Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

T Szerda, 1961. szeptember 2?. Egységesítik a szegedi bölcsődék üzemeltetését Jobban hansnosilhatjdk a férőhelyeket Az üzemek már közölték osztályával, hogv 1962. ja­nuár l-től hogyan kívánják működtetni a bölcsődét. A Szegedi Kenderfonógyár böl­csődéjében az eddigi három műszak helyett most az elö­Kora reggel kerékpáron, vesen átadná a városi ta- hónától hat napig a gyer­villamoson, vagy éppen gya- nácsnak szociális intézmé- mek. log több száz apró gyermek nyeit, de ahhoz, hogy a ta­indul el Szeged különböző nács átvegye ezeket, egy üzemeibe szüleivel. Míg a sor egészségügyi, tárgyi és szülők dolgoznak, addig rá- anyagi feltételt kell biztosí­juk gondos nevelök vigyáz- tani. Egy lépést jelent előre nak. Az utazgatás délután is- az egységes bölcsődei háló­mét megkezdődik. Ahogy a zat megteremtéséhez a Mi- á egészségügyi felnőttek vaitják egymást a nisztertanacsnak a bolcsodek , tl munkapadok mellett, ugyan- üzemeltetésével kapcsolatos úgy a gyermekek a bölcső- rendelete. A rendelet megje­dében. Este 10 óra után ál- lenése előtt ugyanis, sőt je­mos. fáradt, sírós gverme- lenleg is. az üzemi bölcsődék keket lehet látni útban ha- elsősorban a gyárban folyó zafelé. Ez a kép napról nap- termelési munka segítőjeként 1>a7nak megfelelően tartja I ra. evrol évre ismétlődik. Büködnek, két illetve három a Kyermekeket nappal A város illetékes vezetői műszakban. ^ egyharmad arányban már évekkel ezelőtt kezde- . .. ___j-il-.a, egész héten. A Gyufagyár ményezték a bölcsődék »te- ^z u/ renneinezes bölcsődéje csak nappal üze­rületesitéeét®. Ugyanis sokak Az Egészségügyi Miniszté- mel. A Falemezgvár vezetői­kérdezik: miért kell Petőfi- rium rendelete szerint most nek jogos kérésére megszün­teleprol a Textilmuvekig ..... , ... . telik az egvébként is kicsi utaztatni a gyermeket, ami- K1 K«" alakítani az egyse- _ egy helyiségből álló — iá­kor a telepen is van bölcső- ges üzemeltetési időt. Vala- férőhelyes bölcsödét, innen de? mennyi bölcsődét — legyen a gyermekeket átirányítják Eey lépés előre az üzpmi- vagy kerületi ­w ' 1962. január 1-tól reggel 6­A városi tanács egészség- tói este 8 óráig kell nvit­ügyi osztályán dr. Berkes vatartani. Azokat a gver­Pál osztályvezető főorvostól mekeket pedig, akiket ez megtudtuk, hogy Szeged idő alatt szüleik, vagy hoz- »al lényegesen jobb lesz a üzemeinek bölcsödéi nem a zátartozóik nem tudják ha- férőhelyek kihasználása, mint városi tanácshoz tartoznak, zavinni, hatnapos bölcsődébe eddig. Az idén az első fél­de már bizonyos területi — hétfő reggeltől szombat évben a tanácsi bölcsődék megosztás tapasztalható. A délig — kell elhelyezni. Az férőhelyeit 96, az üzemiekét gyárak vezetői igen megér- Egészségügyi Minisztérium pedtg 63 százalékban vették tőén -idegen® gyermeket is az arányokat is pontosan igénybe. A bölcsődék egysé­felvesznek a böiesődébe. de meghatározta. A bölcsődei fies üzemeltetése és az egy­még így is sok a felesleges férőhelyek egyharmadát le- séges térítési díj megkönnyí­utazgatás. het csak hetesként működ- ti a gyermekintézmények te­A