Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

/ Kedd, IMI. augusztus 15. 8 Jóval túl a félezredik hazai elóadason s talán már közel az ezredikhez — ismét méltó keretek közt került szirtre a Szegedi Szabadtéri Játékokon Madách halhatatlan müve. Az ember tragédiája. A vita — hogy az ellentmondásokkal teli Tragédia kell-e. mint örökbecsű alkotás és szinpadi mü a szocializmust építő nagy munka sodrában —, nem most és nem tavaly dóit el. Első nagy jelentőségű felújítása 1954-ben a budapesti Nemzeti Színházban már eldöntötte a vitát, amelyben Révai József tanulmánya summázta az igazságot: Madách művének helyét alapjaiban tisztázta a marxista irodalomkritika és esztétika számára. a mü új színpadi alkalmazasáÁg ban viszont külön fejezetnek tekintendő már a Szegedi Szabadtéri Játékokon történt tavalyi és jdei bemutató. A Tragédiának ez a felújítása olyan lényeges újat képvisel mind rendezésben, színpadi megoldásban és játékfelfogásban, mint maga a Szegedi Szabadtéri Játékok ismételt megrendezése a magyar szocialista szabadtéri színjátszás jegyében, úttörő szándékában. Major Tamás rendezői munkájától nem lehet elvitatni azt a törekvést, amellyel merészen nekivágott a Tragédia új szinpadi értékelésének olyan monumentális környezetben, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok színpada, amely kínálja az uj lehetőségeket a kifejezőbbre, a tökéletesebbre, ugyanakkor eleve útját állja olyan megoldásoknak. amelyek a kőszínházi adottságokban »természetes* rendezőt, technikai és szcenikai „hagyomány—ként vannak jelen. Az újat, a korszerűbbet mindezek jelenlétével kell értékelnünk Major Tamás rendezésében, amely előtt csak villanások szolgáltak példaként a korábbi szegedi rendezésekből, útkeresésekből, elsősorban Hont Ferenc bátor munkájából, amelyre egyáltalán lehetőség nyílhatott a börtönország, o Horthy-korszak keresztény-nacionalista, soviniszta kultúrpolitikájában. Újból és újból átgondolt teljes mű rendezésével állunk itt szemben, a képsorok olyan egymásutánjává l, amely mondanivalójával és szineivel, a szöveghűség tisztaságával közelebb áll a madáchi komplexumhoz minden eddigi szinpadi alkalmazasnál. A Tragédia színpadi történetében az Ür alakját Major Tamás tette először láthatóvá, s ezzel egyenlőbb lett az erő az égi karban, a saját dicsőségétől megrészegült »aggastyán* önteltsége és Lucifer magabiztos részköre tclése között. Kettőjük látható, polemikus szembeállításában a luciferi tagadás azt az ördögi alakot növeli a szemünkben, aki önérzetével, kegyetlenül gúnyos szókimondásával egyben kisebbíti a glóriával övezett és angyali sereggel körülvett „agg*-ot. -juragy érdeme Major Tamásnak, 1x1 hogy ezt a kontrasztot a tavalyi rendezésnél is erőteljesebbé tette most, mintegy hangsúlyozva Lucifer szembenállását az Űr-ral, erejét az ember megnyerésére, a történelmi kor átpillantására. Varga Mátyás munkája, a diszletezés is segített lefejteni a madáchi műről a korábban rárakódott misztikus vonásokat, ráfogásokat ét sejtelmes ködösítéseket. A lépcsős szerkezetű szinpadkiképzés Az ember tragédiája Bemutató a szabadtéri játékokon s a vetített képek alkalmazása nemcsak kiváló keretéül szolgál a Tragédiának. hanem a tartalom hordozójává is vátik, kezdve a mennyek képi megoldásától az Éden fölött megjelenő világmindenségig, az egyiptomi tűző napfénysárgától a szürke tónusú athéni képig. A vérszínű római színnek valósághű történelmi freskóját Bizánc szürke-zöld színben úszó képsora követi — a vérengző kereszttel, majd Prága csillagsorral kísért árnyait Párizs feltörő lángjai gyújtják fel. A tompafényű, haláltáncos Londont a Falanszter absztrakt képiségű megoldása váltja fel. a jégvidék hideg fehérségét pedig a Paradicsomon kívüli valóság érzékeltetése zárja. S mindezekben a madáchi koncepció, a mü tulajdonképpeni lényege — az egyéniség és a tömeg kapcsolata, egymáshoz való viszonya a történelmi időkön át — az őt megillető helyen áll. Nem véletlen, hogy a tömegben szereplő „mellékhangokataz epizódszerepeket élvonalbeli budapesti és szegedi színészekkel mondatja és játszatja el Major Tamás. Pécsi Sándor, Ladányi Ferenc, Szirtes Adám, Kállai Ferenc, Téry Árpád. Raksányi Gellért, öze Lajos. Zolnay Zsuzsa, Kovács János. Károlyi István, Lehoczky Zsuzsa. Pagonyi Nándor — hogy csak néhányát említsünk a sok jeles alakítás közül. Külön érdemel említést Falvay Klári főiskolai hallgató, aki mint Hippia sikeresen ugrott be a hirtelen megbetegedett Máthé Erzsi szerepébe. A tömeg helyes mozgatása, szerepe a monumentalitásban, mint amit megtestesít, nagy ereje a rendezésnek. Következetességben azonban sajnoe most is csorbult a teljességre törekvés, s ez már a tavaly is vitatott athéni színben tűnik ki. amely — többek között — Madách korlátainak is hordozója. » A kérdés most is jelen van: lehet-e korrigálni Madáchot — vagy csak bírálni korlátait — mint jelen esetben is az athéni szin értelmezésében, a görög rabszolgák szerepeltetésével, avagy a londoni színben, ahol ismét munkástüntetés és rendőrsortűz szerepel? Lehet vitatni, hogy melyik rendezés a pesszimistább: a luciferi-e, amely eleve torz vonásokkal, kiábrándításokkal terhes, vagy az, hogy a kapitalizmus sírjába lépnek egy felvillantott és elbukott munkásforradalom halottjai is. M

