jelentés. Mint később kiderült, elő­zőleg ciánkálival mérgezett szőlőt fogyasztott... A titokzatos hátterű -sze­rencsétlenségről* < • rántotta most le a leplet Sztyepan Lippols. A Bandera-féle szervezet — mondotta Lippols — ak­koriban az angol titkos­szolgálatnak dolgozott, és ar­ra törekedett, hogy az angol titkosszolgálat. kívánságá­nak megfelelően, csökkent­sék a nyugatnémet Gehlen­féle kémszervezet befolyását az ukrán emigránsokra. A továbbiakban elmondta: Wandel), a Gehlen-szerve­zet munkatársával, aki ké­sőbb, 1957 januárjában kö­zölte vele: mivel Bandera nem akar együttműködni Gehlenékkel, elhatározták, hogy elteszik láb alól. At is adott neki, vagyis Lippols­nak, valami fehér port azzal az utasítással, hogv -adandó alkalommal mérgezze meg Banderát*. Mivel azonban Landera embereinek jelen­léte mindig akadályt oko­zott, nem voltam abban a helyzetben, hogy elvégezzem | ezt - a -feladatot*. „Költözz el!" 1959 karácsonyán Lippols találkozott , Miszkijuval. aki ittas állapotban bevallotta: ő mérgezte meg Banderát. Később Miszkijut is eltették láb alól... Lippols szerint • Gehlenék őt is üldözték és emiatt ál­landóan bujkált. Ausztriába, onnan Olaszországba, majd pedig Norvégiába menekült, norvégiai lakása levélszekré­nyében egy nap cédulát ta­lált: -költözz el!* felirattal, továbbá egy pisztolypatront. Sietve elhagyta Norvégiát és az NDK-ba menekült, ahol azonnal jelentkezett a biztonsági szerveknél. Az MTI berlini tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a Baiidera-szervezet szoros kapcsolatban állt a magyar emigráns-szervezetekkel is és tevékenyen közreműkö­dött az 1956. évi magyaror­1955-ben ismeretséget kötött szági ellenforradalom előké­dr. Weberrel (igazi neve: szűcsében. Fácá n vadászat Csongrád megyében, ha­zánk apróvadban leggazda­gabb vidékén megkezdődött a fácán-idény. A vadászok az első fácánles alkalmi, v u több mint 1500 fácánt lőttek. A fácánokat az üzletekben is árusítják majd.

Next

/
Thumbnails
Contents