Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

Péntek. 1961. anrusctus 4. A kubai kormány ú j szakszervezeti törvényt hagyott jóvá Belga se ak szervezeti kfIttHség érkezeti hszéebke A SZOT elnöksegének * kirlw kormány július Most. amikor Kubában az rneghivassra öttagú belga 31-en tdrvfpyt hagyott jóvá ipari termelőeszközök több szakszervezeti küldöttség ér­a szakszervezetek működe- mini 75 ••áaaléka a mező kézét- kéthetes látogatásra sóról A törvény értelmében gazdasági terület 41 szaza- I hazánkba A belga vendegek ! minden vállalatnál csak egy Iéka az egész nep tulajdo- itt tartózkodásuk során ta- j szakszervezet működhet, $ na ben van, a $z&kS2Gtve2s~ j nulmányoz7ák a magyar dol- í minden iparagunk etak eoy t,kre vonatkozó ili törvény gozók munka- es életkorul- | országos szakszervezete le- vegnehajtasa elősegíti a bet Ezeket az országos szak- forradalmi kormány tervei­szervezeteket a Kubai Álta. nek valóravaltását, a ki lánns Szakszervezeti Szövet- zsakmanyolástól mentes tar- 'pari, /valamint mezőgazda ség (OTC1 egveniti. sadalom felépítését. i sági üzemekbe latogatnak el. A kommunizmus csúcsai felé Az egész emberiség tanulmányozza nz SZKP új programtervezetét mén veit. a magyar szakszer­vezetek tevéken vségét és Nkrumah Belgrádba utazott Kivarr* Nkrumah. a Gha­nai Köztársaság elnöke csü­törtökön Belgrsdba utazott Pragaből. A magasrapgú vendeget Antonin Novotny és pénteken más csehszlovák államfér­fiak kiaérték ki a repülőtér­re. Nkrumah ghanai elnök csütörtökön délhen repülőgé­pen ötnapos hivatalos láto­gatásra a jugoszláv főváros­ba érkezett Nkrumah elnök viszonozza Tito jugoszláv el­nök márciusi Ghanáhan téti látogatását. Nkrumah elnököt Tito ju­goszláv elnök és mat magas­rangú jugoszláv vezetők fo. gadták a repülőtéren (MTI) Washington a nyugati külügyminiszterek párizsi értexezlelének küszöbén Fusk amerikai külügyml- ték, hogy a párizsi külügy "iszter csütörtökön délután miniszteri értekezleten nem­Kennedv elnökkel tárgyait, csak Nyugat-Berlin kérdésé­Rusk magyar idő szerinl röl és a német problémáról. a kora reggeli hanem 1 áoszró! ee mas őrakban útnak indul a távol-keleti es délkelet­francia fővárosba, hogy asziai kérdésekről i« szó részt vegyen a nyugati kül- lesz. ügymlnísztere* ertekezletén Washingtonban egyébként Kiseretehen lesznek: Rohlen. ^en nagy visszhangja van . .... Fontam olasz mmiszteret­az amenka. kulugymin.se- „Hk „ Segni MWjWmilllit. térium egyik legfőbb szov- fer moszkvai tátgyalasainak jet szakértője. Sálinge r, a A lapok hasabo* tudósító Fehér Ház saitótitkara. Ro­sokbsn számolnak be • lá­__ _ . . . , , fogatáéról, az amerikai kül­ger Tubby. s adóügyekkel űgyfr.nisztértum ilietékes foglalkozó külügyi államtit­kár. valamint a nyugat-eu­rópai kérdések, s a távol­tényezói pedig hangoztatják. hogy az olasz államférfink moszkvai megbeszéléséi -na­. , ., , gvon hasznosak- lehetnek, keleti es délkelet-azsiai „|,ban problémák szakértői. az esetben is, ha Hruscsov szovjet miniszter­A washingtoni külügvmi- elnök nem küld külön tize­nisztériumban megerősített ".nyugatiaknak Fan­fani útján, Ezzel kapcsolatban olyan A Pravda csütörtöki számának vezér­eikké visszaemlékezik lMff marciusanak nehéz napiaira. amikot a bolsevik par