Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

Kedd, 1991. Mri'zta* 1. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának tervezete (Folvtatar « i. oldalról.) A szocialista világrendszer magaMvtosan halad • döntő győzelem fele a kapitalizmussal vívott gazdaangi versemben. * legközelebb, hMpnftjbaJI biztosi* relsöbbsegét a kapitalista világrendszertel szemben a teljes ipari és mezőgazdasási termelés tekintetében. Méc fokozottabban megnövekszik a szocialista világ, tenris/.er hatása a tarsadaimi fejlödesnek. a beke. a demokracia es a szocializmus erdőkében váló menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori viln gknpitalizm i)s válságának elemzése,- ( ••• •• Az imperializmus a hanyatlás és a pusztulás idöarakába tépett — állaoítta ' meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan folvamata tetőtől talpig úrra lett a kapitalizmuson, kiterjed gazdasági és állami rendszerére, politikájára és ideológiájára. Az imperializmus végérvényesen elveszítette hatalmat a* emberiség többsége felett. Az emberiség történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, « társadalom síocialista átalakításáért harcolnak. A/, első világháború és az októberi fáradalom előidézte a kapitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során számn* európai és ázsiai országban kibontakozott a kapitalizmus általános válságának második szakasz*. A világkapitalizmus most e válság áj. harmadik szakaszába lépett. F.nuek az, új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogv az imperializmus korszakéban az állami monopolkapitalizmus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat, rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmust hallatlanul fokozza a militarizmus. A militarizmus, miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanekkor a nemzetek kimerülésére. a népek elnyomorodására vezet. Napjainkban a nemzetközi reakció M pillére az. Egyesült Államok monopolisvtlkns burzsoáziái*, amelv a kapitalizmus -megmentötének- szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztlkus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembeszállni a történelmi fejlődés megmásíthatatlan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog megbékülni a kapitalizmus történelmileg elavult rendszerével. A tervezet eleő részének következő fejezete a munkásosztály nemzetközt forradalmi mozgalmával foglalkozik. A munkásosztály nemzetköz.! forradslmi mozgalma világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott. Fő vívmánya a szocialista világrendszer. A győzte* azocializmus a maga példájával forradalmi befolyást gyakorol a tőkés világ dolgozóinak értelmére, harcra buzdítja őket az imperializmus ellen és roppant na®- mértékben megkönnyíti e harc feltételeit. A munkásosztály világtörténelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást. A* akclőegytégben fellépő, összeforrott munkásosztállyal szemben az ImpeiiaKamp* egyetlen báatyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideológiai álláspontjait és jobboldali opportunista eljárását leleplezik a szociáldemokrácia jobboldali vezérelt, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak, s lemondtak a munkásosztály hagyományos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irányzatok ellen vívott harcban növekszik és edződik. A mai viszonyok között a kommunista mozgalomban a fő veszély a revision izmus, a jobboldali opportunizmus, mint a burmoá befolyás visszatükröződése. A revizionisták tagadják a szocialista forradalom ó* a proletárdiktatúra történelmi szükségességét, a marxista—leninista part vezető szerepét, kikezdik a proletár internacionalizmus pilléreit, a nacionalizmushoz szegődnek. A másik veszély a dogmatlzmus és a szektássá*, amely kibékíthetetlen ellentmondásban van a forradalmi elmélet alkotó fejlesztésével, a kommunistáknak a nagy tömegektől való elszakadására, elszigetelődésére vezet, a kommunistákat passzív várakozásra kárhoztatja, vagy a forradalmi harcban balog, kalandos akciókba sodorja, akadályozza a változó helyzet helyes értékelesét és az új lehetőségeknek a munkásosztály, valamint az ögszes demokratikus erők érdekében való kihasználását. A dogmát izmus és a szektásság egyes pártok fejlődésének bizonyos szakaszában szintén fő veszéllyé válhat, ha nem harcolnak következetesen ellene. Az SZKP abból indul ki, hogy * rei izionr/mus. a dogmatizmtis és » saektásaág, a ieninfomiistől való