Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

Csütörtök, IMI. szent 7. 2 Gheorghe Gheorgiu-Dej fogadása tFolytatás az 1, oldalról.) A fogadáson megjelent Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke Kádár János. az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradal­mi munkas-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula. Kies Ká­roly. Marosán György, Ne­mes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttag­jai. dr. Sik Endre külügymi­niszter. Részt vett a fogadáson a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak. a Népköztársaság El­nöki Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak számos tágja, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen voltak a fogadáson a román párt- és kormánykül­döttség tagjai, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Emil Bodnaras. a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Alexandru Birladeanu, a Romén Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter és Mihail Rn­sianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja A fogadáson pohárköszön­töt mondott Gheorghe Ghe­orghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Népköztársaság Allamtana­csának elnöke és Dobi Ist­ván, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. A fogadás mindvégig szí­vélyes. meleg baráti légkör­ben zajlott le. Estebéd Moszkvában Nehru tiszteletére Hruscsov és Nehru pohárköszöntöje A szovjet kormány szer­dán a nagy Kreml-palotá­ban estebédet adott Nehru indiai miniszterelnök tiszte­letére, aki jelenleg hivatalos látogatáson van g Szovjet­unióban. Az estebéden Leonvid Brezsnyev. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és más szovjet vezetők, valamint hi­vatalos személyiségek jelen­iek meg. Az estebéden Hruscsov és Nehru mondott pohárkö­szöntőt. Hruscsov sokra értékelte India békeszerető politika­Az Egyesült Államok felújítja nukleáris kísérleteit Az Egyesült Államok kor­mánya kedden este hivata­losan bejelentette, hogy el­határozta a nukleáris fegy­verkísérletek felújítását. A Fehér Ház nyilatkozata szerint • kísérleteket, amelyekre még e hónap­ban sor kerül, "laborató­riumokban és mid alatt v egzik®. Az amerikai kormány e döntését bejelentve Kennedy elnök azt állítja, kormánya mindent megtett annak ér­dekében, hogy "Véget ves­sen® a nukleáris kísérletek­nek. Ez az állítás azonban el­lentmond a közismert té­nyeknek. A nemzetközi feszültség ki­élezésére irányuló politiká­jukkal éppen a nyugati ha­talmak — és elsősorban az Egyesült Államok — akadá­lyozták meg az összes nuk­leáris kísérleteknek, vala­mint e fegyverek alkalma­zásának teljes betiltását. Az NDK népe egységben, bizalomteljesen áll kormánya mögött A kanadai békekongresszus nyilatkozata James Endieott. a kanadai békekongresszus elnöke, nyi­latkozatot bocsátott a sajtó i endelkezésére a szovjet kor­mánynak áz atomfegyverkí­•erletek felújításáról hozott 'egutóbbi döntésével kapcso­'atban. »EI kell vetni min­den atomháborús tervet és regre kell hajtani az Egye­sült Nemzetek Szervezetének az általános és teljes lesze­relésről hozott határozatát® — mutat rá a nyilatkozat. A kanadni békekongresz­*zus nyilatkozata leleplezi az amerikai kormány képmuta­tó hidegháborús politikáját és emlékeztet arra. hogy az Egyesült Államok eddig több atomfegyverkísérletet vég­zett,. mint az összes több: ország együttvéve. Indoko­latlanul bonyolult ellenőr­zési követeléseket használt fel arra. hogy meghiúsítsa a kísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását. A nyilatkozat végezetül felhívja a világközvélemény figyelmét arra. hogy az. Egyesült Államok továbbra sem hajlandó egyezményt aláírni az összes atomfegy­verkísérletek megszüntetésé­ről és az általános leszere­lésről. nyezese®. fíonn készülődik a washingtoni értekezletre Kroll nagykövet kihallgatást kér Hruscsovtél Carstens külügyi államttt- nem lenne helyénvaló két­kar szeptember 10-én, Bren- oldalú tárgyalások kezdemé­tano külügyminiszter pedig szeptember 18-án utazik Washingtonba a nyugati külügyminiszterek szeptem-1 lter 14-én kezdődő értekezle­tére. Az előkészítő