Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

Szerda, IMI. augusztus 18. 8 POLGÁR ATHÉNBEN (Karolyi István) Amikor becsengettünk dr. Beretzk Péter Széchenyi téri lakásába. Lukács Margit nyitott ajtót, aki régi barátai otthonában lakik szegedi tartózkodása alatt. — Szerepemről? — tűnődik kérdésünk után. — Nehéz újat mondani. Az ember tragédiájának Éváját sokszor, sokféle rendezésben játszottam már. Egy évvel ezelőtt itt, Szegeden is, a szabadtéri játékok alkalmával. Feldolgoztam magamban minden részletét, tanulmányoztam minden róla szóló irodalmat, hogy hűen tolmácsoljam Madách örök asszonyát. A színházi előadásokhoz „Szabadtéri színpadon átéltebb játékra van szükség" — mondja Lukács Margit, a Tragédia Évája el sem tudnám rendezetten mondani. Áz új, nagyszerű élmények most, raktározódnak bennem. Gazdagabbnak érzem magam és ebből a gazdagságból hiszem és akaélővé azok az árnyalatok te- — Mielőtt most idejöttem bői hosszabb idol Olus/or- rom- hogy ÉVy a színpadon szik az alakítást, amelyek az volna, rendkívüli élmény- szagban. Azt a sok szépséátélésből adódnak. Látszó- ben volt részem. Négy he- get, művészi élményt, ámilag ezek elveszők, észre sem tet töltöttem külföldön, eb- ben részem volt. most még vehetők a nézőtéren, mégis jelentősek a színészi játékban minden színpadon, még szabadtéren is. Szerintem tehát szabadtéri előadáson fokozottabb, mélyebb játékra van szükség. Ezt tapasztaltökéletesebbé, válik. sokszínűbbé Bakos Rózsa Kedves látogató Az ember tragédiájának vasárnapi bemutatóját megtekintette Tőkés Anna, a Nemzeti Színház kiváló művésznője, aki annak idején, az első szabadtéri játékokon Madách művében Éva szerepét játszotta. Tőkés Anna, az első Éva, most elragadtatással nyilatkozott a hatalmas nézőtér technikai kivitelezéséről és a műszaki megoldások tökéletességéről. A szünetben felkereste az öltözőket, hogy gratuláljon kollégáinak. A kedves látogatót az előadás szereplői nagy szeretettel fogadták. Képeink erről a látogatásról készülték. VIRAGARUSLANY (l.ehoczky Zsuzsa) EGY I.ANY LONDONBAN (Décsy Györgyi) TANULÓ (Király Levente) viszonyítja a szabadtéri játék egészen új feldolgozást kíván. Milyen játékot kivárt a szabadtéri színpad? — Mi a különbség a kettő között? Erre a kérdésre élénken, szinte hevesen válaszol, érezzük, hogy sokat gondolkozott rajta: — Van, aki azt mondja: szabadtéri színpadon nem lehet játszani, hiszen az apró, árnyalatnyi mozdulatok, az I arc kifejezése, a színpadi 1 játék ezer apró mozzanata elvész a hatalmas nézőtér számára. Nekem más a véleményem. Szabadtéri előadáson sokkal mélyebb, átéltebb játékra van szükség. Valóban, itt a mozdulatoknak erősebbeknek, nagyobbaknak kell lenniök. A zárt színpad nüanszait a szabad tér speciális viszonyaihoz kell felnagyítani. Aki csak a mutatós, jól látható mozgásra törekszik, az annak a veszélynek teszi ki magát, hogy alakja üres marad. A nagy színpadhoz mért erős mozgás mellett tartalmassá, Évák, ba találkoznak... Lukács Margit és Tőkés Anna az öltözőben tam a tavalyi előadáson is Ezt a tapasztalatot megerősítette a későbbi összehasonlítás, mert az elmúlt színházi évadban is többször játszottam Éva szerepét a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai után. Néhány szó a jelmezekről — Mi a véleménye a szabadtéri előadás technikai megoldásáról? — Sokat jelent a külső kiállítás — mondotta. — Rendkívül jól oldotta meg feladatát Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas jelmeztervező. Az apró díszeket levette a ruhákról, és nagyvonalúbb díszítést, más színösszeállítást alkalmazott. A kosztümök azonban mégis művésziek és korhűek maradtak — Technikai megoldásban részemről időnként mesterséges szelet alkalmaznák a színpadon. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy a ruhák szél által okozott mozgása életszerűbbé teszi a jeleneteket. Olaszország után . • . — Milyen gondolatokkal ; készül az új szegedi beírni- I Néhány percnyi vidám beszélgetés a régi emlékekről... Tőkés Anna Major Tamás tatóra? 1 és Básti Lajos társaságában uu?ffs.'abaclori irt a,sőt rajzol U f£/1£KKÁLMÁMKA 6. Róma l Bizánc aae/ V