Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

9 Kedd. 1961. aurmntua 1A Szegedi Kender fonógyár elaő félévi *sá mvetesv: ' 1 • • • - • í Teljesítették 4 tervet—Nőtt a termelékenység Négynapi keresetnek megfeleld összeg nyereségrészesedésre 15 é a forint Naptáron már egv hónap-, ja pontot tettek az első félév-* re, s a gyakorlatban is megkezdték a második hat hónap munkáját, de pontosat csak most tudnwk az» első félév eredményeimül. Az üzemi \i.sszapillantó tükör csak néhány napja készült el. Vezetők, munkásuk kíváncsian néztek e tükörbe, mert idökrie.beo ererték. látták nem klönnyü a kitűzött feladatot teljesíteni. Ugyanis az idén 5M tonnával több készárut kell adnfok a népgazdaságnalk, mint tavaly. Ez értékben mintegy 20 millió forinttal több az elmúlt évinél. A termelési tervet teljesítették, sőt ha Bem is nagyon, de túlteljesítették. Az első hat hónapban mennyiségben 8.3 százalékkal, értékben pedig 11 százalékkal több készárut adtak, mint az elmúlt év azonos időszakában. E számok így leírva nem mondanak meg mindent az olvasónak. nenn beszélnek arról, vajon teljesítette-e a Szegedi Kendertonógyár azt a követelményt amit pártunk és kormányunk tűzött üzemeink elé: úgy növebti a termelést, hogy a növekedés nagyobb része származzon a termelékenység emelkedéséből és kisebb része a létszámnövekedésből. A 11 százalékos termelési érték növekedés mögött csak • százalékos munkáslétszám-emelkeclés van a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. Viszon a fonógépek kapacitásának kihasználása 5 százalékkal az egy főre. egy napra jutó termelési érték pedig 1.4 százalékkal nőtt. Az egy teljesített munkaórára jutó kilométertermelés a tavalyihoz mérten 7.6 százalékkal emelkedett. Lényegében a termelés mennyiségi növekedéséből • 61 százalék származik a termelékenységből és 36 százalék a létszámnövekedésből. Még e számokkal sem teljes b félévi számvetés. Ugyanis lényeges az önköltség alakulása is. Azt mondják a kenderfonógyáriaknak emiatt sem kell szégyenkezniük. A tényszámok sokat javultak az első félévben nemcsak a tavalyihoz. hanem az iparigazgatóság által előirt feladatokhoz mérten iá. A dolgonókat a termelés, az önköltség számai mellett az is érdekli: mennyi pénzt tették félre első félévi munkájuk eredményeként nyereségrészesedésre. Ezt is számfejtették: négy napi kéréséinek megfelelő összeg jut eddigi munkájuk alapján nyereségrészesedés re. Azt, hogy az eddigi munkájuk ezt külön hagsúlyozzák, merf a második fél év nemcsak hozhat, hanem vihet iá. A most következő hat hónap munkája még javíthat ezen az összegen, növelheti, de ha gyengébb eredményeket érnek el, vihet is a négy napból. Most »» augusztus 2P-i ünnepi készülődésben, s ezt kővetően a november 1 tiszteletére szervezett munkaversenyben újabb sikerek elérésére kell törekedniük. hogy az ér végi számvetés után is büszkén jelenthessék; teljesítettük tervünket. Szegeddel ismerkedtek és a Felszabadulás Tsz-be látogattak el az odesszai komszomolisták A torint kibocsátásának nap Ján véget ért a -cscrcvilág-. Mindent forintért vásárolhattak már a dolgosok, mint a korabeli kép is ábrázolja. A Szegeden tartózkodó odesszai Komszomol küldöttség vasárnap délelőtt a várossal ismerkedett. Délután a szovjet fiatalok résztvettek a KISZ Szeged Városi Végrehajtó Bizottsága által rendezett ifjúsági nap ünnepségein. Tegnap, hétfőn délelőtt a szegedi fiatalok vendégei, az odesszai komszomolisták a Felszabadulás Termelőszövetkezetet látogatták meg dr. Lökös Zoltánná. a KISZ Szeged Városi Végrehajtó Bizottságának agit. prop. titkára társaságában. A szovjet fiatalokat, Valja Szavoljovát, Valja Szenesen kot, Szása Szforozsenkot és Szláva Tkocsertkot a termelőszövetkezet vezetői. Árendás György elnök. Molnár Vencel párttitkár. Kis Endre KISZ-titkár. az agronómusok és a brigád vezetők fogadták. A vendégek a beszélgetés során sok kérdést intéztek a termelőszövetkezet rezetőihez és a szövetkezet fejlődése után érdeklődtek. Elismerően nyilatkoztak