bizottság tagjai már három nappal korábban összeülnek, hogy megkezdjék a részletkérdé­sek kidolgozását. A nyugati külügyminiszte­ri értekezletnek az a célja — írja a Frankfurter Allge­meine Zeitung —, hogy elő­keszit.se azt a nemhivatalos eszmecserét, amelyet esetleg majd az ENSZ-közgyűlésen résztvevő szovjet külügymi­niszterrel fognak folytatni. Bonnban azt is közölték, hogy Kroll, a Német Szövet­ségi Köztársaság moszkvai nagykövete rövidesen kihall­potást kér Hruscsov minisz­terelnöktől. Bonni kormány­körökben ezzel kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyoz­zák, hogv Kroll -csupán a 'vinni kormány álláspontjá­ról akarja tájékoztatni a szovjet miniszterelnököt és semmiesetre sem fogia kez­deményezni kétoldalú szov­jet—nyugatnemet tárgyalá­sok megindulását®. A bonni kormány véleménye tovább­ra is az — hangoztatják hi­vatalos körökben —, hogy; -a német kérdés rendezése, csupán a négy nagyhatalom- j ra tartozik, és éppen ezért' S'zakasits Árpád elvtárs, az I Országos Béketanács elnö­: ke, a Béke-Világtanács iro­1 dájának tagja, aki dr. Fóti Ivánnal, az Országos Béke­tanács munkatársával a Né­met Béketanács meghívása­ra egy hetet töltött a Német Demokratikus Köztársaság­ban, hazaérkezett. * A Német Béketanács meg­hívásara a szeptember else­jei világbékenap alkalmából 13 ország békeharcosainak küldöttségei érkeztek az NDK fővárosába. A magyar küldöttséget Szakasits Árpád, az Orszá­gos Béketanács elnöke ve­zette. A Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója a magyar küldöttség elutazása előtt beszélgetést folytatott Sza­kasits Árpáddal, aki elmon­dotta. hogy az augusztus 13-i kormányintézkedések nemcsak a nyugat-berlini provokációs uszító, revan­sista politikai manővereknek vetettek véget, nemcsak az áru- és ember­csempészetnek. az ipari és politikai kémkedésnek, di­verziónak. s a szennyes propagandának, hanem az európai, sót a világbéke ügvét is hatékonyan szol­gálták. Arra a kérdésre, hogy mi történt az európai békedele­gátusok augusztus 31-i kon­ferenciáján? — kifejtette: Tulajdonképpen nem volt ez konferencia: inkább ba­rátságos békatalálkozó, ame­lyen kifejezésre jutott nem­csak a szocialista országok delegátusainak teljes, test­véri egyetértése és szolida­ritása az NDK kormánya és népe iránt, hanem a kapita­lista országok békeharcosai­nak a miénkhez teljesen ha­sonló állásfoglalása is. Tizenhárom ország delegá- ] tusai voltak együtt, s a tanácskozást teljes össz- , hang jellemezte. A Német Béketanács veze­tősége teljes részletességgel tárta fel a helyzetet, az augusztus 13-át megelőző állapotokat. A küldöttek nemegyszer a legmélyebb megrendülés érzésével hall­gatták a referátumokat. Annyira indokoltnak és jo­gosnak tartották a végre- [ hajtott intézkedéseket, hogy néhány nyugati de­legátus felvetette a kér­dést: miért nem előbb ke­rült sor ezekre az intézke­désekre? Arra a kérdésre, hogy mi­ben állt a magyar delegáció j további tevékenysége, Sza­kasits Árpád elmondotta, hogy mielőtt még Tyitov őr­nagy. a világ második űr­hajós-pilótája Berlinbe ér­kezett volna, a delegátusom az NDK különböző vidékei­re utaztak. Thüringia né­hány városában jártunk. Részt vettünk a szeptember elsejei világbékenap ünnep­ségein. gyűlésein. Ezek kö­zül különösen kiemelkedett a gerai, a stadtrodai és a greizi ünnenség. Meggvöződtünk róla. hogy az NDK népe teljes egy­ségben, bizalomtel,iesen all a kormánv mögött. Mindenütt élénkséget, derűs hangulatot, nyugodt önbi­zalmat találtunk, s nagysze­rű munkalelkesedést. ját és kormányanak erőfe­szítéseit. amelyek a nemzet­közi helyzet megjavítására, az általános és teljes lesze­relés problémájának megol­dására és a szégyenletes gyarmati rendszer felszámo­lására irányulnak. Miután megjegyezte, hogy a szovjet nép a kommuniz­mus építése nagy terveinek valóraváltására fordítja erő­feszítéseit, kijelentette: "Ha csak tőlünk és a többi békeszerető ország­tól függne a világhelyzet, akkor nem volna semmi­féle háborús veszély®. Most — mondotta Hrus­csov — az élet a német bé­keszerződés kérdését helyez­te előtérbe. Mi felhívjuk minden olyan ország kormá­nyát. amely részt vett » hitlerista Németország ellen vívott háborúban, hogy gyűl­jünk össze nemzetközi érte­kezletre a német békeszer­ződés megkötése végett. Ezen az alapon — fűzte hoz­zá Hruscsov — meg lehetne oldani a nvugat-berlini hely­zet rendezésének kérdését is. Az e problémákra vonat­kozó javaslatunk — hang­súlyozta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke — semmiképp sem sér­tik a nyugati hatalmak ér­dekeit. A népeknek szükségük van a békére — mondotta Hrus­csov. — De a béke nem jön el önmagától, csupán min­den nép és kormány — ezen belül a semleges országok kormányainak — közös, te­vékeny erőfeszítésevei ér­hető el. Nehru indiai miniszterel­nök válaszában megemlí­tette, boldog, hogv ismét Moszkvában tartózkodhat, amelyet úgy látogat meg. mint egy diák. aki azért uta­zik egv országba, hogy so­kat tanuljon. — Korunkban, századunk­ban — jegyezte meg Nehru — háborút indítani bárki ellen — végső ostobaság. Most. amikor minden or­szágnak oly sok a tenniva­lója, amikor óriási lehetősé­gek maradnak feltáratlanul, helytelen, ésszerűtlen, osto­ba és illogikus dolog volna háborút kezdeni. Ml — mondotta Nehrn — őszinte és szenvedélyes hí­vei vagyunk a békének. Tudom — jegyezte meg Hruscsovhoz fordulva —, hogy ön is a béke híve és ezért őszintén remélem, hogv az ön fáradozásainak es a mások fáradozásain a az ön munkájának és a má­sok munkájának eredménye­képpen örömünket lelhetjük majd a világban, az alko­tás és nem a rombolás vi­lágában. Véget ért a belgrádi értekesiet Nehru és Nkrumah Moszkvába utazott Goulart alelnök megérkezett a brazil fővárosba Az elnök tárgyalásokat folytatott as új kormány megalakításáról Az el nem kötelezett or­szágok értekezlete szerdán hajnalban befejezte munká­ját. Kedden este az értekez­let résztvevői több órás. zárt ülésen tárgyalták meg a ta­lálkozóról kibocsátandó fel­hívást és nyilatkozatot. Az ülés délután négy órától szerdán éjjel 1 óra 15 percig tartott, majd két órakor az elnöklő Hasszán marokkói király felkérésére Burma képviselője felolvasta az ér­tekezlet felhívását és nyilat­kozatát. A jugoszláv fővárosban tartott ötnapos értekezlet két okmánya közül: Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól s felhívás a Szovjetunióhoz, valamint az Egyesült Államokhoz; a má­sik okmány az állam- és kor­mányfők közös nyilatkozata. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a -világot fenyegető súlyos és kritikus helyzetből® indul 1 ki. Az emberiséget, pusztu­lásba taszító világégés elhá­| rítása végett az értekezlet résztvevői parancsoló szük­; ségességnek vélik, hogy első­sorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió tartózkodjék mindentől, ami a helyzetet tovább ronthat­ná. A kivezető utat az érte­kezlet abban látja, hogy a. Kedden, a késő esti órák­ban Brasiliába, Brazília fő­városába érkezett Goulart alelnök, akinek fogadására a katonasággal körülvett repü­lőtéren megjelent Mazzili, a képviselőház elnöke, aki az elnöki tisztséget ideiglene­sen ellátja, továbbá Kubit­schek, volt elnök és a poli­tikai élet sok képviselője. Az alelnök, aki szívélyes fogad­tatásban részesült, megkezd­te tanácskozásait az új kor­mány megalakításáról. Kö­zölte. hogy elnöki beiktatá­sának időpontját még nem határozták meg, mert a kor­mányalakítási tárgyalások sok időt követelnek. * A brazil képviselőház meg­szavazta az alkotmány mó­dosításét, ezen keresztül pe­dig azt, hogy a köztársasági elnök hatalmát korlátozzék, ixmennyiben miniszterelnök irányítja a kormány munká­ját. A miniszterelnök kezében lesz a végrehajtó hatalom irá­nyitója. Eddig a brazil köz­társasági elnök egyben a kormány vezetője is volt s csak n kongresszusnak tarto­zott felelősséggel. Valószínű, hogy Goulart Andrade-1. a kongresszus el­nökét bízza meg az új kor­mány megalakításával. And­rade a Nemzeti Munkáspárt vezetője s jó kapcsolatokat tartott fenn korábban is Goulart alelnökkel, aki a Brazil Munkáspárt vezetője. A brazil hadsereg maga­tartásóról érkező, egymás­nak ellentmondó hírekből nem lehet kihámozni, hogy a Goulart alelnököt támogató 3. hadsereg mennyire befo­lyásolja az 1. és a 2. hadse­reg magatartását és a had­ügyminisztérium további ter­veit. Denys tábornok, had­ügyminiszter változatlanul ellenzi Goulart alelnök el­nökké való kikiáltását és be­iktatását tisztségébe. Megfi­gyelők szerint azonban a helyzet alakulását az jellem­zi. hogy az Egyesült Álla­mokkal szimpatizáló brazil tőkéseket támogató táborno­kok szemlátomást hátrálnak: a diákok, a munkások és pa­rasztok országos méretű sztrájkjai, tüntetései és meg­mozdulásai nyomán Goulart alelnök Brazíliába, az ország fővárosába való megérkezése minden incidens nélkül zaj­lott le. Pedig a. hadügymi­nisztérium. tábornokai né­hány nappal korábban is élénken esküdöztek, hogy »nem engedik leszállni Gou­lart repülőgépét«. * Brazília, Dél-Amerika leg­nagyobb országa. 8 és fél millió négyzetkilométer ki­terjedésű, de csak 67 millió lakosú ország — amely a legnagyobb ütemben iparo­sodó ország a világon — délkeleti csücskében vannak a legnagyobb városok. Brazí­lia e részén fekpő három tartomány — Sao Paulo (itt volt három esztendőn át kormányzó Quadros, a le­mondott elnök s az itt szer­zett népszerűsége vezetett el­nökké történt megválasztá­sához) Parána és Rio Gran­dé do Sul — területe körül­belül 730 000 négyzetkilomé­ter mindössze, ugyanakkor lakúinak száma 21 millió, vagyis az egész ország lakos­ságának egyharmad/l él ezen az iparilag és gazdaságilag legfejlettebb országrészen. Braziliának e resze tehát a legszámottevőbb, de politi­kai szempontból is legfonto­sabb. A legjelentősebb erőt a­hárorrt tartományban a bal­oldali pártok képviselik. Ez viszont nagyjelentőségű té­nyező az események további alakulása szempontjából. két nagyhatalom újból bo­csátkozzék tárgyalásba és békésen rendezze a vitás kérdéseket. Addig tárgyalja­nak — hangzik a felhívás —, amíg ők maguk és a vi­lág többi része is el nem jut a teljes leszereléshez, a tar­tós békéhez. A belgrádi értekezlet fel­hívja az Egyesült Államok elnökét és Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét, a fenyegető veszély elháritása végett és a béke biztosítása céljából lépjenek azonnal közvetlen kapcsolatba egy­mással. * A belgrádi értekezleten részt vett állam- és kor­mányfők. valamint küldött­ségek közül többen már az értekezlet befejezése előtt elutaztak. Nehru indiai mi­niszterelnök. továbbá Nkru­mah, a Ghanai Köztársaság elnöke szerdán, az értekez­let befejezése után repülő­gépen a Szovjetunióba uta­zott. Nehru eleget tesz a szovjet kormány meghívásá­nak, Nkrumah pedig foly­tatja a belgrádi értekezlet miatt megszakított üdülését a Krim-félszigeten. Nehru és Nkrumah Moszk­vába érkezésekor jelen vol­tak a szovjet vezetők: Hrus­csov, Brezsnyev és mas hi­vatalos személyek. Hruscsov fogadta Dzsavaharlal Nehrut és Kwame Nkrumah-t Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta Dzsavaharlal Nehrut, India miniszterelnökét es Kwame Nkrumah-t. a Gha­nai Köztársaság elnökét és miniszterelnökét. Nehru es Nkrumah a belg­rádi értekezleten reszt vett küldöttségek vezetőinek meg­bízásából átnyújtott. Hrus­csovnak egy levelet, amelyet a küldöttségvezetök intéztek a szovjet miniszterelnökhöz. Hruscsov, Nehru és Nkru­mah őszinte baráti beszélge­tést. folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdései­ről. A Fehér Ház nyilatkozata A Fehér Ház szeptember 5-én nyilatkozatot tett köz­zé, amely többek közt igy hangzik: »Az Egyesült Államok kor­mányát tájékoztatták arról, hogy a belgrádi értekezleten részt vett országok tárgyalá­sainak eredményeként Su­karno. Indonézia elnöke és Keita, Mali elnöke találkozni kíván Kennedy elnökkel és ki akar fejteni előtte bizo­nyos nézeteket a feszültség envhítésének és az általános béke biztosításának eszközei­ről. Az Egyesült Államok kormányát arról is tájékoz­tatták. hogy Nkrumah, Gha­na elnöke és Nehru, India miniszterelnöke hasonló ta­lálkozást kért Hruscsov mi­niszterelnöktől". A nyilatkozat kimondja: »Az elnök üdvözli Sukarno elnök és Keita elnök látoga­tását és azt javasolja, hogy 1961. szeptember 12-én, vagy megközelítőleg ebben az idő­ben rendezzék meg ezt a ta­lálkozást az Egyesült Álla­mokban®.

Next

/
Thumbnails
Contents