Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

Csütörtök, IMI. un*. 17. Jól haladnak a kislakásépítkezések Szegeden A nagy ütemben épülő j állami és szövetkezeti lakóépületek mellett szépen ha- | lad Szegeden a családi kislakásépítés is. Ez évben eddig 368 családikét építésre kértek engedélyi szegedi és Szeged környéki lakosok. Az OTP Csongrád megvei fiókja minden esetben kölcsönnel is segítette az új otthont építeni akarókat, 1961. január 1-tól napjainkig lakóházépítésre mintegy 11 millió forint kölcsönt engedélyezett a Takarékpénztár. A 36R rsaládihazból eddig 66 darab épült fel s a többi házépítés is folyamatban van. A kislakás-epttólc többsége üzemi munkás. (^oicUi&z^aíjaAt párhejzédek Rádióműsor kossutm-radió t.M ruknrrl Induló. 0.3* Hírek 4,36—7.68 vidáman frissen. Kőiben: 5.83 Kaluradld. 5.30 Hírek, fí.sn Nehany perc tudomány *M Időjelzés. 7.BO Hirek. 7.is UJ könyvek, 7,38 Mü•ornaptár 7.58 Irirtjelzes. 8.IMI Műsorismertetés. «.os Technikai ••sünét. 8.18 Operettmutsiks. 8.55 Edes anyanyelvünk. á.afl Kesehajú küs Dani. Mesejáték. Fúvőtzene. 10,88 Hirek. 18.18 Napirenden . . . 18.15 Orin«d»i estek 11.08 Hadtóeqyetem. II.7.5 Az. Állami Nepi E*yütte» műsorából. 12.no néll harangszó. 12.15 Zenekart hang' erseny. 13.25 Szól a duda... 13.35 Tánczene. 14.no Egy falu — egy nóta 14.3* A koazoróép-brtecségek mai gyógyítása. 15.00 Hirek, közlemények. 15. ss MOiárásielentés. 15.10 Mozart: Esz-dúr •onsorartlös. 15.35 UJ ember azilletik. Életképeit. ís.Oo Könnyűzene l«.J5 Mtisorlsmrrtetés. 17.8* Hírek, külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.15 Zenekari muzsika. 17.55 MJért borullak le az angyalok Viola előtt7 Varsresrtet. 18.83 Bemutató elótt 13.50 Szív küldi... 10.15 Ifiü figyelő. 19,35 UJ felveleleinkból. 19.54 .Tó éjszakái. gyerekek! -sód Esti krónika 70.23 A nádié Dalszínházának bemutatója, retrnvics Emil: C'est la guerre. Opera 21.90 Tanítóknak, tanároknak. 21.59 Pnoner: Mazurka. "" oo Hírek 71.15 Tánczene 23.00 A debreceni nemzetközi nariék nela kóruaverienv eseményeiből. 23.53 Srerenád-est. -I "« Hirek. 0.19 Kátonodolok. 0.7(1 Himnuoz. mtőn-gtmo f.oo Reggeli zene. 3.30 Műsornaptor. 3.50 Torno. I.oo—o.io Hírek. 14.0(1 Időjárás- éá vtaállásielentés. 14.15 Hovansesino. Részletek. tS.ld A külföldi sajtó hasábjairól. 10.70 Verbunkosok. 18.00 Hírek. 18.06 A Csepel Vaoés Fémművek Ifjúsági zenekara látszik. 18.30 Kórusok. 19.5* Tábori hanEOskép. 17.00 Egész népünket tanítják. in.oa Hirek. to.o.i Hervelols: A-dúr szvit. 18.70 Sziszi. avagy kutyaélet Elbeszélés. 11.35 Szórakoztató zen» 10 00 Hírek. 13.05 Operarészletek. 10.45 A Nap és földi hatásai, 70.00 Hanever«env a stúdióban 30.35 Előszóval muzsikával T-tózben: 21.00—21.05 Hírok. 53.00 Hirek. 23,15 Műsorzárás. televízió műsora 15 00: Klcolnyek müioro. tl.30 Szünet. 18.38: TV-Magozth. 1S.S5: A jövő hét műsora. 18.49: TVHirodé. 