adách másik nagy tévedése, az utópista szocializmus felemás megítélése, az úgynevezett Falanszter-jelenet rendezése jobb most, mint tavaly volt. Több benne az olyan vonás hangsúlyozása, amit Madách, mint erényt emleget: — az éhínség, a fegyver, az önkény eltörlését az ember életéből. Ez a mostani kép, ez a „reálisabb« Falanszter mindenképpen közelebb áll Madách téves elképzeléseihez is, és a luciferi valóságtorzításnak is jobban megfelel. A rendezésnek ehhez hasonlóan kell megtalálnia a vitatott többi szín problematikájának megoldását is: Madách tévedéseit tovább kell bírálni, korrigálni azonban nem, mert új ellentmondásokba ütközünk vele. Básti Lajos Adám, Lukács Margit pedig Eva szerepében nyújtott maradandóan szép élményt. A nagy történelmi képsort töretlen játékkal és helyes szövegértelmezéssel, szövegmondással láttatták meg. Fény és árnyék egyaránt plasztikusan váltják egymást játékukban s a madáchi lira szépsége ott izzik minden mondatukban. Lukács Margit Évája az örök anya és nő vonzó erejét szinte elérhető közelségben testesíti meg, s Básti Lajos Ádámja fáradhatalan társ ebben a vonzó-taszító összetartozásban. Az Ür szerepe Bessenyei Ferenc alakításában megoldott probléma már a mű szinpadi alkalmazásában. Bessenyei orgánumának színe egyaránt jellemzi a képzeletszülte »aggastyán« nagyságát és törpeségét, méltó ellenfele Lucifernek, akit most Major Tamás személyesít meg. L

ucifer, ez a nagy varázsló és »egyetemes- méretű ördög. most új arcával jelent meg a színen. Az Ádámnak kiszabott kört úgy húzta meg. hogy az ő jelenlétét is mindig ott érezzük a hatalmas képekben, s logikájával, kivédhetetlen szarkazmusával, mint szappanbuborékot fúj szét minden illúziót. Major Tamás Lucifere valóban rendezte Ádám álmait s eltűnései és visszaváltozásai -rendszerességében- találjuk a színről színre átvezető hidat, amely lényegében a Tragédia szinpadi alkalmazásának új útját teremtette meg a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Varga Mátyás díszletterveiről és vetített képeiről piár fentebb szóltunk. Plasztikus, a mü mondanivalójának élesrajzú kerete ez. Nagyajtay Teréz jelmeztervezése gazdag, színpompás, s Dávid Gyula kísérőzenéje a technika tolmácsolásában komoly értéke az előadásnak. A táncbetétek koreográfiája Barkóczy Sándor munkáját dicséri. Major Tamás rendezőgárdájában pedig derekas munkát végzett Bagó László és Bodnár Sándor. J^ülön kell említenünk a fegyelmezett, jól dolgozó statisztérfát, amelyet munkásőrök, az Ifjú Gárda Ifjúsági Város fiataljai, valamint katonák, diákok és diáklányok alkotnak. A szegedi énekkarokból válogatott kórus ezúttal is szép munkáról tanúskodik, s az itt fel nem sorolható összes szereplő hozzájárult a Tragédia sikeréhez az idei szabadtéri játékokon is. Lődi Ferenc /vyyyyvyyvwvvvvvvvvyyywwyv. MADÁCH IMRE: AZ EMBER l TRAGÉDIÁJA Drámái kőltemeny hutom részben. IS képben Rendezte: MAJOR TAMAS kétszeres Kossuth-dijas, kiváló művész < < < < < < < < < Adám Basti Lajos Kossuth-dlJus, érdemes művész. Éva Lukács Margit érdemes művész , Lucifer Major Tamás kétszeres Kossuthdíjas, kiváló művész i. rész 1. SCÚt: A mznnykkbrh . Az Or Bessenyei Ferenc ; keiszeres Kossuth- re díjas, érdemes { • „ .. művész Gabor főangyal Kirilv Levente j. Rafael fóangyaJ Kiss Ferenc fh re • Mihály főangyal Sinkovits László fh. < Z. szia: A PARADICSOMBAN < Az Or . Bessenyei Ferenc A kétszeres Kossuthdíjas, érdemes C /-«.-_ _ művész > Cherub Csurka László ^ 3. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL > A iöld szelleme Térv Árpád >

