Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

1961. aafttscfas S, tJR GYÖRGY: tttnauxdt UtUiití Babits HiiUátfyal A szegetit állatrtt főreálrskolába új tanár érkezett * magyar és a iatin nyelv és irodalom tanítására. Mikor belépett a hatodik osztályba, mind a huss» hiW. ére h«l< mu Rahtt* Mihály kBltS, » Nyugat nrmzrdrkrnrU klrmrlkrrtrt nyéniségr, aki kultúrájával, rtMI n> eivésttévri rs magasfAlcú formamtivZorrfrvM hozzájárult a magvar költás/.yt ás irodalom gamdagilásáhor,. A róla való mrgvmlákovás jogváhon káráljuk Dr Ovárgv, a nálmagvarorsaág ogvkorl munkatárasnak irását. rökorsvágban, Cherrier, akinek nehezen tanulta meg a nevét, építészmérnök Zentón,- ugyancsak építészmérnök Szabadkán Molezer Károly, a\iszonkét diák felállt és néma bálom hajtókájánál fogva nek magyar dolgozatai csöndben várta a tanár sza- behúzott a szobába: majdnem olyanok voltak, vét: »„__ _ — mint a mellette ülő Rrunner Sándoré. Feleségén látszott, hogy csodálja Ba_ ... „-..,, , — Meg ne mondd a ne— Babtls Mihály vagyok — mondotta az egészen fia- veA- "korom kitalálni! talember. Én fogom önöket Odaállított az ablak elé. bits emlékezőtehetségét, mert tanítani a magyar irodalom- és a közben belépő felesé- szemével itta magába minra. Kérem, üljenek le A diákok összenéztek, mert az elmút) hat év alatt jöttek-mentétk tanárok, de egy se mutatkozott még be ilyenformán. Babits is leiilt a katedrán levő iróaszáal elé és rámutagének mondta mosolyogva: drn mozdulatát és szájának — Ez n pverek a szegedi minden mozgását. föreá.ba járt és ür GV«ri- J™*k hallaZ nak hívják. valamit, mit csinál, min Büszke mosollyal nezeit dolgozik. de felelet helyett feleségére és két hüvelyk- újabb kérdéseket kaptam és ujját — mint az órák alatt «fíV éreztük mindannyian, levő trnaszmi eie es ramura- J h , { m u ,,„„ tott az első padban uló diak- Szegeden - hóna ma- ^ ™ Mbo£ ftMlJk „ filtk. gassagaban bedugta melle- Bobi(s fnvár úr ott ü\ „z — Arra kérem, hogy egy- nyébe és körülsétálta a szo- pjsö padban az ablak melmás 11 tan álljanak fel és hát, mint egy győztes had- lett és a poétikát úgy fújvezér. >ák " gyerekek, mint a Aztán megpróbáltam hoz- ' '2fo'V<ís. ra: mondják meg a nevűiket — Kiss Ferenc — kiabált nevetve javított. Félóra múl t'rt egymás után áfflífoífw fel össze-vissza a diáikokat és már tudta mindegeiknek a nevét. Óra. régére az osztály úgy megszerette, mintha LZV^TkZ^leT « de Csöngettek, vek-: Egyike,-masikat Babits Bebits mindig félbeszakított megállította es elismételtette O kérdezett engem. Mi van j^ptekkpl jtfo>rjc? Zsiga léi-ele a nevét. Aztán ó muta- az osztállyal? Neveket man- pPtt be a szobába. Babits tott rá a diákra és mondotta doft feleltem neki. Rá- bemutatott és eldicsekedett, a nevét. Nem ment htbatla- mtlífom emlékezótehetségét. hogy tizenöt éve nem látott, nvl, mert a Sevin, KucMr és dr 6 megmagyarázta, hogy mindjárt megismert esmértCherrier nevűeket alsó alka- mjPrt éppen arra az osz- mondfa a nevemet is. Mólommal összetévesztette, de tályra emlékezett olyan pon- riez Zsiga belesüppedt egy tosan. karosszékbe és csendesen — Tudod. tt róttatok az megjegyezte: első osztály, ahová Szegeden — Nem csodálkozom ezen. betettem a lábam. Aztán Te csak a mai dolgokat fenem voltatok sokan. Mindig lejted el. az első benyomás a legma- Babits felugrott, az fromár regen együtt tanultunk radandóbb az emberi agy- adtaihoz ment rs egy dt»zvolna. ban. úgy éreztem akkor, lzijt veti fid tfgy éreztem, a Lia Arőif „Wuj-ir. viz»Oázom, hát igyc- hogy nem szabad zavarnom Babits -/'l, ™ keztem nagyon megtanulni 5ke1 elbúcsúztam Babitskönnoő is = 0Í leckémet, a ti ne- nHól Móricétól. míg Babits 1 r vetekfL átölelt és kikísért a folyohiszen poétikát tanultunk es . , . - _ . Babits eiöadása élvezetes, »>«««" « Vitéz nt- so,g. vonzó és humoros volt. Fű- c,arh 7 7 ~ N< hareguál. hogy szerezte aknákkal, leüli kö- ^ «' reáZÍ TfiúkX annyit kérdeztem tőled, de zen* a partba ts ugy szó i- h mii fudok róhlk? nagyon jólesett Visszagnntott felelesre, ügy éreztük. , , , , i»„ hogy barátunk, közülünk va- felesét,* dolm a szeged, napokra. Ha lő diak és nem tanár. A fe- reteseg* asztalndl és eljössz legközelebb, megtgélelésbe bele lehetett szólni, ragyogó szemmel figyelte rem, te leszel a tanár, aki sőt. 6 maga szakította félbe a Babitsot, aki nem engedett kérdez, és én felelek jó felelőt és rámutatva a má- szóhoz jutni. Állandóan kér- d;dk módján., sikra. megkérdezte, hogy jól dezösködött, és ha feleltem , „ . .. válaszol-e a feltett kérdése, a kérdésére, újabb kérdés maraé< el 11 így aztán órája alatt viták következett. Már tudta, hogy terjú, amiért a Délmagyarkeletkeztek, mindenkinek oda Reick Pista vasutat épít Tö- ország Pestre küldött. kellett figyelni és akár akart valaki, aJcár nem, ott óra • alatt megtanulta a leckét; talán odahaza nem is tanulta Volna, meg .., Nagyon jól emlékszem: nem volt notesza. Az a bizonyos tantári notesz, ahová beírták a többiek a felelés számokkal mérhető eredményét. Babits notesz nélkül tudta, hogy kl mennyit tud és év végén a nyilvánosságra hozott osztályjeayekböl megállapítottuk, hogy milyen igazságosan tudott osztályozni. Alig két esztendeig tanitotta a reáliskolai diákokat, aztán áthelyezték az ország másik végébe. Az utána kővetkező tanár már nem dicsekedhetett azzal a népszerűséggel, amelyet. Babits méltán megérdemelt a főreáliskola minden tanulójától. FilmbarátI köröket alakít a TIT A TIT munkája ősztől új tevékenységi körrel, a filmművészeti ismeretterjesztéssel bővül. Az új témájú ismeretterjesztés célja, hogy segítse egy-egy film művészi mondanivalóját felismerni. A filmbarátok körei, amelyeket a TIT a városokban, továbbá a nagyüzemekben és mezőgazdasági központokban kíván létrehozni. A körök tagjai filmművészeti előadássorozaton vesznek részt, ahol megismerik a film történeti kialakulását, különböző műfajait, értékelésének helyes' módfát. Az előadásokat minden esetben Játékfilmekkel egészítik ki. Uj cipőipari szabványok készülnek Bevezetik a jótállást a cipövásárlásnál A Magyar Szabványügyi Hivatalban a legfontosabb új szabványokat most a cipőipar részére dolgozzák ki. Az új ötéves terv végére hazánkban a jelenleg! 18 millió pár helyett 26 millió pár cipőt állítanak elő. A termelés növekedésével ezért napirendre került a műszaki fejlesztésnek és a minőség további javításának kérdése is. A cipőipar arra törekszik, hogy meghonosítsa az elöregyártást. A most készülő cipőipari szabványoknál arra törekedtek, hogy az új előírások ne állítsák a gyárat megoldhatatlan feladatok elé, de a vásárlók a Jelenleginél Jnbh minőségű árut kapjanak. Mivel a legalaposabb vizsgálatnak csakis a viselője vetheti alá a lábbelit, a bőrés cipőipari igazgatóságnak az a terve, hogy rövidesen bevezeti a ripővasárlásnál a jótállást. Az olyan négy-hat hónapon belül előforduló rejtett hibákat, mint amilyen a talp leválása, vagy átnedvesedése, a gyár köteles lesz kijavítani. (MTI) A „Xhosafiild iissregyei 99 A Délafrikai Unld »Bantastan- nevű része régóta -Az éhezés Földje- elnevezést viseli. Az okok többsége mindenki előtt eléggé ismert, aki a délafrikai rezervátumok gyarmati viszonyaival tisztában van. A Bantastan települések nagy része sziklás. kopár hegyvidéken fekszik. és a szűkösen termő vidék túlnépesedése határtalan. Annak ellenére, hogy a bantastanok a nemzeti területnek 11.9 százalékát teszik ki, a pretoriai kormányzat az unió • lakosságának 38 százalékát ide zsúfolta öszsze. Az állam területének fentmaradó Rft.l százalékát még az előző időszakban a búrok -fehér területneknyilvánították és őslnkóikat véres erőszakkal elüldözték. Ha meglátogatjuk a bar>tastanokat. az a legszembetűnőbb. hogy az irtózatos nyomorban sínylődő bennszülött falvakban csak munkaképtelen aggokat, gyermekeket és nőket találunk, akik jóformán semmiféle termelőmunkával nem foglalkoznak, csupán titkos sörfőzésből tengetik életüket. Merthlszen a sörfőzés annyi más mellett szintén a fehérek monopóliuma. Ezért aztán rettegve bújnak szegényes kunyhóikba. ha fehér embert látnak közeledni, mert a rendőrségen kívül nem igen akad látogatójuk. De ho! vannak a falu férfiat, tesszük fel önkéntelenül a kérdést. Nagy nehezen sikerül csak előcsalogatni a félelemtől reszkető bennszülött asszonyt és bizony hosszú Időbe telik, míg a tolmács segítségével lassan szólásra lehet 'bírni. Aztán a szemünk előtt bontakozik ki egy nép és benne az aszszonyok a "Xhosaföldi özvegyek- tragédiája. A Ban'astan mesterséges túlnépesítése már a megelőző jobb sorsra érdemes, pusztuló nép kqrül. \ A meggyötört fiatal nő befejezte történetét a szomorú földről, amelyről a férfiak hiányzanak. Elhallgatott. Szeme a távolba, Johannesburg irányába réved. Évekkel ezelőtt az ö férje is rálépett a vándorútra, a többiekkel együtt, hog\' soha többé vissza ne térjen. Először még jött egy-két pénzf „Az ostobaság dicsérete'" Aztán szétment n régi hatodik osztály, amely először köszöntötte Szegeden Babitsot. Jöttek az egyetemi esztendők, majd a "mindent meggondoltam, mindent megfontoltam- gyiL kosságra kényszerítő parancsa. A világháború szétszórta az egykori diákokat és akik átélték szörnyűségeit, a szétzilált világban igyekeztek életre berendezkedni. Mint a régi Délmagyarország munkatársa kerestem fel a húszas évek közepén Pesten Reviczky utcai lakásán Babits Mihályt. Csengetésemre maga nyitott ajtót. — Jó napot kivánok, tanár úr — Üdvözöltem a nyitott Ajtó küszöbén. Babits ramnezett és kaKétfajta ostobaság létezik. s ha valaha megbíznának. hogy kidolgozzam a* ostobaság -kategóriáit-, feltétlenül két fő részre osztanám, s az egyiknek példájaként tisztelt Roland Nitsche nyugatnémet újságírót említeném meg. A rosszindulatú ofitobasag fő csoportjában — mea-t van egyszerű, jóindulatú ostobaság ls — övé a komlko-rosszindulatú ostobaság alcsoportja. Ez az ember, akiben nekem hivatalosan kollegámat kell tisztelnem, de ha nem kell. még félhivatalosan is ostoba fajankónak tartom, eljött Magyarországra — Hmi. ugye. egv Ilyen kom i ko- rosszi n d u 1 al ú újságírónak is olcsó dolog manapság már — és aztán elment, és aztán írt. Magyarországról. Beszámolót. Izgalmasat. Olyat, amilyet a nyugatnémet kispolgár és a hivatalos politika a reggeli kávé mellett csámcsogva tud olvasni-, s amitől messzemenően megjavul az emésztése, s amelytől tapsikolásra mondul a keze: Hiába a Nyugat, az csak Nyugat... Hát én már régen nevettem ilyen jót. s nevetnék most is. ennvi ostoba és sületlen megállapítás olvastán, ha nem jutna eszembe, hogy ezek a sületlenségek, amelyek itthon mosolyt, ott hitelt fakasztanak. amelyek itthon csak egy kézlegyintést, ott politikai alapot tei'emtenek hazám, a szocializmus eszméje, a komimunizmu6 gondolata ellen. Kétszeresen követi el az erőszak bűncselekményét ez a Roland nemtudoménkicsoda: eröszakot vesz az igazságon és erőszakot a nyugatnémet olvasók értelmén. g bár az erőszakot minden normális törvényekkel rendelkező államban a bíróság súlyosan bünteti, nincs kizárva, hogv ez a komlko-rosszindulatú ostoba még szerepet kap a politikai életben. Ez a nyugatnémet tollnok végigjárta Budapestet. elment mindenhová, ahová akart, talán még oda is elcipeltük — meri mi mar olyan udvariasak vagyunk! — ahova nem is akart, csak hogy lásson, tapasztaljon és írja meg az igazat. Nem az igazságot — mert azt az ilyesfajta Rolandodtól úgysem várhatta el az ember. esak az igazat: amit látott! Már éz Is valami, már ez is a jószándék jele, a normalitás alapja. De nem. Ez a Roland Nitsche szellemi gyomrából kiöklendezett mindent., amit a jó ég tudja, vagv hncv inkább n hivatalos bónni politika tudja, hol kebelezett be kifáradt agytekervényeibe. Es írta, megírta magyarországi beszámolóját, amelyben a következő rolandi igazságok szerepeltek, szép. ostoba sorrendben ... Íme. egy csokor nevetni-, ugyanakkor sajhálkoznivaló: "A szerencse ... döntő szerepet játszik Budapesten. A szerencse dönti el, hogy mint .dolgozó' 2000 forintot keres havonta, vagy mint funkcionárius 30 ezret. .. Hogy valaki a Duna Szállóban vacsorázik 100 forintért, vagy valamelyik .Lucullus' büfében 3 forintért, valamilyen leírhatatlan dolgot, töredezett szélű cseréplányérokból. . .