Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

§ Vasárnap, 1961. szeptember 3. VENDÉGSZERETŐ BARÁTOK KÖZÖTT Irta: Amdrzej Stajan, a Dziennik Lódzki főszerkesztő helyettese Néhány napot ttöltöttem rá.Sól, Szeged testvérvárosá­ból ^jöttem ide. Az én váro­somísan sok millió orsó pe­reg, o gépek mellett min­dennap csaknem háromszáz­ezer s.xövó és fonó dolgozik. .4 vdrcw felett négyszáz ké­mény ffystöl. Lódz nagy vá­ros, textíliákat ad egész l-engyeloxszágnak és gyárai exportra is dolgoznak. A Szegeden. rek szívélyességet és ven­Lengyclor- dégszeretetét is. Sokat kér­szágból, Lódz- deztek Lengyelországról, bál, a textil- majd az ismerkedések, ba­ipar fellegvá- rátkozások után meghívtak otthonukba. Több ország­ban jártam, sehol sem ta­lálkoztam azonban olyan meghitt gondoskodással, mint Szegeden. is tűztem ma­polgár felesége, s két szép gyermek édesanyja. Szege­den telepedett le, akárcsak Piskorski Alexander, a Ma­Afrikai diákok a szegedi egyetemen Az egyetemi kollégiumok csöndesek még. Üresen visszhangoznak a Szegedi Orvostudományi Egyetem Apáthy kollégiumának fo­lomipari Vállalat sofőrje, j lyosói is. Egyelőre gazdátla­Bécsülelesen dolgoznak, ösz-| nok a 2—3 személyes taka­gam elé. El­határoztam ugyanis, hogy Szegeden és fejlődő váVosban új iskolák, le^eteíV'akÁTt kórházak tií új, korszerű la- kiknek tobb­kónegycdek\ épülnek. A két világháború közötti időben nagytan nehéz volt a íódzi munkásság élete. A gyerekek ötven százalékát angolkór pusztította el, a munkások 45 iszúzaléka tü­dőbajos volt. Most mindez a múlik. A város amely forradaitmi hagyomá­nyokkal büszkélkedhet — lüktet az élettől. A textilgyá­rak mellett Iiódzban Len­gyelország felszabadulása után iúj fém-, elektrotechni­kai és vegyiipaxi üzemek ségét a kapitalizmus kény­szerítette e vándorútra, s akik a szocializmust építő Ma­gyarországon hazát találtak. Mórahalmon él az 59 esz­tendős Várnai (Vrana) Ma­rian. Valamikor, sok eszten­dővel ezelőtt hagyta el Len­már gyelországot, vándorbotot vett kezébe, hogy munkát ta­láljon. A háború Magyaror­szágra sodorta, s itt is tele­pedett meg. Magyar nőt vett feleségül, családja van és Mórahalmon a Dorozsmai Gépállomás helyi géptelepé­nek a vezetője. Várnai Ma­szenöttek ezzel a földdel, forrón szeretik. Szegeden él a Slaracho­wicból származó 21 eszten­dős, szépszemű fiatalasszony is, akit Soltysiak-Kasza Ja­ninának hívnak. A szerelem vezette el őt Szegedig. Fér­je, Kasza doktor, aki pár év­vel ezelőtt Lengyelország­ban ismerkedett meg Jani­nával. Aztán összeházasod­tak, s nagyon szép kislányuk van. Kellemes, szép a fiatal pár otthona, nagyon boldo­gan élnek. épültek.y Lódz ma már Kö- rian fáradhatatlan ember, zép-Európában nemcsak a sokat dolgozik a közösségért, textilipar legnagyobb koz- Kommunistaként segíti a pontja, haracm a város elete- SZOcialista falu építését. A falusiak körében nagy meg­Örákon át sétál­tam ben igen jeientős a szerepe a tudományoknak és amiű­vészetekneklf is. Dióhéjba ,foglalva ilyen városból érkeztem Szegedre. Szegeden, s megkapott a város saépsé­ge. Napköz­ben üde (park­ban nézegettem, a játszó gyerekeket és a padokon ül­dögélő nagymamákat. Estén­ként róttam a Belváros ut­cáit, beszélgettem a varos lakóival, hallgattam a szép magyar zenét. Gyönyörköd­tem a tiszai alkonyban. Sze­ged szépségével megbűvölt, mégis legszebb emlékeim a találkozások e város embe­reivel. Több