Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

Vasárnap. 1961. augusztus 6. 10 Az eredeti partitúra teljes gazdagságában szólal meg Szalatsy István nyilatkozata A Szegedi Szabadtéri Játékokon második alkalommal vezényli Szalatsy István a János vitézt. 1959-ben is az a vezényletével került színre a dalmű, s kettőjük másodszori találkozása ilyenformán egy kicsit tradíció is. Mit mond a karmester erről a másodszori találkozásról? A rendező és a karnagy összehangolt munkája — A tavalyelőttihez képest — mondotta — teljesen új szereposztásban kerül színre a János vitéz a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Ez számomra is új feladatot jelent, s különös öröm új és új emberekkel dolgozni. Békés András rendezőhöz sokéves barátság és a Szegedi Nemzeti Színházban több együtt töltött esztendő közös munkája fűz. Most is jól összehangoltuk elképzeléseinket és munkánkat a közös cél, a siker érdekében. Ugyanakkor az újra is törekedtünk, pontosabban szólva: portalanítottuk a dalművet. — Zeneileg mit jelent ez a portalanítás a János vitézben? — kérdeztük. — Lecsiszoltuk róla az évtizedek óta rárakódott, a darab dramaturgiájával ellenkező beidegződéseket. Ilyenformán sikerült kifejezésre juttatnunk a naiv, népies mesejátékon belül két ember. Jancsi és Iluska örök. időntúii szerelmét, amiért tulajdonképpen az eredeti Petőfimű is született. A játékos elemek és mesemotívumokon belül a zenej kidolgozásban is ezt igyekszem hangsúlyozni: Jancsinak és Iluskának a halálon túl is győzedelmeskedő szerelmét, ezt az örök költészetet. A partitúra gazdagodása — Ügy értelmezzük ezt, hogy a régi partitúrában, a teljes zenei anyagban módosítás történt, illetve új dallammal is bővült a dalmű? — kérdeztük a fiatal karmestert. — A kérdés mindkét vonatkozásban találó. Zenei nyelven kifejezve egyrészt kinyitottunk, illetve visszaállítottunk néhány olyan kihúzott zenei részt, amely az eddigi János vitéz-előadásokban nem szerepelt, vagyis a teljeset teljesebbé tettük Ugy éreztük, hogy a mondanivaló, a teljesebb megértés szempontjából szükséges, nélkülözhetetlen ezeknek a részeknek a visszaállítása. Ugyanakkor megkértük Kenessey Jenőt, aki annak idején a darabot hangszerelte, hogy pótlólag néhány betétet hangszereljen, hogy ezzel is gazdagabbá tegyük a zenei anyagot, végső fokon a teljes előadást. Az eddig nem hangszerelt részek közé tartozik például a harmadik felvonásban Iluskának a balettszám után következő szólója a Tündérország-keringővel. Új balett — A jelentős újak közt kell említenünk — mondotta Szalatsy István — a Tündérországban szereplő teljes balettet, Barkóczy Sándor kitűnő koreográfiájában. Ez a balett a Szegedi Szabadtéri Játékok két évvel ezelőtti János vitézében nem szerepelt. Megalkotására az késztetett bennünket, hogy a közönség annak idején erősen kifogásolta a balettszám eL hagyását. Ezzel is gazdagabb most a János vitéz, az eredeti dalmű, amely teljesebb előadásban még soha nem szerepelt eddig sehol, mondhatni a Petőfi-mű szegeméhez annyira ragaszkodva, mint most. Reméljük, hogy ezt a teljességre törekvésünket a közönség is jó szívvel veszi, s akkor már elértük célunkat: az újabb sikert a Szegedi Szabadtéri •XAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAX£ KACSÓH PONGRÁC: | JÁNOS VITÉZ A Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszelése nyomán,/ A 3 felvonásban. Bakonyi Károly szövegét átdolgozta Karinthy Ferenc.] Versek: Heltai Jenő. Hangszerelte: Kenessey Jenő Kossuth-díjas érdemes művész. Vezényel: SZALATSY ISTVÁN. Rendezte: BÉKÉS ANDRÁS. Kukorica Jancsi Oszvald Gyula ' Iluska — Andor Éva > fóiskolai hallgató ' Bagó — Angyal Sándor ' A francia király Bilicsi Tivadar ] A francia királykisasszony Németh Marika i A gonosz mostoha — — — Gobbi Hilda Kossuth-dijat. kiváló művész Strázsamester Szabady István A falu csősze Pagonyi János Történik az I. felvonás a falu végén, a II. felvonás a^ , francia király udvarában, a III. felvonás első része V az Élet tavánál, a második része a falu végén. > Közreműködik: C a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara és a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Karigazgató: Szalay Miklós. Díszlettervező: Fülöp Zoltán kétszeres Kossuth-díjas Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Koreográfus: Barkóczl Tamás. Csoportjátékmester: Ormai Miklós. Játékok Európa-hírfi színpadán — mondotta befejezésül Szalatsy István. Lödi Ferenc í Hírünk az országban Testvérlapjaink a szegedi szabadtéri játékokról Az országnak szinte valamennyi napi- és hetilapja foglalkozik ezekben a hetekben Szegeddel, a Szegedi A János vitéz két szegedi szereplője ^í-f'^SÍ'Ji:; w STRÁZSAMESTER (Szabad.v István) CSILLAGÁSZ (Kátay Endre) Szabadtéri napié Rögtönzés A János vitéz főpróbáján történt. Abban a jelenetben, amikor a nyalka magyar huszárok — élükön János vitézzel megérkeztek a francia király udvarába. János vitéz, azaz Oszvald Gyula, amint illik az egy lovagias magyar huszárhoz, fényes kardjával tisztelegni akart a szépséges francia királykisasszony — Németh Marika — előtt. Csakhogy azzal a fránya karddal baj történt: sehogyan se akart kijönni hüvelyéből. Oszvald Gyula erre kénytelen volt abbahagyni szerepét, s magánemberként így szólt Németh Marikához: — Bocsásson meg. valami baj van a kardommal. S rögtön hozzá is kezdett az igazításához. Igen ám. de erre az egész francia udvar, az előkelő hölgyek és uraságok, halkan kuncogni kezdtek, hogy lám, lám. még a híres nevezetes magyar vitézzel is történhetnek ilyen mulatságos balesetek. A próba folyamatossága veszélyben forgott. Mindenki azt várta, hogy az előadás percekre leáll; főpróbán ilyesmi nem történhet. A helyzetet a francia király, azaz Bilicsi Tivadar mentette meg. Az öreg és tehetetwmtm len király gyerekesen éneklő hangján, mintha csak a szerepét mondaná, megszólalt: — Jaj, édes fiam miket csinál itt, édes fiam? Éppen a francia király udvarában akarja rendbehozni magát? Hogy képzeli ezt. édes fiam? Mi ez a francia udvar? Így beszélt a király. A kuncogás erre elhallgatott, a hölgyek és uraságok kihúzták magukat: a király beszélt. A főpróba folyamatossága megvolt mentve. János vitéz közben megigazította kardját, és a fényes pengét magasra emelve kemény vigyázz állásban tisztelgett a szépséges királykisasszony előtt. Szabadtéri Játékokkal, a Tisza-parti város megnövekedett hazai és külföldi idegenforgalmával. Érdekes tallózni e lapokban, összegyűjtve a Szegedről alkotott rajzokat és színeket, amelyek tükrözik a cikkírók itt szer.zett tapasztalatait, élményeit. Egy csokrot nyújtunk most át ezekből az írásokból olvasóinknak. Dunántúli Napló ••Érkezésünk első napján a várossal igyekeztünk megismerkedni. És persze azt néztük meg először, amit mi pécsiek leginkább irigylünk Szegedtől: a kanyargó, szeszélyes Tisza partját. A Tisza-part megszépült, sétányait. rendbehozták, frissen ültetett virágágyakkal díszítették. Űj ékessége is van a partnak: ott horgonyoz a Szőke Tisza üdülőhajó. Jár1unk az Alsóvárosban, amelynek falusias hangulatú utcáiban megtaláltuk még a régi, -sugaras* parasztházat, s megnéztük a Kossuth Lajos sugárút szomszédságában épülő modern, hatemeletes épületet, amely Csongrád megye tanácsának háza lesz.* »Este úgy hét óra után Szeged utcáin észrevehető az élénkülés, a Lenin körúton, az Április 4 útján és a Kelemen utcán megjelennek a szabadtéri játékok színhelye felé tartó csoportok. Hétezer ember igyekszik a fogadalmi templom felé. A rendezők ügyességét dicséri, hogy ez a nagy tömeg torlódás nélkül jut be a nézőtérre és helyezkedik ott el. A gondosan szerkesztett vasvázra épített, hatalmas, lejtős nézőtér néhány perc alatt megtelik az érkezőkkei és felharsan a szignál: *S2eged hírős város ...