Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

1961. aafttscfas S, tJR GYÖRGY: tttnauxdt UtUiití Babits HiiUátfyal A szegetit álla­trtt főreálrskolába új tanár érkezett * magyar és a ia­tin nyelv és iro­dalom tanítására. Mikor belépett a hatodik osztály­ba, mind a hu­ss» hiW. ére h«l< mu Rahtt* Mihály kBltS, » Nyugat nrmzrdrkrnrU klrmrlkrrtrt nyénisé­gr, aki kultúrájával, rtMI n> eivésttévri rs magasfAlcú formamtivZorrfrvM hozzájárult a magvar költás/.yt ás irodalom gamdagilásáhor,. A róla való mrgvmlákovás jogváhon káráljuk Dr Ovárgv, a nálmagvarorsaág ogvkorl mun­katárasnak irását. rökorsvágban, Cherrier, akinek nehezen tanulta meg a nevét, épí­tészmérnök Zen­tón,- ugyancsak építészmérnök Szabadkán Mol­ezer Károly, a\i­szonkét diák felállt és néma bálom hajtókájánál fogva nek magyar dolgozatai csöndben várta a tanár sza- behúzott a szobába: majdnem olyanok voltak, vét: »„__ _ — mint a mellette ülő Rrunner Sándoré. Feleségén látszott, hogy csodálja Ba­_ ... „-..,, , — Meg ne mondd a ne­— Babtls Mihály vagyok — mondotta az egészen fia- veA- "korom kitalálni! talember. Én fogom önöket Odaállított az ablak elé. bits emlékezőtehetségét, mert tanítani a magyar irodalom- és a közben belépő felesé- szemével itta magába min­ra. Kérem, üljenek le A diákok összenéztek, mert az elmút) hat év alatt jöt­tek-mentétk tanárok, de egy se mutatkozott még be ilyen­formán. Babits is leiilt a katedrán levő iróaszáal elé és rámuta­gének mondta mosolyogva: drn mozdulatát és szájának — Ez n pverek a szegedi minden mozgását. föreá.ba járt és ür GV«ri- J™*k hallaZ nak hívják. valamit, mit csinál, min Büszke mosollyal nezeit dolgozik. de felelet helyett feleségére és két hüvelyk- újabb kérdéseket kaptam és ujját — mint az órák alatt «fíV éreztük mindannyian, levő trnaszmi eie es ramura- J h , { m u ,,„„ tott az első padban uló diak- Szegeden - hóna ma- ^ ™ Mbo£ ftMlJk „ filtk. gassagaban bedugta melle- Bobi(s fnvár úr ott ü\ „z — Arra kérem, hogy egy- nyébe és körülsétálta a szo- pjsö padban az ablak mel­más 11 tan álljanak fel és hát, mint egy győztes had- lett és a poétikát úgy fúj­vezér. >ák " gyerekek, mint a Aztán megpróbáltam hoz- ' '2fo'V<ís. ra: mondják meg a nevűiket — Kiss Ferenc — kiabált nevetve javított. Félóra múl t'rt egymás után áfflífoífw fel össze-vissza a diáikokat és már tudta mindegeiknek a nevét. Óra. régére az osztály úgy megszerette, mintha LZV^TkZ^leT « de Csöngettek, vek-: Egyike,-masikat Babits Bebits mindig félbeszakított megállította es elismételtette O kérdezett engem. Mi van j^ptekkpl jtfo>rjc? Zsiga lé­i-ele a nevét. Aztán ó muta- az osztállyal? Neveket man- pPtt be a szobába. Babits tott rá a diákra és mondotta doft feleltem neki. Rá- bemutatott és eldicsekedett, a nevét. Nem ment htbatla- mtlífom emlékezótehetségét. hogy tizenöt éve nem látott, nvl, mert a Sevin, KucMr és dr 6 megmagyarázta, hogy mindjárt megismert esmért­Cherrier nevűeket alsó alka- mjPrt éppen arra az osz- mondfa a nevemet is. Mó­lommal összetévesztette, de tályra emlékezett olyan pon- riez Zsiga belesüppedt egy tosan. karosszékbe és csendesen — Tudod. tt róttatok az megjegyezte: első osztály, ahová Szegeden — Nem csodálkozom ezen. betettem a lábam. Aztán Te csak a mai dolgokat fe­nem voltatok sokan. Mindig lejted el. az első benyomás a legma- Babits felugrott, az fro­már regen együtt tanultunk radandóbb az emberi agy- adtaihoz ment rs egy dt»z­volna. ban. úgy éreztem akkor, lzijt veti fid tfgy éreztem, a Lia Arőif „Wuj-ir. viz»Oázom, hát igyc- hogy nem szabad zavarnom Babits -/'l, ™ keztem nagyon megtanulni 5ke1 elbúcsúztam Babits­könnoő is = 0Í leckémet, a ti ne- nHól Móricétól. míg Babits 1 r vetekfL átölelt és kikísért a folyo­hiszen poétikát tanultunk es . , . - _ . Babits eiöadása élvezetes, »>«««" « Vitéz nt- so,g. vonzó és humoros volt. Fű- c,arh 7 7 ~ N< hareguál. hogy szerezte aknákkal, leüli kö- ^ «' reáZÍ TfiúkX annyit kérdeztem tőled, de zen* a partba ts ugy szó i- h mii fudok róhlk? nagyon jólesett Visszagnn­tott felelesre, ügy éreztük. , , , , i»„ hogy barátunk, közülünk va- felesét,* dolm a szeged, napokra. Ha lő diak és nem tanár. A fe- reteseg* asztalndl és eljössz legközelebb, megtgé­lelésbe bele lehetett szólni, ragyogó szemmel figyelte rem, te leszel a tanár, aki sőt. 6 maga szakította félbe a Babitsot, aki nem engedett kérdez, és én felelek jó felelőt és rámutatva a má- szóhoz jutni. Állandóan kér- d;dk módján., sikra. megkérdezte, hogy jól dezösködött, és ha feleltem , „ . .. válaszol-e a feltett kérdése, a kérdésére, újabb kérdés maraé< el 11 így aztán órája alatt viták következett. Már tudta, hogy terjú, amiért a Délmagyar­keletkeztek, mindenkinek oda Reick Pista vasutat épít Tö- ország Pestre küldött. kellett figyelni és akár akart valaki, aJcár nem, ott óra • alatt megtanulta a leckét; ta­lán odahaza nem is tanulta Volna, meg .., Nagyon jól emlékszem: nem volt notesza. Az a bizo­nyos tantári notesz, ahová beírták a többiek a felelés számokkal mérhető eredmé­nyét. Babits notesz nélkül tudta, hogy kl mennyit tud és év végén a nyilvánosságra hozott osztályjeayekböl meg­állapítottuk, hogy milyen igazságosan tudott osztá­lyozni. Alig két esztendeig tani­totta a reáliskolai diákokat, aztán áthelyezték az ország másik végébe. Az utána kő­vetkező tanár már nem di­csekedhetett azzal a népsze­rűséggel, amelyet. Babits méltán megérdemelt a fő­reáliskola minden tanulójá­tól. FilmbarátI köröket alakít a TIT A TIT munkája ősztől új tevékenységi körrel, a film­művészeti ismeretterjesztés­sel bővül. Az új témájú ismeretter­jesztés célja, hogy segítse egy-egy film művészi mon­danivalóját felismerni. A filmbarátok körei, amelye­ket a TIT a városokban, to­vábbá a nagyüzemekben és mezőgazdasági központok­ban kíván létrehozni. A kö­rök tagjai filmművészeti előadássorozaton vesznek részt, ahol megismerik a film történeti kialakulását, különböző műfajait, értéke­lésének helyes' módfát. Az előadásokat minden esetben Játékfilmekkel egészítik ki. Uj cipőipari szabványok készülnek Bevezetik a jótállást a cipövásárlásnál A Magyar Szabványügyi Hivatalban a legfontosabb új szabványokat most a cipő­ipar részére dolgozzák ki. Az új ötéves terv végére ha­zánkban a jelenleg! 18 millió pár helyett 26 millió pár cipőt állítanak elő. A termelés növekedésével ezért napirendre került a műszaki fejlesztésnek és a minőség további javításának kérdése is. A cipőipar arra törekszik, hogy meghonosítsa az elöregyártást. A most készülő cipőipari szabványoknál arra töreked­tek, hogy az új előírások ne állítsák a gyárat megoldha­tatlan feladatok elé, de a vásárlók a Jelenleginél Jnbh minőségű árut kap­janak. Mivel a legalaposabb vizs­gálatnak csakis a viselője vetheti alá a lábbelit, a bőr­és cipőipari igazgatóságnak az a terve, hogy rövidesen bevezeti a ripő­vasárlásnál a jótállást. Az olyan négy-hat hóna­pon belül előforduló rejtett hibákat, mint amilyen a talp leválása, vagy átnedvesedé­se, a gyár köteles lesz kija­vítani. (MTI) A „Xhosafiild iissregyei 99 A Délafrikai Unld »Ban­tastan- nevű része régóta -Az éhezés Földje- elneve­zést viseli. Az okok többsége mindenki előtt eléggé ismert, aki a délafrikai rezervátu­mok gyarmati viszonyaival tisztában van. A Bantastan települések nagy része szik­lás. kopár hegyvidéken fek­szik. és a szűkösen termő vidék túlnépesedése határta­lan. Annak ellenére, hogy a bantastanok a nemzeti terü­letnek 11.9 százalékát teszik ki, a pretoriai kormányzat az unió • lakosságának 38 százalékát ide zsúfolta ösz­sze. Az állam területének fentmaradó Rft.l százalékát még az előző időszakban a búrok -fehér területnek­nyilvánították és őslnkóikat véres erőszakkal elüldözték. Ha meglátogatjuk a bar>­tastanokat. az a legszembe­tűnőbb. hogy az irtózatos nyomorban sínylődő benn­szülött falvakban csak mun­kaképtelen aggokat, gyerme­keket és nőket találunk, akik jóformán semmiféle termelő­munkával nem foglalkoznak, csupán titkos sörfőzésből tengetik életüket. Merthlszen a sörfőzés annyi más mel­lett szintén a fehérek mono­póliuma. Ezért aztán retteg­ve bújnak szegényes kuny­hóikba. ha fehér embert lát­nak közeledni, mert a rend­őrségen kívül nem igen akad látogatójuk. De ho! vannak a falu férfiat, tesszük fel önkéntelenül a kérdést. Nagy nehezen sikerül csak előcsa­logatni a félelemtől reszkető bennszülött asszonyt és bi­zony hosszú Időbe telik, míg a tolmács segítségével lassan szólásra lehet 'bírni. Aztán a szemünk előtt bontakozik ki egy nép és benne az asz­szonyok a "Xhosaföldi özve­gyek- tragédiája. A Ban'astan mesterséges túlnépesítése már a megelőző jobb sorsra érdemes, pusztuló nép kqrül. \ A meggyötört fiatal nő be­fejezte történetét a szomorú földről, amelyről a férfiak hiányzanak. Elhallgatott. Szeme a távolba, Johannes­burg irányába réved. Évek­kel ezelőtt az ö férje is rá­lépett a vándorútra, a töb­biekkel együtt, hog\' soha többé vissza ne térjen. Elő­ször még jött egy-két pénz­f „Az ostobaság dicsérete'" Aztán szétment n régi hatodik osztály, amely először köszöntötte Szegeden Babitsot. Jöttek az egyetemi esztendők, majd a "mindent meggondoltam, mindent megfontoltam- gyiL kosságra kényszerítő paran­csa. A világháború szétszór­ta az egykori diákokat és akik átélték szörnyűségeit, a szétzilált világban igyekez­tek életre berendezkedni. Mint a régi Délmagyar­ország munkatársa kerestem fel a húszas évek közepén Pesten Reviczky utcai laká­sán Babits