Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

Kedd, IMI. turmtrriw I. 4 Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde úton fog haladni. A nyugat­német revansisztók ma gő­gösek, nagy hadsoregük ran, amelyei támadó hadművele­tekre képeznek ki és szerel­nek fel A Német ütaövetaégt Köztársaság tagja lett az északatlanti katonai tömbnek, < Európában megtisztítsuk gZ amely szembenáll a Szovjet- utat a béke és a békés unióval és a többi szociális- együttélés előtt, ta országgal. A nyugatnémet _ Np ,eremta0nk háborús állam arculatát ma a mthta- p^cj^t. Tisztítsuk meg a lamek, Anglia. Erarwiaor- Ma ezt a jelszót sllandówn sz.ág, Lengyelország, Cseh- hangoztatja Adenauer szlovakia. Jugoszlávia. s kaneellár. Adenauer teljesen mindazok az országok, ame- egyértelmű tendenoiaval Ivek háborút viseltek a hit- használja ezt a jelszót: Né­lerista Neme torsba g ellen, mét Demokratikus Köztar­kö.-tsenek olvan békeszerző- sasag bekebelezését kívanja. dést az. NDK-val és az Hruscsov hangoztatta, hogy NSZK-val. a volt német hi­Nemetorazág nemsetl egy­sége a németek Ugye. ezt maguknak a németeknek kell megoldaniuk. (Folytatás az 5, 3. oldalról) sorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. á Német Szövetségi Kde­társaság már nem az. ami tizenhat éve volt, amikor feiet hajtva a győz­tesek előtt, kötelezie magát, 'odalom logutodaival, amelv hogy békés és demokratikus M»légitl mindegyik fél jogos erdekeit. Hruscsov ismét hangoz- kényszeríteni akaratukat. Ha tatta. hogv mi lemondanánk a békesrer­a szocialista erwágok. ami- z<Sdé« megkötéséről a nyíl­kor békeszerződést kötnek «a>t hatalmak ezt ugy erte­a* NOK-val. nem kíván- kelnek, mintha startegiai al­ják megsérteni a nyugati törégt értek volna el es Kz lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szo­kásokat tiszteletben tart­va. végérvényesen meg­sailntessiik a hadláHapotot. rlaáláa, a revansiaata szen­\ edelvrk tohzódáaa, a kom­munizmussal és minden új­jal At^BIB táplált ellenséges gyűlölet kultusza, a panger­mén hagyományok és boái litnttság feléledese határozza szagok népeit és kotmanyait. — onők sem lehetnek kö­zömbösek. A nyugati hatalmak aka­ratából íöj>b gyúlékony anyag halmozódott fel Eu­rópa szívében, mint bár­hol másutt a világon. Miután a nyugáti hatal­Kennedy. amerikai köztár­sasági elnök legutóbbi be­szédére utalva Hruscsov Ki­jelentette. hogy az. elnök is­mét a fenyegetésekhez fo­lyamodott. Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjetuniónak valami ultimátumfélét nyújtson be, valaszul a német békeszer­ződés megkötésere vonatkozó saovjet javaslatra. "Világos, hogv a harma­dik világháború, ha meg­kezdődnék. nem korlátozód­nék kizárólag a két nagyha­talom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok — párviadalára. Hi­szen az amerikaiak által lé­Caak minden nép egyfit- tesitett katonai szövetségek les erőfeszítésével érhet- hálójába került több tucát jtik el, hegy sz agresszor- állam természetesen szintén ra kénysserziibbonyt húz- a háború örvényébe sodród­nink "ék. Mi mindezt tekintetbe hatalmak törvényes érde­kelt. Szó sem lehet arról, hogy harkinek is megtiltanák Nyugat-Berlin megközelíté­sét. szó sem lehet arról, hogy blokád alá vennék a szocialista államok Nyugat­Berlint. A szovjet miniszterelnök hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak kizárólag ürügy­ként használják fel N.vugat­Rerlin közlekedési útjainak kérdését és általában a bé­keszerződést. A szocialista tábor országaira akarják azonnal bővítenék követelé­seiket. Azt követelnék, hogy számoljuk fel az NDK szo­cialista rendiét, célul tűznék ki a potsdami szerződés lógatni a békeszerződés kér­dését, A Német Demokra­tikus Köztársasággal megkö­tendő békeszerződés aláírása hatalmas, pozitív jelentősé­gű tény lesz az egész nem­zetközi helyzet fejlődése szempontjából. Hruscsov beszéde végén ismét visszatért az SZKP kongresszusán megvitatandó alapján Lengyelországnak és programra, amely a szovjet Csehszlovákiának vissza­adott területek elrablasát. Ha a nyugati hatalmak még eat is elérnék, akkor legfőbb Igényükkel jönné­nek elő: azt követelnék, hogy a szo­cialista tábor minden orszá­gában számoljuk fel a szo­emberek előft a kommuniz­mus nagyszerű távlatait ryitja meg. V. program megvalósításá­hoz békére van szükség, ezért, a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz for­dulva újból javasolta a né­ciali6ta rendszert. Éppen met békeszerződés megköté­ezért lehetetlen tovább ha- sének megtárgyalását. (MTI) légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — v ^üiet n<" * termonukleáris fegyverekre. Hruscsov ez­után felhívta a semleges or egy pont a Szovjetunió javára A világsajtó a Vosztok-2 példátlan teljesítményéről 99 A? A KP francia hírügy- lepraph rámutat: -Az Egye­nökség a szovjet tudomány sült Államok nyilvánvalóan és technika ÚJ világraszóló jóval a Szovjetunió mögött vesszük éa rendelkezünk „ mak lábhal tiporták a Né- ós az emberiséget megszaba- azokkal a szükséges katonai | sikeróhez'"fűzött hYrma'gyara" van"* nehéz űrhajók és hai­metország demilitarijr.alnsarol ditsuk a harmadik vilagha- eszközökkel amelyek e|e- |zatában megállapította." hogy tóanvagalk előállításában.* és demokratizálásai-ól a szö- boni veszedelmétől. Csak gendok ahhoz, hogy az ím- jóllehet, az űrrepülési kor- A londoni Daily Mail turio­vetséaesek által alairt egyei- minder nép es kormanv eró- perialista haboru kirobban- s;.ak megnyitásának dicsősé- manvos munkatarsa. Hugh ménveket, ^^^—— '-1--""1- g "" — • r— - •• -fii • •• ­esak a héUeaeeraődős aka­dályozhatja meg a német militarizmus és rrvansil­mua veszélyes fejlődését. Elért javasoljuk. hogv feszitesevel erhetjúk el. hogy tasa eseten ne csak az Egye-- I ge jUPjj Gágarjnt illeti, Ger- McUave megállapítja, teljes mértékhe.n diadalmas- sült Államok lemletere mer- man Tvjtov űrrepülése még- már csak kérés kodjanak a bekén együttélés junk megsemmisítő csapast, ] is „riasi érdeklődést kelt vi­magaiztos elvet, csak igy le­het elérni a szigorúan ellen­őrzött általanoa és telje* le­Szovjetunió, az Egyesült Al- szerelést. 4 nyugati hatalmak venzélyeg Játékba kezdtek hanem az "agresszor szövet- i lágszerte ségoseit is artalmatianná te- , gyük és megsemmisítsük a vjJagon mindenféle szétszórt 1 amerikai katonai támasz­pontokat. A saovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kijelen­tette: A nyugati hatplmsk most veszélyes mesgvére ta­szítják a viláRot. Nem zár­hatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialisták kato­nai támadást intéznek a szo­cialista államok ellen. Figyelemmel fogjuk kisér­ni »r, események tnváhhi fejlődését. és a helyzet alakulásától függően fogunk eljárni — mondotta, majd hozzáfűzte: leheíséges. hogy a