a szovjet fiatalok — a gazdaság megtekintése után — a kertészetben folyó munkáról. Hétfőn délután a küldöttséget az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának vezetői fogadták. A fogadáson ifj. Komócsin Mihály, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának első titkára. Pusztai Józsefné. a vb. titkára, Sípra Géza, Törköly Ferenc, Börcsök Ferenc, Sárközi István osztályvezetők. Ágoston József, a KISZ Csongrád megyei végrehajtó bizottságának titkára. Bíró Lajos, a KISZ megyei vb. tagja. Deák Béla az ifjúsági szövetség Szeged városi, végrehajtó bizottságának titkára, valamint dr. Lökös Zoltánnc hosszasan elbeszélgetett ff vendégekkel. Este a komszomolisták a Kővirág cimú ! balettet tekintették meg. r<t._v, évvel ezelőtt, i fzenoi ,94fi augusz. tus l-én került forgalomba a forint. Ma termesze'.esnek tartjuk, hogy évekkel ezelőtt », azt vásárolhattunk érte. mini ma. Életünk jelentős támasza lett ez a pénz. amelynek létrejötte a felszabadulás nyomán bekövetkezett politikai. társadalmi, gazdasági fejlődé® legjelentősebb eredményei közé tartozik. A fasiszta rendszertől a demokrácia rombadóit., kifosztott országot. felbomlott gazdaságot kapott örökségbe. A gazdasági károk összege mintegy 22 milliárd 1933-as pengőt tett ki, veszendőbe meni a nemzeti vagyon 40 százaléka. Az állatállomány több mint felét, a gépi felszerelés 30 százalékát vesztettük el. A közlekedési berendezéseket. a lakó épületeket óriási károk érték. Hagyományos tőkés viszonyok között, belső erőkből hosszú éveket vett volna igényije a háború előtti termelőképesség elérése. A kisgazdapárt egyik vezetőségi tagja 1945 júniusában — nyugati kölcsönre célozva — kl ls Jelentette: az országot »a magunk erejéből 40 évig sc tudnánk felépíteni.- A dolgozó nép azonban nem várhatott. Ha elodázzák az újjáépítést. vagy rábízzák a spontán tőkés erőkre és a politikai feltételhez kötött nyugati kölcsönre, ez a dolgozók szenvedésének meghosszabbítását és a demokratikus vívmányok feladását jelentette volna. A súlyos helyzetből csak egy út volt; ha a munkásosztály és az állam belenyúl a tőkés termelésbe és azt tervszerűvé teszi. MwAeeAf kezdve az álNyártól lam ú)abb ^ újabb papírpénz kibocsátására kényszerült. Érthető, hogy a pénz elértéktelenedése hallatlan ütemű volt. Az infláció végén egy 1938. évi aranypengő értékének 4,4 quadrillió pengő aranyértéke felelt meg. Az áremelKedések emellett az inflációnak szinte minden szakában meghaladták a bankjegyforgalom — egyébként is szédületes — növekedési ütemét. Az infláció a legsúlyosabban a dolgozó osztályokat, közöttük is elsősorban a munkásosztályt érintette. 1945 nyarától az év végéig A kommunizmus építői között — Riportsorozat Szibériából — ra. Megkereste az árát A bratszki, még csak épülő erőmű után bemutatom az irkutszki, már működő vizierömüvet. A város egyik legszebb, s legszélesebb útja vezet át azon a gáton, amely megtöri a folyó gyors folyását ét lendületét -igába- fogja. Az erőmű központi épülete kívülről úgy tűnik, mint egy kultúrpalota. Hatalmas ablakok, ajtók, felül díszes párkányok egyáltalán nem azt sejtetik, hogy az egész környék ebben az épületben zúgó generátorokból kapja a villamosenergiát. Az előcsarnokban, ami egészen ünnepélyesen díszes, az erőmű igazgatója nagyon kedvesen fogad bennünket és már tessékel is egy hatalmas terem félé, amelyben nyolc generátor egész éven át 660 000 kilowatt kapacitással dolgozik. A gépterem, leszámítva az agregátorok által elfoglalt helyet és duruzsoló zajukat, inkább táncteremnek tűnik, mint annak, amire használják. Ragyogó tisztaság mindenütt. A mozaikpadló tükörként fénylik. Az oldalsó falakon díszes, aranyozott kandelláberek ontják este a világosságot. A terem mérete is figyelmet érdemlő, hiszen 240 méter hosszú. 