Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

7 Vasárnap. 1961. ssept. 19. Egy amerikai újságíró leleplezései: AZ AMERIKAI HÍRSZERZŐSZOLGÁLAT V. Allan Dulles: Az első lépések Kolumbia dél-amerikai állam problémája volt napirenden akkoriban. Koluni. bia szerződéses alapon átadta Morgannak és MellonA Központi Hírszerző Foster Dulles pályafutására, Hivalal jövendő vezetője aki 5 évvel idősebb volt. Almár kora gyermeksége lan 1914-ben fejezte be taidején bekerült a nem- nulmányait a prineetoni nak a rendkívül gazdag zetközi életbe. 1893. április egyetemen, s mindjárt út- olajkoncessziót Notrede7-én született a New York nak indult, ho® egy évig Santander tartományában, allambeli Wattertownban. angol nyelvet tanítson tó- Am 1926-ban, éppen akkor, Atyja, Allan M. Dulles prés- diában, az Allahabad-i misz- amikor Allan Dulles otlbiteriánus lelkész volt. Any- szionárius iskolában. Prin- hagyta a külügy minis/térija, született Edit Foster, cetonba való visszatérése umot. dr. Miguel AbadiaJohn Waston Foster tábor- után elnyerte a művészetek Mendezt választották meg nok leánya. Foster tábornok magisztere fokozatot, majd 1892-ben külü®miniszter lett — bátyja nyomdokait kiiBenjamin Harrison köztár- vetve — a diplomáciai szolsasági kormányában. Evek gálatnak szentelte magát, múlva Allan Dulles anyja- amelyet akkoriban nagynak sógora, Róbert Lansing bátyja, Róbert Lansing kültámogatta az elnököt és a __ _ nyugtalan amerikai mágnáa hérsi amerikai sok elhatározták, hogy lépéa becsi amerikai heket ^znek. Természetesen jere. Kolumbia elnökévé. Az új elnök hamarosan arról vált nevezetessé, hogy megzavarta a nyugalmat az amerikai olajérdekeltségek csendes világában. Azzal fenyekúlü®miniszter lett Wilson «„"." "71,1,,^" „77 n Z vetett, hogy visszavonja a kormányában. u®miniszter irányított. Al- koncessziót. A nép szívesen lan Dullest 1916. máju3 Ezek a csaladi kapcsola- . . . „ tok befolyást gyakoroltak ma.-sodtitkarnak nevezmind Allan Dulles karrier- tek ki mind bátyja, John nagykövetségre. jogi agyközpontjukhoz for, dúltak. Ez utóbbinak egyik Ismerkedes Nemetorszaggal képviselője Francis B. LOUmis, a külügyminisztérium Bécs akkor az osztrák Németország szövetsége tud volt tisztviselője volt, a má—magyar monarchia fövá- eredményesen küzdeni. sík pedig — Allan Dulles. rosa volt, a monarchia I>e- , . Azonnal nyomást ®akoroldig Vilmos császár szövet- Akkoriban ez a nezet tak Abadia-Mendezre, de ez ségese a véres világháború- nem volt uralkodó. 1918- a makacs ember nem adia ban. Amerika maga is azon ban a militarista Német- meg magát. 1928 augusztu- határon állt, ho® belép ország iránti ®űlölet ját- sában me®ádolta az ameebbe a szörnyű háborúba. szotta a legfőbb szerepet, rikai részvénytársaságokat, A fiatal Dulles. az E®e- £s ez nagyon fontos, főkép- hogy nem hajlandók kifisult Államok kúlú®minisz- Pen azért, mert ez abban zetni Kolumbiának az 1923— terének unokaöccse, gyorsan az időben szélsőséges nézet 1926. évi adósságaikat és ismert emberré vált a bécsi volt, Allan Dulles pedig na- újra megerősítette azt a nagyvilági körökben. Ami- Sjon közel állt üreseihez és szándékát, ho® felszámolja kor pedig Amerika belépett sok mindenben osztotta vé- a koncessziót. Az amerikai a háborúba, Dulles az ame- leményét. 