Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WALTER ULBRICHT BESZÉDE MEGKEZDŐDÖTT A PAPRIKASZÜRET A KILIÁN­MOZGALOMRÖL 5Í. évfolyam, 195. szám Ara: 60 fillér Szombat, 1961. augusztus 19. Egyre bensőségesebb lesz Szeged és Odessza testvéri barátsága A szegedi pártbizottság és a városi tanács együttes ünnepi ülése az odesszai delegáció tiszteletére Odessza, Szeged testvérvárosának küldöttsége tegnap délelőtt a város vezetőinek kíséretében megkoszorúzta a Sztálin sétányon a Magyar Tanácsköztársaság emlékművét. Az odesszai küldöttség tiszteletére délután a tanácsháza nagytermében közös párt bizottsági és tanácsülést rendeztek a két város barátsága további elmélyítését szolgáló mun­katerv jóváhagyására. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt A. P. Ko­valenko, Odessza város tanácsának elnöke, Sz. A. Mezen­cev, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság odesszai szerve­zetének elnöke, az „Avtomas® üzem igazgatója, E. A. Ku­lik asszony, kiváló pedagógus, ifj. Komócsin Mihály, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Pusztai Józsefné, a városi pártbizottság titkára, Biczó György, a városi tanács v. b.­elnöke, Ladányi Benedek, a városi tanács v. b.-elnökhe­lyettese. Tari János, a városi tanács v. b.-elnökhelyettese, dr. Dáni Sándor, a városi tanács v. b.-titkára. Nagy Ist­ván, a Hazafias Népfront városi titkára és Pásztori Bélá­né, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi titkára. A városi és kerületi tanácstagok soraiban mint meghívott vendégek helyet foglaltak a város gazdasági és kulturális életének képviselői is. Elhangzott a magyar és szovjet himnusz, majd ifj. Ko­mócsin Mihály megnyitó szavái után Biczó György, a vá­rosi tanács v. b.-elnöke a tanács elé terjesztette a két vá­ros közötti barátság további elmélyítését szolgáló munka­tervet. Napról napra erősödik barátságunk — Odessza és Szeged vá­ros közötti barátság elmélyí­tésének ügyében tanácsko­zunk most — mondotta. — Ügy gondoljuk, hogy mind­két város életében jelentős esemény ez. és így indokolt, hogy a dolgozók választott képviselői előtt beszámol­junk a kapcsolat eddigi fej­lődéséről és jóváhagyás vé­gett a tanács elé terjesszük további elképzeléseinket. A magyar és a szovjet nép ba­rátságának mély gyökerei vannak, így a két várösi ba­rátságának is. 1944-ben. városunk felszabadításakor a II. Ukrán Front csapa­taiban odesszai harcosok is ontották a vérüket Sze­ged város dolgozóinak sza­badságáért, jobblétéért. Ez a harc foly­tatódott értünk 1956-ban. né­pünk életének veszélyes nap­jaiban a proletárdiktatúra megvédésével. A történelmi gyökerek mellett barátságunk alapja a közös eél, a szocializmus, a kommunizmus építése. Szeged és Odessza között a barátság 1957-től mindin­kább erősödik, terebélyese­dik. Nemcsak a vezetők kö­zött jött létre ez a barátság, hanem egyes üzemek és in­tézmények között is. Váro­saink lakossága mindinkább igényli a két város és a két nép közötti barátság elmé­lyítését, mert ez erősíti dol­gozóink körében a proletár internacionalizmus szellemét, fokozza a békéért és szoci­alizmusért harcoló népek erejét — mondotta. A' to­vábbiakban Biczó György ismertette a két város közöt­ti kapcsolatok erősítésének konkrét formáit, amely egy­aránt kiterjed a két város gazdasági és kulturális éle­tére. többek között közös filmbemutatókra, állandó jellegű kiállításokra, a két város lapja szerkesztőségé­nek közvetlen kapcsolatára, a városok lakosainak biz­tosított. turistautakra. üze­mekre, intézményekre, isko­lákra, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett tapasztalatok kicse­rélésére, a tanácsi szervek közötti kapcsolat ápolására, a képzőművészet és iroda­lom kölcsönös cseréjére, a KISZ és az odesszai Kom­szomol-szervezetek kap'csola­tainak további elmélyítésére. — Szerény kezdeményezé­sünk hajtószíja. az a szán­dék — hangoztatta Biczó György —. hogv a marxiz­mus—leninizmus tanításai­nak alapján egy cél, a szo­cializmus, a kommunizmus építésének érdekében meg­gyorsítsuk munkánkat. Mun­kálkodjunk továbbra is azon, hogy a városaink közötti ba­rátság napról napra erősítse népeink megbonthatatlan és örök barátságát. mondotta majd meleg kézszo­rítással és öleléssel nyúj­totta át Biczó György elv­társnak. A megható jelene­tet hosszantartó taps követ­te, majd ifj. Komócsin Mi­hály mondott köszönetet a város nevében az örök ba­rátságot szimbolizáló zász­lóért. Ezután Sz. A. Mezencev szólt az ünnepi tanács részt­vevőihez. Hangsúlyozta, hogy az odesszai Szovjet— Magyar Baráti Társaság munkájában nagyon sok dolgozó vesz részt. — Ba­rátságunk egyik kifejezője, hogy Odessza legszebb ut­cáját Szegedről neveztük el, úgyszintén egy kereskedel­mi hajónkat is, amely Ku­bába szállítja áruinkat, Sze­ged nevet adtunk. Javaslom >— mondotta, hogy barátságunk kifejezőjeként a két város múzeumában rendezzünk be városaink életéből egy kiállitási ter­met. S meghívjuk önöket, szege­dieket, látogassanak el mi­nél gyakrabban hozzánk — fejezte be szavait, amelyét nagy taps fogadott. Mison Gusztáv, az I. ke­rületi tanács, v. b. elnöke javaslatot terjesztett az ün­nepi tanácsülés elé, hogy az újszegedi Temesvári körutat Odessza utcának nevezzék el. Javaslatát nagy lelkese­déssel fogadta a tanácsülés. Az elhangzott javaslatok alapelvét ezt követően elfo­gadásra javasolta ifj. Ko­mócsin Mihály elvtárs A javaslatok részletes kidolgo­zásának eredményét majd egy más alkalommal ter­jesztik a tanácsülés elé. Az egyhangú lelkes szavazás után ifj. Komócsin Mihály elvtárs zárszavával és az Internacionáléval ért véget az ünnepi tanácsülés. Türelmetlenül várom a találkozást a magyar néppel — mondotta Gagarin őrnagy magyarországi látogatásával kapcsolatban Azzal kapcsolatban, hogy Gagarin, az első szovjet űr­hajós ma. augusztus 19-én Budapestre érkezik, a No­voszlyi szovjet hírügynökség tudósítója felkérte, mondja el gondolatait, amelyek uta­zása előtt foglalkoztatják. — Mindenekelőtt — mon­dotta Gagarin — szeretném kifejezni őszinte köszönete­met a magyar népnek, hogy meghívott szép hazájába. A szovjet és a magyar sajtóból tudom, milyen lelkesedéssel fogadták a magyar dolgozók a Vosztok—1 űrhaió repülé­sét. Őszintén meghatott, mi­kor megtudtam, hogy Kádár János eMárs április 12-cn telefonon felhívta Hruscso­vot, a magyar nép és saját maga nevében jókívánságait tolmácsolta az elsö űrrepülés alkalmából. — A Vosztok 1. után fel­szállt a világűrbe a Vosz­tok 2. és én természetesen megértem, hogy magyar ba­rátaimat némi csalódás tölti el, mert csak velem egyedül találkoznak. Barátom cs szaktársam. Germán Tyitov azonban most beható orvosi vizsgálat alatt áll és igy nem utazhat önökhöz. Ezért arra kért, hogy én tolmá­csoljam legszívélyesebb üd­vözletét a magyar népnek. — Még nem jártam Ma­gyarországon. és türelmetle­nül várom a találkozást a tehetséges és szorgalmas ma. gyár néppel. Örülök, hogy utamra elkísér feleségem, Valentyina Ivanovna is, és biztosra veszem, hogy ö is nagyon megszereti Magyar­országot. — Szeretem a sportot és mint sportember, mindig örültem a magyar fiatalok sportsikereinek. — Befejezésül újabb sike­reket kívánok a magyar dol­gozóknak a szocializmus építésében és sok boldogsá­got kívánok magánéletük­ben. A mielőbbi viszontlátásra, barátaim! — mondotta vé­gül Gagarin. Komócsin Zoltán Info alá a a KISZ építőtáborban Tegnap délután másodszor lá ingatott el Komócsin Zol­tán elvtárs, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak élső titkára a szegedi Kulich Gyula ifjúsági ön­kéntes építőtáborba. Komó­csin Zoltán elvtárs, Ágoston József, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának első tit­kára és Deák Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának tiikára, valamint a tábor vezetői kíséretében megte­kintette a tábort és a fiata­lok munkahelyeit, s elbeszél­getett több fiatallal. Ezután Komócsin Zoltán elvtárs a Moszkvai Viiágifjú­sági 'Fórum munkájáról be­szélt a tábor lakóinak, akik nagy érdeklődéssel