Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

Vasárnap. 1961. szept. 17. 6 fo-Ui maya tncvUuégM , * * Móra Ferenc aniiklerikális írásaiból • ­* közelmúltban jelent meg Móra amelyek a Szegedi Napló hasáb­Ferenc Összegyűjtött Mü- jairól méltán kerültek most a Móra irá­v e i nek sorozatában Szilánkok cim- sait kedvelő közönség elé. Ebben a ké­mei az írónak eddig könyvalakban meg részéletű, -máról holnapra® szóló, igényte­neni jelent hírlapi cikkeiből egy kötet­nyi válogatás. A gyűjtemény anyagát a sorozat szerkesztője, Vajda László sze­gedi főiskolai tanár kutatta föl, válogatta ki és látta el szakértő jegyzetekkel, a Sajtó alá rendezést és a magyarázó szótár ösz- ... ..... - , , ,„„. ... „ . .. . . . . niegorzott, érzelmi indítékú megszokott­szeallitasát munkatarsa. V a j t a 1 István lennek látszó műfajban is fölismerszik a ragyogó stiliszta, a haladó gondolkodó, az ironikus, epés humorú társadalombíráló. S az antiklerikálls publicista is, aki — bár istenhitét, est sajátságosan, gyermetegül ny. főiskolai docens végezte. Az értékes és sok szempontból figyelemre méltó könyv az 1902 és 1922 közötti két évti­ságot nem hagyta el — nem mulasztja el az egyház fonákságait a maga módján kri­tizálni. Al alábbi írást a Szilánkok című zedből tár föl sok érdekes Móra-cikket, kötetből közöljük. Pár nap óta két előkelő jegyezve a szentek életében, udvarában. A cipészeké és ,**„ • • k;',,- n7 ,iiodoo. Bizonyára 6 hozta divatba vargáké Szt. Krispin (okt. kat SzerüKristóf meg Szent ° színésznők közt azt a szép 25.). aki bőrt lopott, hogy a TUÉ* Kz a léahaíósok védő- szokást, hogy most is meg- szegényeknek csizmát varr­nrnn a ciZn hoau térnek « magányban. hasson belőle. A tímárok ezen téren ő érkezel edTg Egy füst alatt intézzük el Vdrtfogója Szt. Bertalan (aug a legZgyobb rekordot : meg se a kritikusokat is. Azoknak 23.), akit elevenen megnyúz­á lt az égig az aeroplánjával. nincs védószentjük. Ugy lát- tak. A ceruzagyárosoké Szt. A £» Kristóf a hirtelen szik, még eddig minden kri- ^^^A^'ÁÍL^t a»a_ halállal elmulók pátrónusa, tikus elkárhozott, s azok az egyházi körök, Ellenben rabló van, aki Zl^áriSóflláTóTne- megüdvözült. Mégpedig az a veztik ki, nincsenek minden Szt. Diszmasz lator (marc. humor hiján. 25.), aki a Golgotán megtért. A két nagymúltú szentről Q a betörők pátrónusa. Hogy azt írtam, hogy előkelő ide- a kártyásoknak az érdekéi genek. Senki ne keressen * .... - . ebben Ízetlen nyegléskedést. melyik szent viseli a szivén. De lásd be, jámbor keresz- afelől nem tudok biztosat, tény olvasó, hogy teelőtted De azt hiszem, az ő patrő­is idegen a tulajdon védő- nusuk csak Gáspár, Meny­szented is — hát a másoké Boldizsár Uhet a „há. hogyne nolna idegen! ... Ez pedig — a te üdvössé- rom királyA # pénzverők ged szempontjából mondom védőszentje Szt. Eligius (dec. — nem jól vagyon így akinek a kultusza való­amint vagyon. S kogy bebi- bQn é minálunk. A zonyitsam neked, mennyire - "* lelkemen viselem a lelked detektívek patrónusa Páduai javát, ime bemutatok neked Szt. Antal (jun. 13.), akinek egy sereg pátrónust. Válaszd tudvalevőleg az a mestersé­ki közülük azt, akinek köte- ge hogy az eitünt tárgyakat előkerítse. nak a huga, akit Jézus