« »...alig van ház. Bmely ne viselne magán golyónyomokat. A legtöbb házat az összeomlás fenyegeti.. .•» "... még ezekben sem (Gundel, Gellért. Astoria, A Szerk.) kaphatók iégbehűtött italok és a sör langyost hűtőszekrényeket ugyanis nem gyártanak. a „szocialista építéshez' szerszámgépekre van szükség . . "Nyilvánvalóan elég sok kapitalista van. akinek megér napi öt dollárt, hogy szabadságát a vasfüggöny mögött, fejkendős. csizmás. s báránybőrbundst viselő . közönség között töltse...« "A vonalhoz hű írók egyik legfontoMbb előjoga, hogy a nyilvános könyvtárakban elolvashatják az összes nyugati újságokat-. Folytassam még? Minek. Roland úr. aki vezetéknevét Nitschetől örökölte, balren és elszántan leírta és elhazudta, mi van a vasfüggöny, mögött. A vádak Átily súlyosak. és /primitívségükben cSak az a vigasztaló, hogy már a frizsidert is elő kelleit rángatni, mint legtöbb argumentumot, hogy Magyarország a nyomor és a fe j kend ők országa, ahol a "Vonalhoz hű- íróknak nem Kossuth-díjjal, hanem a nyugati lapok olvasásának lehetőségével szúrják ki a szemét. Nincs már csajkarendszer. de van három forintért töredezett, szélű cseréptál. nincs már kommunista önkény, de van 30 000 forintos funkcionárius . .. Erasmus megírta a Balgaság dicséretét. Én nem írom meg — bocsánat a hasonlatért! — az Ostobaság dicséretét, a mai ".skolasztikusokellen Megírják ők maguk, s az ostobaság enciklopédiájának szerkesztőié kétségkívül ez a Roland Nitsche lesz. Mindörökkön örökké. Amen. Gyurhó Géza A Xhosaföld-i özvegy hiába várja haza a férjét Időkben hatalmas méretű kivándorlást hullámokat vont | végül a férjek, családapák | milliói szánták rá magukat, í hogy elhagyják nyornorúséjc-.s otthonukat abban a re| ményben. hogy a távcl Idej eeiiböl valami csekely pénz1 j tudnak szeretteiknek hazaküldeni. Mert a déli nagyvárosoknak és ipartelepeknek csak jó erőben lévő, fiatal férfiakra van szükségük. Asszonyok és gyermekek nem kapnak beutazási engedélyt, ha pedig a férfi megrokkan a nehéz robotban, vagy ereje fogytán kiöregszik, visszatoloncolják az "éhezés földjére-. A falvakban pedig ezalatt a férfierő hiányának következtében a legelők lassan lőnki-ernentek, az állattenyésztés nágy része kipusztult, a legyengült állatállománnyal a nők és gyermekek nem tudták a mostoha földeket kellőn megművelni. < így aztán a földművelés is j teljesen visszafejlődött. EzJzel az éhezés ördögi boszorkanykóre be is zárult egy küldemény és üzenet, aztán a brtnyahalál vagy a más irányba fordult élet eltépte az utolsó hazavezető szálakat is. A távoli város. Johannesburg pedig részvétlenül őrzi titkát. Csak a "Xhosaföldi özvegyek- és gyermekek várjak ho/wű-hosszú évekig a soha többé haza nem térő férjeket és apákat. A kegyetlen délafrikai faji törvények nem Ismerik a visszatérést. M. L. Hazai és kütftiftii porcelánok kiállítása Szögeden A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat a Délmagyarországi Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalattal közösen díszműáru-kiállítást nyit meg Szegeden. A snk szép látnivalót ígérő kiállításon haza) porcelán és kristálykészítmények mellett a baráti államok legszebb hasonló készítményeit mutatják be. A vásárlással egybekötött kiállítás ünnepélyes megnyitóját ma, szombaton délután 3 órakor tartják a Tisza Szálló épületeben.