Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-02 / 207. szám

Szombat, 1961. szeptember t. Forró szeretettel fogadta Budapest népe a romáp párt- és kormányküldöttséget (Folytatás az első oldalról) Gheorghiu-Dej elvtárs, a titkára, a Román Népköztetazéssel fogadott szavainak Román Munkáspárt Köz- társaság Államtanácsának elhangzasA után Gheorghe ponti Bizottságának első elnöke mondott beszédet Gheorghe Gherghiu-Dej elvtárs válaszbeszéde íj élet — tizenhat esztendő alatt a Vietnami Demokratikus köztársaságban Kedves Kádár elvtárs! Kedves l>obt elvtárs! Kedves Münnich elvtárs! Kedve*, elvtarsak és barátaink, Budapest lakói! Most amikor megérkeztünk az öpök szép fővárosába, párt- és kormányküldöttségünk nevében szívből köszönetet mondok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkásparaszt kormánynak a meghívásért. hogy látogassunk el országukba; s a meleg fogadtatásért, amelyben részesítenek. engedjék meg, hogy tolmácsoljuk önöknek, s sz egész magyar népnek a mneán nép forró üdvözletét. (Nagy taps.) örvendünk, hogy e látogatás során alkalmunk nyilik közvetlenül megismerni a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette testvéri magyar népet, s kiváló sikereit a gazdasági, társadalmi és kulturális építésben, az ar.vagi és szellemi Jólét n legteremtésében. A román nép — amely testvéri érzelmeket táplál a magyar nép iránt — nagyra értékeli az országaink és pártjaink közötti mély barátságot és Icrmékeny együttműkö- elvtárs — Dobi István és Kádár János elvtársak társaNépeink. kipróbált párt- ságában — a dolgozók lelkes jaik vezetésével, együtt ha- ünneplésétől kísérve, nyitott ladnak a szocialista orsza- gépkocsiban hagyta el a fogok nagy családjában: kö- gadós sz,nhelvét. zösek a célok; mindkét népet a szocializmus építésének nemes eszméi, a diadalmas marxi—lenini tanítások vezérlik. Népeink ezen at nton új és nagyszerű sikereket érDobi István fogadta a román pártás kormányküldöttséget Dobi István, a Népköztár"pk rl a szocializmus ra- ^Ág Elnöki Tanácsának elgyogo epuletenek telepi- .., , . , , lésében, a boldog és gaz- nf>ke Vitákon a pari ámentdag élet megteremtésében, ben fogadta a Gheorghe (Taps.) Gheorghiu-Dej vezetésével Pártjaink és kormányaink hazankba ^^ szüntelenül fejlesztik testveri együttműködésüket és Part" ^ kormanyküldöttsekapcsolataikat a kölcsönös get. A parlament épülete segélynyújtás szellemében; s elótt diszegység köszöntötte igy nagymértékben hozzá- CrheOTghe Gheorghiu-Dej-t, a járulnák a hatalmas szo- " " ' eialista tábor egységének és Roman Munkáspárt Központi összeforrottságának szünte- Bizottságának első titkárát, a len erősödéséhez. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sorában országaink következetes po- Gheorghe Maurert. a Román litikával küzdenek a külön- Munkáspárt Központi Bízott böző társadalmi rendszerű országok békés egvmás mellett éléséért, a vitás nemzetkőzi kérdések táré válások űtján való megoldásáért, az általános é* teljes leszerelésért. R omán Népköztársaság Alsága Politikai Bizottságának tagját, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnökét, a Minisztertanács elnökét és a delegáció többi tagjait. A parlament Munkáesv, termében lezajlott fogadáson A szocialista országok mindent megtesznek jelen volt Kádár János, az r .... Z J- » - MSZMP Központi a nepek biztonsagáért Jelenleg a nemzetközi kö»vélemény figyelme a második világháboni maradványainak felszámolására, a nyugatnémet militarizmus és reva ns-szellem veszélyének elhárítására irányul, a Németországgal való békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlinnek demilitarizált szabad várossá alakítása útján. Tel.fsa mértékben támogattak a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatalt ennek az. európai és a világbéke szempontjából oly létfontosságú kérdésnek a megoldására. A Román Népköztársaság teljes mértékben helyesli a szovjet kormány nyilatkozatát a nukleáris fegyverkísérletekről, mert ezt az intézkedést a szocialista tábor biztonsága és a béke megőrzése szemromán és a magyar nép testvéri barátságát Az ünneplés még fokozódott, amikor Gheorghe Georghtu-Pej elhaladt a tárén összegyűlt dolgozók sorai elótt, s barátságosan üdvözölte fiket. Ismét magasba emelkedtek a román és a magyar zászlók, i a fogadtatáson megjelent b udapesMSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Apró Antal és Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettesei. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter, Bollai Imre. a Központi Biz/jttság külügyi osztályának vezetője és Némethi Béla bukaresti magyar nagyköpontjából szükségesnek tart- ebéden részt vetországok Gheorghe Gheorghiu-Dej, meghiúsítják a háborús gyuj- ,rK w v . togatók agresszív terveit és « Romén Munkáspárt KOzelszánt törekvésük, hogy ponti Rizottsága első titkárámindent megtesznek a népek biztonságáért., a nemzetközi feszültség envhítéséért. a népek együttműködésének és barátságának feji esz. téseért. a világbéke győzelméért. (Nagy taps ) Kedves Elvtársak! Mélységesen meg vagyunk győződve arről, hogy országunk küldöttségének látogatása és az elvtársi megbearélések. amelyeket majd önökkel folytatunk, találkozásaink a dolgozókkal újabb megnyilvánulásai lesznek a román és a magyar nép megbonthatatlan barátságának és hozzájárulnak a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság termékeny együttműködésének fejlesztéséhez. mindkét ország népei és a szocialista országok közössége javára. Éljen a román—magyar barátság! — mondotta magvarul Gheorghiu-Dej elvtárs. (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága. élén Kádár János elvtárssal! (Nagy taps.) Éljen a szocializmus nagy és legyőzhetetlen tábora, a népek függetlenségének záloga. a béke! Éljen a világbéke! (Hoszszantartó taps, lelkes éljenzés'). Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szavai után a megjelentek hosszasan éltették a tiek meleg szeretettel köszön- v^ UHték a román nép küldőt- A fogadás s*fvélyes, baráti légkörben zajGheorghe Gbeorphiu-Dej lott le. Dobi István ebédet adott a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére titkára, dr. Münnich Ferenc. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal. Kállai Gyula, Kiss Károly. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor és Szirmát István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, továbbá társadalmi és kulturális életünk több más vezető személyisége. A díszebeden Dobi István és Gheorghe Gheorghiu-Dej mondott pohárköszöntőt. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a parlament vadásztermében díszebédet adott a román pártéa kormányküldöttség tisztenak. a Román Népkörtársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a román párt- és kormánydelegáció tagjai. Részt vett a díszebéden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első Díszelőadás az Állami Operaházban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére A Magyar Szocialista párt Központi Bizottságának Munkáspárt Központi Bi- első titkára. dr. Münnich zottsága és a Magvar Nép- Ferenc, a forradalmi mimköztársaság Elnöki Tanácsa kás-paraszt kormány elnöke péntek este a Magyar Álla- Apró Antal. Riszku Péla mi Operaházban díszelő- Fehér Lajos. Fock Jenő. Káladást rendezett a hazánkban lai Gyula, Kiss Károly. Marosán György. Nemes Dezső Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai Komócsin Zoltán és Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagjai. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számj agy fontosságú j\ eseményt ünnepel ma a vietnami nép: a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának tizenhatodik évfordulóját. A 158 ezer 750 négyzetkilométer kiterjedésű, hazánknál Jó másfélszer nagyobb, 16 millió lakosú délkelet-ázsiai ország 16 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 19-én szabadult fel a japán megszállók ötesztendős uralma alól. Néhány nappal azután « vietnami nép kikiáltotta függetlenségét, először azóta, hogy a franciák lS62-ben megszállták az országot Az új független állam lakossaga nagy lendülettel látott munkához: felszámolta a japán megszállók rombolásait és megkezdte az új gazdasági és társadalmi alapok kiépítését. 1946 januárjában megtartották az első országos választást, 1946 március másodikán megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya Ho Si Minh elnökletével. J946. március 6-nn francia—vietnami megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Franciaország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségét a Francia Unió Keretei között. A vietnami állam szuverenitásának elismerése azonban csak ideiglenes intézkedés volt Franciaország részéről. A megállapodás aláírása után ugyanis egyre több provokációs lépés történt a franciák részéről és a világ legnagyobb megdöbbenésére 1946. december 19-én francia csapatok támadást intéztek Hanoi ellen, s ezzel megkezdődött a francia—vietnami gyarmati háború. A vietnami nép hősiessége szinte csodát művelt: a négy és fél évig tartó hnbomíban győzedelmeskedtek a kitűnően felszerelt francia csapatokkal szemben. A Dien Bien Phunál 1954. május 7-én elért nagy győzelem, amely után nemsokkal -fegyverszünet majd a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségének francia elismerése következett, a történelem leghősiesebben megvívott győztes csatái között szerepel. A

genfi egyezmény, amelyet 1954. július 21-én írtak alá, ismét, biztosította a Vietnami Demokratikus Köztársaság számára a független állami létet. Ugyanakkor azonban az egyezmény külön államnak ismerte el Vietnam déli részét és a két vietnami országrész között a határt körülbelül a 17. szélességi fok mentén húzták meg. A franciák elleni győztes szabadságharc befejezése után a szó szoros értelmében, új országot kellett építeni. A franciák ugyanis mindent szétromboltak, amit elérhettek és mert a háború esztendeiben minden erőfeszítést a győzelem szolgálatáHo Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkara, s Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke ba kellett. áTtftaná. A vietnami nép azonban a munka frontjám éppen olyan hősiesen és odaadóan telje sit ette feladatait, mint a csatatéren: néhány esztendő alatt nemcsak, hogy helyreállította a közlekedést, de olyan hatalmas ütemű fejlődés következett, amilyent nem sokat ismer « történelem. Megteremtették a nehézi per alapjait s ma már csaknem teljesen biztosított az ország villamosenergia szükséglete s a legkülönbözőbb szerszám-és ipari gépek előállításával jelentős mértékben biztooítják az ipar gépigényének kielégítését, A könnyűipar terén különösen az élelmiszer-, a papirés a rövid árui par fejlett. D

e nemesupán az ipar az. amelynek teljesítmenvei minden elismerést megérdemelnek. A mezőgazdaság — amelyben ez. év első felében már több. mint 40 ezer szövetkezet működött s kialakult a szövetkezeti munka újabb formája: a tanya- és a falu-közósséc is, az előbbiből már 11 ezer, az utóbbiból pedig mintegy 130 van már — páratlanul hatalmas sikerét jellemzi, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságban teljesen felszámolták a francia megszállás alatti krónikus betegséget, az éhséget. Ma már a rizstermelés, amely ez ér első felében 1,7 millió tonna volt, bőven fedezi a szükségletet. Ujabban a legjobb minőségű, az úgynevezett -Arabics- nevű kávéfajta termesztésével ér el nagy sikereket a vietnami nép. Eleven, pezsgő munka, lényegében felszámolt analfabétizmus, nagyszerű szociális és egészségügyi helyzet jellemzi a Vietmi Demokratikus Köztársasagot. Ugyanakkor Dél-Vietnamban tovább dúl az éhség, nagy a munkanélküliség s a lakosság mind jelentősebb része költözik át az ország északi, demokratikus felébe. Pontosan olyan a helyzet Vietnamban is. rpint Koreában: az ország északi része lendületesen dolgozik s — egy amerikai lap szavaival élve — gombamódra nőnek ki az új házak, épületek, üzemek. Ugyanakkor DélVietnamban csakúgy, mint Dél-Koreában, elképesztő gazdasági pangás, szörnyű nyomor és kilátástalan tespedtség uralkodik. Erről egyébként, szinte naponként ír a világsajtó és a nyugati lapok különösen megdöbbentő cikkekben számolnak be arról. mit él át a dél-vietnami és a dél-koreai nép. \

