Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

Vasárnap. 1961. augusztus 6. 4 Szép tettek, nagy ígéretek földje a mihályteleki határ Igazán megérteni, felbecsülni Mihályteleken azokat a sikereket, eredményeket, melyek januártól napjainkig születtek üt, csak az tudja, aki tavaly is látta ezt a falut, ismerte lakóit. Amikor befejeződött az átszervezés, 3913 hold föld került Itt egyetlen nagy közös gazdaságba. A régi kis 150 holdas Uj Élet Tsz feloldódott a nagy szövetkezeti birtok óceánjában. Az igazi nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeiről akkor még alig beszélhettünk. És nem voltak kevesen a kételkedők, a kishitűek. akik halványan sem tudták volna akkor elképzelni a mai, alig másfél évvel későbbi nagy Uj Élet Termelőszövetkezetet. Akik mindig tudnak újat mutatni Az aprócska közös épületekben akkor még csak ittott volt jószág. Hiányoztak a gépek, az új istállók, a raktárak is. Persze ezekből övekig sem lesz itt még elegendő, de az új létesítmények között máris igen csak keresni kell a régi épületeket Tavaly elkészült az első százférőhelyes marhaistálló. Az idén megépült a sertéstenyésztő telep, az új hizlaldak. Ezt kis túlzással ugyan, de jogos büszkeséggel máris -dlsznóvárosnak- titulálják a gazdák. Vas Ferenc négyholdas alsóvárosi egyéni gazdából lett az állattenyésztési brigádvezető és munkatársai olyan emberek itt, akik szinte minden héten tudnak újat. olyat mutatni, amit okvetlenül érdemes lenne máshol is megcsinálni. I-egapróbb ténykedésükben is ott él a kemény törekvés: minél többet termelni s minél olcsóbban. S ha ma azt kérdezzük Szegeden, hol,volt a legkisebb elhullás a nuposbarcmfiból, azt válaszolják: az Uj Élet Tsz-ben. Hol értek el legjobb eredményt a tehenek elletésében és a tejtermelésben? Ugyancsak az Uj élet Tsz neve az első. Ritka dolog az olyasmi, hogy féléves elletési periódusban minden tehén egészséges borját adjon, ne legyen egyetlen vetélés, elhullás sein. Az Uj Élet Tsz állattenyésztői azonban bebizonyították az idén: így is lehet dolgozni. Januárban még 12 tehenük volt csupán, de azóta már 43-ra szaporodott a tehénállomány. Júniusban a januári 2400 liter tej helyett már 9 ezer 50 liter tejet értékesítettek. A fejési átlag elérte a 11 litert naponta. A „semmibSI" is épitenek Lesznek, akik az említett számokra azt mondják: ez még kevés. Igazuk is van, csakhogy itt azt is látni kell. hol kezdték a mihálytelkiek. Tavaly, amikor költöztek Szegeden az Oskola utcai új házakba a boldog lakástulajdonosok. az Uj Élet Tsz-ben már állt az az új tehénistálló, amelyet jórészt abból az anyagból építettek fel a gazdák, amit az Oskola utcai romlakásokból — ahova az új házakat építettek — bontottak ki. És ma már komoly jövedelmet hoz ez az istálló. Most tovább kell bővíteni a »dlsznóvárost«, kellenek az új baromfiházak is. Pénz ugyan nincs rájuk a bankteheti — vállalja a munkát, mert még új lóistállót is akarnak az idén. A paprika szerelmesei remekelnek Az, hogy Mihályteleken a sok egymástól elkülönült parasztcsalád egyetlen nagy testvéri közösségé lett, meglátszik már a földeken is. A paprika szerelmesei remekeltek az idén. A Matyér mentén még sohasem nyújtott olyan szép látványt a fűszerpaprika, mint most. ötszáz holdnyi ültetvényből 200 hold itt terül el egyetlen táblában. Oly szép ez a paprika, hogy ennél különbet talán festeni sem lehet. Ha az időjárás kicsit is kedvez, a 40 mázsás átlagnak aligha lesz híja. A falunak, azaz a szövetkezetnek öt szérűje van most összesen. Mindegyik szérűben egy-egy gép csépel. Nagyi János és Papp János brigádjának a gabonatermesztésben elért eredményeiről sokat beszélnek itt. öszi árpából 16 mázsa 34 kiló az átlaguk. Szekeres