Mihályt. Csen­getésemre maga nyitott aj­tót. — Jó napot kivánok, tanár úr — Üdvözöltem a nyitott Ajtó küszöbén. Babits ramnezett és ka­Kétfajta ostobaság létezik. s ha valaha megbíznának. hogy kidolgozzam a* osto­baság -kategóriáit-, feltétlenül két fő részre osztanám, s az egyiknek példájaként tisztelt Roland Nit­sche nyugatnémet új­ságírót említeném meg. A rosszindulatú ofitobasag fő csoport­jában — mea-t van egyszerű, jóindulatú ostobaság ls — övé a komlko-rosszindulatú ostobaság alcsoportja. Ez az ember, akiben nekem hivatalosan kollegámat kell tisz­telnem, de ha nem kell. még félhivatalo­san is ostoba fajankó­nak tartom, eljött Magyarországra — Hmi. ugye. egv Ilyen kom i ko- rosszi n d u 1 al ú újságírónak is olcsó dolog manapság már — és aztán elment, és aztán írt. Magyar­országról. Beszámo­lót. Izgalmasat. Olyat, amilyet a nyu­gatnémet kispolgár és a hivatalos politi­ka a reggeli kávé mellett csámcsogva tud olvasni-, s amitől messzemenően meg­javul az emésztése, s amelytől tapsiko­lásra mondul a keze: Hiába a Nyugat, az csak Nyugat... Hát én már régen nevettem ilyen jót. s nevetnék most is. ennvi ostoba és sü­letlen megállapítás olvastán, ha nem jut­na eszembe, hogy ezek a sületlenségek, amelyek itthon mo­solyt, ott hitelt fa­kasztanak. amelyek itthon csak egy kéz­legyintést, ott politi­kai alapot tei'emte­nek hazám, a szocia­lizmus eszméje, a komimunizmu6 gon­dolata ellen. Kétszeresen követi el az erőszak bűncse­lekményét ez a Ro­land nemtudoménki­csoda: eröszakot vesz az igazságon és erő­szakot a nyugatné­met olvasók értel­mén. g bár az erő­szakot minden nor­mális törvényekkel rendelkező államban a bíróság súlyosan bünteti, nincs kizár­va, hogv ez a koml­ko-rosszindulatú os­toba még szerepet kap a politikai élet­ben. Ez a nyugatnémet tollnok végigjárta Budapestet. elment mindenhová, ahová akart, talán még oda is elcipeltük — meri mi mar olyan udva­riasak vagyunk! — ahova nem is akart, csak hogy lásson, ta­pasztaljon és írja meg az igazat. Nem az igazságot — mert azt az ilyesfajta Ro­landodtól úgysem várhatta el az em­ber. esak az igazat: amit látott! Már éz Is valami, már ez is a jószándék jele, a normalitás alapja. De nem. Ez a Roland Nitsche szellemi gyomrából kiöklen­dezett mindent., amit a jó ég tudja, vagv hncv inkább n hiva­talos bónni politika tudja, hol kebelezett be kifáradt agyteker­vényeibe. Es írta, megírta magyaror­szági beszámolóját, amelyben a követke­ző rolandi igazságok szerepeltek, szép. os­toba sorrendben ... Íme. egy csokor ne­vetni-, ugyanakkor sajhálkoznivaló: "A szerencse ... döntő szerepet ját­szik Budapesten. A szerencse dönti el, hogy mint .dolgozó' 2000 forintot keres havonta, vagy mint funkcionárius 30 ez­ret. .. Hogy valaki a Duna Szállóban va­csorázik 100 forin­tért, vagy valame­lyik .Lucullus' büfé­ben 3 forintért, va­lamilyen leírhatatlan dolgot, töredezett szélű cseréplányé­rokból. . .« »...alig van ház. Bmely ne viselne ma­gán golyónyomokat. A legtöbb házat az összeomlás fenyege­ti.. .•» "... még ezekben sem (Gundel, Gel­lért. Astoria, A Szerk.) kaphatók iég­behűtött italok és a sör langyost hűtő­szekrényeket ugyanis nem gyártanak. a „szocialista építéshez' szerszámgépekre van szükség . . "Nyilvánvalóan elég sok kapitalista van. akinek megér napi öt dollárt, hogy szabadságát a vas­függöny mögött, fej­kendős. csizmás. s báránybőrbundst vi­selő . közönség között töltse...« "A vonalhoz hű írók egyik legfonto­Mbb előjoga, hogy a nyilvános könyvtá­rakban elolvashatják az összes nyugati új­ságokat-. Folytassam még? Minek. Roland úr. aki ve­zetéknevét Nitsche­től örökölte, balren és elszántan leírta és elhazudta, mi van a vasfüggöny, mögött. A vádak Átily súlyo­sak. és /primitívsé­gükben cSak az a vigasztaló, hogy már a frizsidert is elő kelleit rángatni, mint legtöbb argu­mentumot, hogy Ma­gyarország a nyo­mor és a fe j kend ők országa, ahol a "Vo­nalhoz hű- íróknak nem Kossuth-díjjal, hanem a nyugati la­pok olvasásának le­hetőségével szúrják ki a szemét. Nincs már csajka­rendszer. de van há­rom forintért töre­dezett, szélű cserép­tál. nincs már kom­munista önkény, de van 30 000 forintos funkcionárius . .. Erasmus megírta a Balgaság dicséretét. Én nem írom meg — bocsánat a hason­latért! — az Osto­baság dicséretét, a mai ".skolasztikusok­ellen Megírják ők maguk, s az ostoba­ság enciklopédiájá­nak szerkesztőié két­ségkívül ez a Roland Nitsche lesz. Mind­örökkön örökké. Amen. Gyurhó Géza A Xhosaföld-i özvegy hiába várja haza a férjét Időkben hatalmas méretű ki­vándorlást hullámokat vont | végül a férjek, családapák | milliói szánták rá magukat, í hogy elhagyják nyornorúsé­jc-.s otthonukat abban a re­| ményben. hogy a távcl Ide­j eeiiböl valami csekely pénz1 j tudnak szeretteiknek haza­küldeni. Mert a déli nagyvá­rosoknak és ipartelepeknek csak jó erőben lévő, fiatal férfiakra van szükségük. Asszonyok és gyermekek nem kapnak beutazási engedélyt, ha pedig a férfi megrokkan a nehéz robotban, vagy ere­je fogytán kiöregszik, vissza­toloncolják az "éhezés föld­jére-. A falvakban pedig ezalatt a férfierő hiányának követ­keztében a legelők lassan lőnki-ernentek, az állatte­nyésztés nágy része kipusz­tult, a legyengült állatállo­mánnyal a nők és gyerme­kek nem tudták a mostoha földeket kellőn megművelni. < így aztán a földművelés is j teljesen visszafejlődött. Ez­Jzel az éhezés ördögi boszor­kanykóre be is zárult egy küldemény és üzenet, aztán a brtnyahalál vagy a más irányba fordult élet eltépte az utolsó hazavezető szála­kat is. A távoli város. Johan­nesburg pedig részvétlenül őrzi titkát. Csak a "Xhosa­földi özvegyek- és gyermekek várjak ho/wű-hosszú évekig a soha többé haza nem térő férjeket és apákat. A kegyet­len délafrikai faji törvények nem Ismerik a visszatérést. M. L. Hazai és kütftiftii porcelánok kiállítása Szögeden A Szegedi Kiskereskedel­mi Vállalat a Délmagyaror­szági Üveg- és Porcelánér­tékesítő Vállalattal közösen díszműáru-kiállítást nyit meg Szegeden. A snk szép látnivalót ígérő kiállításon haza) porcelán és kristály­készítmények mellett a ba­ráti államok legszebb ha­sonló készítményeit mutat­ják be. A vásárlással egybe­kötött kiállítás ünnepélyes megnyitóját ma, szombaton délután 3 órakor tartják a Tisza Szálló épületeben.

Next

/
Thumbnails
Contents