Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

3 Vasárnap, 1961. augusztus 13. Hétfőn 500 középiskolás kezdi meg a munkát a szegedi KISZ építőtáborban A KISZ Központi Bizottságának szegedi Kulich Gyula önkéntes ifjúsági építőtáborában az elmúlt két héten középiskolás diákok dolgoztak. A szegedieken kívül az ország valamennyi részéből érkeztek diákok a táborba. Két hét alatt 8600 köbméter földet mozgattak meg az ifjú építők. A hasznos munkán kívül bőven jutott idő szórakozásra, sportolásra is. Az elmúlt héten nagyszerű hangversenyt adtak a tábor fiataljainak a Szegeden tartózkodó fővárosi művészek: Németh Marika, Andor Éva, Bilicsi Tivadar, Angyal Sándor és Oszvald Gyula. A fővárosi művészekel Szalatsy István szegedi karnagy kísérte zongorán. Ugyancsak az elmúlt héten a Magyar Honvédelmi Sportszövetség rendezésében öszszetett honvédelmi versenyen vettek részt a tábor lakói. A győzteseket értékes tárgyakkal jutalmazta a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szegedi elnöksége. Az iskolák közötti munkaversenyben az első helyezést a gyomai gimnázium tanulói szerezték meg. Második a battonyai, harmadik a szeghalmi gimnázium lett. A brigádok közötti versenyt a gyomai gimnázium tanulói nyerték meg, harmadik helyre a salgótarjáni gimnázium brigádja került. Ma újabb építők érkeznek a táborba, ugyancsak középiskolások. Az új lakókat a szegedi munkásőrség zenekara fogadja, a fiatalok találkoznak a szegedi munkásőrség tagjaival. Az 500 fiatal holnap, hétfőn kezdi meg a csatornaépítést. A német békeszerződés megkötéséről Ünnep előtt a Román Népköztársaságban tó ssi Augusztus 23-án ünnepli a Román Népköztársaság népe országa felszabadulásának 17. évfordulóját. Az ünnepre a román dolgozók új munkasikerekkel készülnek. Képünk az Építészeti és Épületgazdasági Kutatóintézetben készült, ahol felajánlásuk szerint a kutatók új eljárásokat kísérleteznek ki az építkezések meggyorsítására és olcsí^já tételére. Sugár Laios a szegedi járás legjobb jraktoristája Nagy sikerrel rendezték meg a szántási versenyt Szombáton délután rekkenő hőségben, 26 szegedi járásbeli és szegedi traktorista állt rajthoz a ságvári telepi Táncsics Tsz határában, hogy nemes vetélkedésben döntsék el: ki lesz a szegedijárás legjobb szántó traktoristája, és ki lesz az a hat legjobb traktorista, aki Szegedet és a járást képviseli majd az augusztus 19-i megyei szántóversenyen? Minden traktoristának összesen 1000 négyzetméter területet kellett felszántani. Meghatározott versenyidőt nem kötött ki a bizottság. A mérce az volt, ki készíti gépével a legszebb, legtökéletesebb minőségi munkát. Már a legkisebb szabálytalanságot Is súlyos pontlevonásokkal bírságolták. A munka befejeztével levonták a hibapontokat és összesítették az eredményeket. Végül kiderült, hogy az első helyet a 18-as rajtszámmal induló Sugár Lajos kisteleki ifjú traktorista nyerte el. Egy évig ő viseli a szegedi járás legjobb traktoristája címet. Ugyancsak ét illeti meg a szegedi járás legjobb ifjú traktoristéja cím is, mivel életkora mindSssze 25 év. Szép eredményét 1180 forintos rádiókészülékkel jutalmazták s 6 kapta meg a legjobb ifjúsági traktorosnak kijáró 400 forint értékű jutalmat is. A második helyezett Zombori Sándor, a sándorfalvi gépállomás traktoristája lett Szép minőségi munkáját egy új férfikerékpárral jutalmazták. A győztesek dobogójára harmadikként a 65 éves Miskolci István, a kiskundorozsmai gépállomás traktoristája állt fel. 74.8 