Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VIL/iU t tíULjCj í AtíJfií, C/L7 I Ejl>U UJCJJ. CJZS.1 DaMmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam, 217. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1961. szept. 14. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről A

Központi Bizottság megvitatta és egyhangúlag elfogadta az 1961—1965. évekre terjedő második ötéves terv főbb előirányzatait. A tervidőszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongreszezusa határozatainak megfelelően befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anyagi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé. gazdagabbá válik. Tervező szerveink figyelembe vették az ország gazdasági életében a hetedik kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyorsabb fejlődést. Az ország dolgozói a hároméves tervünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét jelentősen túlszárnyalták és a kongresszus óta eltelt időben több százezer parasztcsalád választotta az egyéni gazdálkodás helyett az egész társadalom gyorsabb, szocialista fejlődését biztosító társas gazdálkodást. Népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. A Központi Bizottság helyesli az ipar, az építőipar, a szállítás és a hírközlés tervezett előirányzatait, amelyek figyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szerkezetét és célul tűzik kJ ennek a szerkezetnek további •javítását. A terv végrehajtása megköveteli, hogy összpontosítsuk erőinket az ország nyersanyagellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és magas képesítésű munkát megkövetelő termékek gyártását. A nemzetközi munkamegosztásba beilleszkedve, modern eljárásokkal, gazdaságosan előállított, kiváló minőségű, korszerű és keresett árucikkeket kell teremtenünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965-re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65—70 százalék helyett — tekintettel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 százalékban irányozza elő. Ezt B nagyobb növekedést is elsősorban a meglévő kapacitás 6obb kihasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőinek [jelentós javításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés Irányításának és a tervezésnek tudományos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakemberképzést. A Központi Bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni. hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenysége növekedésének kell adnia, szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a munka termelékenysége a termelés növekedésének csak mintegy felét biztosította. A

Központi Bizottság jóváhagyta a mezőgazdaság termelési előirányzatait. Megállapította, hogy ezekben figyelembe vették a termelési viszonyokban, valamint a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. A mezőgazdasági termelés növekedésének az irányelvekben lefektetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés termelési előirányzatát kismértékben csökkentették, a növénytermesztési előirányzatokat pedig növelték. Népgazdaságunk jelenlegi körülményei között a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tervidőszakban a növénytermesztés gyorsabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az állatállomány a korábban tervezettnél alacsonyabb, másrészt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnek meg Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálkodás gyorsabb megvalósítására az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gépesítési színvonalat, nagyobb öntözési területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi. hogy a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva, kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a munka termelékenységének növekedése útján érjük el. A Központi Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosztásra és elsősorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és lehetővé teszi kereskedelmi kapcsolataink további szélesítését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján minden országgal. A tervidőszakban segítjük a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért küzdő országok iparosodását, előirányozzuk nemzetközi fizetési és áruszállítási kötelezettségeink pontos teljesítését. A

Központi Bizottság reálisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv időszakára tervezett beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a termelési előirányzatok teljesítését. A beruházási előirányzatok jelentős túlteljesítése az elmúlt két évben, a beruházások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehetővé, ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszuson feltételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházások teljes összegét némileg alacsonyabban irányozza elő, mint a kongresszusi irányelvek. Pártunk, híven a marxizmus—leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat minden olyan kezdeményezést, aíáely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Súlyos bűnt követnénk el népünkkel, szocialista hazánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül erőnkhöz mérten nem tennénk meg mindent szocialista vívmányaink védelmének, népünk békés alkotó munkájanak biztosítására. Ezért a Központi Bizottság helyesli, hogy második ötéves tervünk figyelembe veszi honvédelmünk megerősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvekkel egyező mértékben fog emelkedni a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme és a népi állam öt év alatt állami erőből, valamint állami támogatásból és a lakosság megtakarításaiból mintegy 250 000 lakás felépítéséről gondoskodik. A reáljövedelem növekedésével összhangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a középiskolai tanulók számának növekedésében és az egyetemek és főiskolák fejlesztésében, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó emberek minél nagyobb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy levelező oktatásban megszerezzék a fejlődés által megkövetelt szakismereteket. Mindezek figyelembevételével a második ötéves tervet jellemző legfontosabb előirányzatokat a Központi Bizottság a következőképpen határozza meg: Kongresszusi irányelvek A szocialista ipar termelésének növekedése 1965-re 1958-hoz viszonyítva, százalékban 65—76 A mezőgazdasági termelés növekedése százalékban 1961— 1965. években 1954—1958-hoz viszonyítva 30—32 A munka termelékenységének növekedése a szocialista iparban hét év alatt, százalékban 37—40 Beruházások öt óv alatt, milliárd forintban ?,00—205 Második ötéves terv 83—87 Nemzeti jövedelem növekedése hét év alatt, százalékban A dolgozók egy főre jutó reáljövedelmének növekedése hét év alatt, százalékban A lakosság fogyasztási alapjának növekedése hét év alatt százalékban 56 26—29 •40—45 Közlemény Az MSZMP Központi Bizottsága szeptember /2-én tartott üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Mnnkáspárt Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a Központi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román pártés kormányküldöttséggel folytatott eredményes tárgyalásokról. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság elé terjesztette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Központi Bizottságnak a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájáról. Kádár János elvtárs, a Politikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további megerősítését szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldására. A Központi Bizottság az előterjesztett javaslatokat helyeselte és elfogadta. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata személyi kérdésekben A Központi Bizottság megválasztotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság póttagjának Pullai Árpád elvtársat. Megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos elvtársat. Felmenti Központi Bizottsági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársakat. Egyidejűleg állami vonalon történő kinevezésüket javasolja. Megválasztotta a Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársakat. Nemes Dezső elvtársat felmenti a Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetői tisztségéből. A Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetőjének Komócsin Zotán elvtársat választotta meg. Jóváhagyta Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága vezetőjének. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kérdéseit és javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségével egyetértésben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve az országgyűlés elé terjesztette. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése 30—32 46—45 180 55—60 26—29 40—42 A

Központi Bizottság utasítja tervezőszerveinket, hogy a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot egy hónapon belül terjesszék az országgyűlés elé. A közérthetőség kedvéért a továbbiakban minden előirányzatot az ötéves terv időtartamára, tehát 1960-hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi népgazdasági tervünk kidolgozását, hogy az idejében az üzemek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tökéletesítésével dolgozzák ki az átmenetet a második ötéves tervről a harmadikra. Folytassák, a szocialista nemzetközi munkamegosztás követelményeinek számbavételével, 20 éves távlatra szóló népgazdaságfejlesztési tervünk kidolgozását, munkálkodjanak annak tökéletesítésén és gondoskodjanak róla, hogy annak fő elgondolásai fokozatosain testet öltsenek a közbeeső tervekben. A Központi Bizottság időszerűnek tartja, hogy emlékeztessen a kongresszusi irányelvek következő, változatlanul érvényes megállapítására: -Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legközelebbi években nagymértékben függ attól, mennyire tudjuk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a vezetés színvonalát®. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy második ötéves tervünk az ország anyagi erőforrásaiban es lehetőségeiben kellően megalapozott, megvalósítása gyorsítja a szocializmus teljes győzelmét. Megfelelő vezetés mellett a dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — jó munkával, a takarékosság és gazdaságosság elveinek állandó szem előtt tartásával, a tervet túlteljesítik, még kedvezőbben alakítják sorsukat, jövőjüket. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége szerdán délelőtt ülést tartott. Az elnökség Kállai Gyula elnök előterjesztésére megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a kormányzati munka megerősítését szolgáló személyi és szervezeti javaslatait; helyeselte és elfogadta azokat. (MTI) A Minisztertanács megtárgyalta a párt és a népfront javaslatait A Minisztertanács szerdán délben ülést tartott. A Minisztertanács dr. Münnich Ferencnek, a kormány elnökének előterjesztésére megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének a kormányzati munka megerősítését szolgáló személyi és szervezeti javaslatait, azokat egyhangúlag elfogadta és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette. A kormány elhatározta a népgazdaság előtt álló műszaki fejlesztési feladatok megoldására, a műszaki fejlesztés távlati tervének kidolgozására, a legújabb technikai vívmányok legszélesebb körű alkalmazásának elősegítésére országos műszaki fejlesztési bizottság létrehozását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a párt régi tagfairól A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt az utolsó években a régi párttagok kérdéseivel eredményesen foglalkozott, megbecsülésüket intézményesen biztosította, s ezt mind a párttagság, mind a pártonkívüli dolgozók egyetértése kísérte: a régi párttagok ma már a pártban és a közvéleményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbecsülést élvezik. A párt régi tagjainak ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájukat eredménynyel befejezték: a régi párttagok nyilvántartásba vétele megtörtént. Ennek következtében a régi párttagok bizottságai megszűnnek, és a továbbiak folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az illetékes pártbizottságok közvetlenül foglalkoznak. (MTI) Az Elnöki Tanács határozatára Módosult a kormány összetétele Miniszterelnök: Kádár János elvtárs A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes javaslatára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszterelnöki, Kádár János elvtársat az államminiszteri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a miniszterelnök első helyettese, B i s z k u Béla elvtársat a belügyminiszteri, Kiss Árpád elvtársat a tervhivatal elnöke, S i k Endre elvtársat a külügyminiszteri és Benke Valéria elvtársnőt a művelődésügyi miniszteri tisztsége alól és kinevezte: Kádár János elvtársat miniszterelnöknek: dr. Münnich Ferenc elvtársat államminiszternek: Apró Antal, B i s z k u Béla. Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnök-helyettesnek; Papp János elvtársat belügyminiszternek: Péter János elvtársat külügyminiszternek; Ajtai Miklós elvtársat miniszteri rangban a tervhivatal elnökének; Ilku Pál elvtársat művelődésügyi miniszternek; Kiss Árpád elvtársat miniszteri rangban a műszaki fejlesztési bizottság elnökének. A kormány üj tagjai letették az esküt A kormány új tagjai szerdán délután a parlament Munkácsy-termében Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének kezébe letették az esküt. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Marosán György, Nemes Dezső. Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai. Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Barcs Sándor és Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai. (MTI)