Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

Szerda, 1961. augusztus ft. 6 • i&^Aíüfy!' ssspsps "tv. # " ' . zijáték cirkuszigazgatója ala„Bagó vagyok, instálom .. Tavaly mint Balogh Ádámot láttuk a Szegedi Szabadtéri Játékok Csinom Palkójában Angyal Sándort, a János vitéz mostani Bagóját. A két szerepkör egy kicsit rokon is egymással, s Angyal Sándor szereti is mindkét szerepét. Balogh Ádámot azért, mert vele lépett először színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Bagót pedig azért, mert új és nagyszerű szerep. Kevesen tudják azonban, hogy Angyal Sándor címszereplő ís volt a János vitézben, Debrecenben. — Régen volt az, tíz éve — mondja mosolyogva Angyal Sándor, amikor emlékeztetjük rá. — Most estéről estére ez izgat, ez a Bagó, ez a nagyszerű szerep, hogy olyanná formáljam, ahogy a mesében, a nép képzeletében él. Nagy elődök szerepe volt már Bagó megformálása, például Kiss Ferencé is. De mert nagyon megszerettem Bagót, remélem, sikerül is vele a nagy elődök nyomába lépni. — Éspedig nem is akármilyen színházi évad után, a Petőfi Színházban — teszszük hozzá. — Hát igen — tűnődik el Angyal Sándor. — Igaz is, egy kicsit új műfajt kellett megteremteni mindannyiunknak ebben a színházban, s talán sikerült is a kezdet. — Egy sikeres és sok munkával teli évad, mini például a • Koldusopera Laurás Mátyása, az Egy szerelem három éjszakajában Károly, a szigorú költő, a TűVáltozások díszleteiben — Az új kor ábrázolásában __________ — folytatta Varga Mátyás — A Szegedl Szabadtén egy kissé absztrakt megoldá- Játékok 1961. évi sokat használunk a tavalyi müsornaptára reális képszerkesztés helyett. A falanszter zűrzavarát job- jános vitéz ban kifejezik az absztrakt ^ eraber tragédiája kepek, tartalmilag többet Augusztus fl 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 SzCs P Sz V H K Sz Cs P Sz V Parasztnapok1 a szabadtéri játékokon BaUalá futása és tfytyéí wfidmzU Kátay Endréről, a Szegedi Nemzeti Színház tagjáról mindenki régóta tudja, hogy tehetséges színész, de hogy kitűnő futó is. az csak most, a János vitéz szabadtéri előadásain derült ki. Kátay Endre ugyanis Bartoló, a csillagász szerepében úgyszólván pillanatok alatt leszaladt a színpadról, átfutott a hatalmas téren és felrohant a csillagvizsgáló toronyba. Ezzel a páratlan teljesítményével, nyugodtan mondhatjuk, minden eddigi világbajnokot vitathatatlanul lepipált. Amikor gratuláltunk neki a világraszóló futáshoz, a kitűnő szúnész nevetett. — Ne próbálja tagadni! — mondtuk erre. — Világosan láttuk, amikor fölért a toronyba, s hallottuk távolodó lihegését is, amint futott a téren. Inkább mondja el hogyan csinálta. Hogyan tudott ilyen m eglepetésszerű gyorsasággal futni? — Természetesen egész idő alatt a színpadon voltam — felelte. — Az egész játék Békés András kitűnő rendezői ötletének köszönhető. Amikor a francia királykisasszony a csillagászhoz beszélt fel a toronyba, ott nem én álltam, hanem — hasonló jelmezben — Takács László, színházunk fiatal segédrendezője. Én ebben az időben is változatlanul a színpad bejáratánál, a mikrofon mellett voltam, s amikor Bartoló, a csillagász — a játék szerint — futni kezdett. a toronyból a színpadra, én a mikrofonba lihegtem. — A hang kifejezte a közeledést. Ezt hogyan csinálta? — Nagyon egyszerűen. A mikrofontól távol állva kezdtem a beszédet, illetve a lihegést, s ahogy közeledett a csillagász a színpad felé, úgy közeledtem én is a mikrofonhoz. így, és ezért hallhatta úgy a közönség, hogy Bartoló a téren át fut a színpad felé. — Honnan tudta, mikor fejeződik be a futás, mikor kell a színpadra lépnie? — A fényről. Az a fény, amely a toronytól egészen a színpadig kisérte Bartoló elképzelt és , megjátszott futását, i végül a színpadi ajtót elzáró függönyhöz ért. Amikor a fény erre a függönyre rácsapott, akkor kellett nekem a színpadra indulni. — Sajnos — mondta befejezésül Kátay Endre — ez a kitűnő színpadi játék, a bemutatón, technikai hibák miatt, nem sikerült úgy, mint a főpróbán. Nem ártott volna, ha nagyobb fényű reflektort használnak. fgy ugyanis a közönség az első pillanatban nem tudta pontosan, miről is van szó. Elsősorban a belföldi érdeklődés nagy a János vitéz előadásai iránt. Szombaton is a kora reggeli óráktól egymásután érkeztek a városba az ország minden részéből az autóbusz-különjáratok. Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Villány, Tolna, Debrecen. Kecskemét. Baja, IJées — és sorolhatnánk tovább a városok neveit, ahonnan Szeged vendégei ezen a napon a városba jöttek, összesen 27 autóbusz és három különvonat hozta az esti előadás vendégeit Szegedre. Szombaton érkeztek különvonattal a városba a mezőkovácsházi termelőszövetkezetek parasztküldöttei is, összesen 630-an, Számukra külön programot dolgbzott ki az Idegenforgalmi Hivatal a kétnapos szegedi tartózkodásukra. Városnézés, sétahajózás szerepelt többek között a programban, amelylyel meg voltak elégedve a mezőkovácsháziak, akik azzal búcsúztak el a vendéglátó várostól, iiogy eljönnek majd jövőre is. Rajtuk kívül érkeztek dolgozó parasztok Dunavecséről és Ceglédről is a másik két különvonattal. Vasárnap újabb 10 belföldi autóbusz és 2 különvonat érkezett Szegedre, valamint egy mentesítő vonat is Makóról. Vasárnap jöttek külön autóbusszal a tiszaszentimrei dolgozó parasztok és a szelevényi földművesszövetkezet dolgozói is. Ez a két nap tehát valóban az idei szabadtéri játékok »parasztnap-'-ja volt, hiszen összesen több mint 1500 tsz-tag, dolgozó paraszt jött el Szegedre megtekinteni a János vitéz elöadásat. • S ez a szám már csak azért is nagyon örvendetes, mert korábban ennél lényegesen kisebb volt a szabadtéri játékok vonzása a parasztság körében Vasárnap Szegedre érkezett a Poznan-i Magyar— Lengyel Társaság tagjainak népes csoportja is. Az idén 110-en jöttek el, s 5 napot töltenek a városban, majd innen a Balatonra utaznak tovább. A küldöttség tngjai,nak többsége a poznani Cziegelski Mozdonygyár dolgozója. Többen közülük már az elmúlt évben is jártak nálunk. A két nap alatt összesen mintegy 5 ezer 600 vendége volt Szegednek, köztük kisebb számban külföldiek is: német, olasz, angol, amerikai, francia, osztrák és belga turisták. A díszlettervezőt általában nem látni a színházi világban: mindig a kulisszák mögött marad. Helyette müve beszél: meghökkent, elcsodálkoztak A teljes színpadkép a díszlettervező sajátos nyelvezete, mindazokkal a fényefeklusokkal .és színekkel együtt, amelyeket már akkor lát, amikor még csak a vázlatfüzettel a kezében — skiccel. ö már a teljeset látja, a környezetet, a mű hangsúlyozását a vászon, a festék, a kellék és különféle speciális kiképzések formájában, pedig még csak a makett, a színpadkép kicsinyített mása jár kézröl-kézre; az asztalosoktól a festőkig. Hindig talpon A rejtelmes műterem viszont nem ls olyan titokzatos Varga Mátyás díszlettervező esetében sem. Igaz, hogy nem árulta még el, mikor dolgozik: este. éjszaka, vagy napközben. Tény, hogy állandóan talpon látni a Szegedi Szabadtéri Játékok nagy munkájában. Kora reggel, a próbák kezdetétől a késő éjszakai órákig— a próbák végeztéig. Az alkotó munka időszakáról maradt tehát a talány továbbra is — azaz a próbák utáni szünet, a hajnal és a reggel közt, illetve a nap teljes 24 órája. Varga Mátyást még minden évben Itt láthattuk a szabadtéri játékokon. Az idén három produkció, a Hunyadi László, a Bánk bán és Az ember tragédiája készült az ő díszlettervezésében. Faanyag helyett vasszerkezet Akkora színpadot mint a Szegedi Szabadtéri Játékoké a Bánk bán esetében, nem épített még be Varga Mátyás. Igaz, Az ember tragédiája jelenetei is alig igényelnek kisebb méretű díszletezést. Az etnber taragédiája díszlet-alépítményét is — hasonlóan a Bánk bánéhoz — vasszerkezel képviseli. A tavalyi Beszélgetés Varga Mátyással ^ JELEVET A SZÍNPOMPÁS HARMADIK FELVONASBÖL. Tündérország káprázatosan szép színpadképeinek estéről estére óriási sikere van megoldástól eltérően, ahol tudták, a faanyagot vassal cserélték ki. Ez masszívabb, biztonságosabb alépítményt ad. — Miben lesz még új a díszletezés Az ember tragédiájában? — kérdeztük Varga Mátyástól. — Változnak a vetített képek. Üjak lesznek, gazdagabb és kifejezőbb erejűek. — Ügy értsük ezt. hogy tartalomban és formában is változnak? tudunk mondani ezzel a szerkesztéssel, ezzel a háttérrel. Plasztikus kiképzést kap a paradicsom almafája is. A tavalyihoz képest lényegesen változik ez a színpadi megoldás a képszerübb hatások érdekében. Varga Mátyást tehát ezért látjuk mindig talpon, hol a színpadon, hol az asztalos- és ícstömunkások körében. Munka közben hol itt, hol ott merülnek fel ugyanis új, célszerűbb megoldások, amelyek a díszlettervező képzeletében születnek meg először, majd papírra vetve, rajzban mór többet mondanak. Még többet azonban a színpadon, az összképben — amit végkép rögzít magában a díszlettervező a következő évig, hogy akkor ismét elől- j röl kezdjen hozzá egy még kifejezőbb képsor megalko- : lásához. • ni L. F. — A legtöbb színben igen — válaszolta Varga Mátyás. — A menyorszógi szín például új glóriát kap, szebb eget az eddigi előadásokénál. Vetített képben változik az egyiptomi és a paradicsomon kívüli szín is. Legfőképpen azonban a londoni szín és a falanszter vetített képe változik. A falanszter új képe kitása után milyen éizés most újra a Szegedi Szabadtéri Játékokon játszani? — kérdezzük. — Jó, nagyon jó. Szeretem Szegedet, már tavaly megszerettem. Bevallom, évközben már gondoltam arra, hogy ezen a nyáron ismét szívesen játszanék itt A gondolat, íme, valósággá vált. Bagó vagyok, instálom, s ez igazán jó szerep. Tessék róla meggyőződni, ha kap még jegyet a János vitéz valamelyik előadásáru. Képünkön a János vitéz francia királyát. Bilicsi Tivadart és lányát láthatjuk. De nem ám — mint a közölt képből is nyilvánvaló — Németh Marikát, a francia királykisasszonyt. hanem Bilicsi Tivadar igazi lányát, Máriát. A népszerű színművész lánya az idén érettségizett, színésznek készül és jövőre jelentkezik majd a Színművészeti Főiskolára. A János vitézben Mária két rövid szerepet, kapott. Az első felvonásban egy parasztlányt, a másodikban egy udvarhölgyet mutat be. Bármennyire is rövidek ezek a szerepek, mindkettő jó iskola a színészjelölt Bilicsi Mária számára. mm(Somogyiné felvételei)