pontszámmal vívta ki magának a J. helyet és neki ítélték oda a 780 forintos karórát. Szép teljesítményét a gépiiVomás igazgatósága még külön 400 forinttal jutalmazta. Egyébként Miskolci István volt az egyedüli, aki régi típusú G-35-ös traktorral vett részt a versenyben. A hat legjobb közé negyedik helyezettként került be 70.6 pontszámával Cirok Antal ugyancsak kisteleki traktorista. Az ötödik helyezést szintén kisteleki traktorista, Böszörményi Ferenc szerezte meg magának, a hatodik helyezést pedig Makra • István sándorfalvi traktorista érte el. A bizottság a verseny negyedik, ötödik és hatodik helyezettjéne kis értékes jutalmakat adott át, s díszoklevéllel tün tették ki a verseny valamennyi résztvevőjét. Mint Boldogh Gyula, a verseny főbírája'elmondotta, csaknem valamennyi traktorista kifogástalan, szép munkát végzett. Nagyon érdemes lesz a következő években is hasonló versenyeket rendezni. Ezekkel a versenyekkel nagymértékben javíthatjuk a gépi talajmunkák minőségét, s ez a termésátlagok emelkedésében mutatja meg jó hatását F

alvainkban lassan befejeződik a cséplés. Szegeden utolsó harmadába ért a szabadtéri játékok. S jó két hét múlva véget ér a nyári vakáció, megkezdődik a tanitás, s lassan eltávozik a nyár. Jön az ősz, azután az év vége, s az emberek érdeklődése egyre jobban a nemzetközi politika barométere felé fordul. Felteszik a kérdést, vagy megfogalmazva magukban tartják: „Hogyan végződik ez az esztendő?" Érthető, hogy az igényelt válasz elől nem lehet kitérni. Azonnal felelni kell a kérdésekre. A kérdő gondolat mögött a német békeszerződés megkötésének körülményei és következményei húzódnak meg. N. Sz. Hruscsov augusztus 7-i televízió- és rádióbeszéde egyértelműen tudtára adta mindenkinek, hogy a német békeszerződés megkötése ebben az évben megtörténik. Foglalkoztatja az embereket, hogy miért éppen most és miért ilyen határozottan került napirendre a német, illetve a berlini kérdés? A válasz helyes megértéséhez szükséges megismerni a Berlin körül kialakult helyzetet. A nyugatnémet köztársaság vezetői, élen Adenauerrel, nyíltan hangoztatják már hónapok óta, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot két-három éven belül „bekebelezik", másként szólva elfoglalják. Ebben a tervszerű előkészítő munkában a támadási hídfő szerepét Nyugat-Berlin játssza. Innét indul ki a legkülönbözőbb formában, eszközökkel és módszerekkel végrehajtott politikai, .gazdasági, katonai és Kelet-Németországban élő személyekre vonatkozó aknamunka. Félreérthetetlen tények bizonyítják, hogy Nyugat-Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság államrendszerének, gazdasági erejének felőrlésére fenntartott központ a nyugati hatalmak kezében van. S ehhez vehetjük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság katonai erejének növelése és e hadsereg termonukleáris fegyverekkel történő felszerelése után — két-három év múlva — olyan helyzetet idézhet elő, amely világkatasztrófát von maga után. A Német Szövetségi Köztársaság militarista vezető körei akkor már nemcsak Kelet-Németországot veszélyeztetnék, hanem Lengyelországot és Csehszlovákiát is. Nem tekinthető véletlennek, hogy a nyugatnémet elemi és középiskolák történelemtankönyvei a „Nagy Német Birodalom természetes határai"-t az 1910-es évek szerint állítják be. A revansszellemet már a gyermekek lelkébe beleoltják, hogy mire felnőtté válnak, gondolkodásban megközelítsék a volt HitlerJugend szellemi és lelki világát. S végül ki tudja megmagyarázni elfogadhatóan, hogy tizenhat évvel a második világháború után, a Németország körüli hadiállapot „természetes jelenség9" Ezt senki sem tudja „megnyugtató" érvekkel bizonyítani, már csak azért sem, mert általában háború utáni viszonyok még nem teremtettek olyan helyzetet soha, mint amilyen most alakult ki Közép-Európában Németország esetében. A