gyárban jártam, be­széltem a textilművek fonó­nőivel, a híres szalámit ké­szítő munkásokkal, a ruha­gyár varrónőivel és az új­szegedi szövőgyár dolgozói­val. öntudatos célt tapasz­taltam a gyárakban, ahol a munka a további előrehala­dást, az életkörülmények to­vábbi javulását szolgálja. Nemcsak ezt vettem észre Szegeden, hanem az embe­becsülésnek örvend, s igen sokan tiszteletük kifejezése­ként és kedveskedve »papá­nak® becézik. A ruhagyár dolgozója Le­hel Imréné. Magyar állam­a szegedi em­Atadoni bereknek e magyar rövid írás be­barátaim- fejezéseként, nak, az újság út­ján is forró üdvözletemet, s köszönöm a vendéglátást, mindazt, amit szép városukban tapasztal­tam. Lengyelországban, Lódzban közreadom tapasz­talataim, s minden erőmmel azon igyekszem, hogy még erősebb legyen á szocializ­must építő magyar és len­gyel nép testvéri barátsága Tisza vizet is ittam. S aki egyszer ivott a Tisza vizéből — a közmondás szavaival — visszavágyik Szegedre. Hiszem, hogy én is elláto­gatok majd újból a Tisza­parti városba. (Fordította: J. Sobolowski) ros kollégiumi lakószobák. Kivéve az egyik második emeleti kis szobát, amely­nek egész nyáron voltak la­kói. méghozzá messziről, Af­rikából érkezett lakói. Két afrikai diák, akik az új tan­évben a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen folytatják tanulmányaikat. ök ketten laknak ebben a szobában. A falon példaké­pük, a mártírhalált halt Patrice Lumumba arcképe ezelőtt kezdődött Szudánban. Filemon Mikol miután Sarun­giban elvégezte a középisko­Szervezete azonban nem bírta a hűvösebb és az ipari üzemek füstjétől erősen Háromszáz falipolc egy negyedévben függ. Talán még otthonról hozták magukkal. S a köny­vespolcon különféle orvosi ,.u tanulmányait pedagógiai szennyezett fővárosi levegőt, szakkönyvek es egyetemi föiskolón folytatta tovább Sokat betegeskedett, s az tankönyvek is — magyar Ugandóban. Dc nem volt orvosok ügy döntöttek, hogy nyelven. sck kedve a pedagógiai ni- a melegebb, jobb levegőjű csrmasvaral - Tzolaáf mái vstóshoz- Orvos szeretett szegedi klíma szükséges ah­I? 87 , szolgai ma- vo]na lenni Miért? h h _ egészsége megma­gyarázattal a magas, sovány ,„,.,.,_ tanganyikai fiú, Filemon ~ Nálunk Afnkaban na- radjon. Mikol. gyon könnyen halnak meg így került Filemon Mikol S' elmondja kedves tört az emberek — mondja —, Szegedre. Nyári gyakorlatát magyarsággal, hogy ő már nagyon sok a betegség és már itt végezte a II. számú ^Lwl kf -^XvLror" nagyon kevés az orvos. Ezért sebészeti klinikán, dr. Láng zajatói távol itt Magyaror- , . szágon akarok orvos lenni. — Hodj hogyan kerültem Ugandában a főiskolán en Magyarországra? — felel hallotta először, hogy kü­kérdéssel a kérdésre. — lönböző államok ösztöndíja­kat alapítottak külföldi diá­kok számára, s hogy van ilyen ösztöndíj-alapítvány azok számára is, akik orvo­sok akarnak lenni. És Mikol Hosszú tortenet az ... A történet három évvel Imre professzor irányításá­val, akiről most. nagy szere­tettel beszél. S ugyanígy nyilatkozik barátja, az ugandai Willy W. Anok is. Csak ó törtebb, nehezebb magyarsággal szól. s amikor nem találja meg szerencsét "próbált! Először a szükséges szavakat, angol ro f/M.aJ , 4 , L A nn. J Z i. /A x _ nem sikerült. Nem kapóit választ a jelentkezésére Kai­ra fordítja beszédét. Ö még csak mindössze 9 hónapja róból. Akkor egy barátja és VEn Magyarországon, az UNESCO nemzetközi