Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

Péntek.* IMI a«ptHn 4. 4 SZEGEDI DIPLOMATÁK FRAKK NÉLKÜL r4& áuáslcetéU váuts-áfrah­u. jóska- kultusz. Mert. hogy a idegeneknek úton-útfélen az működik, s néhány Iteciben jártál, most mar ö vavv^anrn emléke-tetö ké­biztcsan tudod, mterl ppkf,t> FmUkműieket. smh­ILFFT StraTTÍS Oldala os ml- r^, eredeteket mutogat I- > ü • t.'ÁI- hllM/l yoz emberek diploma- vegére például nem tudnak ban takrol beszelnek, kepoele- nikkelezett kupakra egosite- res..e„ f,>Veooe., vidéki krá- . ,•,.,„„ tűkben magas termetű, ja- ra. I®- avutan az. amerikai !** 8 .f* * cereaefc «ftme: Lek Duna. rnk _ n még rendben van. „„ „ „.„ rolterabeií férfi jeiénik átvevő inkább küld ilrene- ,pan «#vetketeteknől. <Er- — Fzt kerdezlc egy ismerő- n„ mi„dp„ rksxnrüzlet kim- késiek megszo meg. aki kifogástalan ket. rsakho® vásárlóinak dekás különben, hogy mind- és előre kain tele van a: « arcképé- hfn „rfo|. frakkban hajbokol 'Hogv finnyassagét kielégíthesse tg három szegedi üzem. mely* " ' "" epv diplomata netán bo- mi múlik a seprtgyiron ? termékeit at ARTEX rostás kepu. vagy az inge- — A Szegedi Sedrug> ár ... . , .... ról htamyzik néhány gomb. kitunn pamTerunk - mond- ^Portálja, srmte egyedül még tartanak sem hihető, ja Neubauer elvtárs. at va'° ** orszagban.) A m»­Aftbren azonban megegyez- ARTF.X illetéken eioadoia. gyár hangsreriparnak nincs *otn es tam. Várta, hogy beismer- vfl distilrl1 jem. bizony még Récs r,ir,,.( Ékszerként. láncrn­után sem tudom. miért ffuvt> rii,,nío., hordani a k»­kek es mikor kek a Duna. raMi aranypénzt. Nos, ami igaz. az ipa;. A Du- 4?( h(s-7tp bizonyos Úti­ad Bécsnél is itffvanoiuan rökntk h<utnos „ ,yolitikai mm Rudn. g.k., pgv igyalngnwk megoldani, s lé­pest tartanak az igenvek a)a­kulasaval. sorig ő is megborotválko­zik, a kedves fedesrege pe­dig felvarrja lógn getmbja­it. »?óv«B elébb házon be­lül Inesiposodik. s esak úgy jelelik meg a nyílóé ­nmssag fényében — raggo- Van a seprű gyárnak gó frakkjában, legendás insórki készítő üteme mosolyával. hetünk, hogy odahaza bt- - v^i mmder, _fe,adatot mién «égyenketnie kü.föl- SStorti"^ Z^Xtteni^Z vei keskenyebb. Utólag itt székelt bécsi ve­zérkara. Vastagsága miatt le­bontani nem, csak felrob­bantani. lehetne, de a kör­nyező Inkóepiiletek. miatt, er­ről szó sem lehet. Ott áll. A zokták. A tövé­padok vannak. A közeli medállal. 01/"- áruházból kiszolgálólanyok járnak oda ebédelni. Meg­kérdeztem őket, mi ez az épület. Bunker — telelték. Hogy ki építtette? Nem. azt nem tudják. Écdig jó lenne, hn tudnák. De erről keveset beszélnek Átmeneti törtehiány dön. a gépétért hang-. ve. úgynevezett régi békevilág szerek elótt pedig (elektTO- rper: láttam egy pompis helyett nem ártana néha Ausztriában. A bécsi kispol­rooa bögö. gitár, orgona stb.) Welesú kábelhidat, közvetlen masro is figyelmeztetni a bé- gár ezért azl sem tudja elég egveneeen na® jövő áll. Bt g^r, atdH.olaj- és gázvezeté c,i*k*u , . .„ „ , . . - X'an a váron szivében egy ,».» Kuponosképpen a niradas- kfk JIamnra. Elég je'cntös négy-öt emelel magas haton- nyugaton. Akik új Anschluss­gé, hogy Hitlernek, nagyon veszélyes utódai vonnak of? W is. technika fejlettségének kö­Vtty bi/peiy, nr. ax autó- rülmények köaött. Pedig seprű Gibl-bon-gitar. ée lakk- , fantazl8. VBr, obp^, ecset, moly az ARTEX re­Egyelőre ,gen mratoh. kö- s?ÖnhítŐ' M,vel pedis a * Konstrukció megkereséseben vén a szeaedi ipar diploma­iparagban! Nemcsak a seprű ­tája ntesarii nraeagokban. ide- részleg jövőjét biztosítja haza nem olyan elegáns és majd, az új üzemépület. a hódító, mim mikor angolul, „örütern szamára is er lesz oroszul vagy németül beszé­lő fogadói kebontjafc celofan­az igazi fejlődén kezdete. raemagtjahol. S ha már ilyen Holott az ARTEX máris Ipari ratrep tease -ról van azraj fáradozik, hegy bér­spó. Vetadjúk magsval az vallalasa rtl aokszo­ARTEK-szel. Mit takar ez a ,rrrnrlr^r, furcsa betűszó? Az -EX- termeletet. szóU®ol könnyű kllalalni, Menjünk egy gvarral ar hogy az -export- azó meg- rébb. igaz. e« az úgymis ez ausztriai olajft-r- bunker. Mintegy másfél-két melés. Ezt vezették a dutta- '"éter vastag fallal. Az ah­parti kikötöhöz a hídon át. táknélkütt. eródszerú épület A kábelhíd csodalatosán szép, "»V " h«zak kn^c pasztellkékre volt l"T?*a c'"~ lekmii. Sitar, alaktalan, sem­mi eélszeriiseget el nem áru­_ De ez még mindig nem a jő leülseie, ormótlan nagysn­kepeesegü elektromos orgo- i üvna. Egyébként is Strauss qn miatt nem is lehet más. n> ne e» . 1 táejeb-n még ilyesmi nem „,inf valami szörnyűségre na ite er a -diplomata eeff Hogy mégig miéfl lftf frrilfkc:,tptfi Pptt­kék a Dnna a ralcerben? meny. Az ts. Hitler épittc'te Nem tudom, de elfogadom a 0 háborít utolsó idejében, ál­béesiek magyarázatai. (Elóre . bocsönstot kérve a szigorú zenetörténészektől.) Bécsben szeretnek inni az emberek. a szakemberek * legmoder­nebb utakon járhatnak — t> lagos a szegedi válIalatnal rövidé- j f"tv*. se* megszületik egy kiturtő fnár a jövőé! így icm gvtftgt rosszul röf szövögetik álmaikat. Ijaz. július másodikán, a Práterben százezer­nyi bécsi munkás vonult fel, hogy a Volkssttmmr ünne­pén meghallgassa a kommu­nista párt szónokait, s ez biz­tató és mcprti/i/pfafó. ök bi­znnyári jól tudjak, mire em­lékeztet a váms szivében át­ló betonbunker. Varga József A jelen a szokványosabb, de nagvüzsrüen bevált r«. nr- Gibbson-gi tárok. élektro- . ... ARTEX "•><*» bogok, hegedűk expor- u mindig vizet. De azért szu.rm.rik de .v w , .tálasáé. Az üzem részben «« bírja Siinilwk. Km­csonk tasabol szármázik, de ,rekhaa«ban <-nk egv másik «T«,riaKan evárti. éket mint • Wtfannf. Aki becsípett — suk "maid ar^RTEX*'do?to- ^ "mét c® kőz- 3SST. 1ÍÜ j ^ mondgoánk. elbdj­zí'™o?djík ' óunert üremrtl le* ste. a mar. a „tart. részben Pe- ! ^tt-- ,arra « Me^k sr!• m.w ,-t Séeaedi Ecetas-aerél Tal.n Hi« ^nevazreP minUkél- "">ndf«fc: megkekúlt. A kö;­— Ars; latinul múvwret. Szegedi Ecset® arról. Talan 1<fkej6^t me.]veket hit "trint Strstts* is ilyen Ez. a kifejenés rejtőnk kul- mér a kisiskólás«k is tud- ar ARTÉX elluttnt i 'tnegkékiilrí étlopo'.ban kom­kerenkedelmi vállalatunk ne­ják Szegeden, ho® azok a* . legkülönbözőbb külföldi lében. Uigvanrá főképpen ,„„ .,,h, művészeti cikkek elada.av.l mHv*k a* <R"Ba« rr*5'a«okbí­foglalkowank. de a árucikkek es alól kivételek. szegedi egyetlen jobbára szülnek, eesetgyaraban ké­„rcncscéRixg" e/ftt ponálta » szép keringőt. In• Dél-Amerikától , elnevezés. keadve — a hói közkedvel- Krdelues emberek a bé­nemc-ak a teon L * ma®-ar pengetős , eHtk mindenre van M l ban«"!tV®k - Europ* ilyen jó történetük, anek­szobafestők munksjat, he- den "•rkaif- . ' dátijuk. Es ezzel mindent el A cirok „ronostdntio" ^ " kairo,»k*' . "Td^adek is ~ « "p­a nyíregyházi háziasszonyé- ± VeVentt V n*M>bh űolgoket rá. Sok két. hanem a lóndoniakét is Holléei Egon. á külkereske- i ZZJZV^l Tehát a szegedi aeprtk. regitik. C«aknem ne®-Ven delmi vallalat hangazerszák- ^ l™ét ne Z K n hangszeiek. ecsetek mar az.- országban festenek, meszel- értője. — Veret óik és sy.sk- rá!*1;' iobk 'kffelezést^^naiv zal kezdik a fralrkbaöltözest. ',„„,, „..„ embereik a hangszerkészítés Wezest _ naiv hogy piacukat az. ARTEX nek' P'n«alnak mesterei. biztosttja külföldön De ve- nak ecsettel. A vt- A(nj ^^ M vi„a,„ jö. jón erdemes-e ezeket az ap- lagpiac igénye ebben a te- yőjét illeti: e®általán nem ró hasznakati rikkeker glanc- kinletben is egyre változik, megalapozatlan vagyuk az ha vágni? Er-e annyit a sep- Néhány évvel ezelőtt még a elektronikus orgonák késai­rt. hegedú. meg eeret, hagy , tete. Rergeteget jelentene Nagyra nőtt a gaz a II. kerületi külső utcákon — nem kaszálnak a bérlők A Tt. kerületi tanárs vég- vb. felszólította a tanács le­reha.ttó bizottsága legutóbbi geltetési bizottságét, hogv ülésén foglalkoztak a kerii- ulasitsa r közterületek ba­léi külsó utcáinak proliié- nvag bérlőit vállalt Kótele*­májával: a nyári cső ttflsá- régük teljesilésérc. Amcnnyi­gosan nagyra növesztette ben a bérlök az utasítás el­már ezekben az utcákban a lenére a kaszálást tnvábbrn gazt. a füvet, s a bérlők is elmulasztják, úgy a fenn­ennek ellenére elhanyagol- álló rendelkezés értelmében iák az általuk bérbevett, bírságolást kell elfendetn! közterületen a kaszálást. A ellenük. módón, minf * béesiek, Est szegedi centenárium sehol. Naiv. hiszékeny emhr- C7'/ 0 . rek: a legteljesebb megeié- g agácadelö Szegediének ellenforradalom újra közös gedettsép rölH el őket. mert társadalmi, és szellemi éle- hadállásba kényszeritettc egy aránylag elfogadható I ,Ptien kimagasló szerepet őket: a demokrácia és az , . _ életszínvonalat tudnak bizto­ru. hegedű, meg ecset, hagy k„ron,_-tflk is „u. _É_ »ete. Rergeteget jelentene j jíteni maguknak. A bécsi k-is­módszereeen foglalkozzanak kArön|ecsetek ts szép »am „kar alcar „engazda- »oI,er a ferenejógsefi -répi M vele? remi Indultak vandorutra. s«*i előnyeit számttjuk. békevilág- hangulatában él. — Mivel megállják helyű- most a kei a világpiacon, nemcsak újabb lapos lakkecsetek újabb típusait Seprű, sörte, ecset, hang­szer: erek a szegedi eh o ló­érdeme®. hanem kötél günk rá foglalkozni velük — mondjak az ARTEX illeté- A legjobb vásárink közé pe- _ mint a külkereskedelem kesét. dig talán a svédek, meg a irányítóié — szétküld a vi­Vegyiik hát sorra valaha- norvégek tartoznak. lagba. hogy képviseljék ips­nyat. Jelenleg meglehetősen naay iunl«t. Ntn« semmi esodal­Minden szegedi tudja, gondban van » gyár * per- komivá In azon. hóey ezek — a ontcv VM. — hogy hol a Seprtigvar. tudja. mert az osztrák államszerző­dés megkötése óta. a semle­igényli inkább a világpiac, msták iftelvekot az. ARTEX »és Ausztriában állandó mun kalehetóseg ven, fellendült a kererkedeiem. az idegenfor­galom. nagy építkezések in­dultak. Igaz, azért itt sem minden­ki ringatózik a jövőt illr­«*e ar. ARTEX ts. Egv ter- "T"""'" . TT' ÁLTŐ I tden rózsaszínű kispolgári mósaeti esapte következte- * tcbvpt'k frakk n']kú] | álmokban. Beszéltem olyan hogy terméikeinek na® ré- „bedugult- Kína szó.-ki- mutatnak másául! Per- | osstráftkal. oki nem a ferenc­ese külföldön örnghtti a ma- vitele. Márpedig az ecsetgj ár »ze, Idehaza még előfordul- j jőzséfi időkhöz hasonlította a gvar Ipar hírnevét. A na- készitményeinék i. icgfonto- nak velük kítebb-na®onb mai hclV~ctet. hanem a har­«abh alananvaaa a kinat sdi- J- ,. mincas evekhez. Flmondra. . non alapanyaga a ttinai soi Horcenők, amíg a mar emb­te. A tartalékból dolgoznak gyobb méretű seprűket f«M­| hogy »ia sokszor ugyanolyan most. dn meg arra is jutott csomagolópapírba be ! érzése ram, minf „ hitleri. leg Nyugat-Európában sárolják a kisebbeket pe- erő ho®- külön exoortfel- nem kerülnek. Dehat nehéz- | Anschlus-i megelőző egy-ké< dig Amerikaban. Őszintén ajanlást 'teljesítsenek Pedig cégek nélkül nem me® I tvben vol'-Ma is rengeteg a szólva — é« a fraklctalansag « lakkecsetnk termelésének ^h* az előrehaladás. At a töltött be a ma száz észten- emberi szabadságjogok vé­dejt született Ralasan Ar- rirlméhe. A költő évek miíf­min. A hódmezővásárhelyi tán ls — utoljára 192<)-hen születésű iigyvéd nemcsak — meleg szeretettel idézte nagyhírű krlminalista. kere- első szerkesztője emlékét, sett védőügyvéd volt. hu- g amikor méltatta, nem nem kiváló publicista is. a fri'rdke;rit el írói tevékeny­polgári radikalizmus egyik kiváló vidéki reprezentánsa. 