rpasodik. programját elfogadták. A fiatal szovjet köztársaságot akkor a froniok tüz­gvúrui es az imperializmus -egeszaegügyi kordonjai- azigeteíték el a külvilágtól. A burzsoá világ akkori főkolompi sai él sem gondolkoztak' ázon. hogy valóra Vállk-e maid a szocializmus építésenek programja, amelyet a bolsevik párt meghirdetett. Az 6 gondolataik egy dolog körül forogtak: számolgatták, mikor bukik met a szovjet hatalom. Néhány nappal a második prog­ram elfogadasa után a Pravda ezt irta: tWiksom amerikai elnök mostsnaban' túl­ságoson elfogialt. Minden előfeszítésével azon van: hogy gátakat emeljen a-bolse­vizmus terjedése útiába-. Az eróf eszitóeek tárgya, mint ismeretes. , a kevéssel később megindított entente-hadjarst volí. Az élet kíméleí'enül nevetségessé lette Wllaont és a hozzá hasonlókat —. írja a Pravda. — Semmilyen imperialista eröte­szitás nem tudta megakadályozni, hogy s lenini pártprogramból kibontakozzék eoy szocialista nagyhatalom titánt ereje EJ ma. amikor megszólal a Szovjetunió Kom­munista Pártja, hallgatja az egész világ. Hallgatták barátok és ellenségek. léleg­zetvisszafojtva hallgatják, meri enne': a pártnak tekintélye van. mert a nagy Le­nin alkotta pert világraszóló győzelmek megszervezője, amelyek megrázzák és bé­miilatba ejtik az egész emberiséget A világ kommunistái e napokban meg­indultan beszélnek arról, hogy közel a nap, amikor megvalósul a Marx és En­gels által kitűzött nagy cél A kommunis­ta társadalom, amelyet e rriírxizmus meg­alapítót munkáikban felvázoltak. tátható' vonasokat olt. reaiitassa válik. Éienk ér­deklődést keit a programiéi've/e- a fiatal, független allamakban. amelyek nemití rázták le magukról a gyarmati uralmat. Ezekben- az országokban sokan elgondol­koznak. melyik fejlődési utat válasszák, a kapitalizmus útját-e vkgy a szocializmu­sét. Lelkesen üdvözlik az SZKP-nak azt « közlését, hogy internacionalista -ltötelesse­genek tartja .segíteni a nemzeti független­ség kiharcolásának és megszilárdításának útját járó n epek rek. Különös örömmel és lelkesedessei fogadlak az SZKP program­Í1er\ezetéi a szocialista országok dolgozoi, hiszen az az út. amelyet a szovjet nép épit ki a kommunizmus tündöklő csúcsai felé — ez. az ó úhuk is. amelyen nekik mar sokkal könnyebb lesz járni. Az egész emberiség hallgatja és. olvassa a programterve/etet. gondolkozik es követ­keztetéseket von le Es az imperialista tá­bor urai? Ök diihöngenek. Az imperia­lizmus prókátorainak nem tetszik az a ri­deg igazsag. hogy a történelem pusztulásra karhoztatta a régi rendszert Tajtékzó szájjal igyekszenek befeketíteni, -képzel­gésnek-, -vagyalomnak- minősíteni a ter­vezetet. De mindez csak azt mutatja meg. menv­nyre helyes az SZKP okmanyansk aa a megalapítása, hogy a komrministaelle­nessec a burzsoá Ideológia végzetes Ka­nvatlassnak tükrözőié. Az, imperialisták rettegesükben fegyverek után kapkodnak. Pedig éppen itt volna sz ideje megérteni, hogy a monopolista burasoazia nukleáris fegyverekkel sem másíthatja meg » tör­ténelmi fejlődés menetet. Megérjük a kommunizmust és követni <oa ez egész emberisig! — zárja vezércikkét a Pravda. A béke programja Az Humanit* j*7erdt»{ *7s­e , ^ Tüntetnek az oszakai nyomortanyák lakói viszonozta a rend- 'észt Segni tájékoztatja majd Harmadik nepia tüntet- meg kövekkel es égő fák nek az oszakai nvonvorne- lyukkal gyedek lakój emberhez mel- támadását e- R"*kot moszkvai tárgyalása t»tlan életkorütmenveik mi- orsf 8 nu,va tamaoasat e> másrészt az atinerikái at*. A tüntetések elfojtásé- - ""H ** AP írja - a esü- kü!íieynvnis7ter 'közli az ra csütörtökön tobh mint tortóki összecsapasnak 85 olaa7. külügyminiszterrel a hatezer rendőrt mozgósítót- sebesült aldozata van. A párizsi értekezlet eredmé­tak. A rendőrök megtá- szerdai tüntetés alkalma- nveit­madták a tüntetőket. A tö- val 300 ember sérült meg. testvériség a világ vala- Ez nem jelenti azt. .hogy mi mennyi nemzete között! ugyanazon az. úton akarunk Romaniahan példátlan ér- eljutni « szocializmushoz, deklödéssel és lelkesedessel mint a Szovjetunió. Nekünk tanulmányozzák az, SZKP megvannak saiatos körülmé­úi "programtervezetét — je- nveink és hagyományaink a lenti az MTI tudósítója. programtervezet mégis rend­A Scinteia vezércikkben kivül nagy mértékben elős*­hírek kerültek forgalomba. ma '"a"1"2"1- hogy az SZKP hogy Rusk külügyminiszter programtervezete mindenek­augusztus S-én. narizsi tár- elAt< ' bek' programja: a gvplaseinak befeiez.ése után j ^w1 alapszik es valóra­Milánóba utazik, ahol Segni j váltásához békére van sziik­olas7 külügyminiszterrel ta- , sé«- A N"8>' Októberi For­lalkozik. Énnek az utazás- radalom győzelme után •• nak kettes réJia lesz. rx\ -1 megalakult .szocialista állam m»ltat.ia azSZKF program- gíti a .szpcíaHzmus eszméi­H «!s<5 lépése a béfeepolitika tervezetene* lejiétoseget r»ek ter édesét a munkasosz­meghirdetése volt s az Hangsúlyozza, hogy pzSZKó ta)v ^„jban erősíti a hé­SZKP most kiadott progi programié újsbh ragyogó „ a bekes éégymás ramtervezetc Is béVát és' be- kifeiezése a marxizmus—le- mellett éléséri. küzdő moz­kés egymás mellett élést nirizmus életerejének, alkotó gaimat. A programtervezet javasol a világnak, azt ja- iellpsenek. s hatalmas hoz- megmutatja art is — han­vasolja. hogv » vitás nem- réJárulás, a marxi—lenini gAzt8ttó befeiezésül Filliaeus Washingtoni politikai k#- ; zetközi kérdésékel tárgyaló- tanítás kinesestárához.^ A _ milyen hatalmas szerepet rökben heneoztatják hogy a asztalnál oldiák meg Ausztriában is működnek nyugatnémet emberkereskedők A Berlinben elítélt nyu- közvetítést kísérelnék meg. francja fővárosban sorrake- A Szovjetunióbm senki rilló nuuoati Irüliioi/minis-te- tincs, aki személyesen érde­ri értekezlettől nem lehet I kelve lenne a fegyverkezési gatnemet em borkereskedők lelepLezeae figyelemre méltó hattérül szoísál az Ausztriá­ban is garázdálkodó nyu­gatnémet -munkástoborzok­kart. okozó tevéken vsegé­A kelet-tiroli Lienzben már kl Is adták az első elfogatóparancsot sz egyik ilyen emberkeres­kedő. Jozef Weiss nvugat­nek, amelyre egy osztrák német állampolgár ellen, aki központi utasítás hívta fel a fénves kereset kilátásba he­figyelmet. Ivezesével oav.trák állampol­As osztrák tartományok Mrok,,f ""bftott Nyugat­Hatóságrat hivatalos nta- Nemetorszarba, sttéat kaptak: akadálya*- Miután Weiss a letartóz­zák meg osztrák illampol- tatas elől aUzökött a nyu­gárok Nyugat-Xémrtor- Határon, a Lienz-i szagba való csábítását. Az osztrák kerületi csendór­pnrancsnokságok pedig azt a megbízást kapták, hogy szénnel vegyék őrizetbe mindazokat, akik Nyugat­Németországba Irányú ló mtmkaerőtoborzást. vagv Bonnban Ietart6ztatták a békemenet több tagját A bonni rendőrség csütör­tök delelőtt letartóztatta a nemzetközi békemenet jelen­leg Nvugat-Németorszagban tartózkodó öt tagját. A letartóztatottak — egy angol, egy amerikai ás egy törvényszék ítélte el. távollétében nagy szenzációkat várni, m~rt az ott hozott döntése­kel csak későhb hozzák nyil­vánosságra Nyíltan ugyan nem mondják ki. de ma­gánbeszélgetésekben meg­jegyzik. hogy szeretnék meg­várni a szeptember 17-i nyu­gat-németországi választáso­kat, mielőtt a nyugat diplo­máciai akciója Németország kérdésében kibontakozna. Rá kell még mutatni árra. hniszában. » rakéták és atam-'teneerstóttjárók elő­állításában. A szovjet kor­mány mindig, amikor ez le­hetséges volt. csökkentette katonai kiadásait. Sokszor kezdeménverte nz általános e/t teljes leszerelés megvaló­sítását. Mindenki előtt is­meretes. hogv a kapitalista országok e békés javaslatok­ra mindannyiszor katonai lépésekkel válaszoltak, ma pedig már arról fojyik * szó. hogy atomfegvverekkel kommunizmus epitesének ez j4Utij. miágon ma a Szov­* program'» — írja a lap 'jgtunió. — óriási je'entöséggc! bír At úi' utakra lépő stoviet Hfirtíl ir nép teljevtette és teUestti vagy nemz'tközi feladatát, fi I ollisslintmp? utat nyit az egesz emberi­ségnek n szocializmus es a A Volksstimme vezé-e kke kommunizmus felé. kommunista kHitvá­nyának- nevezi az. SZKP A ralőéágf ntfg programtervezetét. A lap le­nngysterűbb lt»% lenlezi w burzsoá nmpagan­det. amelv megkísérli kifor­.Tohn Gollan, Nagy-Bri- gstni e történelmi ielentósé­tannis Kommunista Pártié- gfi dokumentum mondaniva­nak főtitkára a TASZSZ ru- lotat. dósitójanak adott nyilatko- \ Volksstimme így ir: zalában h.angsúlyozrta: Az. „Egyetlen kavitalistn ország ügy amelyért, a szocializmus sem kévés olvan széleskörű úttörői küzdöttek, gv őzed el- mánkat és szabadságot bizta­, , , L.J ... ' „ ,. . INRJRU.N: /(T H TT/, seregeket Mapatel erretó- S ^árinak, amüuene hogy — miután a kon gr esz szus egyhangúlag megszavaz- | ha'^l^ugati'ha­ta a Kennedy által kért ka- tatmak. attól félve, hogv a tonai elokes7.illeteket — az gazdasagi versenyhen alnl­amerikni sajtó tompított a maradnak, nem akariák fi­hangján, a nyugat-berlini ov"lemb* r/enni a Stovjei- haladó emberiséghez, egyséeet alkotnak az . . un:0 n,iasP°nf"" fokoz- s pkkrw. hangzik el. amikora tarsarialom kerdessel kapcsolatban, . a zák a uovvérkezési hajszát, kapitali,t() V„SK vabsa- . nehany nappal ezelőtti ha- « Seovietunió is kénytelen wvrf mélyül különösen eroeKeiyei. bori is hisztériakeltéshez k é- megfelelő intézkedéseket Argliában. A programterve- az osztálvnélkíill, a szolidari­dani, hogv o valóság meg kff „. $zkp propramterve­nagyszerúhb lesz. mint amit 2ete mepielöf. A Szoviet­" t"Ke unióban az egyén szjibadsá­Az SZKP programterveze­te nagyszerű felhívás az « érdekei harmonikus egész szabadságával ebben rejlik pest feltűnő a változás. tenni — fedeződik Humanité cikke. Az amerikai képviselőház megszavazta a katonai költségvetés növelését a marxizmus — tézisei iránt tükrözik a Az amerikai képviselőház vetés növelésének mámora- í p«k cikkei Az. Evenlng pá a Kennedy elnök által kért ban kissé elragadtattak ma főbb mint három milliárd gukat. Néhány napja a Síé­be az zet a fejlődés oiyari ssínvo- fáson alapuló társadalom nalá' ielölt meg. amilvenről maga.cabbrendűsége és e7 el­a világ eddig csak almodo- . ., . , . zotí. ugyanakkor az a'ngol ler "emmit t,,flnak fel" konzervatív kormány az élet- hozni a szoéializmus elien­. . ,, . színvonal csökkentésének ségei. i leninizmus eletereienek tervévei áll elő és tamadast ... r , készít a nép ellen. Lelkesíti a népeket A ghanai közvélemény érdeklődését a szovjet párt- Meggjöző biznnyíték U. E. Thern. nemzetközi ; kongresszus beszámolójának Lenin-békedíjas, a eevlomi K Zilliaciis angol munkás- hpkptsnÁ(.. titkára. = rti parlamenti kéni'Tseló a dolláros katonai többletkta- natus költségvetési megaján­dás első részleteként jóvá hagyta a költségvetés 1 által milliárd dollárral való nőve- még lási bizottsaga a Kennedy kért 3,4 milliárdot 525 millió dollárral lését. A megszavazott összeg meytetéztr a nehéz bombó­a légierő, valamint kiilönbö; zók • gyártásanak . előmozdt­T.ö rakéták fejlesztesére szol- fására. A kéretlen félmilli­gal. ezenkívül magaban fog- ardoí meg Macnamara had­News a -Kalapács és a sar- következőket mondotta az TA«7SZ tudósítójának adott ló- című szerkesztőségi cik- SZKP programtervezeteröl: nvllatkorjtt'ban rámutatott, kében ezeket írja: e programtervezet meggyé- hogy az SZKP programtar­A szovjet tapasztalatok zően bizonyítja, hogy a Szov- „czets nagy lelkesít6 hatást ri ahsta * 8f orra dal orn %/Zl- ^"s^'tttt. ° X££. ^VoroH mindazokra a né­me önmagaban lehetővé te- hogv e dokumentum a lee­szi mindenfajta nemzeti el- élénkebh visszhangra talál nvomas megszüntetésé', az. ananl munkástömegekben. HTlja a' túrvész Tltaí meg- ügyminísrier' Vm^tokalta. ! egveniogú és egyenlő nem- különös tekintettél arra. roneáli rionstóllation renii- attól tartva hogy er a -buz- ^^ ****** "niojat egj'- hogy a penzugymimszter al­galom- nem valami kedvező *7<m A cikk rész- tal a közelmúltban meghir­rongált Consicllation repü lógep-anvahajo újjáépítésé­nek költségeit. A törvényt befolyást gyakorol az ame­nyugatnémet fírfl, valamint ! még Kennedy elnöknek kell rlkai adófizetőre. Macnama­egj' svéd é« egy norvég nő aláírnia, miután a szenátus ra szerint az eddig előiránv­— a bonni hadügyminiszté- már korábban megszavazta zott összegek . is -megfelelő pékre, amelyek a kö-elmvl'­ban vívták ki függetlenségü­ket. Amikor • Szovjetunió­nak »* utóbbi *f> év alatt megtett hatalmas fejlődesere letesen ismerteti, mit ér detett uj gazdaságpolitika gondol az ember — mondot­majd el a Szovjetunió húsz miatt az osztályharc új sza­éven belül, majd ezekkel a kaszába lépünk, szavakkal zárja; mindez Hatalmas a különbség a Ghenohen is magvalósitha- szocialista társadalom sike­rpjra előtt akartak tűntetni Egyébként egyes amerikai repülőgépgyártást kapaeitas- M — Éljen a szoeta- ret és a mi gazdasagi hely­ta Thero —, akkor biztos ab­ban, hogy a szovjet nép ha­táridő előtt megvalceít.ja az eleje tűzött feladatokat. . a tiSréert és a Teszereíéiért,' honatyák a hadügyi költség- biztosítanak­(MTI)' Itzmus! — Éljen g belce és zetünk szomorú kepe között. (MTT) i

Next

/
Thumbnails
Contents