bölcsődével rendelkező telni. Tehát a legindokoltabb rületi átszervezését, üzemek nagy többsége szí- esetben maradhat távol ott- H. Zs. Véget ért a keltetést szezon a MEK szegedi keltetőállomnsán Az idén 848 ezer naposcsibét adtak át a baromfitenyésitőknek ^atátid&kúl&fi a ir ar II. Nagy emberek szülőháza a Jutaárugyárba, A tanácsi bölcsődék közül továbbra is a Kazinczy utcai és a Pe­tőfitelepi marad hatnapos. Az új bölcsődei beosztás­Levs/ki Vaszil Ivanov szülőháza I.evszkigrádban Sz utak elég tűrhetők gyobb erdei vad. A kilómé­Bulgáriában. Még a hegyek ter-óra visszahanyatlik a. között is simán megy hat­van-hetvenes lendülettel a Volga, jóllehet ez már vir­tuskodás, vagy incselkedés a halállal. A száznyolcvan fo­kos kanyarokban úgy rinak alattunk a gumik, mint a szi­réna és a felbillenés érzése veszedelmesen megközelíti a valóságot. Két méterre jobb­harmincas számra, s onnan nem is hajlandó többé el­mozdulni. Pedig már kitá­rult a völgy és az út is egye­nes. ameddig belátható. De nicsak! A forgalom élénkebb, s a felkavart por­felleg ráérősen időzik az útszéli fák lombjai között, Lóhátasok, illetve szamárhá­ra. ijesztő szakadék, bal kéz tasok bandukolnak kétoldalt, felöl meg kopár sziklafal, ott ahol puhább. Férfiak és tek közül is ki kell emelni a gyálaréti Komszomolt, mert ott mindössze 4 száza­lékos volt a veszteség — el­hullás — a többi termelő­szövetkezetnél általában ki­alakult 12—13 százalékkal szemben. A MÉK szegedi keltetőál­lomása az idén 848 ezer da­rab naposcsibét adott át a szegedi járás termelőszövet­kezetinek. illetve gazdáinak. A keltetési szezon most hosszabb volt a szokottnál. Általában augusztus végén fejeződik be a keltetés, a je­lenlegi kellemes szeptember azonban kedvezően hatott a baromfitenyésztésre és így a termelőszövetkezetek igényt tartottak késői, szeptemberi keiésű naposcsibékre is. A keltetőállomás gépei ezért szeptember közepéig dolgoz­tak. Jelenleg az állomás évi mérlege készül és a karban­tartás folyik. A keltetóailomás a 848 ezer naposcsibe keltetésével - velésé, valamint az egyéb­éves tervét 126 százalékra j ként is meglevő szaktanár­teljesítetté. Száz to.iásbol át- I hiány sürgető feladatként lag 75—76 csirke kelt ki. Ez állítja elénk a szaktanár­A termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően kezdi meg működését a keltetőál­lomás. Az idén január köze­pén kezdtek munkához. A tervek szerint most előbb kezdenek. Szédülünk. Az örökös kacs­karingók felzaklatják a gyomrot, s hányingerszerü érzések kezdenek hatalmuk­ba keríteni. Csak már kijutnánk vala­milyen egyenes útra! Az óhaj minden átmenet nélkül teljesedik. Nagyot zökken, a kocsi, majd elkezd úgy rázni, mint egy paraszt­szekér. Makadámra jutot­tunk. Olyan rettenetesen ki­kopott, hogy gödreiben nyu­godtan lefialhatna, egy na­Országosan alkalmazzák a Szegedi Pedagógiai Fóiskoia módszereit a szaktanárok levelező oktatásánál Iskolahálózatunk fejlődése, tantermek számának nö­igen szép eredmény, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az állomás mindössze 44 ezer darab tojást kapott termelő­szövetkezetektől, a többit egyéni bevásárlás útján sze­rezték be. Tavaly 738 ezer naposcsi­bét adtak át a baromfite­nvésztőknek. Az idén ez a szam több mint 100 ezerrel emelkedett. Ez kedvezően éreztette hatását a szegedi piacon is. A termelőszövet­kezetek helyesen befolyásol­ták az árakat. Hiba azonban, hogj' a szövetkezetek az át­vett csibe legnagyobb részét piacra vitték, s nem fejlesz­tették törzsállományukat. A szegedi járás termelőszövet­kezeteinek mindössze hétezer darab baromfi a törzsállo­mánya. Ez igen kevés. Ezért a keltetóállomas a járás 15 községében évenként három­szor mintegy 60 ezer törzs­könyvezett tyúkot vizsgál meg. A keltetesi szezon be­fejezésével az állomás dol­gozói megkezdik a baromfi­vizsaálatot. minden ősszel minden baromfitól három­szor vesznek vért. így ellen­őrzik, hogy kifogástalan faj­ta üj !>aromfiból szarmaz­nak-c a keltetésre felvásá­rolt tojások. \z iden különösen a szaty­mazi Sz.sbadsa& Termelőszö­vetkezet vásárolt sok napos­csibét. szám szerint 15 ezret A kisteleki Felszabadulas Termelőszövetkezet 11 a gyálaréti Komszomol 10. az algyői Petőfi Termelőszövet­kezet. pedig 13 ezer napos­csibét nevelt fel. A baromfi­tenyésztő termelőszövetkeze­képzést a levelező oktatás formájában is. Nagyon sok olyan iskolánk van még, amely osztatlan jellegű. Sok helyütt szakképesítés nélkül tanítanak még pedagógusok szaktárgyakat. Országos vo­natkozásban 6 ezer szakta­nár kellene, hogy az iskolák szükségleteit kielégítsük. A levelező oktatás az a forma, amely segít az át­meneti nehézségeken, a problémát azonban ez nem oldja meg. Évente mintegy 500 pedagógus megy nyug­díjba, a természetes után­pótlás pedig a pedagógiai Főiskolákról 480 főre tehető évente. Ezek számát szapo­rítanák a levelező oktatás­ban résztvevők. A jelenlegi adottságok nem teszik le­hetővé, hogy nappali ta­gozaton az eddiginél több hallgatót lehessen képez­ni. Csak a főiskolák je­lentős bővítésével, fejleszté­sével nyílik majd lehetőség r későbbiek folyamán a mi­nél nagyobb számú szakta­nárképzésre. Az eddigi gyakorlat zökkenői rosban lakó pedagógus. Ha az anyag tanulása közben valahol megakadtak, rend­szerint nem tudtak kihez fordulni segítségért, avagy nem jutottak megfelelő szak ­irodalomhoz, jegyzethez, il­letve a szakdolgozatot nem voltak képesek elkészíteni. Csak a főiskolai jegyzetek­re támaszkodni, — amelyek kimondottan a nappali tago­zaton tanulóknak készültek — nem lehetett. Sok volt a bukás, nagy a lemorzsoló­dási százalék eddig a peda­gógiai főiskolák levelező ta­gozatén. különösen a ter­mészettudományi szakon. Konzultációs központok létesülnek A Művelődésügyi Minisz­térium és a pedagógiai főis­kolák keresték a levelező oktatás üj formáját, s végüL a Szegedi Pedagógiai Főis­kola kapott megbízást a le­velező oktatás új módjának kidolgozására. Dr. Szabó László igazgatóhelyettes ál­tal készített javaslat alapján konzultációs központokat lé­tesítettek a Szegedi Pedagó­giai Fóiskoia hataskörébe tartozó megyékben. Csong­rád. Békés. Bács-Kiskun, Szolnok és Pest megye fe­lületén. illetve nyolc helyen, Szegeden. Budapesten. Hód­mezővásárhelyem. Kecskemé­ten. Kiskunfélegyházán, Bé­késcsabán, Cegléden és Szol­nők, sőt feketébe öltözött öreg anyókák is magabizto­san ülnek a nagyfülű, de egyébként igen aprócska jó­szágok hátán. Az autók sor­ra döcögnek el mellettük, s a bennülök olykor majd el­harapják a nyelvüket.. Meg is állapítják, hogy errefelé kényelmesebb tán a fanyercg is. s aki idővel jól el van látva, az sokkal messzebbre is jut rajta, mint akár a leg­merészebb vonalú gépkocsin. Vajon hová iparkodik ez a sok nép? Oda, ahova mi: Kaloferbe. Hriszto Botev szülőházához. Feljutunk az emelke­dőn, n tipikusan hegyi és meg tipikusabb bolgár falú­ba. A hazak lehetetlen össze­visszaságban, egymás he­1 gyén-hátán gunnyasztaliak a tűző Nap alatt, a lábuknál csenevész patak csörgedez. Fából, sziklából, sárból ké­szer a tantárgyak bizonyos Szitctték őket, de a vakolás­problematikus részét megbe- 1 legtöbb tulajdonos meg­szélik a hallgatókkal, illetve i fclp(1kpzett .4 néhány éve a tenulók i 'kéíziUt művelődési otthon úgy hat közöttük, mint ele­A levelező hallgatok tami- ™ dnrrm n rongyos koldu­aaara engedelyezett feltété- , « tárlaságában. A dór-osz­ék biztos,tant szakfelugye- ti%panono* nagy epü­ők ellenőrzik hogy a tanú-; «»» • p fln kü. lasban ne gatolja a tanuló- ^eV icinkó-picinkó ' ' kat semmi. A konzultációs 1 ' - - ­számon is kérik előrehaladását. kis központok vezetői, szaktana- m az emberka­gerendaház szégyenlösködik raí, ugyanakkor beszámol- Álig látszik ki nak a művelődésügyi osztá- í réjbol, amely korülfogja. Ivoknák az egyes hallgatók! Ez a kicsiny házikó a „za­előrehaladásáról. Ilven mó- ' rándokok- egyik ee tó­don már menetközben lehet 1 Az autók fékeznek, a sza­javítani a levelező hallgatók marasok lelepnek a nyereg­felkészültségén, hogy a vizs- , ból, a gyalogosok faradtan gán biztosan megállhassák a támaszkodnak botjaikra. F.gy helyüket. 400 elsőéves leve- |motorkerékpár oldalkocsi,ia­lezö ha liga tó tanul mos, bői nyomorék. fiatalembert már ebben az új formában i emelnek ki. Valahonnan az Akik viszont korábban kezd- |ország északnyugati sarkú­tők tanulmányaikat, azok a ; bót érkezhettek, mert a szür­régi keretek közt kény tele- ' ke por vastagon ül ruháju­nek lanulni. mert évfolya- - kön. Ok is megállnak a pin­muk nem éri el azt a lét-.duri házacska küszöbe előtt. számot. - amellyel a konzul- yjgy tanító külsejű nő tációs központok, mint na halkan mesél. Botevről, a gvobb egységgel foglalkoz- legnagyobb bolgár költőről, hatnának. A szakfelügyelők n lánglelkű szabadságdál­azonban ezeket a levelező nőkről. Ismerteti fiatal, fór­hallgatókat is fokozottabban rcdalmns életét. majd rá­segítik az eddigieknél. mantikus halálát az 1876. A konzultációs központok évi un. -Áprilisi felkelés­nem kis főiskolák, hanem a I ícrcresefcor Huszonnyolc .,. ,, ' . . [évet elt. Mindössze huszon­problemak megoldását, a kpt verset hagyott hátra, de szaktárgyak tökéletes elsa- j ez éppen elég arra, hogy a játítáaát szolgáló intézmé-! bolgár fiatalságnak Botev Sajnos, a levelező oktatáí eddig a pedagógiai főiskola- noi<on. kon nem volt, zökkenőmén- E konzultációs •katl les. I/egalábbis azok eseté­ben, akik a