20 méter széles és 22 méter magas. Az igazgató elmondja, hogy az erőmű egymilliárd 800 millió régi rubelbe került, de már régen megkereste az árát, pedig csak 959 óta működik teljes erővel. Megkeres te az arat, men egy kilowatt villanyáram mindössze 10 kopejkába kerül ét ebben a hatalmas gépteremben műszakonként négy ember dolgozik. Negyven méterre a víz alatt Azután egyik ámulatból a másikba estünk. F.gy lifttel 40 méterre a vízszint alá mentünk és ott megfigyeltük a turbinák úgynevezett rotor, azaz forgó részét. Aki nem látott, vagy hallott még ilyen erőmű működéséről, a turbina mozgását bizonyara érzékelhetővé teszi számára a következő adat: a turbina lapátjára másodpercenként 400 köbméter víz zúdul, ami az egész forgórészt percenként 83 fordulatra készteti. Óriási erők dolgoznak közvetlenül a lábunk alatt. A turbinára ömlő vizet nem láthattuk, csak a turbina fölfelé nyúló tengelyét. Hatalmas méretei vannak egy ilyen forgó résznek* A rotor súlya 520 tonna és a tengely átmérője 130, a tengely acélfalr<astagsaga pedig 70 centiméter. Lenyűgöző méretek! Állandóan olyan érzés kerített bennünket hatalmába, hogy emberek miként is tudják ezeket a hatalmas alkatrészeket megtervezni. kivitelezni és nagy távolságokból, többek között Leningrádból, Novoszibirszkböl. vagy Harkovból ide szállítani. Pedig emberek alkották valamenynyit, emberek azok is, akik működésbe hozták ezeket a gépeket. Emberek, mégpedig nagyszerű emberek azok ts, gkík szemmeltartják s gépek munkáját és a vezérlő szobában ezernyi lámpa pisinpasából, hunyorgó sóból, erósebb vagy bágyadtabb fényéből a gépek mozgására következtetnek. Nem „metl vej áriau vidék Irlcutszk, Bratszk és Angarszk azonban csak egy-egy ízelítő ix>lt abból t nagy munkából, amely szerte Szibériában folyik. Andrej Sztupko, a szibériai Pravda főszerkesztője, amikor benyomásainkról beszélgettünk, megjegyezte: »Most már Önök is látják, hogy Szibéria nem medvejárta és istenhátamögötti földrész, látták, hogy mindenütt elöbbrelépünk. hogy Szibéria is nagy részt vállal a kommunizmus építéséből Irkutszk területi központ, és igy sok mindent megtudtunk a térület iparának fejlesztéséről, terveiről. Ez a,z »obiászt« ahogyan oroszul mondják, kilencszer akkora, mint Magyarország, s háromszor akkora, mint Anglia. — Lakóinak száma az északi, lakatlan területek miatt viszonylag kevesebb: két millió. Hogy jobban érzékelhető legyen az irkutszki terület nagysaga: északi és déli vége olyan messze rannak epvmástól, mint Leningrád Odesszától. Városok nőnek ki a földből Rendkívül gazdag. Szinte bármilyen iparág kifejlődés sebes minden nyersanyag rendelkezésre áll. Kimeríthetetlen mennyiségben ítin szenük, vasércük, aranyuk, sójuk, fájuk és még sok minden más, s igy már jobban érthető, hogy miért születnek egyre-másra .az ipari óriások. Valljuk meg, hogy minderről ilyen sok ezer kilométer távolságra nem sokat tudunk. Ugyan ki hallott Selohovról, az alumíniumrárraról, amelynek máris több tízezer lakosa van, bár néhány évvel ezelőtt a mai lakótelepek helyén, még sátrak voltak Arról is most hallunk először, hogy a Bajkál-tónál egy hatalmas cellulózegyár épül. és a tajga kellős közepén, a Csumszk kerületben házelemgyár. Azt is kevesen tudják, hogy a legészakabbra épülő erőmű a Mamakán folyón fejeződik be. hogy Korsonyiha hatalmas vasércközpont és Tajset városában most épül a környék legnagyobb kohója. A bratszki erőmű körül 1962-re elkészül az új cellulózekombinát. amely évente többek között 260 000 tonna kartont, 100 000 tonna lakásszükséglett cikket (pl. tapétái) fog gyártani. 1963 után 4 millió köbméter fát dolgoznak fel évente. Bratszktól hat kilométerre jövőre készül el az aluminiumkombinát. A közelében egy épiiletelemgyárat létesítenek, amely évente 100 000 négyzetméter lakás elkészítéséhez gyártja le a szükséges elemeket. Három tradíció Miután a szibériaiakkal sokat. beszélgettünk jövőjükről, kézenfekvő kérdésként kínálkozott e csodálatosan gazdag vidék népének tradíciója. Elmosolyodtak kérdésünkre. ami bizonyos mértékig előlegezte a válást érdekességét. -.4 mi tradíciónk — felelte Sztupko elvtárs — jól dolgozni. A létért való küzdelem, az állandó birkózás a természetadta nehézségekkel. az erre lakó népet komoly munkára nevelte.Azután arról beszéltek, amiről ottlétünk minden percében meggyőződtünk, hogy tradícióik közé számít a vendégszeretet is. Nagyon szeretik a vendéget, érkezzen az más országból, a mellettük levő városból, rapy éppen tőszomszédsápukból. De elmondták, hogy szeretnek vendégségbe is járni. A másik tradíciójuk az, hogy már réges-régen kifejlődött Szibériában a nemzetköziség. Igazán élővé persze a szocialista forradalom győzelme után lett, de a különböző nemzetiségek együttélésének. összefogásának ezen a vidéken nagy hagyományai vannak. Az ország más-más részéből ide kényszerített száműzöttek összebarátkoztak egymással és a szibériaiakkal. Ez egyik motívuma a nemzetiségek testvéri együttélésének. Szibéria még sokáig nehezen kimeríthető, nagyszerű téma lesz az újságírók számára. Most is azt mondom: igen nehéz búcsút venni tőle még akkor is, ha már csak a jegyzetek ákombákomait kell összecsuknom. hiszen minden egyes feljegyzett névből, mondatból, nehezen kimondható városnevekből, hatalmas számokból egy földrész hősies törekvései tornyosodnak elém azon egyszerű, szerény, de tehetséges emberek megelevcnedésével, akikkel hosszú utunk során találkoztunk. Es milyen jó lenne, hogyha ezeknek az embereknek néhányát — akik nemcsak vendégszeretők. de vendégségbe is szeretnek menni — hazánkban fogadhatnánk. — Vege — VVelthet Dániel a bankjegyforgalom 37 szeresére. az árak azonban 85 szűrösére emelkedtek. As árakhoz viszonyítva tehát pénzszűke volt. Elviselhetetlen volt a bélből és fizetésből élők helyzete, a munkáscsaládok százezeréi éheztek. Nagyon sokan batyuzással, utolsó ruhadarabjaik élelemre cserélésével tartották fenn magukat. Az, új pénz kiboesálása előtt Szegeden 1 kiló konyér 3 millió 200 ezer pengőbe került. A munkások bére ugyanakkor 80—100 millió pengő volt. Akkor. Július 30-án 100 millióra akarták felemelni. A munkásaszszonyok ez ellen hevesen tüntettek. Igy ment az még 31-én is. Egy újság Szegeden július 27-én 1 millió adópenRŐ volt, 28-án 2 millió, 30-án és 31-én 100 millió adópengő. Augusztus 1én 40 fillér. A jó pénz munista párt tett. a legtöbbet. Határozottan szembe szállt azokkal, akik a stabilizáció fettételeit nyugati kölcsönhöz és ezzel a dolgozó tömegek nélkülözésének meghosszabbításához kötötték. Azzal számolt a párt, hogy a termelési szint 1046 j nyarára eléri n mczőgnzdu• ságban az 1036-as szint 75 {százalékát, az Iparban a 63 • —70 százalékot. Az így kelct• kező árualap, mint fedezet, • lehetővé tette az államház• tartás egyensúlyát és a jó * pénzt. { Az 1046 augusztus l-én * életbelépett pénzreform tel* jes sikert aratott. A demok• rácla pénze, a forint, má" ról holnapra győzedclmeskc. delt az infálctó okozta gnz• dasági bomlás felett. A sta{ bilizáció sikeréhez nagvmer• tékben hozzájárult a Szov{ jetunió támogatása, azzal, • hogy biztosította a legfőbb { nyersanyagokat az ipar szá• mára és a jóvátétel hosz• szabb Időre való elosztásáI val jelentősen csökkentette • az államháztartás terheit. • * A f— -i-t első szereplése • A fönn* gikeres 'VOIt • általános volt az öröm. Mcg• jelenésének reggelén meg« változott a város képe, ol• vashatjuk egy szegedi hír1 adásból. Mosolyogva álltak i meg a kirakatok elótt az [emberek. Az egyik utca aari kán megjelent egy postás, [mindenki hozzá sictett, boli dogan mutatja az. új 20 fil'lérest és az 1 forintost. Sem i nagyobb, sem kisebb cgyc' lőre nem volt nála. A ki[ rakatokba egyszerre jó áruk • kerültek. A peng.. halála [megszüntette a Ketting-pinci i börzét, ahol addig ácsorgók [valutái ós cigarettát árultak, i Egy régi börzés krétával a [járdára irta "haláleset miatt • zárva a börze-. • • r, .. - távlatából • / izenot ev tisztelettel • emlékezünk meg forintunk 'első szerepléséről. Tiszteljük I azokat, akik létrehozták és •segítették: a munkásosztályt [és párt jót. Nemhiába van a • Kossuth-fejcs ezüst 5 forin[ fos peremére nyomva: »Mun• ka a nemzett jólét, alapja.i Oltvai Ferenc ' levéltárvezető