Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-20 / 222. szám

Szerda, 1981. aaeptember 28. — Köztársaság tér C RÁCZ LAJOS: DCélezfr ki hm (ter A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN IIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH 3- Bukarest nem a Balkán Párizsa többé Balkán Párizsa — volt ebben a jelzőben lekicsinylés. a fényes francia főváros majmolásanak lenézése. Ezt a kifejezést nem a román büszkeség szülte, hanem a Nyugat adta ezt a jelzőt, mivel -' a román földesúri-burzsoá osztály Párizst majmolta. ahogy akkoriban mondták: -francia orientációjú volt-. így aztán Bukaresten tényleg látszott a múltban bizonyos franciás utánzás. Nos. miért mondom én. hogy Bukarest nem a Balkán Párizsa többé? Azért, mert a román fővárosnak mindinkább kialakul sajátos, nemzeti arculata, amely a román építőművészetben gyökerezik, de emellett modern is. A monda szerint Bukarest nevét a városalapító Bucur pásztortól kapta. Ha igaz ez, ha nem, tény, hogy ma világváros Bukarest. Nem könnyű az olvasó elé idézni ezt a várost. Budapesthez nem hasonlítható, csupán annyit mondani, hogy gyorsan modernizálódó, élénk forgalmú világváros — elég szokványos megjelölés. A város hangulatát kellene inszszaadni. A civilizáció útkereszteződésében fekvő várost számos hatás érte, ez meglátszik ma még a román építészet stílusán. Nemrégiben a Dirjor-völgyben 600 ezer éves, csiszolt kőszerszámokat találtak. Az ilyen lelet eddig egyedülálló Európában. azt mutatja, hogy Románia is része volt annak a területnek, ahol az ember kialakulási folyamata lejátszódott. A főváros régi építészeti emlékeire a félköríves és oszlopos megoldás jellemző. Vannak a fővárosnak szép. régi épületei, vannak jellegtelen, csúnya városrészei. de mindinkább jellemző lesz a modernositás. Talán, ha olvasóink is láthatnák a korszerű negyedeÜlést tart a Csongrád megyei képviselőcsoport Szombaton délelőtt 10 óra kor Csongrádon, a városi ' tanácsházán tartja legköze- j lobbi ülését a Csongrád me- j gyei országgyűlési képviselők csoportja. Ez alkalommal meghallgatják Gulyás ; Jánosnak, a városi tanács v. ! b.-elnökének tájékoztató je! lentérét a város általános helyzetéről és a képviselő| csoport elnökének beszamoj lóját az országgyűlés legközelebbi ülésszakára történő felkészülésről. A kiváló ifjú mérnök és technikus elmért versenyez húsz kendergyári tiatal A Szegedi Kenderfonógyárban megkezdődött a kiváló ifjú mérnök és technikus cím elnyeréséért kitűzött verseny. Az egy évig tartó nemes vetelkedésben részt vehetnek a 35 évnél nem idősebb mérnökök, s a 30 évnél fiatalabb technikusok. akik egyéves tizem! gyakorlattal rendelkeznek. A versenyben résztvevők munkáját. negyedévenként értékelik majd. A cím elnyerésén kívül az eredményesen vizsgázók -300 forint jutalmat is kapnak. A versenypontok három téma köré csoportosulnak, a termelékenység emelése, a minőség javítása és az önköltség csökkentese. A versenyzők vállalkozhatnak újítások, vagy korszerű technológiai eljárások kidolgozására. A versenypontok kőzött szerepel a külföldi szakfolyóiratok tanulmányozása. sőt tudományos cikk irása valamilyen szakfolyóiratba. Vannak, akik védnökséget vállalnak az ifjúsági brigádok felett. Valamennyien reszt vesznek politikai oktatásban is. Felemelték a borszőlő átvételi árát lyen harmonikusan illeszkedik a tér hangulatába. S valóban, én sem tudtam, betelni e tér látásával. Megnéztem korán reggel és este, amikor az üde pázsitot csak a zöldernyős, állólampához hasonlítható világitótestek világították meg, drágakőből készült dobozhoz hasonlított a rejtett fényekkel világított kongresszusi palota, a környező lakóházak árkádjai alatt. ragyogtak az üzletek kirakatjai. Ezen a környéken — bár ez a város szive — kicsiny a járműforgalom, kellemes az esti séta. De a teret átszelő Calea Victoriin, meg a Bulevar Balcescun annál nagyobb a forgalom, alig lehet esténként közlekedni. Villódznak a neonfények, és mintha Bábelbe került volna az ember, a legkülönfélébb nyelveket hallja. Gyakori a magyar szó is: sok a turista, de sok magyar is él a fővárosban. Es ha elfárad a bukaresti ember a nagyváros zajában, megpihen a sok park egyikében. Erről is híres a páros, szép, nagy parkjai vannak. Közvetlen a Köztársaság tér közelében a Cimigiu-park zajosabb, ez főként az ifjúságé. Itt van egyébként a AT új cirkuszépület ket. a Floreascát, az ultramodern, óriási üveggombakent ható cirkuszpalotát, az E'szaki-pályaudvar előtti és Európában párját ritkító, monumentálisan kiképzett 8 —10 emeletes lakóházsorokat, a Scinteia égbenyúló, feher épülettömbjét, ahol egy-egy házban 240 összkomfortos lakás van, a munkásmozgalom fellegvárában, a hires Vörös Grivita épülő munkásnegyedét, a Bulevar Magherun most felépült két új szállodát, vagy a Köztársaság teret esti megvilágításban, könnyebb lenne a dolgom. De maradjunk csak a Köztarsaság térnél. Egy kereskedelmi szakemberrel beszélgettem a Pallace Athénében, a román főváros egyik előkelő szállodája halljában. Áradozva mesélte: — Képzeld, három évvel ezelőtt voltam itt utoljára. Akkor is ebben a szállóban laktam. A volt királyi palota mögött kert volt. körülötte apró házacskákkal, semmi más. S ma, csodálatosan harmonikusan, építészetileg megkomponált tért látok, amit szép, pasztellszínű lakóházak szegélyeznek, a tér közepén magasodik a l\éj tetős, 3100 személyes kongresszusi palota, meg a több évszázados kicsiny templom is miközelben a Petőfi Kultúrház is, amit sok millió lejjel nemrég korszerűsítettek. A monumentális Sztálin-parkot és a Szabadság-parkot is sokan kedvelik és a Herestótavat, amely 30 kilométer hosszúságban öleli át a várost. Egyébként a várostervezők elképzelése szerint a román főváros az átrendezés után egy hatalmas kertváros benyomását kelti majd. Bukarest híres zöldövezetei csaknem 1200 hold virágos területet foglalnak el. nincs olyan utca, amelyet fák, virágok ne szegélyeznének. A fővároson kívül pedig rendezett erdők nyújtanak felüdülést. Az emiitett Floreasca új munkásnegyed úgy tűnik, mintha a lakóházak egyetlen hatalmas parkban állnának. Persze vannak még kicsiny, régi házak, macskaköves utcák. Ez is egyik sajátossága a városnak, de a főváros rohamosan átalakul. Említettem már. hogy Románia-szerte megkapott az óriási lakásépítkezés. Bukarestben ez hatványozottan hatott. Mindinkább előregyártóit elemekből »szerelik® össze a házakat. A Calea Grivitén az R l-es számú kísérleti lakótelepen dolgozik egy hatalmas, szétszedhető és szállítható, 3500 négyzetméter alapterületű. acéloszlopok/m nyugvó gyárcsarnok, amelyben a helyszínen gyártják naponta a hat lakásra elegendő épületelemeket. Az egyik darukezelő. Biró István egyetlen éjjelen 32 elemet állított fel. azaz két család számára elegendő lakást épített. Ugy vélem, ez az ütem is sokat mond! Néhány évvel ezelőtt még nem lehetet elmondani ugyanezt: igen tiszta a másfélmilliós Város. Ma. a bukarestiek ügyelnek városukra és másokat is erre intenek. Ez is olyan szép, új jellemvonás, mint hogy csoportosan, ünnepség keretében költöznek be a lakók az új házakba, virágot tesznek minden erkélyre, sőt, nem egy olyan ház akad már, ahol művészi reprodukciók diszítik a folyosókat is. A város és az ember igy formálódik a szocializmus építésének tüzében. Kedves kísérőm igy fejezte ki azt a folyamatot, ami a román fővárosban végbemegy: — A külváros áramlik a belváros felé. Az elkészült új lakások nagy részét ugyanis fizikai munkások kapják. Engem, szakmabeli lévén, nagyon érdekelt a Scinteiakombinát épülete. DélkeletEurópa legnagyobb sajtókombinátja, ahol naponta 2,5 millió újság készül, naponta 100 000 könyvet, 50 000 brosúrát és 50 000 képes folyóiratot nyomnak. Hat napilap és számos időszaki folyóiratnak van itt a szerkesztősége. Itt van a »Scinteia*, a Román Munkáspárt központi lapja, itt a »Scinteia Tineretului", az ifjúság lapja, a "Muncaa szakszervezeteké és az "Előre-, a magyar nyelvű lap szerkesztősége. Tizennégy könyvkiadó, televízióleadó és az ÁG ERPRESS, a román hírügynökség is itt működik. Persze sok a külföldi látogató. Velem együtt nézte meg az épületet egy perui iró és a lengyel újságírószövetség főtitkára. Kedves kalauzunk szerint havonta 6—7000 a külföldi látogató. A nyomda egyik részlegében Grün Jenő bácsi magyarul köszöntött. ö az "Előre- mettőre. Aztán bemutatták az óránként egymillió lapot nyomó hatalmas rotációs gépsort. A hatalmas kombinátra jellemző, hogy ez készíti a romániai nyomtatványok 75 százalékát. Szellős, világos szedő- és géptermek, korszerű szociális létesítmények kórház, fektető, fürdő stb. — szolgálja a nyomdaipari dolgozók munkavédelmét. A Scinteia hatalmas épületéből lelátni a Herestótóra. távolabb a baneasai repülőtérről gépek indulnak a világ minden tája felé, az épület mellett pedig már magasodik az épülő új kiállítási palota üvegharangszerű, díszes csarnoka. A trollybuszok hozzák-viszik az ernberrengeteget. Él. lüktet a román főváros megifjodó, fiatal, erőteljes teste. KÖVETKEZIK: EGY KIS FOLKI.OR, MEG EGY ÉRDEKES MÜZET'M A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent miniszteri rendelet szerint a must. és borárak az eddigi szinten maradnak, ugyanakkor lényegesen emelték a borszőlők átvételi árát. Az új árrendelet mindenekelőtt megszüntet^ h szőlő, a must és a bor értékesítési feltételeinél eddig megvolt aránytalanságot. Minden eddiginél nagyobb kedvezményt jelent a termelőszövetkezeteknek, társulásoknak. hegyközségeknek, hogy a szerződésben lekötött szőlő. must. illetve bor után az idén 10—30 százaléknyi szerződéses felárat kapnak. A rendelet szerint azok a termelők, akik teljes termésüknek 60 százalékánál kevesebb részét adják át az állami felvásárló szerveknek, 10. akik a termés 80— 80 százalékát, azok 20. s akik 00 százaléknál is többet. azok 30 százalékos felárat kaphatnak. Az egyéni termelőknek szerződéses félárként továbbra Is 10 százalékot fizetnek. Az űj árrendeiet alapján külön figyelembe veszik az átadott termés minőségét: a magasabb cukortartalmú szólök árát a többihez képest nagyobb arányban emelték. A korábbiakhoz képest jelentős kedvezmény, hogy n termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságukban termett szőlő, must, ,illetve bor után — amennyiben közösen, tehát a szövetkezet útján értékesítik, ét a közös gazdaság áruértékesttési a rá. nya a kívánt mértéket eléri — ugyancsak 10—30 százalékos szerződéses felárat kapnak. Azok a termelök akik a korábban szerződésben lekötött mennyiségeken kívül többet tudnak értékesíteni, szőlőre és mustra továbbra is köthetnek pótszerződést. Harc egymillió kutya ellen Karacsiban, Pakisztán fővárosában rengeteg kóbor kutya él. Az egyik napilap számukat egymillióra becsüli (a főváros lakossága 2 millió). A kóbor kutyák nemcsak a forgalmat akadályozzák, hanem egészségügyi szempontbői is veszélyt jelentenek a város lakosságára, nem beszélve arról, hogy a kutyák között sok n veszett. A kutyák az. utcára kerülő szemétből élnek, és éjszaka járdákon és úttesteken alszanak. A városi hatóságok két évvel ezelőtt „kutyairtó hadjáratot® indítottak, de a rendkívül gvors és félénk kutyák elkerülték a felállított csapdákat, úgyhogy ezen idő alatt csak 67 000 darabot sikerült elpusztítani. Az egészségügyi minisztérium most pályázatot hirdet, éa nagy összegű díjat tűzött ki a kutyák kiirtásáért Jól látta el feladatát a kereskedelem a szabadtéri játékok alatt Elkészült a jelentés az 1961. évi szabadtéri játékok kereskedelmi forgalmáról Az előző évek tapasztalatai alapján fokozott gonddal készült fel a szegedi kereskedelem az. 1961. évi szabadtéri játékok forgalmának zavartalan lebonyolítására. Már a második negyedévfolyamán gondoskodtak a szükséges áruféleségek biztosításáról, az áruválaszték bővítéséről, helyi jellegz.ntességű ajándéktárgyak gyártásáról. Biztosították a vendéglátóipar részére a