1918 decemberé- na®követség bogotai titkára rikai küldöttség más tagjai- berh 1910 elején Allan Dul- azt írta Washingtonba, ho® val együtt, átkelt a hatá- le? elkísérte főnökeit egy eln6k mindaddig nem von Svájcba és Bernbement, németországi utazasra, eevezménv megDulles itt kapta az első ké- amelynek során tar®alaso- monö ie az egjezmenyraegMutatíair a ním»t nauv. szüntetéséről, amíg kemény Kísérlet és lehetőség Nemrégiben e®ik bará- gedi játékokról sem mond- különálló, külön választható tómmal vitatkozni voltam hatjuk tehát, hogy elavultak részből áll. Kőszínházi iokénytelen. A szabadtéri já- Ellenkezőleg, művészi szem- galmakkal élve olyan ez a tékokról beszélgettünk, s pontból éppen az a nagy- többrészes játéktér, mintha rögtön az elején kiderült, szerű bennük, és éppen ab- a mai színházak dobozszínhogy egészen alapvető dol-j ban van a na® jelentősé- pada mögött, kissé meggokban nem tudunk meg- gük, ho® — Ma®arorszá- emelve, még e®, illetve egyezni. Barátom véleménye gon tulajdonképpen etekin- még két színpadot helyeznészerint a szabadtéri játék, tetben egyedülállóan — le- nek el. mint műfaj, mint a színházi hetőséget és alkalmat jelen- Ezt a formát maga Ohlopkompozíció e®ik formája, tenek a mai magyar szín- kov is fontosnak tartja, évma már teljesen korszerűt- házművészetnek arra, ho® a tizedekkel ezelőtt, közvetlelen és véglegesen elavult, legmodernebb, legkorsze- núl az októberi forradalom Szerinte a ma emberéhez rűbb ilyen törekvésekhez után, 1921-ben rendezett közelebb áll a kószínház kapcsolódjék. Ilyen módon már ilyen előadásokat. Ha nyújotta élmény és hatás. a szabadtéri játékok még ezek után ismét a szegedi A kisregényt is jobban sze- elevenebben kapcsolják a szabadtéri előadásokra gonreti, mint a végeláthatatlan nagyvilág kultúrájának ára- dolunk, megállapíthatjuk, történeteket. mába a mai magyar színhá- ho® tulajdonképpen ilyen _ zat. s legfőképpen talán többlépcsős színpaddal taA műfaj viragzása ezé'rt mondhatjuk, hogy a iálkoztunk a Hunyadi Lász„.. , .„ játékok a magyar színház- ló, de főképpen és mindeMit felelhettem neki? Nem művészet történetének egyik nekelőtt a Bánk bán előadó- • mondhattam^mastj. ^ a__ sza- legnagyobb szabású vállal- sain. Ezzel kapcsolatban is badtéri színház napjainkban ifi"*!""''' világszerte fellendülőben KOZasavan maga a műfaj valósi- Kitörés a dobozból gos reneszánszát eh, s azok a problémák, amelyek ko- Mit akarnak ezek az új runk legjobb színházi szak- törekvések? Először vizsgáiembereit foglalkoztatják és juk meg talán a legjelentőizgatják, s azok a színházi sebbet, a legmerészebbet és törekvések, amelyek az újat a tanulságaival számunkra Nem elszigetelt törekvések keresik, kutatják, valaho- leghasználhatóbbat a világ®an a szabadtéri színház, a hírű orosz rendező és szíazonban a na®obb lenetőségekre kell felhívnunk a fi®elmet, és biztatnunk kell művészeinket ezeknek az adottságoknak és lehetőségeknek na®obb kihasználására. szabadtéri színjátszás prob- nész, Ohlopkov nagy fontos- ,, . , . lémáihoz kapcsolódnak, ter- ságú kísérleteit. Ohlopkov klfpy«» rendezései élTévedés lenne azt hinni, hogy Ohlopkov szándékai, mészetesen az e®ik köze- munkájában a reneszánsz szigetelt törekvések csupán. mu ill^a |audil tx icjitataiwi, , , ... , lebbról, a másik távolabb- idején kialakult ú®nevezelt |™háT ffjiMráének "to ról. 1. "dobozszínpad" kritikájából ^vuesene* IO Ho®an lehetne hát ilyen indult ki, s amit ő akart és Y AJra?cla G,e' körülmények között a műfaj akar, az tulajdonképpen nem ier' akl egyebkent az els(J Az más, mint kitörés ebből kat folytattak a német nagy- szüntetéséről, amíg kemény iparosok képviselőivel. Dul- követelések nyomására nem uail liu.yu iti,,,'\«iv.v>t . .. .... amelyek oly gyakran meg- }^.akko™ "Tóf készteük> ho8y lemondjon". (Folyt, köv.) liet a nagyvilági társaságban folyó titkos intrikákról, anieij-ciy gjaaiau liatározzák egész országok hetjük az 1918. december cs népek sorsát. Később azt 30-án írt "Litvánia és Leninondta egyik látogatójának: Akkor tudtam meg, hogy Svájc milyen értékes hely az információszerzés szempontjából és akkor kezdtem érdeklődni a hírszerzőtevékenység' iránt". Megkezdődtek a versailelavulásáról beszélni? Az más; mint kitörés ebből a i ^ orosz Ohlopkov, a francia korlátolt lehetőségű doboz- Y8,? „7®!'- ^rendezője Gemier, és Vilar, a német ból, ebből a megszokott és J^.TT „ Georg Fuchs — példaként elfogadott játéktérből. Az csak ezt a néhány nevetem- orosz rendező ezzel kapcsolítjük — az új keresésenek latban mindenekelőtt azt taezek a világszerte ismert nítja — a teljes anyagot itt művészei, szakemberei, el- természetesen nem részletezméleti és gyakorlati mun- hotjük —, hogy a modern, kásságukkal olyan problé- a korszerű. nagy eszméket hordozó színpadi mű és játék jóval erőteljesebb, mákat feszegetnek és próbálnak megoldani, amelyek mélyebb, totenzfvebb' "kap általában — több-kevesebb csolatot kíván és követel szállal — a szabadtéri szín- meg a színész és a néző. a házi alakításhoz fűződnek. Ebből következően a szegyeiország — az utolsó korlát Németország és a bolsevikek között" című memorandumából. Ezt a memorandumot nyilvánvalóan a lengyel és a litván emigránsoktól kapott információk alapján állította össze; s a legerősebb kifejezésekkel ír benne a bolsevik veszélyről. sőt az Oroszország elleni lengyel—litván interlesi béketárgyalások. Lansing külügyminiszter, a második ember Wilson után az amerikai küldöttek között — gondoskodott arról, hogy két vencio mellett foglalt állást, unokaöccsének jó helyet biz- A következőket írta: "A szötosítsanak. John Foster Dul- vetségeseknek nem kell leles azt a feladatot kapta, mondaniok a katonai expeho® tanulmányozzon olyan óícióról attól való félelmúkpénzü®i problémákat, mint ben- bo® ez több százezer a háborús jóvátételek és embert követel", adósságok: Allan Dulles pe- A békét megkötötték. Dredig még vonzóbb munkát ^^ Berlinbe küldték, mint kapott, mint a folyó politi- az £SVesúlt Államok németkai és gazdasági tudósítás országi megbízottját, s Dulügyosztályának vezetöhelvet- les vele utazott. Itt kapcsotese. Ez kulcsszervezet volt latba lépett azokkal a néakkor, amely az amerikai met államférfiakkal, gyároküldöttség egész kapcsolat- s°kkal és katonatisztekkel, rendszerét kezében tartotta akiknek többségét aggaszés irányította. Allan Dulles totta a kommunista veszély, közvetlen főnöke Ellis Dre- s akik arról beszéltek, hogy sel volt, a német ü®'ek fő létre kel1 hozni a — teramerikai szakértője, "akinek, mészetesen német tábornoszilárd meggyőződése volt. kok. irányítja aIattallé — . 0 . . . ' európai hadsereget, hogy az ho® a Szovjetunió veszélyt harcoljon a bolsevikok eljelent az egész világra nézve len. Ezekből a tervekből és hogy ez ellen a veszély semmi sem lett és Dullest ellen (1945-ös nézet!) csak rövidesen áthelyezték KonsAmerika és az újjászületett tantinápolyba. Olajszag Dullest kétévi balkáni külügyminisztérium közellartózkodás után visszahív- keleti osztályát. Mindkét ták Washingtonba, ahol a esemény 1927-ben került külü®minisztérium közel- nyilvánosságra, egy évvel keleti osztályát vezette. azután, hogy Dulles ottAkkoriban — akárcsak ha®ta a külügyminisztérimost is — Közel-Kelet na- umot és átment, a na® New ®on bizonytalan vidék volt York-i "Sulii van and Cromés ennek oka alapjában well« ügyvédi irodához, ugyanaz volt, mint most — Elhatározását főleg pénzaz olaj. Angliának birtokai ügyi okokkal indokolta. A voltak az egész földközi-teri- külü®minisztériumban évi geri medence leggazdagabb 8 ezer dollár volt a fizetése, lérségein és igyekezett el- Allan Dulles pedig nős emkülönülni az amerikai ver- ber volt. A "Suliivan and senytársaktól. Azonban az Cromwell" (bátyja már 1 árolyan részvénytársasagok, sa volt a cégnek) a Wall mint a "Standard Oil" stb. Street jogászelitjéhez tarloharsányabban jelent- zott. Egyike volt ez azokintézményekneK, LAUTREC műué&zetc Hatvan esztendővel ea- Lautrec ezt a magatartást előtt, 1901. szeptember 9-én valósággal tervszerű tudahait meg Toulouse-Lautrec tossággal fejlesztette és erőfrancia festő és grafikus, a sítette magában. Törpenek modern képzőművészet e®ik született, nyomorékként éllegnagyobb hatású, legerede- te életét, s szatirikus, tibb e®énisége. Vidéken leleplező, hideg és érzelemszületett. ®erekkorát és if- mentes magatartása, látásjúságának e® részét apja ábrázolásmódja védekekastélyában töltötte, de a ^ voIt az ellenségesnek természetet nem szerette hltt vlla8 ellen, előre elkészített felelet e® olyan kérdésre, amelyet talán sohasem tettek volna fel neki, de kelték. Annál jobban sze- d_e amelyet ő várt és félt — „ lole. meg, a táj szép színei és formái — különös módon — sohasem vonzották, nem érrette viszont Párizst, a fran cia fővárost, ahova még fiatal korában felkerült. Abból is elsősorban az éjszakai élet, a kabarék, a mulatók, a kávéházak világa érdekelte. Témáit, alakjait ebből a körből vette, s amíg például a természet iránti idegenkedésben addig jutott hogy amikor egy alkalomSpanyolországba uta Nagy hatással voltak kezdetben művészetére a francia impresszionisták, közülük is különösen Renoir és Degas, de Lautrec végül is elkanyarodott az impresszionizmustól. A színfoltokkal dolgozó festőkkel szemben nála rendkívül na® szerepe van mai Spanyolországba uta- a ."j2"^' a vonalnak, s a vonat ma'S tartó hatásának egyik x: -— — nkKnn a ma io zott, lefüggönyözte fülkéjének ablakait ne láthassa a tájat, Párizs éjszakai életét, a mulatók jellegzetes és színes figuráit szenvedélyesen tanulmányozta. Neve úgyszólván hoav titka éppen ebben a ma is gy modernnek és akkor újszerűnek ható bravúros vonalvezetési technikában van. Rendkívül eredetiek és sajátosak a színei is: lila, rózsaszín és sárga színharmó elválaszthatatlanul össze- niái megoldásokat jelenforrt a Moulin Rouge mula- tettek korabeii festészettóval. Legtöbb éjszakáját ^ ott töltötte, s a mulató apró asztalai mellett született meg igen sok rajza, festményének vázlata. Lautrec nemcsak a jellegzetes. Egyik legjellemzőbb képe a Barát című olajfestmény Két alakot látunk ezen £ képen, egy öregedő, elaljasodott férfit és szeretőjét kísérletezett a játéktér teljes átalakításával. Az "Oedipus király«-t például kétlépcsős színpadon mutatta be, jellemző módon az e®ik nagy párizsi cirkusz porondján. Vonatkozik ez az útkeresés, az új lehetőségeknek ez a kutatása és alkalmazása a másik na® francia művész, Jean Vilar munkájára is, aki az avignoni nyári színházi fesztiválokat 1947-ben, a pápai palota udvarán megindította. Rendezéseiből nem a dobozszinpadnal többlépcsős színpad alkalkialaknlhat mazását) inkább azt emeljük ki, ho®' Ohlopkovhoz hasonlóan ő is a színpad keretein kívül helyezte el, ilietve játszatta le a drámai cselekmény e®es részeit. színpad és a nézőtér között, mint amilyen még a legszerencsésebb körülmények között is a egyáltalán kialakulhat. Ohlopkov azt akarja, hogy a színházi előadásokon a néző aktivitása fokozódjék, hogy a közönség minél intenzívebben ve®'en részt — nem színészként persze, hanem nézőként — a drámai cselekményben. Az orosz rendező ezért felbontja a dobozszínpad kötöttségeit: a színjáték egyes részeit a Hagyományok A mai színház művészeinek ezek az ismertetett tószínpadon kívüli téren, sok- rekvései természetesen nem szor a nézőtéren helyezi el. gyökértelen és divatos újHa ezek után a szegedi donságok: ezer és ezei szabadtéri előadásaira gon- szállal kapcsolódnak, a dolunk, világos, ho® ezek múlt legjobb ha®ományaiés a hasonló lehetőségek itt hoz. Ohlopkov például kimagától értetődőbbek, ter- emeli a görög kőszínpad s mészetesebbek és nvilvánva- az elmúlt századok vásálóbbak, mint a kőszínház- rokban és tereken megtarban. Ezért sajnálhatjuk, tott népi játékainak, koméhogy az előadások megkom- diáinak hagyományait. S