7902-ben alapított Szeged és Vidéke eimű napi­lapjának történelmi szerepe rPrjW a haladó polgári esz­mék. a szabadgondolkozás terjesztésében, a helyi ér­telmiség rndikalízálásában mutatkozott meg. S Ralas­sának és lapjának múlha­tatlan érdeme, hogy 1.90.?­>ól keidvé ők adtak megszó­lalási lehetőséget az ifjú ségéről sem. Balassa Arm.in ugyanis a maga korában jeles népszínműíró is folt. A Szegény Laci (1887) c darabja még csak vidé­ken, Vásárhelyi. Szegeden. Kassán. Székesfehérvárott kerüli színre, de A cégér (1*93) és A földönfutó (1897). melyekhez Dankó Pista irt muzsikát, fölkerült n fővárosi színházak riroí­gazdaságowaga sokkal rosz­szabb. fniat a többi ecsetfé­fontos. hogy mire ezek az erre kötelez — jó bolt ez a seprű! Akinek ntn'cs is köz- lesege. gazdasági műveltsége, köny- . _ . nyen beláthatja, hogy az ol- A lnv* "űngttoro borostás, és mosolyog­jon termelhető cirokból Az ARTEX amiben csak va> finnm*" kelletik magu­ssép munka hozzáadásával t"d. regit az ecset gyárnak, kat a váaarlé kezében. Igazi okos cs hasznos dolos. drá- »*portfe1le*ztéat S alapjából diplomaták - de most már ca valutát hozó készárut epult UJ T az frakkban, s országokat hó­ga. i aiuiar. nozo Készárui, udvaran. a jutott pénz, uj ' gépek vásárlására. Még az - ' szocialista ke­költönek és újságírónak: nyugatnémet, turista. Még[J^hátz Gyulának. Iroda- dái elé is. s P araszt »zi­föbb iz üzletember. A nyu- l'omtörténctl jelentősége lett vek (1898) cimú nep­gataémei töke lassan uralko- I a Szeged és Vidéké- drámáját — némi M­1900-ben árucikkek e)ha®jak a hatá- ] dó helyzetbe kerül Ausztria j npk ' hngy jvhfi.,z Gyula dolgozással — rokat. képlete, arcuk ] ^kTríTbelTealTtöbb ' közvetítése révén ugyancsak bemutatta a budapesti Nem­,iél mutat az adenaueri szel- itt jelentek mag lem térhódítására. először zeti Színház is. Ma már i versei és fordításai a mn- persze e művei, a nepszm­seprűt csinálni. Ezért Igyekezett az ART EX Is segíteni abban, hogy ^^ ez a kis helyiipari üzem mi­nél korszerűbb -epekkel le gyen felszerelve, minél ter­melékenyebben iden valószínűleg új szegező- reakedelsm száméra, gépel Is siereznek be szá­Fehér Kálmán — A Szegedi Ecsetgvárat f" még rosszindulatból sem le­I hetne elmarasztalni. Termé­dolgozzék. kfinak minőségevei a Sülföl­" . . dl cegek mindig meg vannak Sajnos a Moszkvai körúti hegedve, az exportárukat pe­seűk telephely ele-ve karla- dig mindenkor pontosan tokát szab a további gyors- szállítják — mondja jJura­Év végére befejeződik a Zsétér-héz teljes renoválása A viszonylagos jóiéi mrl- dern magyar Urn olyan M- mü egész családjával egyr­lett mto mestersége- l ,,,tló képviselőinek. mint lemben, Jórészt, elavultak, de stn ls tápláljak ezt a -régi jó o „ bá t * Mihály és Kosz- azért rtrm ártana, ha hozzá­tták£%, SrS '« " V i Dezső. értő kéz letörölné róluk a ruhást Gyula — amikor port. szemügyre venné, nem búcsú-1 ott tőle 1924-ben - 'ehetve-e mtgfrluilve ele­•atyni