Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

(Husi fa Jhiika '^AAA/^AAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAA^ } " KACSÓ H PONGRÁC: >; I JÁNOS VITÉZ | 5 Daljaték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán A ^ 3 felvonásban. ^ < Bakonyi Károly szövegét átdolgozta Karinthy Ferenc. > y y / Versek: Heltai Jenő. y < Hangszerelte: Kenessey Jenő > Kossuth-díjas érdemes művész. Vezényel: SZALATSY ISTVÁN. >' | Rendezte: BÉKÉS ANDRÁS. ^ ^ Kukorica Jancsi Oszvald Gyula > A Iluska , Andor Éva ^ ^ főiskolai hallgató ® ^ Bagó Angyal Sándor ^ < A francia király Bilicsi Tivadar j. 5 A francia királykisasszony Németh Marika > J A gonosz mostoha Gobbi Hilda A A Kossuth-díjas .y A i kiváló művész ­A Strázsamester Szabady István y ^ A falu csősze Pagonyi János > ^ Történik az I. felvonás a falu végén, a II. felvonás a ^ 5 francia király duvarában. a III. felvonás első része > ^ az Élet tavánál, a második része a falu végén. >. Közreműködik: ^ ^ a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara és a ^ ^ Szegedi Zenebarátok Kórusa. y A Karigazgató: Szalay Miklós. £ A w { Díszlettervező: Fülöp Zoltán ketszeres Kossuth-díjas. > ^ Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. < . > ^ Koreográfus: Barkóczi Tamas. > 5 Csoportjátékmester: Orinai Miklós. r Állami Operaháznak. Éite­kelt már az Álarcos bál­ban, a Carmen-ben a Pil­langókisasszony-ban és több más operában és nagy­operettben. Hx'tszéves korá­ban egy országos énekver­seny döntőjében, a Vigadó­ban aranyérmet nyert. Az­után beiratkozott a Zenemű­vészeti Főiskolára, s 1948­ban fejezte be tanulmányait. Művészi pályáját a Magyar Színházban, a későbbi Ma­dách Színházban kezdte, amely akkor még zenés szín­ház volt, s Strauss Tavaszi hangok című nagyoperettjé­ben mutatkozott be a kö­zönségnek. Aztán hét eszten­deig Debrecenben dolgozott: 115 opera főszerepét énekelte, s i több klasszikus operettben játszott. — Hogyan tudtam meg, Tudjuk, hogy az udvarias­ság szabályai szerint Iluska nevét kellett volna elsőnek írni a címbe, dehát ezt a két nevet mások is mindig így szokták emlegetni, másrészt pedig a hibát rögtön kiiga­zítjuk: a továbbiakban llus­káról írunk először, azaz An­dor Éváról, az idei szabadté­ri játékok János intéz elő­adásának lluskájáról. Andor Éva hogy én leszek a -János vi­téz? — felel kérdéssel a kér­désünkre. — Naponta húszan is megállítottak ' az utcán, gratuláltak a megtisztelő fel­adathoz, mondták, hogy az idei Szegedi Szabadtéri Já­tékokon én játszom János vitéz szerepét. Én viszont a világon semmit se tudtam az egészről. Mígnem egyszer —* jóval később — a színház irodájába hivattak, és ott Ormai Miklós művészeti tit­kár és Békés András rende­ző végre hivatalosan közölte velem a nagy újságol. — A János vitéz helyes megformálása — mondja to­vább Oszvald Gyula — sze­rintem. nem annyira énekesi, mint inkább színészi fefudat. Annak viszont nagyszerű, s nagyon örülök, hogy én játsz­hat om. SZALATSY ISTVÁN karnagy ; r A .' '' • ­Budapesti kislány. Iskoláit j is a fővárosban végezte. A Vendel utcai általános isko­lában Andor Ilona, a rádió­ból közismert kitűnő ének­j tanár fedezte fel szép hang­] ját és zenei tehetségét. Irán­' fa érzett tiszteletből változ­tatta meg később a fiatal művésznő a nevét Prácser Éváról Andor Évára. 1946­ban. hatéves korában lépett fel először a nyilvánosság előtt, az Állami Operaház­ban, egy karácsonyi ünnep­ségen. Nagy sikere volt. Éve­kéről a rádió felvételeket ké­szitett. Ez volt az első rádió­szereplése, amelyet gyorsan és nagy számban követett a többi. Azóta is állandóan szerepel a rádióban. Énekel, mesét mond az óvodások mű­sorában — legtöbbször ked­venc Írójától, Móra. Ferenc­től —, és ő ll -Miska bácsi levelesládája® című műsor­stám közismert és bájos* hangú Évikéje, aki kinyitja és becsukja Miska bácsi hí­res-nevezetes lemezesládá­ját. 1958-ban, miután közép­iskolai tanulmányait is ki tű" nő eredménnyel fejezte be, beiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Idén szeptember­ben lesz harmadéves, vagyis még három évi tanulás áll előtte. — Hogyan tudta meg, hogy szerepel a Szegedi Sza­badtéri Játékokon? — kér­dezzük. — A Rádióban voltam, ép­pen mesét mondtam az óvo­dasoknak, amikor a telefon­hoz hivtak. Azt mondták, egy csinos férfihang keres. Kovács János, a Szegedi Sza­badtéri Játékok igazgatója volt. Azért hívott fel — mint közölte —, hogy írjam alá a szerződést: én játszom Ilus­ka szerepét a János vitézben. Mit mondjak az érzéseim­ről? Majdnem kiabáltam az örömtől. Pillanatnyilag viszont ret­tenetesen izgul, fél, mi lesz a bemutatón, hogy sikerül majd első nagy szerepe. Akik látták a próbákon, azt mondják, teljesen feles­leges ez a nagy ijedelem. Oszvald Gyula KIRÁLYKISASSZONY (Németh Marika) A FRANCIA KIRÁLY (Bilicsi Tivadar) Növekszik az idegenforgalom Rajzos idegenforgalmi táblák készülnek a tájéko­zódás megkönnyítésére.. (Újsághír). | A C.ONOS7 MOSTOHA (Gobbi Hilda) -SZEGÉNY ÁRVÁNAK ROSSZ A SORSA...® Jelenet az első felvonásból. Iluska (Andor Éva) és a gonosz mostoha (G obbi Hilda) Egy tábla a Sztálin sétány előtt BAGÓ (Angyal Sándor) A Fővárosi Operettszínház tagja, és állandó vendége az Augusztus A Szegedi Szabadtéri Játékok IMI. év) műsornaptár* (Somogyi Károlyné felv.) SZÍNPOMPÁS JFLENEX A DALMtl MÁSODIK FELVONAsAbQí<. János vitéz a francia király udvarában. A kép baloldalan elöl: János vitéz (Oszvald Gyula) és a francia királykisasszony (Németh Marika) Janog vitéz _ Az ember tragédia}*

Next

/
Thumbnails
Contents