közeljövő­ben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állo­másozó hadseregünk létszá­mát és a Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályo­kat áthetveznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hivpunk a tartalékosok pgy részét, hogy hadosztályaink létszáma te)­jea legyen, s hogy felkészül­jünk mindenféle meglepetés­ngyanls mozgósítás-jellegű intézkedéseket foganatosít és a háború kirobbantósával fenyegetőzik. Az Egyesült Államok agresszív tömbök­béli szövetségesei támogat­ják ezt a veszedelmes poli­tikát. "Amikor Ilyen helyzet ala­kul ki. megengedhetetlen vnlna. hogv ölhetett kézzel üljünk. A történelem tapasz­talata arra tanít; ha az ag­resszor látja, hogv nem ré­szesül visszautasításban, el­szemtelenedik. Ha viszont vlsszautasitás­ban részesül, csendben ma­rad­— mondotta Hruscsov. Amikor honvedelmi int«z­Rármely állam, amelyet a szerialWta tábur elleni tá­madáshoz ugródeszkául hasznainak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő ere­jét­- mondotta Hruscsov. Ezután ú.iból leszögezte. M" vá­lasztja tl az oroszokat a Holdtól a hnlygók felé ve­zető úton. Második űrgmhe­riik bebizonyította, hogy máris legyőzték az ameri­kainkat « Hold maghódítá­sáért folyó versenyhen. Ez már csak néhány év kér­dése. Svédországban a konzer­... „ .. . vgtfv Svenska Paghladet ve­a vilagőr meghoditaaaert ... ,, .. az amerikaiakkal folyta- megállapítja: tott versenyben a Szovjet- Vpsztok—2 meginkább unió -még egy pontot szer- árnyékba borította Sheparrt *ett". és Grissom repüléseit. A leg­Szinle a világ minden hét- újabb szovjet hőstett újabb A francia hírügynökség kf­emcli az újabb űrrepülés huzamossagát és a»|. bngj a Voszt ok—2 őrha jót pi­lótája irányította. Befejezésül hangsúlyozza az AFP hírmagyarázója, hogy karaiban. Ezzel szemben óagyszerű. csodalatos nap volt ez minden békeszerető es haladó embernek... A szovjetek egyszerre foglal­koznak az éggel és a földdel, és úgy meghódítani az. eget. ahogy ők teszik, hozzájárul a földi problémák megoldá­sához ls*. Az Humaniténak a wa­shingtoni stratégákról szóló megállapítását valóban iga­zolja a több amerikai és nyu­gatnémet lap: ezek elsősor­ban azt a következtetést vonják le. hoflv fokozni kell a nyugit erőfeszítéseit. A «Névv York Mirror- vezér­cikke például azt ínja. hogv a szovjet sikernek sok jelen­tése van a Nyugat számára. rAzt kell jelentse, hogy vé­get ke|l vetpi az amerikai rakéta- és űrprogramban minden huzavonának, vitá­tovább halasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány évvel el­halaszíanank a békeszer­ződést. •» azt jelentené, hagy behódolnánk as ag­resszív erűk előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt­Ez a helyzet rsak tovább serkentené a NATO-t, s a bonni kormányt csak báto­rítaná őket abban, hogy Nyugat-Németország terüle­,...,. , .tőn egyre újabb és ujabb kédeseinkhez hozzáfogunk atorn. és nukleáris fegyver­^JTL^L, 'f?"? .^ejelenő lapjának cim- ketsepeket támaszt azzal az nak es idópazarlásnait-. Sót kapcsolatban, hogv cikkek, kommentárok foglal- az Egyesült Államok az ur­ják el. A Vosztok—2 útja foglalkoztatja a párizsiakat es takióí lakosokat, Berlin é* New York polgárait egyaránt. A hírügynökségi jelentesek- áll élen bal kitűnik, hogv kutatás sokoldalúságában Vezet, míg a Szovjetunió a meghaitoerő tekintetében Hnisosov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések­Egyesült AB erosi tjük szocialista ha /ánk potenciálját — folytat­ta —, változatos rakétatech­nikát hozunk létre: ballisz­tikus interkontinentális ra­kétakai. különféle hatósuga­rú rakétakai. stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétá­kat. atom- és hidrogénbom­ha-töltetu rakétákat. De a többi fegyverfa.itara is a Államok szükséges gondot fordítjuk. Nem vállalunk gsiiknégleien áldozatokat hetót. hogv békés úton, nyu­godt légkörben oldjuk meg a vjtas nemzetközi kérdése­ket. Hruscsov hangoztatta, hogv a Szovjetunió Kommunista Partjának Központi Hizott­ságahan és kormányában olvan elozetos vélemény ala­kult ki. hogv nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítene végett még tobb költségelőirányzatra. Elegendő ar. az összeg (3. amelyet máris előirányoz­tunk honvédelmünk meg- F.gyesíilt Allpmok, Anglia és erősítésére, elegendő az a Franciaország kormánya A Szovjetunió senkiyrl sem akar háborúzni. Nincs szükségünk senki földjére, senki gazdaságéra-. Hruscsov emlékeztetett wr­5 s válaszra, amelyet az rel ellátott hadosztályokat szervezzenek hogy Nyugat­Németországot az új világ­háború kirobbantaiában a legfőbb erővé változtassak. A jnxnn «•** « német hékenxerxndea aláírását követeli A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a Szov­jetunió semmiféle Wülönlr­fces haszonra vagy nyereseg­re nem törekszik akkor, ami­kor a német békeszerződés azonnali megkötéséhez ra­gaszkodik. Ha a nyugati ha­talmak felülvizsgálják állás­pontjukat, a józan ész s?.a­vara hallgatnak és kjfejpzjk azl a készségüket, hogv ve­lünk együtt kössék meg a a szovjet űrhajós vállzlko­zasát méltató cikkek, nyi­latkozatok alaphangja a 1 rlisiperés és csodálat cs * szeretet az emberiség hose iránt. Rostiz idöK járnak a háborús uszítókra A szovjet úitiajóz sikeres útját természetesen nem mindenütt fogadták örörn­Az UPf amerikai hírügy- meh Az Hvmnnité. »Francia nökseg az eposzi jelzőt haaz- Knfrimunista p6rt lapja meg­paüa Tyitov utjanak jel em- r„ ,„. . . zésere - és ezt az erzest slUpft.m: -1961. augusztus « visszhangozzak a világ min- nagvon rossz nap volt w«­den táján megjelenő lapok shingtoni stratégáknak és a volt naoi tábornokoknak, szerepet kaptak a lap szerint az űrutazás egyik tanulsága az. hogy nem szabad engedni a nyugati hatalmak berlini jogaiból. Politikai és diplomáciai je­lentőséget tulaidopft az űr­utazás -időzítésének" a New York Hernld Trihunr és a Netv York Times is: ez a két lap különben igen nagv leriedelemben és részletesen foglalkozik a szovjet siker­rel. A New York Herald Tribüné köz]} a második szovjet űrutas nagrméretű fényképéi. Több amerikai lap megállapitin, hogy az űrrepülésnek felmérhetetlen lélektani befolyása lesz a n*m?kammunista világ íté­Az AP amerikai hírügy- AP kommentárja megállapít­nökseg egyik hétfői tudósi- bogy még abhan az eset­» világ népei a szellem német békeszerződést, mi en- j egyik nagv álmának meg­nek csak örülni fogunk - ! V»léMjla*át latjak ebbep az Jellemző, hogy 3 Rómáhan megjelenő Cornere Dello "kik ismét Sport, amely kizárólag sport- az Atlanti Szövetség vezér- pejre. lal foglalkozik, óriási cím­betűkkel hozza Tyitov repü­lésenek hírét es a szovjet Tyitov az elmenyek egesz sorát elte at Űrhajós repülését -ragyogó rekordnak" nevezi- Az II Mrssaggero, az olasz kor­mány félhivatalos lapja így -M,«iii«Bitia -Né­ir: -Túl minden