nagyobb váro­soktól távolabbra tanítottak, illetve ott készültek fel jó­formán minden támogatás nélkül a vizsgákra. A leve­lező tagozaton résztvevő fa­lusi, tanvai pedagógus eleve nem élhetett azokkal a lehe­tőségekkel. melyekkel a vá­központo­az illető megyék máris életre hívták. hogy minél előbb megkezdjék és betölt­sék feladatukat. Menetközben Is ellenőrzik a felkészülést A konzultációs központok­ban két-három hétben ee-'­nyék, amelyek minden bi­zonnyal bebizonyítják majd életrevalóságukat, a gyakor­latban. A szegedi kezdemé­nyezés így vált mondhatni országos méretűvé, az így alkalmazott módszer felbe­csülhetetlen értékű az új szaktanárok képzésében a levelező oktatas keretein be­lül. L. F. ma is ragyogó példaképe le­gyen. A bolgár Petőfi mondják róla. „Az én imád­ságorri.® e. versében 6 ís megjövendölte, hogy a sza­badságért ontja vérét: „M»v Isten, szítsd szírem­ében a szabadság lángolt szerelmét, hadd essem el a harcmezőn, n, add. hogy hő vágyam /beteljék."* Néma megilletődés látszik az arcokon. Aztán megtekintik a liliputi ott­hont, amely valósagos kis múzeum. Balra a tiszta­szoba, a költő édesanyjának szegényes bútoraival. Mel­lette Botev kamrárskája, ahol írt, tárgyalt, vagy fo­gadta a forradalmár társu­kat. Középen pár centi ma­gas asztalszerüségen béke­pipa, körülötte alacsony ülőkék. Hiába, ötszáz esz­tendő alatt a török elnyo­mók szokásaikat is megho­nosították Bulgáriában. A »zarándokok« suttogva beszélnek, mint hivők a templomban, S mielőtt tá* vnznának. egymásnak nyújt­ják a tollat: a látogató­könyvbe leírják érzéseiket, amelyek itt buzogtak fel bennük, amikor a költő tár­snságában hitték magukat. És folytatódik tovább a menet. Ás agynvromlntt or­szágúton most már I,evszkig. rádha. majd Vazovgradba igyekszik fáradhatatlanul a tömeg, amely heti fáradal­mait úgy piheni ki, hogy találkozik a nemzet hajdani nagyjaival. Ivan Vazov szob­rát lefényképezik. bemen­nek az iró szülőházába — amely szintén alig látszik ki a földből. A nagy hazafiak tehát Bulgáriában sem palotában születtek, hanem kunyhó­ban. Mert Levszki Vaszil Ivanov forradalmi demok­rata szülei is közönséges pa­rasztházban laktak a város kellős közepén. Fiukat a törökellenes nemzeti felsza­badító mozgalom harcosát a janicsárok Végezték kí har­minchét éves korában. Ül­dözték. Barátainál, majd házuk pincéjében is próbált elrejtőzni a gyűlölt ellenség elöl. de valaki 1872-ben el­árulta. A látogatók megha­tódva állnak, az egykori di­csőséges harcokat ábrázoló képek és emléktárgyak előtt. Fgy idős asszony magyaráz kisunokájának. ÍAtod, ki­csim, egyetlen bűne volt en­nek az embernek: azt akar­ta. hogy minden ember bol­dogan élhessen. Jóllehet, a néni nem tud­ta. hogy f,evszki a független demokratikus köztársaság megvalósításáért harcolt. Mégis megérezte azonban, hogy neki el kell jönnie ide, tiszteletét, kegyeletét leróni. Nagv István Aszfaltútépitö Vállalat keres munkások eihelyezesére kisebb-nagyobb 1 helyiségeket, úgyszintén tisztviselő részére albérleti szobát. Segédmunkásokat felveszünk. Telefon: 12—62. Szeged. Bajza u. 2. 65 232

Next

/
Thumbnails
Contents