német kérdésnek van néhány magyar vonatkozása is. Ná' lünk még elevenen él az első, de különösen a második világháború emléke. Négy és fél évtized alatt a német támadó szellem kétszer idézett elő magyar tragédiát. És a második világháború emlékei még igen elevenek ahhoz, hogy emlékezetünk erőltetése nélkül elevenítsük népünk, hazánk, gazdaságunk, kultúránk szomorú pusztulását, szenvedésünket, kínunkat, melyet a fasiszta Németország idézett elő hazánkban. Mi határozottan és cselekvően állítjuk, hogy háborúellenesek vagyunk, ismerjük a háború borzalmait. Nem akarjuk gyerekeinket szerencsétlen körülmények között megnyomorodott testi- és lelkivilággal életútjukra bocsátani. Nagyon féltjük tizenöt éves munkánk eredményét, melyet nehéz körülmények között, nagyon sok áldozattal értünk el. Nem titkoljuk, hogy féltjük városainkat, új épületeinket, iskoláinkat... Ezt a nyugodt, békés életet, melyben élünk. M

ost még időben vagyunk, mo6t még elejét vehetjük egy nyugatnémet támadásnak, egy újabb világháborúnak. De ha tovább várnánk — akkor talán elkésnénk. Mert a két Németországnak felajánlott békeszerződés és Berlin státuszának rendezése alkalmas arra, hogy Közép-Európában kiküszöbölődjön a legveszedelmesebb háborús tűzfészek. Mi, akik átéltünk két háborút, teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezését, mert ezáltal látjuk biztosítva Európa népeinek — közöttük a mi népünknek is — a békéjét. Egy már biztos: a német békeszerződést még ebben az évben megköIRTA: SIKLÓS JÁNOS tik az érdekelt államok és Berlin helyzetét is normalizálja a békeszerződés. A békeszerződés megkötésének módja nagymértékben függ a nyugati világ vezető köreinek állásfoglalásától, tárgyilagos, vagy elfogult véleményétől. A varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok első titkárainak legutóbbi moszkvai tanácskozásáról megjelent közlemény egyértelműen kimondja a békeszerződés megkötésében az egyetértést és egyben tárgyalásokra hívja fel a nyugati hatalmakat. N. Sz. Hruscsov augusztus 7-i beszédében szintén a tárgyalások lehetőségét ajánlotta. Oldják meg kedvezően a német kérdést tárgyalások útján és ne fegyveres erővel. Érthető, hogy a nyugati hatalmak tárgyaló készségétől függ, hogy milyen módon és körülmények közt kerül sor a német békeszerződés megkötésére. A szocialista tábor országainak az álláspontja világos: nem a nyugati világ érdekeinek rovására, nem Berlin lakosainak kárára történik meg a német békeszerződés és a volt össznémet főváros helyzetének rendezése. Kizárólag rajtuk múlik, hogyan fogják fel e kérdést. K

ennedy amerikai elnök július 24-i televízióbeszédéből nem lehetett arra következteni, hogy kidolgozott, ésszerű javaslatokkal áll elő a Nyugat. S a nyugati államok külügyminisztereinek — amerikai, angol, francia, nyugatnémet külügyminiszterek — a közelmúltban Párizsban megtartott értekezlete sem hozott életre semmilyen konstrutív javaslatot a német békeszerződés megkötésében. Ellenkezőleg: Kennedy elnök fenyegető, erőfitogtató beszédének alapján mozgott a négy külügyminiszter megbeszélése. Pedig az amerikai elnök július 