hallgat­ták aktuális külpolitikai problémákkal is foglalkozó tartalmas előadását. Megkezdődtek ez alketoiésivnapi ünnepségek Pénteken délután a szege­di üzemekben is megkez­dődtek " az allrotmánynapi ünnepségek. Több helyen szabadpártnapot rendeztek, ahol .megemlékeztek alkot­mányunk születésének 12. évfordulójáról s az ünnep­ség előadói beszéltek az idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A DÉLROST, a nyomda, az építőipari és az Ingatlankezelő Vállalatnál rendezett ünnepségen átvet­ték az éiüzem jelvényt. A fa­lemezgyárban az Erdészeti Főigazgatóság küldötte adott át dicsérő oklevelet. Igen sok dolgozó kapta meg ez alka­lommal a szakma kiváló dol­gozója kitüntetést. Ma és vasárnap folytatód­nak az ünnepségek. A bútor­gyárban is élüzemavatással kapcsolják össze az alkot­mánynapi megemlékezést. Az alkotmány napja alkal­mából avatják fel a Tisza­parti Tömörkény Üdülőtele­pen a régi munkásmozgalmi találkozók színhelyén elhe­lyezett emlékművet. Több üzemben és termelőszövetke­zetben munkás-paraszt talál­kozókat rendeznek. Főként a termelőszövetkezeteket pat­ronáló munkások látogatnak majd el a falura és tsz-tagok jönnek az üzemi ünnepsé­gekre. ARATJÁK A KENDERT Népeinket erős baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz Ezt követően A. P. Kova­lenko, Odessza város taná­csának elnöke adta át Odesz­sza lakóinak baráti, forró üd­vözletét Szeged dolgozóinak; Hangsúlyozta, hogy a két vá­ros között létrejött közvetlen kapcsolat nem régi keletű, annál inkább régebbi az a barátság amely népeinket összefűzi. — Hogy minél job­ban kifejezzük barátságun­kat — hangsúlyozta —, a Magyar Népköztársaság ki­kiáltásának 15. évfordulója tiszteletére létrehoztuk Odesz­szában a Szovjet—Magyar Baráti Társaságot. Feladatul tűztük ki, hogy a két város óolgozcH széleskörűen ismer® jék meg egymás életét. Odessza és Szeged dolgozói gazdasági kapcsolatban is állnak egymással. Odesszának 20 nagyüzeme tart már kapcsolatot Sze­geddel, és ilyen téren a mezőgazda­ságban és a kulturális élet­ben is vannak már szép ered­mények. Megható aktus volt, ami­kor Kovalenko elvtárs Odessza dolgozóinak nevé­ben Lenin képével egy hím­zett vörös zászlót adomá­nyozott Szegednek. — Legyen ez a zászló örök barátságunk kifejezője — (Liebmann telv.) Az utóbbi tíz év legjobb kendertermését aratják Csongrád megyei állami gazdasá­gaiban, termelőszövetkezeteiben. Holdanként átlag 30—35 mázsás termésre számí­tanak, s a minőségi is jobb, mint a sok évi átlag. A Gorzsai Állami Gazdaságban például 50—60 mázsányi termésre számítanak holdanként. Képünkön az Újvárosi Állami Gazdaság traktorosai aratják a kendert kombájnnal. E napokban Dél-Ma­gyarországon 180 ilyen aratógép vágja a kendert Szeptember elején megkezdődik a cukorgyártási idény Az Élelmezésügyi Minisz­térium kollégiuma dr. Dab­ronaki Gyulának, a minisz­ter eiső helyettesénei; veze­tésével pénteken megtárgyal­ta a cukoripar felkészülését az új gyártási idényre. A kollégium megállapítot­ta, hogy a cukorrépa vetés­területe a tervezettel meg egyezően alakult. A répa ápolási munkait ál­talában megfelelő időben és minőségben elvégeztek. A cukorgyárak az ország területén 1215 átvevőheiyet üzemeltetnek, s 420 helyen szállítószalag üzembe állításá­val könnyítik meg a rako­dást. A gyárak napi feldolgozási képessége miatt fonttá, hogy a termelők az előre megállapított ütemezésben szállítsák a répát az átve­vőhelyekre. A cukoripar műszaki és technikai felkészülésével kap­csolatban megállapította a kollégium, hogy az elmúlt évi gyártási idény elhúzódá­sa miatt kevesebb idő ju­tott a gyáraknak a szokásos évi karbantartásra, felújítás­ra. Ennek ellenére a cukorgyá­rak jobb szervezéssel meg­felelően elvégezték a kar­bantartást. A kollégium megállapítot­ta, hogy a cukoripar megfelelően felkészült a répa átvételé­re és a termés zavartalan feldolgozására. A tervezett időben, szeptem­ber első napjaiban teháf megkezdhetik a termelést a cukorgyárak.

Next

/
Thumbnails
Contents