bármiféle elhajlás ellen vívott kérlelhetetlen harr szükséges feltétele annak, hogy a nemzetközi kommunista rnoz* galom egysége tovább erősödjék, hogy a szocialista tábor még szilárdabbá váljék. A nemzeti felszabadító mozgalommal foglalkozó fejezet kimondta: * világ a viharos nemzeti felszabadító forradalmak korszakát élt. A nemzeti felszabadító forradalmak hatalmas hulláma elsöpri a gyarmati rendszert, aiamossa az imperializmus pilléreit. A volt gyarmatok és félgyarmatok helyén fiatal szuverén államok keletkeztek és keletkeznek. Ám a harc még nem ért véget. A kolonializmus bilincseit lerázó népek a felszabadulás különböző fokán állnak. Sokan közülük a nemzeti állam megteremtése után gazdasági önállóságra és a politikai függetlenség megszilárdítására törekszenek. Az össznemzetl feladatok megoldásának az alapfeltétele az imperializmus elleni következetes harc. Az. imperializmus arra törekszik, hogy a volt grarmatokai és félgyarmatokat megtartsa a kapitalista gazdasági rendszerben, s ennek keretei között rögzítse egyenlőtlen helyzetüket. A mai kotonializmus fó oszlopa az Egyesült Államok imperializmusa. A nemzeti felszabadító forradalom a politikai függetlenség kivívásával nem ér véget. Ez * függetlenség ingatag lesz és fikcióvá válik, -ha a forradalom a társadalmi és a gazdasági életben nem vezet mélyreható változásokhoz, ha nem oldja meg a nemzeti újjászületés életbevágóan fontos feládatait. A nemzett felszabadító mozgalmakkal foglalkozó rész kimondja: Ac SZKP nemzetközt politikája egyik sarkkövének tekinti * gyarmati és félgyarmati igától megszabadult népekkel való testvéri szövetséget. A tervezet a továbbiakban a két ideológia — a kommunista és a burzsoá ideológia — közötti harccal foglalkozik. Az imperializmus fő eszmei-politikai fegvvere az antikommunizmus, amelynek lényege * szocialista rendszer rágalmazása. a kommunista pártok politikájának és céljainak, * marxizmus—leninizmus tanításának meghamisítása. A programtervezet mélyrehatóan, érvekkel alátámasztva bírálja mindazon -elméleteket-", amelyek a burzsoá rendszer kizsákmányoló természetét álcázzák, a kapitalizmust kendőzik, majd első részének zárófejezete a békés egymás mellett élés és az egyetemes békéért vívott harc kérdéseit taglalja. Kimnndlá. hogv az SZKP külpolitikai tevékenységében fő céljának tekinti, hogy békés feltételeket biztosítson a Szovjetunióban a kommunista társadalom felépítéséhez és a szocialista világrendszer fejlődéséhez. valamint, hogy az összes békeszerető népekkel együtt megszabadítsa az emberiségei a világméretű pusztító háborúktól. Az SZKP abból indul ki, hogy a világon kialakultak és fejlődnek az egyetemes béke megőrzésére és megszilárdítására alkalmas erők, létrejönnek a feltételek az elvileg rtj államközi viszonyok megszilárdulásához. A programtervezet szembeállítja az államok közötti kapcsolatok, ala és fölé rendeltségen alapuló,régi imperialista módszerét, a nemzetközi kapcsolatok ú.l szocialista típusával. Ezután megállapítja: A szocialista államok külpolitikája, amely a békének, a népek egyenjogúságának. önrendelkezésének, valamennyi ország függetlensége és Ruvarénitása tiszt.eletbentartásúnak elvein, valamint a szocialista diplomácia becsületes, emberséges módszerein nyugszik, egyre növekvő befolyást gyakorol a világhelyzetre. Korunk alapvető kérdése: a háború és béke kérdése. A háborús veszély egyedüli forrása a* imperializmus. Az Imperialista tábor a legszörnyűbb bűncselekményre készülődik az emberiség ellen: termonukleáris világháborúra, amely soha nem látott pusztítást okozhat egész országoknak, egész népeket Irthat ki. A hafalmas szocialista tábor, a békeszerető nem szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály és a békéért síkraszálto valamennyi erő összefogásával a világháború megakadályozható. A szocializmus világméretű győzelme végérvényesen kiküszöböli bármilyen háborít keletkezésének társadalmi és nemzeti okait. A háború száműzése, az örök béke megteremtése a kommunizmus történelmi kü'detése. A tartós béke biztosításinak radikális útja a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszerelés. Az emberiségnek a szocializmus javasolta azt az egyedüli ésszerű elvet, amelyre a világ két rendszerre való különválásának körülményei közepette az államközi viszonyok felépíthetők: a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének Lenin által javasolt elvét" A szocialista és a kapitalista államok békés