4. szín: EGYIPTOM Rabszolga Kállai Ferenc r s. szín: ATHÉN > Kimon Rácz Tibor •W 1. nepbeli Raksányi Gellért C 2. népbeli Horkai János ^ S. népbeli :...!. .'..,.....' '. Pagonyi Nándor > 4. nepbeli Gyalog ödön )= 1. demagóg „ Pécsi Sándor v. kétszeres Kossuth£ díjas érdemes a művész 2. demagóg Kállai Ferene 1. polgár ; Oze Lajos 2. polgár Károlyi István re Thersltes Somngyviri Pál í C-rlspos Siménfálvy Sándor f «. szín: ROMA * J" Catullus Pécsi Sándor 7 kétszeres Kossuth- re díjas, érdemes re művész A Hippia - Máthé Erzsi y Cluvia Lehoczky Zsuzsa \ Péter apostol Ladányi Ferenc •{ , Kossuth-díjas, .tt kiváló művész y v 7. szin: BIZÁNC > 1. polgár Somogyvári Pál < > 2. polgár Károlyi István V. 3. polgár Pagonyi Nándor , >

r 4. polgár ....„ Csurka László 1 5. polgár Gtalog Ödön » > Pátriárka Pécsi Sándor kétszeres Kossuth- re >

díjas, érdemes művész re Agg eretnek Ladányi Ferenc { Kossuth-díjas, ^ „ . kiváló művész A Raksányi Gellért Egy barát Horkai János He 1 éne Zolnay Zsuzsa Csontváz .: Horváth József 1. boszorkány ; Simon Erika 2. boszorkány .., Radnóthy Eva S. boszorkány Falvay Klári fh n. rést I. 'szín: PRAGA " 1. udvaronc Károlyi István ?. udvaronc - „ Szilágyi István fh 3. udvaronc Szirtes Adám 4. udvaronc Huszár László fh < < < < Rudolf császár Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-' díjas, érdemes művész Horváth József Tarsoly Elemér Gyalog Ödön Szirtes Adám Kovács János ». szfn: PÁRIZS Ojonc: A tiszt Katona Márki Sanseulotte Saint-Just .'.'.'.'.'.'.'.' Kaílsi Ferenc Robespierre Téry Arpád M. szin: PRAGA Udvaronc Szirtes Adám Tanítvány — Sándor Géza m. rést II. szín: LONDON Bábjátékos Kovács János Virágáruslany .... Lehoczky Zsuzsa Egy anya Radnóthy Eva Egy lány „..,... Décsy Gvörgvi 1. munkás Tarsoly Elemér 2. muhkás Horváth József 1. munkás Bagó László 1. koldus Raksányi Grllért 2. koldús Siménfálvy Sándor Katona Csurka László Kocsmáros Somogwárl Pál 1. mesterlegény Huszár László fh. 2. mesterlegény „i-. Téry Árpád 1. árus Kun Tibor 2. árus Pagonyi Nándor Eva anyja Sitkey Irén Artúr Sándor Géza Cigányasszony Máthé Erzsi 1. tanuló Sinkovits László fh. 2. tanuló Kiss Ferenc fh. 3. tanuld Szilágyi István fh. 4. tanuló Király Levente 1. gyáros Hindi Sándor 7. gyáros Pécsi Sándor -tt kétázeres Kossuth-, díjas, érdemes művész A nyegle 7. Horkai János A zenész Szirtes Adám íkszerirus ; Károlyi István 1. polgárlány Faival Klári fh. nolgárlány Simon Erika Kéjhölgy Zolnay Zsuzsa Elítélt Kállay Ferene Lovel Öze Lajos ÍZ. szin: A FALANSZTER A tudó« Oze Látóig Aggastyán Pécsi Sándor > • •• £X > C Luther kétszeres Kossuthdíjas. érdemes művész Ladányi Ferenc Kossuth-díjas, ki- aló művész Kovács János Szirtes Adám Árpad Basti Lajos mini Danton (• kep baloldalán a lépcsőn) a párizsi jelenetben a rajongó, forradalmi népnek saónokoL (jsooiogylne MA , Cassius Plston Michelangelo Téry 13. szin: AZ CB A Fold széllé ne i Téry Árpád 14. szin: A JFGV1DEK <( Az eszkimó Siménfálvy Sándor ,re 15. sain: A PARADICSOMON KÍVÜL c Az ür Bessenyei Ferene ^ kétszeres Kossuth- re díjas, érdemes tt művész A díszleteket Varga Maiyás Kossuth-dijas. érdemes művész. > a jelmezeket Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas tervezte. re A kisérózeriét szerzette: Dávid Gyula Kossuth-dijas tt Koreográfus: Barkóezv Sándov re Rendező asszisztens: Bagó László. Bodnár Sándor j