szükséges hűtőgépeket és egyéb berendezési tárgyakat is. A szegedi kereskedelemre idén még nagyobb feladat várt, mint az elmúlt évben, hiszen a szabadtéri játékok időszakában közel 150 ezer idegen érkezett Szegedre. Ebből körülbelül négyezer külföldi látogató volt. (Tavaly százezer főnyi volt az idegenforgalom.) A tervszerű felkészülés meghozta gyümölcsét, s a szegediek, valamint az idegen látogatók is elismeréssel nyilatkoztak a kereskedelem munkájáról. Különösen jó szolgálatot tettek a Reloiannisz lérre kitelepült egységek. A Szegedi Szálloda és Vendéglátóipart Vállalat itt 28,1 százalékkal nagyobb forgalmat ért el a tervezettnél. Az. áruválaszték bővítése mellett nagy gondol fordítottak a szegedi üzletek külső képének. dekoratív jellegének kidomboritására is. Ezt elősegítette a nagyszabású kirakatrendezői verseny. amelyen négy megye és Pécs város kirakatrendezői vettek részt. A szállodai férőhelyeket idén bővítették a Szőke Tisza üdülőhajón megnyitott 29 szobával. 58 férőhellyel. Ezzel együtt Szeged város szállodai szobáinak száma 146-ra, a férőhelyek száma pedig 397-re emelkedett. Szeged fürdőváros jellegének kialakításához igen kellemes színfolt, és vonzóerő volt mind a helyi lakosság, mind a vendégek részére az úszó szálló és étterem. A melegkonyhás rész ugyan a szabadtéri játékok időszakában még nem üzemelt, reggelit azonban mindig lehetett kapni, valamint cukrászati és hidegkonyhai készítményeket. presszókávát, fagylaltot, virslit és italokat is nagy választékban. 46 szamuráj-kard A második világháború befejezése után Japánban a megszálló hatóságok összeszedtek minden kincstári holmit, s igy eltűntek a szamuráj-kardok is. A japánok veresége után mintegy hárommillió ilyen kardot koboztak el. Közöttük sok értékes darab volt. régi mesterek műve. A japánok számára olyan értékesek. mint az eurőjutinak egy Stradivárius vagy egy Rembrandt és az amerikai katonák ezrével vitték őket. haza emlékbe. A japán kormány körülbelül 500 szamuráj-kardot nyilvánított nemzeti vagyonnak és számtalan felhívást bocsátott ki beszolgáltatásukra. 46 kardról tudni, hová tűnt. A szamuráj-kardipar kétezeréves hagyományokkal rendelkezik és eredetileg Kinából származik. A készítés titkát nemzedékről nemzedékre örökölték. A mesterművek készítéséhez annyi idő kellett, hogy egyes mesterek egész életük során csak 4—5 darabmég mindig nem bal készültek el. A hajó üzemeltetésére! egy hónap alatt 367 ezer forintos forgalmat bonyo® lítottak le. A vendégek szállodai elhelyezésével kapcsolatban nagyszerűen bevált a szállodai diszpécser-szolgálat beállítása. Mint az idegenforgalmi hivatal jelentette, 1961-ben a szabadtéri játékok alkalmával, 30 ezerre emelkedett az Igénybe vett vendégnapok száma. 268 belföldi autóbusz, 15 különvonat, 9 különrepülógép, 50 autós csoport, 18 mentesítő vonat hozta szervezetten a látogatókat Szegedre. A legfontosabb élelmiszerek. ételek, italok forgalma a szabadtéri játékok időszakában a következőképpen alakult: halból 284 mázsát használtak fel. sörhői 6 ezer 650 hektoliter fogyott el, a különböző üdítő italokból rekordforgalmat értek el, mintegy 27(1 ezer üveg különböző üdítő italt és gyümölcslét vásároltak. Borhói mintegy 1600 hektoliter enyhítette a vendégek szomját, a különböző húsokból, húskészítményekből mintegy 2 ezer 710 mázsa fogyott, a virslikedvelők 81 mázsa virslit, a hurka és kolbász vevői pedig mintegy 90 mázsa sült és főtt hurkát, kolbászt fogyasztottak. Fagylaltból 369 mázsa, presszókávébol mintegy 290 ezer adag fogyott el. Növelték a választékot idén helyi jellegű borokkal is. mint például a pusztamérgesi rizling, a csongrádi kadar, a szegedi vörös, ezenkívül más tájjellegű borokat is ihattak a vendégek a zöldszilvánitól egészen az egri bikavérig. Jól sikerültek a játékok alkalmával rendezett kiállítások. is. Az üveg- és porcelán díszműkiállítás például, amelyet árusítással kötöttek egybe. 86 ezer forintos forgalmat hozott. (