egymás mellett élése az emberi társadalom fejlődésének objektív szükségszerűsége. A háború nem lehet a nemzetközi viták megoldásának eszköze, s nem szabad, hogy azzá váljék. A Szovjetunió következetesen sikra szállt és sikra száll a jövőben is a különböző társadalmi rendszerű államok béké« egymás mellett élésének politikájáért. II. Az SZKP-nak a kommunista társadalom építésével kapcsolatos feladatai A tervezet második része, miután leszögezi. hogy a kommunista társadalom felépítése a szovjet nép közvetlen gyakorlati feladatává vált, röviden összefoglalja a kommunista társadalmi rendszer lényegét. A kommunizmusban teljesen megszűnnek ai osztályok, a város és a falu közti társadalmi-gazdasági és kulturális — életmódbeli különbségek. Az emberek termelőtevékenységében a szellemi és a fizikai munka szervesen összefonódik. A kitűnően szervezett termelesen és a fejlett technikán alapuló kommunista társadalom megváltoztatja a munka jellegét de nem mentesíti a társadalom tagjait a munkától. Egyáltalán nem lesz az anarchia. a tétlenség és a henyélés társadalma. A társadalmi munkában mindenki részt vesz, s biztosítja a társadalom anyagi éo szellemi javainak szakadatlan növelését. A munka és a ffgyelem nem lesz teher az ember számára; a munkatevékenység nem lesz többé az élet eszköze csupán, s igazi alkotássá, öröm forrásává vélik. A kommunizmus a társadalmi élet szervezetének legmagasabb formája. Minden termelési sejt, minden önkormányzatú társulás harmonikusan kapcsolódik egymáshoz a tervszerűen megszervezett közös gazdaságban. a társadalmi munka egységes ritmusában. A kommunizmusban végbemegy a nemzeteknek mind nagyobb arányú, minden oldalú közeledese a gazdasági. politikai és szellemi érdekek teljes közössége, a testvéri barátság és együttműködés alapján. Az SZKP programtervezete a továbbiakban a kommunista építés gyakorlati feladataival foglalkozik. Az 1991—1970-e* legközelebbi évtizedben a Szovjetunió a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésével az egy főre jutó termékek termelése tekintetében túlszárnyalja a leghatalmasabb és leggazdagabb kapitalista országot, az. Egyesült Államokat: jelentősen emeli a dolgozók anyagi jólétéi és kulturális technikai színvonalát, mindenki számára biztosítja az anyagi bőséget, minden kolhoz és azovhoz magas termelékenységű és nagyjövedelmű gazdasággá válik: lényegében klelégülnek a szovjet emberek szükségletet a minden kényelemmel ellátott, lakások tekintetében; megszűnik a nehéz fizikai munka, a Szovietunió lesz az. az ország, amelyben legrövidebb a munkanap. A* 1971—1990-88 második évtizedben megteremtjük a kommunizmus anyagi-terbnikal bázisát, s az egész lakosság szamara biztosítjuk az anyagi és művelődési javak bőségét; a szovjet társadalom szorosan megközelíti a szükségletek szerinti elosztás elvének megvalósítását, s megtörténik az egységes köztulajdonra való fokozatos átmenet. A Szovjetunióban tehát lényegében felépül * kommunista társadalom. A kommunista társadalom teljes felépítése az ezután következő időszakban fejeződik be. Az SZKP célul tűzi kl az Ipari termelés egész mennyiségének növelését úgy. hogy ez a legközelebbi tiz esztendő folyamán körülbelül két és félszeres lesz. s túlszárnyalja az Egyesült Államok mai ipari termelési színvonalát; 20 esztendő alatt legalább hatszorosra növekszik, s ezzel messze maga mögött hagyja az F,gyesiül Államok Jelenlegi egész ipari termelését. Ehhez tíz év alatt több mint kétszeresen. húsz ev alatt pedig négy-négy és félszeresen növelni kell a munka termelékenységét az Iparban. Húsz év múlva a munka termelékenysége a szovjet iparban kétszeresen túlszárnyalja majd az Egyesült Államok mai termelékenységi színvonalát, az egv órára Jutó termelékenység tekintetében pedjg — minthogy a Szovjetunióban megrövidül a munkanap — ez a fölény sokkal nagyobb arányú lesz. A második évtizedben lényegében befejeződik az egész ország villamosítana. Az évenkénti villamosenergiatermelésnek az. évtized végére 800—1000 milliárd, a második évtized végére pedig 2700—3000 milliárd kilowattórára kell növekednie. Husz esztendő alatt a vaskohászat eléri azt a színvonalat, amely lehetővé tesz:, hogy évente mintegy 250 millió tonna acélt öntsünk. A gépgyártás fejlesztése alapján az első évtizedben megvalósul az iparban, * mezőgazdaságban. az építkezésben, a közlekedésben. a rakodómunkaiatokbun, a kommunális gazdaságban a komplex gépesítés Húsz év alatt tömeges mértékben valoravalik a termelés komplex automatizálása. s ez.zel egyidejűleg mind általánosabb lesz az automataüzemekre es vállalatokra való áttérés. További gvors fejlődést ér el a legíjahb. reaktív technika, lejelső-orban a légiközieked es területén, valamint a világűr meghódítása céljából i«. Az SZKP minden erőfeszítést meglesz, hogy biztosítsa a közfogyasztási cikkek termelésének gyors növelését. A kommunizmus általánosan kibontakozó építése az ipar mind ésszerűbb telepítését követeli meg. amely biztosítja a társadalmi munka gazdaságos kihasználását. a körzetek komplex fejlődését és gazdasaguk szakosodását, megszünteti a lakosságnak a nagyvárosokban való mértéktelen összezsúfolódását. A part megszervezi a mezőgazdaság termelő erőinek hatalmas fellendítését, amely lehetővé teszi két. egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat megvalósítását: a) nagy értékű- tápanyagok bőségének megteremtését a lakosság, s a nversanvagok bőségének megteremtését az ipar számára: b) biztosítja a szovjet falunak * kommunista társadalmi kapcsolatokra való fokozatos áttérését. A mezőgazdaság * műszaki felszerelés és a termeles szervezettsége tekintetében megközelíti az ipar színvonalát: a merAaazdssági munka az ipart munka válfajává lesz: a mezőgazdaságnak » természeti erőktől való függősége jelentőser, csökxen. msjd egészen minimálissá válik. A kolhozrendszer gazdasági felvirágzása megteremti a feltételeit annak, hogy a kolhoztulajdon közeledjék az egységes köztulajdonhoz, távlatilag pedig össze is olvadjon vele egységes kommunista tulajdonná, Az egész lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékek Iránti Igényeinek teljes kielégítése céljából * mezőgazdasági termelés egész hoz* mát tíz év alatt mintegy két és félszeresére kell emelni, húsz esztendő alatt pedig három és félszeresére. • A mezőgazdasagi termelés növekedésének felül kell múlnia a mezőgazdasagi termékek Iránti növekvő keresletet. A Szovjetunió az első tíz esztendőben túl fogja szárnvalni az Amerikai Egyesült Államokat az alapvető mezőgazdasági termékek egy főre jutó mennyiségének termelésében. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz év alatt legalább két és félszeresére, húsz év alatt pedig öt, hatszorosára emelkedik. A tervezet nagy figyelmet szentel a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítésének. A kommunista építés feltételezi az irányítás demokratikus alapjainak általános fejlesztését, * népgazdaság központosított állami irányításának megerősítésével és tökéletesítésével egyidejűleg. Ax egységes népgazdasági terv keretein belül tovább bővül * helyt szervek és vállalatok gazdasági önállósága és Jogköre; a tervezesben mind nagyobb szerepet kell játszaniok az alulról — a vállalatoktól — kiinduló terveknek és javaslatoknak. A kommunista építésben — hangzik a továbbiakban a tervezet — maradéktalanul fel kell használni az áru—pénz összefüggeseket, annak az új tartalomnak megfelelően, amelyet ezgk az összefüggések a szocializmus időszakában nyernek. Ebben nagy szerepet játszik a gazdasag fejlesztése olyan eszközeinek alkalmazása, mint a jövedelmezőség, pénz. ár, önköltség, haszon. kereskedelem, hitel, pénzgazdálkodás. A tulaldon egységes kommunista formájának kialakulásával és az elosztás kommunista rendszerére való áttéréssel az áru—pénz összefüggések gazdaságilag elavultakká válnak és elhalnak. A nép anyagi Jólétének emelését illetően az S/KF art a világtörténelmi jelentőségű feladatot tűzi kl. hogy a Szovjetunióban — bármely tőkés országhoz hasonlítva — el kell érni a legmagasabb életszínvonalat. A párt abból a lenini tételből indul ki, hogv a kommunizmus építésében az anyagi érdekeltség elvére kell támaszkodni. a munkáért fizetett bér a következő húsz esztendőben a dolgozók anyagi és kulturális igényei kielégítésének alapvető forrása marad. A •kommunizmus felé haladva azonban a személyi igények kielégítése e®re inkább a társadalmi fogyasztási alapból történik, s ennek növekedési üteme meg fogja haladni az egyéni munkabér növekedésének ütemét. A kommunista elosztásra való áttéré® azután történik meg. hogy a munka szerinti elosztás elve teljesen érvényét veszti, vagyis amikor bekövetkezik az anyagi és kulturális javak bősége, s a munka a társadalom minden tagja számára elsőrendű létszükségletté válik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a következő tíz esztendőben két és félszeresére (Folytatás a 4. oldalon.)