ponálásának ezt az érdekes bo® ezek a tradíciók éltek és kifejező eszközét az idei és tovább éltek, s még a előadásokon a rendezők igen modern színpadra is eljuóvatosan alkalmazták. Tu- tottak, arra egyik példa lBjdonképpen csak a János éppen az első szegedi szavitézben találkoztunk vele, badtéri játékok, ahol — ott is nagyon mérsékelten, mint ismeretes — ezek a pedig a szabadtéri színpad törekvések részben már jelehetőségein felül a darab lentkeztek. A mostani előariottságai is alkalmasak adásokon azonban jóval naerre, bátrabban élhettek ®obb tudatossággal, navolna a dobozszínpadból gyobb kidolgozottsággal érvaló kitörésnek ezzel a fov- vényesülhetnek, májával is. Uevanez, kisebb- Félreértés ne essék; a na®obb mértékben, termé- szabadtéri nem kísérlett szetesen a többi előadásra is színpad. Főképpen nem az műsorpolitikai szempontból. Ilyen célokra nyilvánvalóan vonatkozik. Több lépcsős színpad A dobozszínpadból való kitörésnek természetesen más formái is vannak. Georg Fuchs, az ismert eszsokkal alkalmasabb e® kőszínház kamaraszínháza. De egyrészt: a dobozszínpad feloldásának eszközei ma egyre . keztek. Ü® alakult, hogy a nak az Rockefeller érdekeit képvi- amelyek a nagy üzletek agvselő "Standard Oil" éppen velejévé változtak, s csakazokban az években folyta- nem minden pénzügyletben, tott tár®alásokat az "Irak ipari és üzleti ü®ben tanáPetroleum Company"-ban csot adtak, való részvételről, más rész- Allan Dulles úgy érezte vénytársaságok képviselői magát ebben a légkörben, pedig akkoriban törekedtek mint hal a vízben. Alié fogenergikusan koncessziókra a lalta el helyét az irodában. Bahrein-szigcteken. amikor máris bevonták a kulissza Dulles vezette az amerikai mögötti intrikába. művészetében _ ,, ... ,, témakör új és e/yu faradt' !'lágbo1-kiabraanagyon eredeti du • undTi7-0 M,'nd" az a mod is, ahogyan látia ke,ten v,alosaggal ,el"ek a és ábrázolja a világot. Té- kf.pen' olyan leleplező eromaválasztásából következő- vJ , 66 Palotással, mint en például rendkívül na® Pgy Maupassant-novelLa szerepe van művészetében a Nel£ véletlenül irtuk le ezt nőnek, mint témának, mint L,^"1,8^^^6® á£T mondanivalónak. Crakho® ya8ZeXe Írásmódban ábra- szinte minden addigi fes- *0l?sban Sok0 sz?llal . kap" tőtől különbözően - Laut- ^„lodlk a nagy franc,a lr°rec nem szeretettel ábrázol- T . . , ja a nőket, hanem valóság- n ^ gal ellenségesen, sok leW- aZLkrt S^^tfj csinyléssel, kritizálva, sza- kek' me!í, ,mikozben lírikusán, minden szenf.i- aka?a a7ázolni az. eIptet' mentalizmustól és ábrándo- mmt akmek semm, köze zástól mentesen, sőt néha b°2zá' a valóságban Maue®enesen cinikusan. Szinte ESS^L'x * x alig mond jókat róluk: úgy- ^f1^68 lepleztf 'e ,, , ' , 7 azt a hazug, romlott es bűszolvan minden noi varazs nös kapitalista társadalmat, hiányzik az ő nőalakjairól, amelyben élnie kellett. téta "A jövő színháza- című már tulajdonképpen nem is könyvében - egyébként számítanak kísérletnek, hahelytelenul és hamisan — teljesen elveti a dobozszin- nem vegleges eredménynek, padot és a jövő színpadának másrészt Pedig ilyen terméa többlépcsős, több részes szetú rendezői kísérletekre, játékteret tekinti. Ez a színpadi forma — akárcsak a többlépcsős rakéta — önmagában teljes egység, de több a játékok további fejlődése érdekében, szükség van és szükség lesz a jövőben is. ö. L. Korai figyelmeztetés A kaliforniai letelepedni. A fi- Egereken végzett egyetem két fizi- gyelmcztetés sze- kísérletekkel kiológusa nemrég rint: várandós derült ugyanis, "fi®'elmeztetést« anyáknak időben hogy a Holdéhoz intézett azokhoz a vissza kell térni- hasonlóan oxigénföldlakókhoz, akik ök a Földre, hogv szpfény atmoszfé' raban a kisegerek a jövóben a Hol- egészséges ®er- szívhibával sztidon szándékoznak meket szüljenek", lettek.