Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

3 Kedd, 19fil. augusztus 15. A munkaverseny eredményeként: Tizenhárommillió forinttal teljesítették túl első félévi tervüket az építőipari vállalatok Munkásőrök az ifjúsági táborban 500 friss erő jelentkezett munkára a múlt vasárnapon KÉT ESZTENDŐ MUNKÁJA ÉS EREDMÉNYEI Zökkenőkkel indult az 1961-es esztendő az építőiparban, de a felszabadulásunk tiszteletére és május elseje ünnepére kibontakozó munkaverseny meghozta sikerét. s a második negyedévi saját építőipart tervet több mint 6 százalékkal teljesítették túl vállalataink. Az első félévi tervben előirányzottnál 13 millió forinttal, az előző év azonos időszakában elért teljesítésnél pedig 34 millió forinttal termeltek többet Az egy építőipari munkásra jutó termelés az év első hat hónapjában 11 százalékkal volt több. mint tavaly ugyanezen időszakban. A vállalatok teljesítették a párthatározatban megjelölt követelményt, s az első tél évben a termelés növekedésének kétharmad része származott a termelékenység emelkedéséből ér egyharmad része létszámnövekedésből. Az állami építőipar a fé! évben 75 olyan épületet és egyéb létesítményt fejezett be, melyek egyenkénti költségvetési értéke meghaladja a Százezer forintot. Ugyanakkor Két esztendővel ezelőtt új klinika kezdte meg működését Szegeden. Az ország első vidéki röntgenklinikája. A Szegedi Orvosegyetem Tanácsa korábban már felvetette létrehozásának sürgető szükségét és felállítását többször is szorgalmazta. Egészségügyi kormányzatunk segítségével a régi terv 1959 szeptemberében megvalósult és ezzel Budapest után Szeged kapta meg hazánk második röntgenklinikáját. A jelentős új szegedi létesítmény tehát szocialista egészségügyünk országos fejlesztésének ls impozáns bizonyítéka. Újszerű szervezeti felépítés Nem volna könnyű dolga annak, aki az új klinikát, inint valami modern és grandiózus új épületet próbálná megkeresni. Ennek a klinikának ugyanis külön épülete nincsen. A meglepő tény magyarázata a klinika sajátosan újszerű szervezeti felépítéséből adódik. Dr. Szenes Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, a klinika igazgató-professzora jellemezte az új szervezési forma lényegét. — A szegedi Röntgenklinika létesítését — mondta — az orvosi röntgenológiának. ennek az egyre fontosabb diagnosztikai és terápiás jelentőségű tudományágnak nagy fejlődése és a szocialista betegellátás által támasztott fokozódó igények tették Szükségessé és időszerűvé. E követelmények megvalósítására egy központi irányítású, decentralizált működésű szervezeti forma látszott a legjobb megoldásnak számunkra és az elmúlt két év tapasztalatai teljes mértékben igazoltak is a szegedi Röntgenklinika e szervezeti felépítés alapján kialakított rendszerének helyes és nagyon célszerű voltát. Lényege az — folytatta szavait —. hogy nem központosítottuk egy helyre, nem lokalizáltuk egy külön épületbe a klinika egész apparátusát, hanem az egyes klinikák volt röntgenlaboratóriumainak helyén alakítottuk ki a klinika megfelelő szakrészlegeit, amelyek az I. és II. számú Belklinikán, az T. és II. számú Sebészeti Klinikán, a Gyermekklinikán és a Női Klinika épületében működnek. A szakrészlegek az I. sz. Belklinika épületében levő Központi Intézet irányítása alatt állnak, amely a betegellátó, oktató, szakorvosképző, továbbképző, tudományos kutató és adminisztratív munka vezető szerve. A Központi Intézet és a decentralizált szakrészlegek személyi ' állományának. »lhelyezési területének •e felszerelesenek összessége, mint szervezeti, szakmai és gazdasági egység, együttvéve alkotja a Rontgenklinikát. — Az újszerű szervezés — fejezte be szavait Szenes professzor — lehetővé tette, hogy a szakorvosjelöltek a í'öntgenológia minden ágára kiterjedő általános szakképzettséget nyerjenek. A szakorvosok továbbképzése, szakmai fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű az újrendszerű Röntgenklinika igen változatos beteganyagával és korszerű berendezésével. Két esztendő — számokban Persze, tévedés volna azt hinni, hogy a Röntgenklinika létrehozása pusztán egyszerű szervezési föladat volt. Mint erre a klinika igazgatóprofesszorának szavai is utaltak, ennél sokkal többről van itt szó. Számok bizonyítják egészségügyi kormányzatunk gondoskodását, amellyel az újonnan létesített klinika betegellátó, oktató és tudományos feladatainak megvalósítását, az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtésével is segíti. Komoly, s minden ékes szónál meggyőzőbb számok. Az eltelt, két esztendő alatt mintegy 3 milbó forintot fordított a Röntgenklinika folyamatos fejlesztésére államunk. Ebből a nagy őszszegből alakították ki a modern, korszerű röntgenkészülékekkel felszerelt Központi Intézetet, ebből történt a Sebészeti Klinikán működő részleg átépítése, bővítése és berendezése modern röntgenkészülékekkel. Az új készülékek között ott vannak a magyar röntgenipar legkiválóbb termékei, mint a 700 ezer forint érté- j kü "Contrastor® röntgendiagnosztikai berendezés, több mint 1 millió forint értékben 3 darab "Diagnomax« röntgendiagnosztikai berendezés, továbbá számos nagyértékű külföldi röntgenberendezés. mint például a képerősítő és röntgen kinematográfia* berendezés, automatikus sorozatfelvevő -Odelca® kamera és még számos fontos műszer. Ezek a korszerű röntgenkészülékek lehetővé teszik a röntgendiagnosztika egészen új irányának, az élettani é? kóros mozgásjelenségeknek folvó felvételen való rögzítését és analizálását. Kilátásba helyezték, hogv » következő két-három évben a klinika felszerelését kiegészítik a daganat-terápia igen hatásos izotópfegyverével, az. úgynevezett "Kobalt-ágyúival is. A klinikanak jelenleg 15 orvosa és 18 főnyi segedsaemélyaete van a röntgenológiai betegellátás sokoldalú feladatainak elvégzésére. 1960-ban több mint 40 ezer betegen 67 ezer vizsgálatot végzett a klinika. Emellett 13 járási körzet SZTK röntgenszakrendelését, is el kell látnia. A klinika orvosai részt vesznek ezenkívül vidéki SZTK-körzetek orvosi patronálásában is. Tudományos munka és a klinika jövője A gyógyító tevékenység és az oktatás mellett a Röntgenklinika a kutatómunkát is elsőrendű feladatának tekinti. Céljául tűzte ki a röntgendiagnosztika metodikai fejlesztését, valamint a rendelkezésre álló modern vizsgálóberendezések segítségével a röntgendiagnosztikának és röntgenterápiának elsősorban a daganatok korai kimutatásában és kezelésében való fejlesztését. Eddigi eredményeikről számos hazai és külföldi előadáson, legutóbb az I. Magyar Radiológiai Kongresszuson számoltak be a klinika orvosai, ahol négy előadást tartottak. Mintegy 20—25 tudományos dolgozat és tanulmány tanúskodik a klinikán folyó tudományos munkáról. A klinika egyik orvosa legutóbb féléves külföldi tanulmányúton is járt a Nemzetközi Atomerő Bizottság ösztöndíjával. Ezek a tények, a két év alatt a betegellátás és oktatás terén teljesített feladatok, valamint, a tudományos munkában elért eredmények meggyőzően bizonyítják az újrendszerű klinikai szervezésnek célszerű voltát és a szegedi Röntgenklinika létjogosultságát A munka haladt, s nagy volt. a vidámság, Csak úgy repkedtek a földdel nehéz lapátok is, s velük együtt a tréfák jóízű mondások. Sajnos dél felé elborult az idő, s először lassú cseppekben majd hírtelen sebesen zuhogni kezdett az eső. A szerszámok katonás rendben tértek pihenőre. Vasárnap váltás volt a táborban. Üjabb 500 fiatal szállta meg a sátorokat, ezúttal kizárólag Csongrád megyeiek, a közöttük sok szegedi középiskolás diák. A nap legjava rcndezkedéssel, ruhaválogatással telt el. Bizony nem könnyű megtalál(Sziládi Sándor felv.) ni a ballábas csizmák párját! Később újra eleredt az eső, elmaradt az ünnepélyes tábormegnyitó. Dehát ez a kisebbik baj. Fontosabb az, hogy az idő megenyhült s kellemesebb volt a tábor új lakóinak a hétfői munkakezdés. (Somogyi Károlyné telv.) Ujabb szegedi élüzemek SZEGEDI NYOMDA VALLALAT A szegedi helyiipari üzemek között mindig jó helyen szerepel termelési eredményeivel a Szegedi Nyomda Vállalat. Most nyerte el hetedszer az élüzem címet. Az elmúlt hat hónap alatt kiemelkedő volt a vállalat könyvgyártásban elért sikere. A múlt év hasonló időszakához mérten 15 tonnával,, a tervezett mennyiségnél pedig tíz tonnával készítettek több könyvet. Az elmúlt félévben mintegy 26 tonnával emelkedett a vállalatnál előállított napilapok mennyisége is az előző év hasonló időszakához mérten. Az egy lőre eső termelési érték 6,5 százalékkal nőtt. A nyomda dolgozói az alkotmánvnapi ünnepségen veszik majd át »' kitüntető oklevelet es jelvényt. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Éppen három évvel ezelőtt volt utoljára élüzem a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Most mégsem érte váratlanul a dolgozókat a tegnap délelőtt kapott hír: az első félévben felmutatott, minden tekintetben ki'.únő munkájuk alapján ismét elnyerték a büszke élüzem címet. Természetesen a vállalat az elmúlt hat hónap folyamán maradéktalanul teljesítette az élüzem feltételeket. Teljesítették termelési tervüket, az előírt termelékenységnél magasabbat mutattak fel. nem lépték túl a megengedett béralapot, és csökkentették az építkezések önköltséget Magyar államférfiak udvozlo tavirata koreai államférfiakhoz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intézett Kim Ir Szen elvtárshoz, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökéhez, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökéhez, és Coj Jen Gen elvtárshoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlése Elnöksége elnökéhez, melyben a koreai nép nagy nemzeti ünnepe, országuk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és népünk nevében szívből jövő üdvözletüket és legőszintébb jókívánságaikat küldték a koreai államférfiaknak. Dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Pak Szon Csol elvtárshoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszteréihez intezett üdvöalö táviratot. 109 darab százezer forint költségvetési összeget meghaladó épület kivitelezését kezdték el. Az átadott létesítmények az előirányzott határidőre általában elkészültek. Mindöszsze néhányat adtak át a tervezettnél 1—2 héttel későbben. A szerződés szerinti júniusi határidőre nem fejezték be a nyolclakásos lakótelep építkezését Nagylakon, a 150 férőhelyes művelődési otthon építését Ferencszálláson és a Szegedi Ruhagyár létesítményeit, a TMK-épületet és több üzemi épület átalakítását. Megyénk szocialista építőipara 1961 első félévében átlagosan 3433 építőipari munkást foglalkoztatott, kétszáztizenöt fővel többet, mint egy évvel korábban. A munkások havi keresete az év első hat hónapjában átlagosan 1490 forint volt. Építőipari vállalataink dolgozói most az augusztus 20-i munkaversenyben még az esős őszi idő beköszöntése előtt, elért szép sikerekkel szeretnék megalapozni második félévi tervük teljesítését, illetve túlteljesítését. Vasárnap nem a fiatalok verték fel kora reggel a csendet a Ságvári telepi Kulich Gyula önkéntes építőtábor környékén: a szegedi munkásőr alakulat tagjai vonultak ki munkára, s mintegy 100—150-en a gyálaréti sorompó közelében levő csatornaszakasz mélyítésén Üolgoztak.