Falójában nem tizenhat, hanem csak hét év alatt, 1954. július 21-től kezdődően érte el a vietnami nép mindazt, amelyek révén az egész világ megbecsülését érdemelte ki. S nem kétséges, hogy ez a hatalmas ütemű fejlődés még ezután éri el teljes kibontakozását. D belgrádi értekezlet hozzájárulás a béke fenntartásáért folyó küzdelem újabb eredményeihez Hruscsov elvtárs üzenetet intézett a nemleges országok pénteken megkezdődött értekezletéhes tartózkodó román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A díszelőadáson jelen volt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának elsó titkára. a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, vala- mos vezetője és tagja, mint a delegáció tagjai. A színvonalas előadás után Jelen volt a díszelőadáson Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Dobi István, a Magyar Nép- román párt- és kormánvkiilköztársaság Elnöki Tanácsá- döttség vezetője nevében vinak elnöke. Kádár János, a ráckosarat adtak át az elöMagyar Szocialista Munkás- adó művészeknek. Pénteken délelőtt 10 óra után Belgrádban megnyílt a semleges országok vezetőinek értekezlete. Tito jugoszláv elnök megnyitóbeszédben üdvözölte az értekezlet résztvevőit. A megnyitóbeszéd után a jelenlévők elfogadták az értekezlet három napirendi pontját, majd Szukarno indonéz elnök mondotta el beszédét. * Hruscsov szovjet kormányfő üzenetet intézett az értekezlet elnökéhez. Az üzenet szövege a következő: -Kérem Ont, Elnök Ur, tolmácsolja a szovjet kormány és saját magam szívélyes üdvözletét és jókívánságait azoknak a kormány- és államfőknek, akik értekezletre ültek össze Belgrádban, hogv megvitassák az időszerű nemzetközi problémákat. A világ minden, népének gondolatai arra irányulnak, hogy el lehessen kerülni a háborús katasztrófát és biztosítani lehessen a békés életet az emberek számára. Manapság sok esemény és teny mély aggodalmat kelt az emberek sziveben, felveti a gondolatot: vajon merre halad a világ? Ezt az aggasztó helyzetet az agressziós és revansvígyn erők n>rgnövekedctt aktivitasa linzla létre. Ezen erők cselekedetei alig különböznek azoktól, amelyekre húsz évvel ezelőtt, az emberiség által átélt szörnyű háborút megelőzően került sor. Meggyőződésünk, hogy a belgrádi értekezlet résztvevőit a héke fenntartására és megszilárdítására irányuló komoly törekvés hatja át. Tudjuk, hnev azok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek. amelvek résebben a gvarmati rabság láncait hordozták, de az.óta felébredtek és kiegvenesítették hatalmas hátukat. a többi néppel együtt a béke. a nemzeti függetlenség és a szabadság mellett emelik fel szavukyt.' A Szovjetunió knrmánva és néne' p békés énítés éri •'si feladatait tűzve maguk elé, politikájuk alapjának most is az al lantok békés együttműködésének és együttélésének eszméjét tekintik. Ezért forrón helyeselnek és támogatnak minden olyan lépési, amelynek célja a háborús erők megbénítása. A békeszerető államok, amelvek előtt a héke biztosításának és a múlt háború maradványai kiküszöbölésének magasztos, minden ember számára közös célja lebeg. nem kerülhetik el. hogy ne tegyenek lépéseket a még megmaradt háborús veszélygócok megszüntetésére az agressziós és revansvágyó erők megfékezésére. Csak ha ez meglörténfk. akkor nem tornyosainak minden ország és minden világrész fölött a háború vészes fellegei, hanem kisüt a héke. a függetlenség és a szabadság napja. Kívánom, hogv nz értekezlet sikeres munkát végezzen a béke fenntartásának m-»„nsztos ügye érdekében.(MTI)