« A harmadik jelzés után már teljes csend uralkodik a téren.* Békés megyei Népújság "Olyan szerencsém volt, hogy ott voltam a Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitóján. S ezután még inkább büszke leszek a magyar színjátszásra. Nem célom, hogy Erkel örökbecsű művét, a Hunyadi László előadását méltassam, csupán annyit jegyeznék meg: azt hiszem, minden hivalkodás nélkül mondhatom, hogy nemzetközileg is csak az elismerés hangján szólhatnak róla. S azt hiszem, hogy a modern színházkultúra új válfajának, a szabadtéri játékoknak lassan nálunk, Magyarországon alakul ki európai központja.* Szolnok megyei Néplap -A parkok és szobrok városa. Talán nincs is még egy ilyen városunk, ahol ennyi lenne a zöld. A város főterén öreg fák alatt ülnek a szegediek, fiatalok és öregek, ha elfáradtak a Kárász utcán — amolyan szegedi Váci utca — való korzózásban. S bármerre járunk, parkok, ligetek mindenütt. A Tiszahíd mindkét oldalán park. Az újszegedi oldalon ez a park szinte keresztül szeli az egész városrészt, és szobrok, művészi szobrok mindenütt. Szobra van Vásárhelyi Pálnak. Dankó Pistának, Juhász Gyulának, s a Tisza-parton ott magasodik a 19-es forradalom rendkívül kifejező, robusztus szoborműve. Kecses, lendületes szökőkutak — díszek, halak, nimfák, pajkos gyerekek, bronzban, márványban.* "Az Idegenforgalmi Hivatal vezetője egyébként szívesen szolgál felvilágosítással a külföldiekről. A tekintélyes hazai idegenforgalom mellett ugyanis évről évre egyre több külföldi keresi fel az ünnepi játékok városát. A hivatal vendégkönyvében német, orosz, kínai, flamand, francia és angol nyelvű beírások tanúsítják: jól érezték magukat. A magyar túristák is szeretik Szegedet. Vasárnap a városnéző autókörsétán egyszerre 23 autóbusz indult harminc kilométeres körútra. Estig ez a szám harmincra nőtt, ami testvérek között is ezerötszáz embert jelent. Kelet-M agyarország "Az idén tizenkilenc előadás szerepel a műsoron, a nézőtéren pedig több mint 7 ezer 400 ember foglal helyet, tehát csaknem 150 ezer nézőre lehet számítani. Szükség is van az állandó fejlesztésre. hiszen az idén elővételben csaknem százezer jegyet igényeltek. A cél az. hogy az egész ország színpada legyen a szegedi szabadtéri színpad. Ezt segíti elő az is. hogy a legkiválóbb magyar művészek lépnek fel a műsorokban: Takács Paula Kossuth-díjas érdemes művész, Fodor János Kossuthdíjas kiváló művész. Mátyás Mária Kossuth-díjas, Simándy József Kossuth-díjas. Gobbi Hilda Kossuth-díjas, kiváló művész. Lukács Margit érdemes művész, Bessenyei Ferenc Kossuth-díja6 érdemes művész, Majör Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Básti Lajos Kossuth-díjas érdemes művész.* Nógrádi Népújság "Szeged ezekben a napokban a zenei és művészeti világ központja. És ez nem túlzás! Az ünnepi szabadtéri játékok idején a .jóízű szegedi kiejtés mellett legtöbbet idegen ajkú beszédet hallani a kavargó utcán. A Szegedi Szabadtéri Játékok a nemzetközi művészeti vilagban igen előkelő helyre emelkedett. A szegediek egyébként nagyon büszkék arra. hogy városuk ilyen fontos szerepet tölt be.« A Szegecli Szabadtéri Játékok 1961. évi műsornaptára Augusztus A Szegecli Szabadtéri Játékok 1961. évi műsornaptára 6 7 8 9 11) 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 A Szegecli Szabadtéri Játékok 1961. évi műsornaptára VH K Sz Cs P Sz V HK SzCsPSzV János vitéz a • m m Az ember tragédiája • hm m (Somogylné felv.) "VÁRJATOK CSAK MÉG EGY KICSIT. A LEGSZEBB LÁNY MÉG NINCSEN ITT...* Bagó és a strázsamester kettőse a János vitéz első felvonásából: Bagó: Angyal Sándor, a strázsamester: Szabady István. 1 k