ha­lottaiból föltámasztott. Az se utolsó dolog, hogy a hordárok védőszentjét vé­letlenül Mórnak hívják (jan. 15.), a szántóvető emberekét pedig — Izidornak (máj. 10.) akit egyszer angyal helyet­tesitett a szántásban. A szenvedélyes táncosok Szt. Jeramiáshoz forduljanak a szorongatások és szoron­gattatások óráiban. Remete­ségében ti. az ördög sokszor eszébe juttatta neki a római farsangokat. Nagyon kedves dolog, hogy a fényképészekre Szt. Vero­nika visel gondot. A Vero­nika kendője őrizte meg az egyetlen arcképét a Krisz­tusnak. A regényírók patrónusáu Szt. János apostol van ki­rendelve, aki olyan szédüle­tes fantáziával szerkesztette meg a „titkos jelentések . .. , , könyvét®. ját pogány tamtvanyai szur­káltak agyon irónokkal. A Apropos: szerkesztés! kertészeké természetesen A lapszerkesztők és újság­Ádám és Éva (dec. 24.), akik- írók részére négy védőszent nek a paradicsomkertet kel- adatott: a négy evangelista lett volna rendbentartani. Indok: mert „hűen, hitele­A szobalányok patrónája sen, tárgyilagosan® tudósí­Szt. Márta (juj. 19.), a gon- tottak a Krisztus életéről... dos házinő, annak a Lázár- (1909) Szőke Győző kiállításáról Szőke Győző ismert szegedi festőművésznek, a MÁV Vas. utas Képzőművészkor vezetőjének új gyűjteményes kiállí­tását rendezi meg a Képzőművészeti Alap szegedi képcsar­noka. A művésznek az utóbbi három évben alkotott mű­veiből válogatott e kiállításra a budapesti zsűri, amely Szőke Győző művészetét sokra értékeli. Sajátos színeivel, kifejelő erejével művészete átütő erejű a szegedi Képző­művészeti életben, s képeinek témái leginkább ebből a táj­ból sarjadnak. No, most térjünk át a tisztes iparra. A hentesek pátrónusa Szt. Antal remete, mert elűzte a pusztában az ördögöt, aki először disznó­alakban kisértette meg. (Az elkergetett disznó azután szépasszony képében tért vissza.) A borbélyok védő­szentje Szt. Lajos francia lessége rád vigyázni, s aki­hez bizonnyal sűrűn lesz al­kalmad fohászkodni a kísér­tések és szorongattatások idején. Mert például melyik ügyvéd hiszi azt el, hogy volt már olyan ügyvéd is aki bejutott a szentek se­regébe? Pedig volt, mégpe­dig híres: ligourt Szt. Al­fonz. Miért lett szent? Azért, mert otthagyta az ügyvédsé­get. Miért hagyta ott? No nem azért, mert jól ment az király, aki nem tudott bo­irodája. hanem azért, meri rotválatlan ábrázatot tűrni az megundorodott a hazugság­tól. Legalább az Acta Sanc­torum igy mondja, azért pe- § dig a bollandisták a felelő- * sek. Hát azt hány finánc tud- g ja, hogy nekik is van pátró- ' nusuk odafönt? Mégpedig $ nem kisebb férfiú Szent Máté apostolnál, akit a vám- sp szedői mesterségből váltott ki az Or. Múló idők kacagva... — Feleségem nevenapjára — Aranyló fürtök verték a válladat: Áldott kalászok, napsugárba szőve... Ki látott jósként rejtelmes jövőbe? Álomban, ébren egyre vártalak. Tápéi hajójavító A fesdő bimbó rózsává virult; Suhogtak vágyak es évek suhantak; Tavaszt himbáltak fűszeres fuvalmak; Most is zenél, zeng még a messzi múlt. Tenyérnyi árnyért tenger fény fizet: Reménnyel telt el, annyi évtized, S a láng, a lángunk tündökölve áradt.. Múló időt kacagva, felfonom Hervadhatatlan ékül kobzomon, Hűséges szívem és tündéri bájad. wstessií Festő nö ?