18,55: Szünet. JO.oo: Siegedl Szabadtéri Játékok IOOI Madách Imre: Az. ember tragédiája. Szünetben: Riport és hírek. FÉLTÉKENYEK — Csodálom ezt nz asztzonyt, ezt a Tamarát... — Csacsi vagy, egyedül ment a férje,. — Egyedül, egyedül, de sose lehet tudni, hofjy ívvel jön össze... — Igazad ran, a férjzm is egyedül ment Hévízre, mégis botrány lett; belőle. TAMASKODÖK — Hiszed te ezt egykomám? — Mit, tögorkam, mit? — Hát ezt az űrhajót. — Nem én, pajtas, nem hiszem. — Valahogy én is igy vagyok vele,. — No, akkor netn is igaz az egész,. LAIKUSOK — Mennyi az a 250 kilométer? — Nagyon sok az, testvér,, — Mégis? Mint ide Pest? — Olyasformán... • » — Oszt mennyi idő alatt? — Pár perc., — Az már teszi... Mert Pannóniával legalább három óra.. * BORBARÁTOK — Hát erre iszunk! — Már csak,. — Netn mindennap ren ám ilyen! — De ml mindennap iszunk., — Jő. jó, de most reggel óta kering., — No még egyet! — No még egyet! — No még egyet! — No még egyet! — Hallod-e, nem is lehet olyan rossz az a síilytalansáp,„ — Ahogy mondod. En már kezdem egesz jól megszokni. — Hát akkor még egyet! HLVÖK — Nem irigylem én azt, aki incselkedik a teremtővel — Bizony megbosszulja magát az ilyesmi,, — De meg ám, mert nagyot esik, aki az istennél ti nagyobb akar lenni,. — Azért én azt nem kirónom.. járjon csak szerencsével,. — Járjon,, nehogy baja essék,. — Legyen vele az úristen.. RENDEZŐK — Valami ilyesmi keltene az ürjelenetbe! — Micsoda ötlet! — Képzeld csak! Ádám meg Lucifer felmennének és rádión jönne a szöveg a nézőtérre,. — Gondolod, hogy vállalnák? — Ezen nem múlhat — Hát akkor nézzük ki a helyet az indításra!,. — Egy probléma mégis marad. — Nos? — Mi lesz. ha nem jön be tisztán a hang? — Fene vigye, hogy erre nem gondoltunk hamarabb. PAPUCSFÉRJEK — Ilyen asszony kéne nekem is. — Aztán miért? — Látod, milyen hosszú kimenőt adott a férjének. — Adott, adott,, — Engem Dorozsmán túl még sosem engedett az aszszony egyedül! — Engem se. De akkor ig mindig megmondta percre, hogy mikor legyek otthon. — Mégis, ha belegondolok. Tyilovnak is csak kiszabta az asszony, meddig maradhat., — Látod, ez igaz, mert azt. mondjak, fiz napig is maradhatott volna,. — No ugye?! GYEREKEK — No mibe, hogy fönn van a második úrember? — No mibe? — Egy forintba, — De mibe, hogy ez is szovjet ? — Hát akkor mit nyerek ért? — Én is nyerek egy forintot. meg te is. — Jó. aztán veszünk egyegy csokit! AMERIKAI ŰRHAJÓSOK — Nem olyan nagy dodolog ez.. — Persze, hogy nem., — Akármelyikünk utána csinálná., • Az biztos... — Hát akkor miért nem csináljuk? — De mafla vagy. Mert nincs ilyen űrhajónk! — És ha volna? — És hn volna? Es ha volna? És ha a nővéredneki kereke volna, elgurulna,. fi. L ji^'^'.wlhwiiii^lliwtfww'1"" - -5^5? mnrnm immwiirmnnraam. iwiwttannNHMRiil 4% alkotmány ünnepére készülnek lápén Hat-hétkilós házikcnyercket sütnek az új termesből Tápé község lakossága sok régi szokást, hagyományt ápol. Mint ismeretes, a falu most is őrzi szép népviseletét. ameiyben országos hírű népi együttese nlv gyakran lép fel. Ezenkívül mintegy ezren folytatják az ősi mesterséget. a gyékény szövésfonást. Nemcsak az 6si mesterség száll azonban apóról fiúra, nagyszülőről unoká a, hanem az ízletes, foszlós házikenyér készítésének tudománya is, A leányokat mur tíz••tizennégy éves korban megtanít .iák a sütés-fözes mellett a kenyér készítésére is. Csaknem minden házbari van kemence, ahol hat-hétkilós óriáskenyerkket sütne* ilyenkor az új termésből. A cséplés befejezéshez közeledte, s a termés Jobb a vártnál A Tiszatáj Termelőszövetkezetben példát!1 fi íOO mázsa búzára számítolták s eddig már nyolc és fél ezer mázsát csépeltek el. Előlegei is osztottak, két kilót n-orkaegységenként. Az. év további részében szerzett munkaegységekre a zárszámadáskor is esinyi jut még. Vasárnap alkotmánynapi ünnepséget rendez a Tiszatái T.-z. Az. alig két éve alakult közös gazdaságnak »z lesz az e só nagy összejövetele. Ez alkalommal Liléi, a szabaÖTéri színpadon a népi együttes egyik csoportja is. A>. epvütte* többi tagja ugyant; Forráskúton szerepel kulturotthon-avatö ünnepségen. Öt év alatt megkétszereződött a magyar hajóipar termelése A Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a KGM sajtóosztályának rendezésében szerdán sajtóértekezletet tartottak a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, ahol Szenkovits Mihály, a hajóipari igazgatóság főmérnöke tájékoztatta az újságírókat az iparág eredményeiről és terveiről. A főmérnök elmondotta, hogy a hajóipar mind a termelés mennyiségét, mind a gyártmányok összetételét, tekintve nagy előrehaladást ért el az utóbbi években. Az idén kereken kétmilliárd forint értékű árut termelnek hajóipari üzemeink, kétszer annyit, mint öt évvel ezelőtt. Különösen nagy eredmény az, hogy az elmúlt öt esztendő alatt gyártmányaiknak mintegy 75.80 százaléka kicserélődött. a gőzhajók helyett ma már kizárólag korszerű Diesel-motorral meghajtott áru- és személyszállító továbbá vontatóhajókat gyártanak. Az iparág legnagyobb megrendelője a Szovjetunió. a legnagyobb elismeréssel nyilatkoz.ik a magyar gyártmányú hajókról. Az iparág főmérnöke utalt arra. hogy a hajógyárak 1965-ig több fontos új gyártmánnyal akarnak a világpiacon megjelenni. A többi között. 1964—65-re elkészítik az első hűiöhajót. amelynek előreláthatólag a Szovjetunióban és az afrikai országokban lesz nagy sikere.. KISS JÓZSEF: TÜZEK Irodalmunk régi adósságanak tett eleget a Szépirodalmi Könyvkiadó, amikor megjelentette a századvég kialakuló, új törekvésű irodalmának egyik jelentós előfutára. Kiss József válogatott verseit. A mai olvasók közül csak kevesen ismerik, pedig neve valamikor igen kiemelkedő volt és nemcsak költői értékeit tartja számon irodalomtörténetünk, hanem mint a fiatal tehetségeket pártfogoló és támogató lapszerkesztőét is. A Hét című lap szerkesztőjeként maga köré gyűjtötte az új mondanivalóra törekvő fiatal tehetségeket, akik közül például Kaffka Margit felfedezése is az ö munkásságához fűződik. Mini költő sajátos, népi hangvételű versekkel jelentkezett irodalmunkban. Valószínű fiatal falusi vándortanító korában tette magáévá ezt a népi hangot, amely későbbi, nem népi verseiből is kihallatszik. Költészete később alakul át egyéni hangú és zenéjú, s új mondanivalójú, új utakat kereső, modern költészetté, amely a századforduló költői között jelentós helyei biztosított számára. Néhány versében (p). Knváz Potvemkin, Dózsa György) már-már forradalmi hangokat is üt meg. A most megjelent kötet legjelentősebb költeményeit tartalmazza Komlós Aladár válogatásában és sajtó alá rendezésében, aki értékes bevezető tanulmányban is méltatja Kiss József életművét. BF.RK ESI—KARDOS: KOPJÁSOK Berkest András nevét az olvasok főkén! a nagy sikert aratott Októberi fi/tar című regényéből ismerik. Ez a regény és az utána következő Vihar után című munkája igen rövid idö