24-i beszéde nemcsak erőfitogtató, a katonai kihívás határát súroló megnyilatkozás volt, hanem közönséges háborús hisztéria szítása a nyugati államok lakosainak körében. De ki ijedt meg Kennedytől? Senki. A háborús rémisztgetéstől ijedezik az amerikai és a francia polgár. De a szovjet népet, a szocialista tábor egymilliárdos tömegét Kennedy elnök nem ijesztgetheti. Ennek kifejező bizonyítéka volt Hruscsov elvtársnak idézett beszéde, melyben nemcsak visszautasította az amerikai elnök háborús hangulatú kijelentéseit, hanem világosan kifejezte: a Szovjetunió nem fél senkitől, megvannak az eszközei, hogy adott esetben megvédje területét és a szocialista tábor épségét. S a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 11-iki beszédében kategprikusan kimondta, hogyha az imperialisták Berlin miatt háborút robbantanak ki, akkor védelmi okokból „kénytelenek leszünk lesújtani a NATO katonai támaszpontjaira, bárhol legyenek is azok". Ez félreérthetetlen figyelmeztetés! mjem arról van szó, hogy mi nem irtózunk a háborútól, vagy olyan hiedelemben élnénk, hogy egy harmadik világháború minket kikerülne és a szocialista tábort nem érné súlyos veszteség. Nagyon is jól tudjuk, hogy a háború a haditechnika jelenlegi viszonyai között rettenetes pusztítást jelent a Föld minden részén. De ugyanakkor azt is mondjuk, hogy a mi erőnk, politikai, gazdasági és katonai felkészültségünk az imperialistákat megfékezi. Mertök is tudják, hogy ha háborúba sodornák az emberiséget, akkor Amerika utolsó elnöke Kennedy lenne. Több elnökre nem lenne szükség Amerikában. De több nyugatnémet kancellárra sem, mert — Strauss nyugatnémet hadügyminiszter szerint is — az NSZK-t három óra alatt eltörölnék Európa térképéről. Ezek után szükségképpen felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egyoldalú szerződések megkötésére kerül sor, tehát ha a nyugati hatalmak nem hajlandók megkötni a német békeszerződést? Akkor egyoldalúan, a Szovjetunió és más érdekelt országok kötnek békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Ebből lehetséges-e háborús konfliktus? Lehetséges is, meg nem is. Lehetséges úgy — ahogyan N. Sz. Hruscsov mondotta említett beszédében —, hogy ha az imperialista hatalmak vezetői közül valamelyik elveszíti idegei fölött az uralmat és őrültséget követ eL Ebben az esetben a Szovjetunió, a szocialista tábor tovább nem garantálhat semmit, következésképpen békét sem. De ennek a valószínűsége — vagyis egy harmadik világháború kirobbantásának a valószínűsége — az ismert okoknál fogva igen minimális. A háború elkerülhetőségének objektív oka saját erőnkben, felkészültségünkben, egységünkben rejlik. A nyugati államok vezető körei pontosan tudják, hogy háborús terveik már nem „egyszerű kockázattal" járó akció — hanem a saját halálukat előkészítő öngyilkossági kísérlet A Vosztok—2-ről is tudják, hogy nemcsak űrkutatásra alkalmas technikai eszköz, hanem hidrogén- és atomtöltet szállítására is. S azt is tudják, hogy a Szovjetuniónak — a szocialista világtábornak — nagyon sok Vosztokja vari Különösen de Gaulle és Macmillan érzékeli ezeket a katonai-stratégiai kérdéseket, mert ismerik a háború törvényeit, logikáját. Részükre a második világháború bőséges tapasztalatokat nyújtott e tekintetben. A józan ész tárgyalásokat követel! Ezt követeli a Szovjetunió és ezt kívánjuk mi is! S a tárgyalások reményére feljogosít minket a helyzet komolysága. E