nemzeti ,asaDa?1 megauaputa Ne lamoknak sikerülne az ev megfontoláson, az emberiség bány ora alatt az űrhajós végén v«gv a jövő év ele­ÜdVÖzli a rettenthetetlen űr- olyan látványt pH át. mint- ión két. vagy három fnr­haióst. mint az emberiség ha több nap és éjszaka telt du'atra a Föld köré küldeni és gratu- , , , , , az első űrhajóst, nem való­volna el. mert valahányszor ^ ^ » Mpp_ körűirepíi'te a tavoh Földet. pury-k»binnal hosszabb ideié a Nap újból és újból falkelt lehetne az űrben maradni, ós lenyugodott. Low megállapította: ben is. ha az Egyesült Al­egvik polgárát. Iái önmagának • folytatta. űrutazásban,* fegyverzet is. amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most. készít. Nem meg»fink hcle abba, hogy népünk vállára szük­ségtelen é* m itay érdekei kii Idolt a Szovjetuniónak a hémet kérdésben hozzájuk intézett emlékiratára. Ismé­telten hangsúlyozta — a nyugati hatalmak újból ki akarnak térni a békoszerző­éltal nrni igazolt nehézac- dós megkötésé elől. A beke­nvurati hatal- i A P.ans»en Liberé. ez a mér­SfíTlJSÍS. Újítón, .jobboldali francia lap azt írja, hogy ez a vál­lalkozás tudományos téren a szovjet technikusok nagy tu­dását, rakétáik hatalmas ere­jét. szamításaik tökéletessé­get mutatja. Az utazás űí. — Ha a mgk továbbra is makacs kndnj fognak és megta­gadják a német békeszer­ződés aláírását- akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük meg­oldani. rt *c e|só embor. akinek ebben a megismétlődé lát­ványban vplt ré«e.* -Még jó ideig nem hujjuk utolérni r*t » teljesít­ményt.* geket hárítsunk. A Szovjetunió Kommu­nista Pártiénak Központi Bizottsága és a szovjet kor­tnarv ms is é* a jövőben is megtesz mindent, ami tölte függ, hogy elhárítsa a há­ború kirobbantasát. -Meg­tesaiink ós a jövőben is meg­tesaünk minden tőlünk tel­szerzódesse! a németek ön­rendelkezésének. Németor­szág ujraégyesitéscnek méjet szegezik szembe. Az önrendelkezés jelszavá­vel azok spekulálnak, akik a nemet nép nemzeti ér­dekeinek megrögzött ellen­ségei. Az amerikai űrhajózási hi- Az amerikai Lancley tá­vgtalban — mint a Keuter maszponton. Virgíniában, angol hirsiolgátat fria — ve- ahel a Mercury-terv véere­gves érzeseket, nagv érdek- hajtásáta kijelölt hét gmeri­rlöntő es szükséges lépés az lódést és gz amerikai űr- kai . pilóta tartozkedik. Po­Ebben az esetben a Német Űr meghódításában. programmal vgtó elegedét- wers ezredes, a szóvivő ki­Demokratikus Köztársaság Ugyanakkor szerte a vjlá- lenséget váltott ki Tyitov or- jelentette: -Bizonyos ideie megkapja teljes szuverént- 8W a legkülönbözőbb párt- npgy dieda'a. úgy véltük, hogv a Szoviet­lását, következésképpen a is. he temét Low. az amerikai unió képes ilyen teljesit­Nyugal-Berlinhez vezető út- ; bebizonyosodott a szovjet űrutazást elökeszíto részleg menyre. Ez kétségkívül fon­vnnalak használatának kér- ; rakétateehnika ós űrkutatás vezetője Washingtonban ki- (os technikai eredménv.* Po­deseit esak a Német De- elsősége, fölénye, s bőven jelentette, nincs mód az wers ezredes is megerősitet­mokrabkus Köztársaság kor- foglalkoznak a történelmi amerikai űrprogram meg- tette, hogy Tyitov sikeres űr­mányavgl egyetértésben le- | repülés politikai jelentősé- gyorsításara, amely mar je- ptazasa nem változtat az bet majd megoldani. gével. A londoni Daily Te- lenleg is igen feszitett. Az amerikai terveken-

Next

/
Thumbnails
Contents