• •:•> •:•> <•> SIKLÓS JÁNOS: MARKY IMRE I mcm?.-mr -SréMBt^fliRoaifc.•simk•:«• •»> •:«• •:«• <•> •»> -se* »:•> <«• •:«• • örülnél, hogy megszabadultál az idegőrlő magánytól, tartalmas, új életre leltél független­ségedben. Ugye, így igaz? Ne az ablakot nézzed és ne kuporodjál le a fotelba. Szedd rendbe a hajad és ne takard el a szád. Szégyelled vértelen lilaságát? Én megér­tem ezt a helyzetet... Meghunyászkodik a halál Mii mondjak neked? «* kívül, mé­telyéről sajnállak, Magda. Megcsaltak. Kiábrán­,'dultál a világból és most keresed a koporsót, A bankárok pátrónusa Szt. 'ffhogy csöndesen belefeküdjél és így múljanak el Andronikusz, aki a vértanú- bajok örökre. sága előtt bankár volt. Ide $ Eáj, hogy nem tartozol sehova, egyedül ma­irom a napját is: okt. g. tfadtál három apró gyerekkel. Nincsen támaszod, Megérdemli, hogy a pártja- t üresen kószálsz, mert elveszett a lelked Jele es , >:elvesztese megrontotta a másik felét is. Panasz­goltjai megemlékezzenek ro- §kodni mél< hogy könnyíts magadon, de én hiá­la. Neki köszönhetik, hogy érzek veled, nem pótolhatom a meghitt ked­most már nem ók a vérta- fcuest, a jóban-rosszban melletted volt férjet. Hó­nuk, hanem akik az ő kezük- IflVon is nyújthatnám azt, amit két ember eggyé­. . ... . ^válásában adtatok egymásnak? A család örömét, KerumeK• jmúló búját, két ember szerelmét nem pótolja A tűzbiztosok vedoszentje jjjsemmi Letisztult érzések melegségét, gondot Szent Lőrinc (aug. 10.), aki, fosztó és boldogságot árasztó életetek széjjelhul­szegény, rosszul volt bizto- Qlását szép szavakkal nem lehet újrafonni. sítva, mert tüzes vasrosté- v Értem én' ho°v TO<Inf,ten. ember bo1d°0ságra , A a, , Ávágyik. Keresik, hajszoljak és nagyon sokan egy lyon sütöttek meg. Az elet- át hiiba kergetiki mert elszáll előlük, biztosítók védője természete- ^mjnt friss szárnyú kacér madár. sen nem lehet más, mint • Kisebb-nagyobb lelki sebeket hordoznak Matuzsálem (febr. 22.), aki üjSmagukban, rejtetten, mert nincs megértő társuk, 969 esztendeig élt jíúki érzelemmel fogadná és tisztítaná bugyboré­A szinés„ek nártfoaóia §'c0'0 lelkiik keserú kabíát- Elnek p0Vmás mellett A színesnek partjogoja JL-j^ viligukban> egymáshoz rendelő állami bi­Szt. Genesz (aug. 25). Komi- §(éfát,aí> hefelé párolgó érzelemmel, a maguk kus színész volt a IV. szá- 'magányában. zadban, s a színpadon tért § Pedig a külcsín fényes. Karbafontan sétál­meg abban a percben, mi- 'inak egymás mellett, diszkréten mosolyognak és kor éppen a kereszténységet Sbűbájosan köszönnek ismerősöknek... míg a ,, , . ,„ kl . „inésznök Qnyugalmas külső mögött a belső sivárság férge figurázta ki. A színésznők S u v n feiórU a „tisztességes® élet lát­pártfogója Szt. Pelágia (okt. ":s£tát 8.). Természetesen mielőtt § nyenkor azután műveltségtől, vagy durva­szent lett volna, színésznő óságtól függően: titokban ölik egymást. Fojtogat­volt. „De a magányban $ják a boldogság után vágyó érzéseket. Kínjuk­megtért® — ez van róla fel- *ban eljutnak a brutalitásig, lealjasulnak a vere­kedésig, egymásra ármánykodó szégyenülésig, a piszkosabbjai egészen az utcai lármáig. Ilyenkor a jólértesültek mondják: a gyere­kek tartják egymás mellett őket. Ördögi kaland­ja ez az életnek, mert ilyen esetekben két em­ber feláldozza egész életét a gyerekekért... Te ezt nem hiszed el, Magda, és nem is ér­ted meg. Két különböző embert érzelmi indítékok nél­kül, valamilyen formában összesodort az élet. Élnek egymással közömbösen, érdektelenül és a régen múlt szerelmi gyönyörök után elviselhe­tetlenné váló lelki gyötrelmekkel vergődnek, hogy a gyerekeket mentsék a meghasonlástól, árvaságtól. Add ide a veronált! A szemétkosárba do­bom. Emberhez méltatlan az önke­zű halál. Neked nyugodt a lelkiismereted, hi­szen nem felelőtlenül mentél az élet zsákutcá­jába. Te a boldogság bizalommal kövezett útját jártad, onnan lökött le az, akinek mindent adtál és cserébe mindent kaptál. Te meg halállal válaszolnál? Látod. Magda, ez a gyengejellemü emberek csúnya tulajdon­sága. Méltatlan hozzád, egész életedhez méltat­lan. Emlékezzél vissza gyermekkorunkra, meny­nyire megijedtünk és megutáltuk Frányó Gézát, amiért felakasztotta magát. Azt mondták az ut­cabeliek, hogy aki szerelmi bánatában a kötél­nek esik: életében és halálában is bolond volt Nézd meg a menekülő hangyát, milyen gyor­Nem tudom megítélni, melyik a nagyobb san fut ujjaid elől a pici életéért. Láttad már a szenvedés. Egy életen ke- katicabogarat, amikor üldözői elől bújik, élei­resztül hiába vágyódni, menekülni a kilátásta- telennek teteti magát. Felesleges bizonyítani, lan sivárságtól és mindig reménytelenül vissza- hogy nincsen olyan férge a földnek, amelyik ne zuhanni a négy fal szörnyű magányába, hiszen ragaszkodna az életéhez. előtted áll a gyerek tiszta, riadt arca és ö ben- Te veronállal jársz? Azt mondod, hogy nem ned látja védőpajzsát... Vagy eldobni ezt a birod tovább? És mondd csak: mi történik a há­mindenható gyermekarcot a megtalált életért, rom gyerekkel azután? Ügy látszik, tébolyodban lelked egyensúlyáért és amíg élsz, mindig vád- ezekről megfeledkeztél, de azért ók várnak most lón nézzen rád gyereked két kis szomorú sze- is, hogy közéjük menj. Mutasd meg nekik anyai me... Mindkettő életreszóló jaj, gyötrelmes szivedet, készítsd el fekhelyüket, nézzed meg bűnhődés — felelőtlen fővel elkövetett bűnért, leckéjüket. .. • Magda, te nem is figyelsz rám... Jobb len- Mondd csak. Magda, most nem úgy teszel, ne, ha te is a kétségek és kínlódások között ver- mint az élet hínárjába kcvelredett felelőtlenek? gödők népes családjához tartoznál? Elhiszem. Neked jobb lenne. Most nem ülnél itt és nem várnál valami csudás tanácsra, hogy Életed derűjét elsöpörték, és te megqondoUtla? nul árvaságra veted három kis gyerekedet! Nem érzed arcodon tűző pillantásukat, nnvi támaszt kereső, szomorú kis tekintetükre? Eletet adtál visszajön a férjed, mert ez az egész csak egy nekik és most megfosztanád őket attól az olta­rosszemlékü, futó kaland... Az orvosnő fiatal­sága lobbantotta érzéki bódulat... és majd min­den rendbejön. Te megbocsájtasz neki, hiszen akit szeretünk, annak még nagy botlásait is könnyen elviseljük. lomtól, amelyet az anyán kívül senkisem adhat" Csak azért tennéd, mert megcsalt az élet? Senki nem mossa le rólad, hogy önző vagy, soha nem voltál igazán anya. Légy szíves, add ide a veronált. Megértet­ted?!...

Next

/
Thumbnails
Contents