zek után mégis milyen reálisabb veszély jelentkezik a német békeszerződés megkötése után? A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megzavarásóval lehet szAmolni. Ez ideig-óráig módjukban áll a tőkés országoknak. Megkísérlik a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági életét, lakosságának életszínvonalát kedvezőtlenül befolyásolni, az országban elégedetlenséget szítani. Megkísérlik a szocialista táborral fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik szűkítését, esetleg néhány fontos iparcikk befagyasztását, melyet nyugati országokból hoznak be a szocialista tábor országai. Természetesen ezt a veszélyt sem szabad lebecsülni, mert átmeneti zavarokat okozhat. Ennek ellensúlyozása egymilliárd ember feladata. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a német békeszerződés megkötése a szocialista tábor szívós, kemény harcónak az eredménye. Érthető, hogy a nyugat-európai és amerikai kormányköröknek nem tetszik ez a lépés. Hiszen itt egy hidegháborús hídfőnek az elvesztőéről van szó. S nem is akármilyen reakciós hadállás elvesztéséről: hanem a legveszedelmesebbről. és a legnagyobb háborús gyújtóhatású hídfő elvesztéséről. Az sem kétséges, hogy az abnormális helyzet megoldása kedvező feltételeket teremt a két német állam egyesítéséhez. Ebből az érvelésből mór kitűnik, hogy a német békeszerződés megkötése átmenetileg feszült állapotot hoz létre a nemzetközi életben. Az ellentétek éleződnek, az imperializmus körei maximális mértékig fokozzák majd a háborús hisztériát, hogy a kialakult helyzetet felhasználhassák fegyverkezési célokra, katonai kiadásaik növelésére és az ezekből származó terheket veszélytelenebbül hárítsák át a munkás-paraszt tömegekre. A

német békeszerződés megkötése után és Berlin státuszának rendezésével a nemzetközi helyzet nemcsak enyhül, de tisztul is, egészségesebb légkör alakul ki Európában és a háború kirobbantásának lehetősége is csökken. A német békeszerződés megkötésének lényege a szocialista tábor jövőjét, fejlődését, népeinek boldogulását szolgáló külpolitikai aktus. Másrészt a béke megvédésének, a háború elkerülésének egy megkerülhetetlen mozzanata. Nincs igazuk azoknak, akik úgy érvelnek, hogy „miért kellett előhozni most ezt a kérdést?" Mert nem mi hoztuk elő, nem a szocialista tábor tűzte napirendre — hanem az élet, s ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni. A következő hetek és hónapok a német békeszerződés előkészítésének az időszakát jelentik, a Szovjetunió erőfeszítéseit, hogy tárgyalások útján a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg a békeszerződés megkötése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságónak augusztus 10-i ülése teljes mértékben egyetértett a német békeszerződés megkötésének szükségességével. A párt Központi Bizottsága ebben a kérdésben is kifejezte hazánk felnőtt lakosságának a véleményét. Minden gondolkodó ember, aki szereti hazáját, családját — helyesli ezt a lépést, mely a béke és a biztonság érdekében vált elkerülhetetlenné. A német békeszerződés megkötésében minden magyar dolgozónak megvan a sajátos, egyéni szerepe. Munkájával, tevékenységével gyarapítsa szocialista hazánk erejét, gazdaságát, kultúráját. Segítse a szocialista berendezkedésünk erősödését: termelőszövetkezeteinkben, üzemeinkben, hivatalainkban. intézményeinkben. M

i munkánkkal, gazdasági erőnkkel, tudományos eredményeinkkel és őszinte egyetértésünkkel cselekvő módon tudjuk támogatni a szocialista tábort a német békeszerződés megkötésében.