ösztön­díjával került hazánkba. Van szakmája is. postamester. Erre nagyon büszke. Hiszen minden haladó gondolkodá­támogatóia azt ajánlotta ne­ki, hogy próbáljon szeren­csét a szudáni magyar kö­vetségen. S Mikol, mert na­gyon akart orvos lenni, az Miért nem pihenhetnek a Rákóczi utcaiak ? A népgazdaság és a környékbeli lakosság érdeke egyaránt megkívánja a gyors intézkedést Huszonnégyen is aláírták, üzem felé — — haladva már Lenne. A .szövetkezet ve­de többen'személyesen is el- messziről hallható a fülsike- zetői elmondták, hogy érte­sülésük szerint két év múl­va hitelt biztosítanak szá­mondták szerkesztőségünk- títő dübörgés, ben az alábbi panaszt: — Pedig most csak egy "Évek hosszú sora óta ajaxkalapács dolgozik — hallgatjuk a kisebb föld- mondta kérdésünkre egy szö- mLfkra. hogy kitelepüljenek rengésszerű zajt. amelyet a vetkezeti tag, Sebők Imre. a nyugati ipari övezetbe. A kovács-bognár szövetkezet aki bemutatta a zajos mű- tanácsi szervek már ki is Rákóczi utcai üzemében a helyt. — Hallanál: csak, jelölték a szövetkezet he­rugós pörölyök okoznak, amikor mind a négy mű- Iyét — most már a pénz Különösen azok számára ködik. Szinte reszketnek kellene. Az illetékes felsőbb tűrhetetlen az állapot, akik még a falak is... szövetkezeti fórumok, mint éjszaka is műszakba jár- Ezek után szinte megle- a Csongrád megyei KISZÖV vak, s nappal pihennének, pödtünk. hogy a Rákóczi és és a Kisipari Szövetkezetek Vannak közöttünk öregek, a Homok utcai lakók mellé Országos Szövetsége a terv­söt betegek is, azonban nem csatlakoztak a Tisza készítésnél vegye figye­még az egészséges ember is Lajos utcaiak is. Az itteni, lembe sok-sok alsóvárosi megkövetelheti magának a 2—4. szám alatti üzemben munkáscsalád kérését is. becsülettel végzett munká- kilenc ajaxkalapács veri fel gondoljanak a pénzügyi, a ja után a nyugodt pihe- a csendet reggel hattól este gazdasági szervek is a%árt­nést. Az. hogy a lakóházak tízig. nak a munkásosztály helv­közé telepitettek egy ilyen _ A környékbeli lakók zetének javításáról szóló zajos üzemet, helytelen in- panaszának orvoslására 'már határozatára. De gondolja­tézkedés volt. Mi tudjuk, hozott intézkedést a szövet- nak a szövetkezet érdekeire hogy erre a szocialista fej- kezetünk — mondta az el- is. A Kovács-Bognár Ksz a lödés, az új munkakorul- „ök. — Megszüntettük az éj- csendrendelet értelmében menyek miatt szükség volt szakai műszakot, s inkább este tíz óra után nem dol­— s ezért tűrtünk evek drágábban termelünk, el- gozhat az ajaxkalapácsok­• , °e„ végre-valahara visszük a kovácsolni valót a ka!. Egy teljes műszak ma­pontot kellene ennek az kotrótelepre és a MAV-hoz. rad ki. drágábban termel­uaynek a vegere tenru. Al- Azt azonban már nem te- nek. mert -albérletben® kell ííf.olag kitelepül valamikor hetjük meg, hogy teljesen végezni a munkát s még külterületre a szövetkezet leállítsuk a gépeket, mert így is több százezer forint? exportkötelezettségeink mel- tói. termelési értéktől esnek Iett jel<?n,ős "Hibákat yég- el évente Tehát emberi _ munk°sok zünk a MÁV. több bánya és és népgazdasági éredekeket textilüzem részére is. tekintve is — indokolt ako­A LEVÉL, s az elmondot- NINCS TEHÁT megoldás vács-bognár szövetkezet ki­tak minden szava igaz. A a sok család panasza ügyé- telepítésének meggyorsítása. Rákóczi utca 20. szám alatti ben? K B. (Somogyiné felv.) A NIVÓ játékkészítő