Lajos brigadja bánkúti búzából 12 mázsa 64 kilós átlagot csépelt. A végleges terméseredmény is ekörül várható. Régebben örültek az ilyen termés láttán a mihályteleki gazdák, most azonban keveslik. Azt mondják: teljesen új alapokra kell helyeznünk a jövőben a gabonatermesztésünket is. Sokkal több műtrágya, sokkal több istállótrágya kell. — Addig is, míg nem tudjuk mindezt megadni a földeknek, pillangós-növényekkel javítjuk a talajt, — magyarázta az elnök. — Az a tervünk, hogy mihamarabb, legalább 20—22 százalékra emeljük az összterülethez viszonyítva a lucernavetéseket. Eddig már 219 hold új lucernát vetettünk, s legközelebb ismét 130 holddal nugyobbítjuk lucernaföldjeinket. Ez a számítás magyarázat nélkül is teljesen világos. A lucerna nagymértékbén javítja nitrogéngyüjtő tulajdonságával a talajt, tehát a rendelkezésre álló szervestrágya készleteket nagyobbrészt a paprikatermesztés fejlesztésére lehet fordítani. Csak így lehet leküzdeni a következő évek átmeneti nehézségeit. jelenleg többezer kataszteri holdra terjed ki. Az ilyen visszás helyzet a szomszédos községekben • és a város határán belül egyaránt hátráltatja a termelés fejlődését. Az Uj Élet Tsz gazdáinak például egyik legnagyobb gondjuk most: mit is kezdjenek a domaszéki határban egész Mórahalmig nyúló 250 hold homokjukkal? Telepítsenek-e ide gyümölcsöst? Hiszen ezt a területet előbbutóbb át kell adni egy másik szövetkezetnek, amelyiknek a gazdái, élve jogaikkal, most szegedi határban" levő területeket is használnak. E súlyos, gyakran bénítóan ható problémák ellenére is egyre mélyebb gyökeret ereszt az új, szocialista paraszti éle-forma Mihályteleken. Itt-ott már mondogatják a mihályteleki szövetkezeti gazdák: az idén alighanem megelőzzük a többi szegedieket. Ezt ők kétféleképpen értik: először is ők akarják egy hold földre kiszámítva a legtöbb árumennyiséget átadni, másodszor pedig az eredményeknek megfelelően ők akarnak legtöbbet osztani. Én most kikotyogtam a mihálytelkiek szándékát, de csak azért, nehogy váratlan meglepetés érje Szegeden a többieket. Csépi József MIT MUTAT A 611-ES BETÉTSZÁMLA Közel 6 millió forint gyűlt össze eddig az új közös gazdaságok beruházásaira 9 A szegedi járási tanács tói. Bizonyítja ezt az is. hogy mezőgazdasági osztálya az az értékesítést követő apró elmúlt napokban készítette c-1 összesítő jelentését arról, hogy az idén alakult tsz-ek. termelőszövetkezeti csoportok gazdái saját kezelésükben levő gyümölcsöseik Jövedelméből mennyit fizettek be eddig saját közös gazdaságaik beruházási és üzemviteli alapjaira. Ugyanis a vegyesművelésű tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok alapszabályai — melyeket a gazdák saját részükre kötelezően elfogadtak — kimondják: a termelők szőlőjük, gyümölcsöseik összjövedelmének 10—15, illetve 20 százalékát a területek nagyságától függően kötelesek befizetni saját gazdaságaik beruházási betétszámláira. Ezt a pénzt elsősorban új nagyüzemi szőlők, gyümölcsösök telepítésére, kisebb részben pedig gazdasági épületek létesítésére lehet majd felhasználni. Jelenleg a gyümölcsszezon közepén tartunk, bár az eladásra kerülő őszibarack-, télialmatermés nagyobb része még ezután érkezik be, hátra van még a szőlő- és a bortermés értékesítése is. A termelők portékáikért igen jó árakat kapnak az államAlkotmányunk ünnepén Forráskúton művelődési házat avatnak • 4*1* • § augusztus 20-án, alMinél többet jár itt az ember, annál jobban tetszik az itteni élet. Szinte tapintani lehet: hogyan találkozik az egyszerű, józan paraszti számítás az előrehaladás, a fejlődés érdekeivel. Ezek az emberek nem ismernek megoldhatatlan nehézségeket. Azért mégis nagy szükség van Mihályteleken a segítségre. A következő problémát például mindenkinek — akiktől segítséget remélnek — szóvá teszik. A föld, mint mondottuk 3913 hold s ez most a földrendezés után is 19 táblában van. Közel 20 kilométeres körzetben he lvezkednek el a gazdaság kisebb-nagyobb táblái, s a szegedin kívül még négy község határába nyúlnak bele. Például a baktói szikesekből is 332 hold tartozik ide, de van még ötven hold a röszkel határ másik oldalán is. Az bizonyos, hogy ezek a földek így szétszórtan nem maradhatnak. Igy nem lehet biztonságosan, igazi nagyüzemi módon gazdálkodni. Bármennyire nehéz feladatnak , .. . ,- is látszik ez, a tagosítást mi' ne eszlenao,'t' megls hamarabb követni kell az álForráskúton jelentős esemény lesz kotniányunk évfordulóján. Ekkor avatják fel a község központjában a szegedi járás legszebb művelődési otthonát, amely 1 millió 100 ezer forintos költséggel épült. A művelődési házban a nagyablakos, világos termen kívül, ahol színházi ' és mozielőadásokat is tartanak, könyvSzükség van a segítségre is j társzoba, klubhelyiség és olvasóterem is a dolgozók rendelkezésére áll. A művelődési házon most — amint felvételünk mutatja — az utolsó simításokat végzik. százalékos befizetésekből a Magyar Nemzeti Bank szegedi járási fiókjánál eddig már összesen 5 millió 881 ezer forint gyűlt öszszc. Ennyit utaltak át ide az állami és szövetkezeti felvásárló szervek az új vegyesművelésű tsz-ek. termelőszövetkezeti csoportok betétszámláira. A pénz nagyobb részét a 61l-es beruházási betétszámlán őrzik, kisebb részét pedig a tsz-ek, csoportok elszámolási számláján helyezték el A felvásárló szervek általában tíznaponként utalják át a bank révén a szövetkezeti gazdák pénzét. Az összegek felhasználásáról a gazdák a gyümölcs- és szőlöértékesítési szezon befejezése után döntenek. A legtöbb közös gazdaságban már készen vannak az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést tervek, melyek megvalósítására már az idén és a jövő évben sor kerül. Ezek a beruházások már jórészt a 611-cs számlán levő betétekből válnak lehetővé. A legnagyobb betéti öszszeggel ezidcig a szatymazi Barackvirág Tsz közössége rendelkezik. Augusztus 1-én már 610 ezer forint volt beruházási és elszámolási számlájukon. A bordányi Dobo István Termelőszövetkezeti csoport következik ezután 421 ezer forint betéttel. Az ugyancsak szatymazi Fehértó Tsz tagjainak 351 ezer forint van már új telepítésekre a bankban. Megközelítették a negyedmillió forintot a forráskúti Rózsa Ferenc, a szatymazi Homnkgyöngye és az üllési Árpád tsz-ek gazdái is. Az üllési Kossuth Tsz 320 ezer forinttal rendelkezik eddig. A legkisebb pénzösszegek az ásotthalmi termelőszövetkezeti csoportok betétszámláin gyűltek össze. Ezidetg a hét új közös gazdaság együttvéve 264 ezer forintot tartalékolt az új telepítésekre és üzemviteli feladatok megoldására. Mint az összesítő jelentésből kiderül, a közös alapok fejlesztése, az új nagyüzemi termelésre való felkészülés sokkal jobban halad a vegyesművclésü mezőgazdasági tsz-ckbcn, mint a termclőcsoportokban. A vegyesművelésű tsz-ek augusztus l-ig hárommillió 275 ezer forintot tartalékoltak beruházásokra, míg ugyanez ideig a termelőszövetkezeti csoportok egyszái»laira 2 millió 606 ezer forint futott be. Ezt a pénzt 28 termelőszövetkezeti csoport gazdaközössége gyűjtötte öszsze. Ugyanakkor 18 tsz — annak ellenére, hogy a szőlők és gyümölcsösök kisebb hányadát tartják birtokukban —• 669 ezer forinttal tartalékolt többet augusztus l-ig. E tények világosan bizonyítják- a térmelőszövetkezeti csoportokban ma még sokan visszaélnek a lazább szervezési formával. Egyesek gazdatársaikat is megkárosítva igyekeznek kibújni a közös gazdaság megteremtésével járó közterhek alól. Terméseik jelentős részét magánkereskedőknek adják el, más megyék piacaira szállítják, hogv ezáltal lehetetlenné tegyék az ellenőrzést. Az ilyen gondolkodásmód azonban előbb-utóbb megbosszulja magát. Nem vitás, azok a gazdák járnak végiilis jobban, akik szép jövedelmükből az általuk felajánlott összeget az állami felvásárló szervek útján átutaltatják közösségük javára. Ezekben a szövetkezetekben már az idén is lényegesen nagyobb közös beruházásokat végezhetnek. Sokkal nagyobb területeken ültethetnek új szőlőt és gyümölcsöst, következésképp sokkal előbb alakíthatják ki korszerű, igazán jól jövedelmező nagyüzemi gazdaságaikat. Szegedi szövetkezeti gazdák az erfurti kertészeti kiállításra készülnek elkészülnek. Savanya Miklós elnök, Blazsetics Ferenc agronómus, az állattenyésztő meg a többi gazdák már tudják, hogyan is lesz ez. A városi tanács vezetői megígérték: ismét kapnak bontásra romos városi házakat. És ez már elég. Ha bontani, gyűjteni kell az anyagot, minden ember — aki csak talános közigazgatási határrendezésnek is. A napi élet, a termelésben való előbbrejutás követeli, hogy azok a községek, melyek közvetlenül kapcsolódnak Szegedhez s szinte már összeforrtak a várossal, végül is egységes városi közigazgatás alá kerüljenek. Gyálarétnek például a földrendezés után alig több mint 800 hold földje Ez év áprilisában nyílt meg az erfurti kertészeti kiállítás, mely azóta a "vitaminok, virágok, gépek kiállítása« néven szerzett magának európai, sőt világhírnevet. Rendkívül nagy sikere van a kiállításon a magyar pavilonnak, a magyar termelőszövetkezetek zöldségféléinek is. A szegedi termelőszövet- ] kezetek gazdái, értesülve az \ erfurti kertészeti kiállítás eredményeiről, elhatározták, hogy delegációkat küldenek a kiállítás tanulmányozására. Az első tíztagú delegáció szeptember elsején indul el Szegedről, s összesen nyolc napo-t. tölt a Német Demokratikus Köztársaságban. A második szegedi termelőszövetkezeti delegáció pedig szeptember 8-tól 16-ig tekinti meg a kiállítást. Az első csoportban indulnak az újszegedi Haladás és a Rózsa Ferenc, valamint a baktói Felszabadulás Tsz vezetői, tagjai. A második cso portban a mihályteleki Üj Élet, a Táncsics és a Dózsa Tsz-ek vezetői, szakemberei indulnak el. Minden bizonnyal gazdag majd itthoni munkájukhoz a szegedi nagyüzemi kertészeti termelés további fellendítéséhez. Magyarsárga tojó törzsállományt kapott három tsz Államunk — közvetlenül a baromfikeltető állomások révén — nemcsak napos baromfi biztosításával segíti a tsz-ekben a tenyésztői munka megalapozását. Egyre több közös gazdaságnak juttatnak állami keretből tojó törzs tyúkállományt is. Utóbb a tiszaszigeti Rákóczi Tsz gazdái kaptak 1060 magyarsárga fajtájú jércét. A tápéi Tiszatáj Tsz gazdáinak 660 ugyancsak magyarsárga jércét juttatott a szegedi járási tanács mezőgazdasági osztálya. A kübekházi Sarló Kalapács Tsz-ben pedig ötszázzal emelték legutóbb a tojótyúkok számát. Mint Szilágyi Ferenc, járási főállattenyésztő elmondotta, ezek a jércék most négy hónaposak, s az év utolsó hónapjaiban már tojáshozamukkal komoly hasznot hoznak a szövetkezeti gazdákszámára. Szállítják az új búza lisztjét maradt. De a község logköre tapasztalatokat gyűjtenek Az üllési korszerűsített malomban már két műszakban őrölik az ú,j búzát. Óránként nyolc mázsa gabonát őrölnek meg, s az új búza finom lisztje nemcsak Üllés, hanem a környező közsc^ck szükségleteit is kielégíti. A malom előtt most nagy a forgalom, s kocsik sora viszi a eserelisztet Pusztamérgesre, Zsombora, Forráskútra és Bordányba. Képünkön: liszttel teli zsákokkal indul a vontató a malom pu-zlamér gesi cseretelepére.