alatt népszerűvé lette. A kopjások cimű regénye, amelyet Kardos Györggyel közösen írt. ugyancsak nagy népszerűségre számot tartó olvasmány, márcsRk formájánál fogva is, hiszen valójában fordulatos kémtörténet. S csak alkotóik igényességét mutatja, hogv mégsem a ponyvái szerkesztés kínálkozó buktatóinak engedtek, hanem irodalmi rangra sikerült emelniök ezt az érdekfeszítő történetet. Több tehát a Kopjások a szokásos kémtörténeteknél és értékei közé tartozik, hogy az izgalmas cselekmény kereteiben sokkal világosabbá válik az olvasó elótt a második világháború és az 1956-os ellenforradalom eddig még ismeretlen néhány részlete is. A regényhez — amelyet a Szépirodalmi Könyvkiadó a Kincses Könyvek sorozatban adott ki — Ernyő István hasznos utószava járul. MOLNÁR ANTAL: ÍRÁSOK A ZENÉRŐL A Zeneműkiadó Va Halat Magyar Zenetudomány sorozatában jelent meg neves zenetörténészünk válogatott cikkeinek és tanulmányainak gyűjteménye Bónis Ferenc sajtó alá rendezésében és bőséges jegyzeteivel. A köteti>en számos olyan írás szerepel, amely ezúttal jelenik meg első ízben. Az írások mindegyike egy sajátos zenetörténész és zenckritikusi egyéniség mélyen elemző és gondolkodó sorait tárják elénk. Molnár Antal annak idején rendkívül sokat tett Bartók és Kodály művészetének megismertetéséért és elismertetéséért. A kötet, első része ebből a korból való, s az itt található huszonegy írás — mint az utószó is említi — a nagytudású. hűséges krónikás és fegyvertárs dokumentum értékű feljegyzései az új magyar zene korának. Bartók és Kodály korának, ma már történelemmé vált harcáról. A kötet második részében Mozarttól Debussyig összefoglaló címmel a kiadó tizenhárom tanulmányt nyújt át. amelyekben e két nagy zeneszerző egyéniség közt eltelt másfél évszázad kimagasló alkotóival foglalkozik a szerző. A zeneművészet igaz kedvelői rendkívül sokat nyertek ennek az értékes tanulmánykötetnek megjelentetésével. STILISZTIKAI TANULMÁNYOK Napjainkban sajnos még nem rendelkezünk rendszeres magyar stilisztikával, ezért igen jelentős és dicséretes e mű megjelentetés", amely valójában a Kiadói Főigazgatóság 1958 1959-ben megtartott második szakmai tanfolyamának teljes anvagát tartalmazza. Természetesen e kötet, sem léphet, fel azzal az igénnyel, hogv rendszeres stilisztikát, nyújtson, de átfogó képet ad a XX. századi magyar stílus történetének legfontosabb állomásairól. ugvanakkor stilisztikai kutatásunk alapvető problémáit is az olvasó elé tárja. Mint Köpeczi Béla előszavából olvashatjuk, a kötetet valóiában mindenekelőtt a kiadói szakma dolgozóinak számára adták ki. de e mellett, mindenki más. e kérdés iránt érdeklődő is bizonyára hasznosan forgathatja. A stilisztikának, mint tudománvnak a kialakulásáról Balázs János történett bevezetője nyújt ió áttekintést. s Rárrzi Géza. Bóka László. Oólrfi László. T. t/f vas Rózsa tanulmányai. rzeg Gyula, ff orré fh Mária, R. Hutás Magdolna stíluselemzései alkotiák a* értékes kötetet, amelyet a témához tartozó irodalom tesz teljessé. (CSUK ipti,r«iNNmá>, t Ntucoen re vmvis. i rutáéért tv e/t vtni. HALADJ rt IS.Hjrt5' szabadon írta,sót rajzói ta ffrttttö'lMiVAA 8. Prága I. t. Párizs /SS.'AZAM'S, f/íA/SWlAt, rrnestoen ter romMi, evesi/m mstA, HJUs, > J '•a* >eA&