szö­vetkezetben minden negyed­évben 300 darab falipolc ké­szül óvodás gyermekek szá­ntára. A csomagtartóval, fo­gassal ellátott, négyszemé­lyes kis polcok készítését nemrég kezdték meg az asz­talos részlegben, de azok máris kedveltek az aprósá­gok között. Felvételünkön Pipicz Mihály művezetőt láthatjuk egy új fogassal. zank, Magyarországra, Bu­dapestre. Az első hónapokban eíső" kteáíkozó-^lkaiömmal fpS bekopogtatott a szudáni ma- , ^ gyar követség ajtaján. , * n' r »«•• ' * Kérését meghallgatták, s Orvos szerelne lenni, rövidesen megérkezett Ma­gyarországról az igenlő vá- szívsebész. Addig persze, lasz is. Budapestről. amíg ez a vágy teljesül, még Néhány hét múlva útnak jó néhány esztendő van hát­is indult Filemon Mikol, ez ra kemeny munkával, sok a jókedélyü, vidám fiú hoz- megpróbáltatással és bizo­nyara még több sikerrel. — Szeged jó város — ez­zel búcsúznak mindketten. .Tói érzik magukat a Tisza a magyar nyelvvel kellett partján, s megszerették a birkóznia. szegedi embereket is. Sok­— Nem könnyű nyelv a Száz kilométernyi távolságra magyar emlékszik vissza hazájuktól , ta]áltak ott_ erre a birkozasra. amely sí- , kerrel végződött. S 1959 honra na]unk Filemon M:­őszén Filemon Míkolt fel- kol és Willy W. Anok, két vették a Budapesti Orvostu- fiatal afrikai állam nagysze­dományi Egyetem első év- rű terveket szövö ifjúságá_ folyamara. nak küldöttei. S így találnak Az első ev veget ert Mi- . ," kol akarata és szorgalma le- otthonra mindenütt a szocia­küzdötte ezt az első próbára lista országokban. tevő akadályt. Papp Lajos Közel 3 millió forint értékben vásároltak tankönyveket Szegeden Augusztus utolsó és szép- Egyetem, a Szegedi Tudo- és levelezőtagozatú hallgatói­tember első napjaiban rend- mányegyetem, a Szegedi Pe- nak pedig 300 ezer forint ér­kívül nagy forgalmat bo- dagógiai Főiskola, valamint tékben biztosítanak különfé­nyolított le az Állami a Felsőfokú Tanítóképző In- le jegyzeteket. Könyvterjesztő Vállalat 205- tézet várható tankönyvmeg- Az általános iskolától az ös, az üzemellátó 207-es rendelése közel 350 ezer fo- egyetemig közel 3 millió fo­boltja. valamint a földmű- rint lesz, a Szegedi Tudo- rint értékű új tankönyv és vesszövetkezeti könyvesbolt, mányegyetem és a Szegedi jegyzet került forgalomba Hárman összesen l millió Pedagógiai Főiskola nappali Szegeden. 125 ezer forint értékű tan-, könyvet adtak ki az általá­nos és középiskolákban Sze­geden, illetve a járás 30 községében és tanyai isko­láiban. A 205-ös könyves bolt vezetőjének tájékozta­tása szerint 13 szegedi kö­zépiskola közel egymillió fo­rint értékű tankönyvet vásá­rolt a tanulók ellátására. Előkészületben ugyanakkor folynak az őszi politikai ok­tatás irodalmi anyagainak előkészítései és készülnek már az őszi nagy könyvvá­sárra is. A Szegedi Orvostudományi Kinevezések a Szegedi Tudományegyetemre A magyai forradalmi re egyetemi tanárrá kine­munkás-paraszt kormány vezte. A művelődésügyi mi­dr. Ágoston Györgyöt a Sze- niszter dr. Hajdú Péter gedi Tudományegyetem ne- egyetemi tanárt a Szegedi veléstudományi és lélektani Tudományegyetem rektorhe­tanszékére, dr. Szauder Jó- íyettesévé. dr. Balogh János zsefet a magyar irodalom- adjunktust pedig a termé. történeti tanszekre, dr. Witt- \ . , , man Tibort a középkori szettudományi kar dekanhe­egyetemes történeti tasnszék- Íyettesévé nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents