Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

3 Szerda- 1961. augusztus 9­Több milliót költenek a Szegedi Nyomda bővítésére Csaknem megháromszorozódik a termelés — Modern gépeket vásárolnak A szegedi városi tanács időben szinte természetes, iskola 20 tanulóját alkalmaz­végrehajtó bizottsaga leg- emelkedik a dolgozók létszá- zák fél műszakban. A leg­utóbbi ülésén határozatot ma. A vállalat vezetői már ügyesebbeket ezek közül hozott a Szegedi Nyomda most előre gondoskodnak ipari tanulóknak szerződte­Vállalat bővítéséről és jó- szakmai utánpótlásról. Sok tik, a többi pedig betanított váhagyta a nyomda vállalat ipari tanúlót foglalkoztat- munkásként dolgozik majd a építésével kapcsolatos fel- nak. Az ipari tanulók jelen- nyomdában, adattervet, melyet a Csöng- legi létszáma 36, az idén A szegedi nyomda bővü­rád megyei tanács tervező újabb 18-at szerződtettek. lésével a forgalom — a ki­vállalata készített. . .. . . . , . . „ - és berakodás — is megszú­A nyomda az elmúlt na- ^ * „m" nik a Kárász utcai részen. A pókban rendelte meg a ta- ™ nyersanyagot és a készter­nácsi tervező vállalattól a ^ méket a Bajcsy-Zsilinszky végleges kivitelezési tervet. munKajai.. utcán keresztüi szállítják Az elgondolások szerint A gyakorlati foglalkozások ma;jd A több millió forintos jövőre kezdik meg az épít- idején hetenkent egy napot beruházással a szociális lé­kezés*. töltenek majd a diákok a tesítménvek is bővülnek. Kü­A Bajcsy-Zsilinszky utca 22. nyomdaban. A tovabbkepzo lön férfi- és női öltözőt és számú bérház udvarának egy iskolában is nyomdaipar, építenek. A régi és részét építik majd be. Az osztályok kezdik meg ma- .. p új szárnyak szervesen kan-, ködésüket az 1961/62-es is- az «J csolodnak majd a nyomda kolai évbeni A továbbképző központi fűtés lesz. jelenlegi épületéhez. Az új épületszárnyakban Van már elegendő hűtőszekrény* parkettkefélő gép, villanytűzhely • A lakosság igényei alap- szekrényt, 14 745 porszívót, ján a kohó- és gépipar erre 6600 padlókefét, több mint az évre 5 milliárd 456 millió tízezer lemezjátszót, 7200 forint értékű közszükségleti magnetofont adtak át a bel­cikk gyártását tervezte, s a kereskedelemnek, az emlí­tervet az üzemek sikeresen tett cikkek mindegyikéből teljesítik. lényegesen többet, mint a Az év eleje óta 2,7 milli- múlt év hasonló időszaká­árd forint értékű árut bo- ban. Sokfajta áru, amihez csátottak a hazai lakosság nemrég csak nehezen lehe­rendelkezésére. 156 millió- tett hozzájutni, ma már bő­val többet, mint tavaly ségesen kapható, ilyenkor. Nincs már hiány zománc­A nap minden percében át- edényből, hűtőszekrényből, lagosan több mint 10 ezer parkettkefélőből, villany­Merre tart a magyar búsatermesztés ? A z idei gabonabetakarí- 4 kilót, a másik pedig 19 Minisztérium adatai szerint tás, cséplés még nem mázsa 70 kiló termést adott, a következő őszön már fejeződött be telje- Az utóbbi számok azt bizo- nagy területet vetünk be sen. Többfelé dolgoznak még nyitják, hogy eddig a dél- külföldi búzákkal az ország­a gépek, de azért már jól alföldi termelök nagy több- ban. Az előbb elmondott csu­láthatók az eredmények, sége még a hazai bűzafaj- pa jó dolgokkal szemben itt— Meggyőződéssel állíthatjuk: ták termelésében rejlő le- ott azonban vannak a kül­az idei év a magyar mező- hetőségeket sem használta ki földi búzafajták hazai meg­gazdaságban a kenyérgabo- teljesen. Hiszen jelenleg a honosításában rossz tapasz­natermesztés forradalmasítá- hazai fajtájú búzatermés- talatok is. Több helyen. — sának esztendeje. Az idén eredményeink is 11—13 mint például a mihályteleki kerültek be nálunk nagy te- mázsa között mozognak a Uj Élet Tsz-ben is —, a kül­rületeken a "köztermesztésbe vidéken. földi búzák nem múlták fe­a külföldi búzafajták. És Dél-Alföldön a szegedi lül lényegesen a hazaiakat ezek most azzal bíztatnak mezőgazdasági kísérleti inté- Hasonió tapasztalatok van­bennünket, hogy ismét bú- zet foglalkozik a búzater- nak Makó környékéről is. A zaexportáló ország lehetünk, mesztés tudományos ellenőr- veszteségnek egyetlen döntő bár való igazság, hogy az zésével és búzanemesítéssel, oka van, az, hogy a terme­utóbbi években nagyobb Az intézet eddigi adatai is lök túlságosan spóroltak a mennyiségű kenyérgabona egybevágnak az előbb el- vetőmaggal. A külföldi faj­behozatalára szorult nép- mondottakkal. Az intézet tákból is sok helyen 90—100 gazdaságunk. kisparcellás kísérletein idén —no kilogrammot vetettek Évekkel ezelőtt szemtanú- 31 mázsa 40 kilogramm volt holdanként, tehát nem töb­ja voltam egy esetnek, ami- az olasz • San-Pastore átlag- bet, mint amennyi a magyar kor sándorfalvi dolgozó pa- termése. Nagyobb táblákon búzákból szükséges és szo­rasztok tamáskodva rázták a pedig 29 mázsás átlagot ér- kásos. Csakhogy a magyar fejüket, merő képtelenségnek tek el ebből a fajtából. A búzák sokkal jobban bokro­tartották, hogy egy hektáron szovjet Bezosztája most már sódnak, mint a külföldiek. 35 mázsa búzát is lehet ter- nagy táblákon, második esz- Egy szem magról jobb tala­meszteni. Sokan azon a gyű- tendőben adta meg itt a 27 jon, kedvező időjárás esetén lésen önérzetükben érezték mázsa holdankénti átlagter- 25—35 szál is felnevelkedik, megbántva magukat, hogy mést. Látszólag az olasz bú- és ugyanez nem áll a kül­ővelük ilyesmit is el akar- zák valamivel jobban fizet- földi "fajtákra. Éppen ezért nak hitetni. És most itt áll- tek az idén, azonban a kuta- a külföldi búzákból 140—150 nak a csalhatatlan számok! tók, szakemberek megítélése kilogramm holdanként az A sándorfalvi földekkel ha- szerint mégis a szovjet Be- ideális vetőmagszükséglet, táros területről a felgyöi ál- zosztájáé nálunk a nagyobb Enélkü] , számítha lami gazdaság levelényi jövő. Az olasz fajták ugyan- lg6n. üzemegységében Cséri Gyula is eléggé érzékenyek az erős ulnK: 10 10 mazsas holdan­vezetésével 120 kataszteri télre. Mínusz 25—30 fok hí- kénti terméskülönbségre. A hold nagyságú San-Pastore deg esetén a tóállomány je- pontos szabály az, hogy egy vetésű búzatábláról 30 mázsa lentős része kipusztul, míg a 30 kilogramm holdankénti szovjet fajták egyáltalán zetmeter termőterületre átlagtermést takarítottak be nem reagálnak az ilyen idő- br>0 csirakepes mag jusson, az idén. Az Autonómia pe- járásra. Ugyanakkor hazánk- . . „ dig 28 mázsa 10 kilójával fi- ban a SJEOVjet búzáknak nincs \ 1 Jegye° zetett. Ezek a terméshoza- betegségük. A rozsdával, ga- laPf4|falatokkal >s mok - ha átszámítjuk hek- bonaüszöggel és más beteg- ^^ ^ f ^SSZZ tárokra - 50 mázsa körül ségekkel szemben teljesen kat gyofsan ^ olcsón mozognak. Tehát máris ki- immúnisnak bizonyultak. kombájnokkal arat beta. derült, hogy annak idején az Ugyanezt korántsem mond- alaCsonv ke­a szovjet kolhozelnök, aki hatjuk el az olasz fajtákról. ^ rostos szlrak még a latogatoban jart Sándorfal- . z idén foglalkoztunk legszeszélyesebb időjárást is ván. túlságosan is szerény j\ először behatóbban képesek elviseini nem dől_ volt, amikor 35 mázsás köny- ^ nek le - k,fogástalan kom­nyen elerheto atlag buzater- ^^ ^ ^ M ^ bájnbúzák. Ezek után elvi­ne a francia fajtákról ítéletet leS már ott tartunk, hogy a agyobb területeken ter- m0ndani, bár az első ered- gabonatermesztés és a beta­mel.tek bánkúti búzát mények ' nagyon ígéretesek, hantás munkáját száz száza­iami 'gazdag levelényi Az Etoile de Choisy és a lékig gépesítettnek tekinthet­üzemegységében. Az egyik Magdaléna nevezetű új fran- Juk- Csupán bizonyos időre M tábla holdanként 20 mázsa cia búzáink láthatóan meg- van meg szükség ahhoz, tük már ap ^^ „„„„„„„„„„„„„„„„„-, szorultak kissé megtöpped- hogy legyen elegendő gé­_ tek a hirtelen forróságtól, pünk és vetőmagunk. E cél J mégis kisparcellás kísérlete- érdekében pártunk és kor­íken 31—32 mázsát adtak mányunk nem fukarkodik a holdanként, nagyobb táblá- segítséggel. Nem érdektelen kon pedig 27—28 mázsa kö- megjegyezni, hogy Jugoszlá­zött váltakozott az átlagter- viaban például korábban mes kezdtek foglalkozni az inten­A mi paraszt embereink ziv búzákkal, mint nálunk, s mindig kényesek voltak bú- most mégis arról kapunk hi­zájuk minőségére. Valamikor reket a jugoszláv sajtóból és a kisgazda vezérek, pártkor- ^dióból, hogy válságos hely­tesek szállóigéje is volt, ez- mtherí van Jugoszláviában a zel hízelegtek választások nagyhozamú búzafajták ter­idején a voksokért: „olyan mesztése, mert több mint acélos búzát nem termel hatezer dinárba kerül egy senki a világon, mint a ma- mázsa vetőmag — ezt pedig gj'ar kisgazda paraszt.® Nos, a magántermelők nem tud­most kiderült, hogy a szov- íak megfizetni. Ez az összeg jet Bezosztája nemcsak eléri nem sokkal lehet magasabb, a legjobb magyar fajták, a mint az önköltségi, illetve a bánkútiak minőségét, hanem behozatali ár, mert a külföl­sok tekintetben jobbnak is di üzletfelek nem olcsó em­mutatkozik annál. Nem rosz- berek. Mégis, ezért a pénzért szabbak a többi külföldi faj- a mi szövetkezeteink jó há­tak sem. Ezt különben maga rom mázsa külföldi búzavc­a szegedi közönség döntötte tömagot kapnak. Sőt, a ki­él a tavalyi mezőgazdasági alakult forma az, hogy a ka­kiállítás kenyérkóstolóin, de Pott vetőmagot az új ter­ezt igazolják a tudományos mésböl adják vissza a tsz­vizsgálati eredmények is. ek- állami gazdaságok. Ez a kedvező termelési feltétel abonatermesztesunk ut­épülettel a szedöterem, a könyvkötészet és a gépte­rem bővül. Legjelentősebb lesz a könyvkötészet fejlő­dése. Az (íj üzemben csaknem báromszorosára emelkedik a könyvtermelés. Az évi 120 tonna helyett 280 tonna lesz az átlag. Egyéb nyomdaipari termékekből is megduplázódik majd a ter­melés. Az előzetes számítá­sok szerint 120 tonna vegyesnyomtat­vánnyal emelkedik a nyomda termelése. Az új termekbe modern gépeket szereznek, be. A gépeket már megren­delték a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köz­társaságból és Nyugat-Né­metországból. Mire elkészül az új épület, megérkeznek a gépek is. Az üzem bővítésével egy­forint értékű közszükségleti cikk készül a KGM üzemei­tűzhelyből, s a választék is lényegesen bővült. Parkosításból is megárt a sok Jogos panasz a Párizsi körűt 43 szám alatt öröm látni, högy hosszú Helyet adtunk a bérlök honapok után végre eltün- panaszának, mert az a vé­nek a Marx téri új lakó- leményünk nekünk is: igaz, tömb körút felüli oldaláról hogy nagyon jó dolog a par­az ott tornyosuló földhányá- kosítás, de a sok abból is sok. Lapunkban is szóvátet- megárthat. P. L. ben ami csúcseredményt je- A második fél dvben het_ a a . • -a c,.„ „-A- venmillió forint értékű mo­Az év eleje ota 6110 huto- torkerékpáralkatrész készül, tizenötmillió forinttal több, mint az év első felében, ha­sonlóképpen nagy mennyi­ségű kerékpáralkatrészt is a vásárlók rendelkezésére bo­csátanak. Növelik a villanyfelszere­lési cikkek gyártását is, egyes alkatrészekből azon­ban szabványosítási problé­mák miatt egy ideig még nem tudják kielégíteni az igényeket. (MTI) mésről beszélt. IV mindkét oldalon föltornyo­t csata-_ a Éárizsi l 0-| zott földbuckák miatt csata-X térhez hasonlít körútnak ez a része, s a; rendetlenség lerontja az új j épület impozáns látványát | is. A földhányások elegyen-í getése már folyik. Tetszetős vi ragagyak és üdezöld pá­zsit foglalja el majd a he­lyüket. A parkosítás általában szép és helyes dolog. A vi­i ragok pompája, a zöldelő. pázsit. levegőssé. üdévé, | széppé teszi a város képét,; s a legteljesebb mértékig X helyeselni tudjuk a »Virá-I gos Szegedért® mozgalom I nemes célkitűzését is. Most mégis egy, a parko­sítás miatti jogos panasznak kel! hangot adnunk. A panasz forrása éppen a { Párizsi körút 43. számú ház- * ban van, pontosabban, an- • nak udvarában. Éppúgy, mint eddig az utcán, az ud­varon is jókora földkupacok emelkednek. Mint Németh Józsefné házfelügyelő el­mondta, parkosítani akar­ják az udvart is, azért hord­ták ide ezt a földtömeget. Az utcán nincsenek a pin­cének lehányó-ablakai. Így a tüzelőt szállító kocsiknak a lakótömb központi kapu­ján behajtva kell a mintegy száz méter hosszú udvaron át a pincékhez vinniök a tüzelőt. A parkosítás viszont ki­zárná ezt a lehetőséget is. Ha parkosítják az udvart, akkor a tüzelőt közvetlenül a központi bejárat előtt kell majd lerakniok a szállítók­nak, s a lakóknak 30—40 mázsa szenet és fát maguk­nak kell majd a száz méte­res úton a pincéig elhorda­niok. Ezért vannak ellene a Pá­rizsi körút 43. számú ház lakói udvaruk parkosításá- X nak. S hasonló panasz me­rült fel arnek idején a Mé­rői uteai i'v '"kóépületek la­kói részéről is. v ja már tiszta és vilá- csak állami dotócióval lehet" gos: állami gazdasá- séges, de megéri. Az erőfe­gainkban és a termelöszö- szítés — mint láthatjuk — vetkezetekben mindinkább egyre jobban érezteti áldá­előtérbe kerülnek a külföldi sos hatását, fajták. A Földművelésügyi Csépi József A televízió ma közvetítést ad Moszkvából (Liebmann Béla felv.) SZEGEDI LAT KÉP A TISZA-PARTI ŰJ LAKÓHÁZZAL A moszkvai televízió ma, sét, majd a Vörös térről a augusztus 9-én, magyar idő tiszteletére rendezett nagy­szerint 10 óra 40 perckor gyűlést. A magyar televízió közvetíti Germán Sztyepa- megkísérli a moszkvai tele­jnovics Tyitov őrnagy érkézé- vízió adásának közvetítését

Next

/
Thumbnails
Contents