barátjának- és trvn' fín"""a mesterének. „evezte Ba- drámai hagyatékát. Talán lássál. Méltán, hiszen nem- Üankó muzsikája Js meger­na* vele. de nekem nagyon gyanús et a nagy -ferenc­ütemű fejlődésnek. Majd az Egyelőre esek éh-társ, az eceetazakértője. új ®-ártelepen' figyeiere Minden blzonnyal csak át- ja magára az erdeklödő sze ú®ls akadozik az alapanyag- jelenségnek tekint- mek figj-elmet neme* ará­Szeged e®-ik legrégebbi tért játékok Idején sem srŰ­ARTEX epülete, a Srechenyi téred netel, s Vi®- remélik, hogv álló Z»ótér-ház ma is fölhív- a* ár végéig sikerül befe­jezni a teljes külső reno­rálast. ellátás: kevés a cirok. En- hető az ecaetgyar jelenlegi | nyaival, tiaz.U. klasszikus Nagy figyelmet igényel ez a csak újságjában teremt neki kifutási- lehetőséget, de 6 adta kl 1907-hrn at ifjú költő első vérs'-sköny­vét Is. -Ennek a könyvnek á megjelenése és sikere — vallotta Juhast Gyula — az életemet adta vissza akkor, a stakértők fáradságát. Balassa ' Ármin jelentősé­gét perste akkor Is a ma­gyar Irodalomtörténetben és a vidéki magyar hírlapírói történetében teljesített tör­ténelmi szerepe adja meg. Halmi Jnno» , , . helyzete az alapanyaggal'vonalaival. Az épület reno- munka A kivitelező vállalati , ,. ­nek a növénynek a termesz- A kxXerJke- válását, amely hosszú évek dolgozóitól, hiszen a müem- bnony Levun, «. tése csak nagvíizemi kö- dp|m| vallaJat képviselői rülmények között kifizétódn ugyanis erötel.iáa tár®alá«o­igazán A mezőgazdaság nagv kat folytatnak az ellátási átalakulasa ut.n e.óbb-utobb --ok lamrt al ken jönnie a cirok -re- magjk UaMn. a szegedi Bú­ncszansaanak-. tor-. Hangszer és Dekora­De ez nem a Szegődi Sep- cios Vgllalat, a BUHADEK. • -.1IL- a - cem Ennek is a hangszerkészítő rűgyáron múlik. Az sem, hang. hogy a eremet ts gyönyör svergyártó műhely van az kodtetó elegáns autooáprtk omagban: a® a fóvkron­óta sürgetett megkezdték, s már elkesr.ültett * térre né­ni hnmlekrst festési mun­káival. Kissé talán tül élénk la ez a fehar-vilagoskek szinezeec az épületnek, s nem egészen lilik a klasszicista vonalak­hoz. már, ar. idén lék-jellegtí" épületet az ere- j kifen háta mögött nyomo­rtetl formához hűen kell fel- | rogvn, éppen leszámolni ké­újítániók. A munkákra ez év ! s.üitrm mindennel - A kö'­végéig előreláthatóan közeli ­7M ezer forintot fordítanak W n"nAi° "P volt 4 majd. A teljes renoválás és fel­újítás költségei meghalad­ják az 1 millió forintot. A renoválást és tatarozást a Csongrád megyei Tatarozó és A munka móst a szabad- Építőipari Vállálát végzi. nagynevű szerkesztővel való barátságára, s noha a for­radalmak hevében, a szín­ház körüli vitákban össze­különböztek.. s megharcolták egymatsal ts a harcukat, az RrettsCglrrtt fiükat uk«­tos és vasesztergályos ipari tanulóknak (elvesz a Szegedi Kcnder­foniigyAr. xASO/n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents