Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

s Vasárnap, IMI. augusztus 20. 261 tizenkét esztendeje c/LLkatitiáíii^iutk 62. §. Az országgyűlési képviselőket a Magyar Népköztársaság választópolgárai általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják, A megválasztott képviselők kötelesek választóiknak működésűkről beszámolni. 9. § A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden m unkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék... A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: „Mindenkinek képessége szerint, mindenkinek munkája szerint.® Tizenkét esztendővel ezelőtt született meg szocializmust építő országunk, a Magyar Népköztársaság új Alkotmánya. Tizenkét esztendő alatt megszűnt hazánkban a munkanélküliség. Tizenkét esztendő alatt következetesen és maradéktalanul megvalósult a szocialista elv: „Mindenkinek képessége szerint, mindenkinek munkája szerint.® Évről évre fejlődött Szeged ipara, évről évre bővültek a munka jogaval élni kívánók munkalehetőségei: míg 1955-ben például csak 15 ezer 266 munkást foglalkoztatott a város szocialista ipara, addig 1957-ben 16 ezer 399re, 1959-ben 18 ezer 707-re, 1960-ban pedig 19 ezer 515-re nőtt a szegedi munkásság száma. De évről cvre nőtt a beruházások nagysága, összege is: 1957-ben 53 millió 500 ezer forint volt a város építési beruházása, az összes beruházás pedig 94 millió 300 ezer. 1959-ben csat az építési beruházás volt 137 millió 500 ezer forint, míg az összes beruházások összege 213 millió 900 ezer forint \ olt. S nemcsak a népgazdasági beruházások, hanem az életszínvonal emelését célzó kommunális beruházások összege is emelkedett évről évre. 1957-ben például lakásépítésre 9 millió 100 ezer forintot fordítottak. Ez az ösz»zeg 1959-re csaknem ötszörösre nőtt: 43 millió 200 ezer forintra. Lacsán Mihályné cipőfelsőrész-tűzö szakmunkás a Szegedi Cipőgyárban. 1958 óta országgyűlési képviselő. Három év alatt 12 alkalommal számolt be választói előtt képviselői tevékenységéről, s 36 ízben tartott fogadóórát, ahol meghallgatta és följegyezte a választópolgárok panaszait. segítségre váró minden ügyes-bajos dolgát. És ez a segítség sohasem maradt el. Lacsán Mihályné több mint 250 7, §. A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. 1961. év június 31-cn Csongrád megye szántóterületének 95,1 százaléka szocialista szektor. A megye mezőgazdaságának szocialista szektora 1961 első félévében 45 millió forint értékű gépi berendezést kapott beruházási keretből: többek között 172 darab traktort, 65 gabonakombájnt, 30 darab kevekötő-aratógépet. A termelőszövetkezetek közvetlenül 15,5 millió forint értékű gépcllátásban részesültek. 1935-ben Csongrád megyében összesen 423 darab traktort tartottak nyilván. 1961. június 31-én a megye traktorállománya 2 ezer 140 darab volt; ötszöröse az 1935. évinek. 1935-ben egy traktorra 1 ezer 276 katasztrális hold szántóterület jutott. 1960-ban alig 300 katasztrális hold. A szegedi járás gépállomásain 1959-ben 308 traktorvezető dolgozott. Átlagos havi keresetük meghaladta az 1 ezer 600 forintot. 1960-ban a traktorvezetők száma 383-ra emelkedett. esetben járt el választói ügyében illetékes hatóságoknál és különféle fórumoknál képviselősége három esztendeje alatt. S az üzemben ma is fizikai munkás, mint azelőtt volt. Napi munkája mellett fiatalokkal is foglalkozik. Keze alatt tanulják a szakmát a holnap szakmunkásai. 50. §. A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafeltéleiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere. 47. §. A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széleskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg, •••••••••siBaBaBBBsoBBHauaBBnaB9&;eaBBaHHBBBBEBBaiBBsaB9B3aBaaB 9RBBiggflaManNssHMBnasiM8Mi'Bagiua89muBraann Szeged 99 ezres lakosságának 52.25 százaléka nő: 51 ezer 700 nő él a városban. Ma már a nőknek több mini fele, összesen 26 ezer 100 fő önálló keresettel rendelkezik. Fizikai munkát 11 ezer nő végez, 10 ezerrel kevesebb, mint a férfi. Sokkal kedvezőbb ennél az arány a szellemi munkásoknál. Szellemi munkát 7 ezer 100 férfi cs 6 ezer 900 nö végez Szegeden. 1930 óta a kereső nők száma 80 százalékkal növekedett. A nők a munka társadalmi szervezetének minden posztján megtalálhatók, s mindenütt megállják a helyüket. Vannak asszonyminisztereink, országgyűlési képviselőnőink, nőtudósaink, gyárigazgatúnőink. Szegeden három nagy gyárnak: a Szegedi Kenderfonógyárnak, a Szegedi Konzervgyárnak és a Szegedi Jutaárugyárnak nő az igazgatója. S évről évre növekszik a nőhaligatók száma a felsőoktatási intézményekben. 1960-ban 1949-hez viszonyítva 87 százalékkal volt több az érettségizett nők száma, az egyetemet és főiskolát végzett nők száma pedig másfélszerese a tizenkét évvel ezelőttinek. Évről évre nőtt Szegeden a gyermekvédelmi intézményekre, bölcsödékre és óvodákra fordított beruházások összege is, 1959. évben az állandó területi bölcsődék férőhelyeinek számát 40-nel emelték. 1955-től 1959-ig 30 százalékkal nőtt Csongrád megyeben a férőhelyek száma. Ugyanez idő alatt az óvodai férőhelyek száma a megyében 5 ezer 90-ről 5 ezer 481-re nőtt, Szegeden pedig Z ezer 633-ról 3 ezer 29-rc. Évről évre nőtt Szegeden az elmúlt tízenkél év aiatt az orvosok száma: 1957ben 478 orvos praktizált a városbpan. 1959-ben már 502 orvosa volt Szegednek. Fokozatosan nőtt az egészségügyi beruházások összege. 1957-ben 2 millió 700 ezer forintot, 1958-fcan 7 millió 600 ezret. 1959ben pedig 12 millió 500 ezer forintot fordítottak a város egészségügyi hálózatának fejlesztésérc. A társadalombiztosításban részesülők száma 1957-től 1959-ig 5,3 százalékkal emelkedett. Nőtt a kifizetett táppénzek és családi pótlékok összege is: 1557-hez viszonyítva 17 millió forinttal több táppénzt és 14 millió 600 ezer forinttal több családi pótlékot fizettek ki 1959ben Csongrád megyében a jogosultaknak. A gyógyszerköltségek összege 1957-től 1959ig 31 millió 669 ezer forintról 42 millió 756 ezer forintra nőtt. Gondoskodik államunk a munkából kiöregedett, hozzátartozók nélkül maradt idős polgárairól is. 1959-ben 4 millió forintot fordítottak szociális célokra Szegeden, hatszor többet, mint 1957-ben, s többet, mint bármikor az előző években. Szeged szociális otthonában 280 idős ember éli le gondtalanul, kellemes körülmények között hátralevő éveit. PAPP LAJOS — SOMOGYI KAROLYNE a Magyar népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka » j