Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

Vasárnap, 1961. július 16. 4 „Nagyüzemi" aratás rengeteg szem veszteséggel Szőreg, Kübekháza határában több helyen aratnak •» gépek. Azonban mindi.uelé vegeláthatatlan búza, árpatarlók, friss ugarok jelzik, közeleg az aratás vége. Ha a környékbeli tsz-ek földjét nézzük, a tarlók mindenütt azt mutatják: tőlük telhetően gondos, jó munkát végeztek itt az aratók. Kalászt, szemét elvétve se igen találhatunk a letarolt földeken. Itt-ott kalászostól fekszik a búza Ezek után nagyon meghök-, kentő látványt nyújtanak a Kiszombori Állami Gazdaság több mint háromezerholdas szőregi üzemegységének gabonaföldjein. Néhol közel derékig ér a visszamaradt tarló. A kombájnok csak a kalászokat csipkedték le, máshol a kalászok is ott vannak. Kisebb-nagyobb szizombori Állami Gazdaság gén tartalmú műtrágyák nem egész szakmai vezetéséről. Ebben a gazdaságban — a tények ezt bizonyítják — akkor kezdtek készülni a gépi aratásra, amikor a gabonák már szőkültek. Pedig a gépi szakszerű adagolásának az eredménye az, hogy a gazdaság gabonái sokkal jobban ledőltek, mint más környező gazdaságoké. A sikertelenségekért sokan Kómár Sánaratás előkészítése koránt dort, az üzemegység vezetósem ekkor kezdődik. A gabonatermesztés gépesítése a talajszerkezet megfelelő kialakításával, a talajelőkészítéssel kezdődik. Sok termelőszövetkezet gabonatermesztési tapasztalata bizonyította az idén is: a magyar Bánkúti és Fleischmann-búzák is képesek kiállni a viharos esőzéseket is, ha megfelelő talajelökészítést kapnak. 11 esztendő kevés volt? És a szőregi állami birtokon erre bőségesen lett volna mar idő. A kérdéses terület 11 esztendő óta van a gazdaság kezelésében. Azon•1/oh vütus és aUauit a fáiiásltúU széi/ctliczcti {iabatMaei is A minap Pesti Menvhért, a forráskúti Ezüstkalász Tsz elnöke és a helybeli KISZalapszervezet titkára kopogtatott be szerkesztőségünkbe. Látogatásuk egyetlen célja volt. hogy elmondják; miként dolgozott az aratás ide• jén a két Kovács-testvér, András és Mihály, meg Rácz IMJOS, a barátjuk. A három fiatalember — kik együttvéve sincsenek még összesen 70 évesek — 25 hold gabona termését aratta le két hét alatt. Kovács András és Koivács Mihály kaszáltak állanjdóan, Rácz Lajos pedig a két kasza után mindvégig egyedül szedte a markot. Feleslegesek-e az eladhatatlan szegedi zöldségfélék? A szegedi szövetkezeti exportrendelések összeállitájét hibáztatják. Kómár Sándor ugyanis gyakran figyelmen kívül hagyja a vezetése alá beosztott szakemberek tanácsát, véleményét. Nem tűri, hogy egy-egy gazdálkodási kérdésben nálánál alacsonyabb beosztású, fiatal szakember elképzelése, akarata érvényesüljön. A környékbeli szövetkezetek pedig példamutatást, új, jobb, nagyüzemi termelési módszereket várnak ettől a gazdaságtól. Államunk a. .. , technikai feltételeket ezek- feltol keso estig dolgozhez már biztosította is, d gazdák az utóbbi években országos tekintélyt vívtak ki maguknak a zöldségfélék termesztésében is. Minden évben jelentós mértékben növekszik a szegedi szövetkezeti gazdaságok zöldségexportja, sokkal több árut adnak a helybeli toknak is. Ennek sa és továbbítása után a vállalatnak sem ideje, sem ereje nem jut arra, hogy a területén mutatkozó árufeleslegeket eljuttassa azokhoz a fogyasztókhoz, akik hiányolják ezeket. Ugyanakkor, amikor Szefogyasz- geden eladhatatlan árukészellenére letek vannak, az ország más meg kell ezeket a feltétele- ? ket teremteni szakmai síkon szállt az este, jó két holdnyi aratás mindig készen volt. Ha az egyik táblán elkészül is Mert az ilyen -gepi mun- J tek a munkával> válogatói kából* "nagyüzemből*. ami i .„i, ' getekben kalászostól fekszik ban, mint a párttitkártól a gabona, úgy ahogy az eső megtudtuk, itt még talajkémagyüzemből* ami most látható itt, a Kiszomnélkül mentek a sose nézték, hogy másikba, dőlt-e a ledöntötte és a gépek végigtaposták. Ugyanakkor már egy DT— 414-es lánctalpas traktor ott dolgozik a 100 holdnál is nagyobb tábla közepén, nyári mélyszántást csinál. Takarná le a rengeteg learatat- \ lan kalászt. a sok-sok kiper- j gett szemet, azonban nem ' bírja. A zsíros, fényes rö- i gök alól lépten-nyomon ; nagy. zúzott kalászcsomók kandikálnak elő. "Halálukban* is egy rosszul végzett munkáról tanúskodnak. Hogy mennyi Itt a tényleges szemveszteség holdanként, két mázsa vagy három? Ezt megállapítani képtelen dolog. Ahol sikerült rövidebb tarlót vágni, ott kisebb, ahol viszont a termés jórésze a földön maradt, ott már hihetetlenül nagy a veszteség. „Ez a tábla még a jobbak közé tartozik" Beszélgettünk a gazdaság párttitkárával, aki kertelés nélkül megmondotta: Sajnos, ez a tábla itt, a kübekházi út mentén, még a jobbak közé tartozik. Vannak ennél csúnyább területei is az üzemegységnek. — Ezekután nehéz elképzelni, hogy milyenek lehetnek ezek a csúnyább táblák. —Később még ezeket tudtuk meg a párttitkártól: — Az üzemegységnek mintegy 800 hold aratni valója volt az idén. Ehhez 8 magyar és szovjet gyártmányú gabonakombájnt kapott a gazdaság. A betakarítás egész menetét tulajdonképpen gépesítették. A gépek azonban nem tudtak, jelenleg sem tudnak rendesen dolgozni, mert a gabonák a ta~ vaszi esők Idején buján fejlődtek, később ledőltek. Az aratás jó részét emiatt kézzel kellett volna elvégezni. De mivel a gazdaság elegendő gépet kapott, így a kézi aratáshoz külön erőt, pénzt nem biztosíthattak. A hozzáértés próbája Amikor egy tábla gabona már ledőlt, azt feállitani lehetetlen. Bizonyos veszteség ilyenkor elkerülhetetlen. Azonban az idei aratás most igaz Ítéletet mondott a Kismiai, talajbiológiai vizsgálatokat sohasem végeztek. Ismeretlen a táblák szerves és szervetlen anyagkészlete, a talajok összetétele. Ez a mulasztás bosszulta meg magát az idei aratáskor. A nitrobori Állami Gazdaság szőre- j gabona, am'it vágniok kell. rtl V\i*i4r\lrAv> — - - - 1- t .1. T . gi birtokán, nem kérnek a szövetkezetek. Ennél már maguk is előbbre vannak. Jóllehet, ma még viszonylag sokkal kevesebb gép áll rendel kezésükre. CsepI József J*— Már kötik a következő évi sertéshizlalási szerződéseket Emelkedtek a felvásárlási árak Az Allatforgalmi Vállalat erre az esztendőre is köt még sertéshizlalási szerződéseket a termelőszövetkezetekkel és a tsz-tagokkal. A hizlalás jó jövedelmet jelent és érdemes rá szerződést kötni. ló szerv jövőre többet fizet, mint idén. A fehér hússertésekért 106 kilótól 120 kilóig 15 forint 70 fillért, 121 kilótól pedig 16 íorint 50 fillért fizetnek kilónként. A hús- és húsjelA szövetkezetek és a tsz- legű jószágokért 106 kilótól tagok a háztáji gazdasá- 130 kilóig 15 íorint 30 filgaikból kikerülő sertések- lér, 131 kilótól pedig 16 Toré már a következő esz- rint 20 fillér jár. A zsír- és tendöre is köthetnek hizla- zsírjellegű hízókért 126 kilótól 140 kilóig 15 forint 20 fillért, 141 kilótól 16 forintot fizetnek az átvételkor. A tenyésztésből való sertésekért, 170 kilón felül, az átvételi ár kilónként 14 forint 50 fillér. lási szerződést. Mórahalmon például a szövetkezetek tagjai közül számosan kötöttek már hizlalási szerződést a jövő évre. A szerződött hízott sertcsekért az állami felvásár(Iasznos község fejlesztési munkák Szőregen A szőregi községi tanács rint értékben, megépül. A ez évben ismét közel egymil- nagyarányú községfejlesztési beruházásokhoz a lakosság társadalmi lió forintot fordít a falu közlekedésének korszerűsítésére, , _ az Ivóvíz-ellátás javítására nagymennyiségű és más létesítményekre. Az munkával járul hozzá, elmúlt napokban fejeződött be egy új ártézikút fúrása a községi sporttelep mellett, a Vaspálya utcában. Egyedül csak ez a kút 338 ezer forintjába került, a tanácsnak. A 240 liter percenkénti vízhozamot azonban a kút árához képest nagyon kevésnek találják. Sokkal több költséget jeleztek a kivitelezők. Az idén tovább folytatják az Árpád utca kövezését is. 870 , ezer forint beruházással az ! Árpád utcán, a Gőzmalom utcán és a Petőfi utcán át körforgalmat biztosítanak a Szeged—Szőreg között közlekedő autóbuszok számára. Így a község túlsó oldalát is bekapcsolják az autóközlekedésbe. Jelenleg 1100 méternyi új úttest építése van még hátra. Ennek a szakasznak jelentős része még ez évben, mintegy 470 ezer fovagy sem. Kiváló munkásokhoz méltó szerénységgel dolgoztak, mindig ott, ahova küldték őket. ahol legsürgősebb volt a munka. Nekik Is nagy részük van abban, hogy az Ezüstkalász Tsz földjein késedelem és figyelemre méltó szemveszteség nélkül fejeződött be a 624 holdnyi kenyérgabona és árpa aratása. Van hát erő, akarat és virtus a forráskúti szövetkezeti parasztfiatalokban is — így fejezte be a három szorgalmas aratólegényről szóló tájékoztatását a szövetkezeti elnök. Mi pedig bízvást hozzátehetjük: akik ilyen nagyszerűen tudnak bánni a kiskaszával, hasonló mestereivé lehetnek ma már, s biztosan lesznek is majd, a gépeknek | is, hiszen ezt a közösség lehetővé teszi számukra. Így kezdték annak idején Kopasz Ferenc és Fülöp József sándorfalvi fiatalok is, akik az idei aratásban már közel 500 hold gabonát arattak le és csépeltek el SzK—3-as szovjet gabonakombájnjukkal. 615 mázsás napi cséplési teljesítményükkel pedig megyei rekordot értek el nemrég a baktói Felszabadulás Tsz-ben. mégis komoly bajok vannak részein, iparvidékeken, szaaz értékesítés körül. A múlt natóriumokban, kórházakban esztendőben a Táncsics Tszben, a Felszabadulás Tszben is az elsőosztályú, kiállításon is első díjat érdemlő nyári káposzta, őszi karfiol száz és ezer mázsáit voltak kénytelenek feletetni az állatokkal. Mert ez a termés kifogástalan minősége ellenére is eladhatatlannak bizonyult. A Dózsa Tsz-ben ezekben a napokban is finom, gyenge — mint erről meggyőződtünk — sok helyen háromszor is szerepel hetenként manapság a rizs. Pedig most a zöldségfélék szezonja van. Ezekután teljesen kézenfekvő, hogy a zöldségfélék kereskedelmi "terítéseországosán alapos revízióra szorul. A felvásárlói és a fogyasztói árak között a meglehetősen nagy feleslegek ellenére is karalábét esznek a sertések, óriás árrések vannak. S ez mert ez az áru — bár megtermeltették velük — úgyszólván a kutyának sem kell. A kereskedelmi szervek július 11-e óta a karalábé felvásárlását teljesen beszüntették. Az utúbbi napokban a kupec-, és kofakereskedelem melegágya. Vitatják sokan a stabil árak bevezetésének lehetőségeit is. A mezőgazdaságban a húst, a gabonát, az összes ipari növényeket illetően ismét engedélyezték a ki- hosszú évek óta garantált mondottan ex port-minőségű árak vannak. kalarábé átvételét, azonban mélyen önköltség alatti áron. Űjburgonyát mosottan már június 8-a óta nem vesz a kereskedelem. Jelenleg 60 fillér a nyári fejes káposzta kilója. De ezt sem adják érte szívesen. Komoly bajok voltak itt a zöldborsó körül is. Az illetékes szervek kétszer annyi zöldborsóra szerződtek le, mint amennyi tervükben szerepel, mondván, hogy a tervüket így biztosan teljesíteni tudják. A vége az lett, hogy a nagy tömegben érkező borsót fogadni nem tudták, s az áru jelentős része levénülve a szövetkezeti gazdák nyakán maradt. S most nehéz lenne a borsóügy felelősét megkeresni. Ez az állapot a lapasztalatok szerin,t évről évre ismétlődik. Oka. pedig főként az, hogy a MÉK mint kereskedelmi szervezet viszonylag kicsi apparátusával alacsony kereskedelmi szakember létszámával, korszerűtlen átvevőtelepeivel képtelen feladatának maradéktalan teljesítésére. A központi és az Több okból kifolyólag helyes lenne a garantált árak kiterjesztése a zöldségfélékre is. Ez azt is jelentené többek között, hogy sohasem lenne a piacon 10—12 forintos zöldborsó, de ugyanakkor később sem lennének eladhatatlan feleslegek. Amikor a tsz-ek termelési tervei készülnek. minden árut eladásra állítanak be, s már néhány vagon portéka eladhatatlansága is komoly veszteség a szövetkezetek számára. Ilyen labilis, teljesen megbízhatatlan zöldségértékesítési lehetőségek mellett képtelenség tervszerű gazdálkodást folytatni, s azt kívánni a gazdaságoktól, hogy évről évre több, jobb zöldségfélét állítsanak elő. Helyes lenne, ha az érdekelt minisztériumi szervek végül is megtalálnák a probléma megoldásának végleges lehetőségét. Erre annál is inkább szükség van, mert köztudomásúan a zöldségfélék értékesítésé körül mutatkozó problémák korántsem csupán szegedi jelenség. Miért fizessünk 50 ezer forintot? kundorozsmai Fejlődik a közös szarvasmarhaállomány a miliály teleki Uj Élet Tsz-ben Két műszakban dolgozik majd a korszerűsített üllési malom Az üllési malmot — amint két műszakban dolgoznak ezt lapunkban már hírül majd. hogy tökéletesen kiadtuk — korábban korszerű- elégíthessék Üllés és a körsítették. Ennek során — nyező községek lisztszükségamint Pintér István, a ma- leteit. A malom csereőrlést lom üzemvezetője elmon- végez Üllés, Forráskút, Hordotta — öt új, német gyárt- dány. Zsombó, Pusztamérges mán.va hengerszéket állítót- és Kígyóspuszta dolgozói szálak munkába. Az új henger- mára. Természetesen a maszékek segítségével fino- lomnak Ullésen kívül is vanmabb lisztet őrölhetnek. Az nak felsorolt községekben őrlemény tisztítását is kor- cseretelepei, ahol az őrölteszerűbben végzik, és az új tők megkapják a lisztet, gépek beállításával most már Az új kenyérnekvalót vúróránként átlagosan 8 és fél ják a malomban, és a molmázsa gabonát őrölhetnek, nárok nagyon örülnek, hogy A korszerűsített malom- korszerű gépekkel őrölhetik ban a cséplés befejezése után az új búzát. A mihályteleki gazdák paprikatermelő hírneve egész Európát bejárta. Az utóbbi években közmegbecsülést vívtak ki maguknak a hónapos retekkel és más zöldségféléikkel is. Az állattenyésztésben azonban csak ezután mutatják majd meg igazán, mire képesek. A mostani nagy szövetkezet mindössze még csak másféléves, máris valósággal nyüzsögnek a szebbnél szebb tenyészállatok a gazdaság udvaraiban. Ezúttal az Uj Élet Termelőszövetkezet egyik legszebb tenyészbikáját mutatjuk be. Samu I. mindössze még két és fél éves, súlya azonban meghaladja az ezer kilogrammot. Küleme, csontozata is kifogástalan. A megyében ritkaság számba megy egy-egy ilyen szép magyar tarka teMár több mint négy hó- vezetőségét és gazdáit az napja foglalkoztatja a kis- alábbi ügy. Idén tavasszal a Üj Élet Tsz szövetkezet megalakulása után a földrendezés idején az Üj Élet Tsz közös területébe esett egy nagyobb tanya is. A tsz gazdái itt akarják kialakítani majorságukat. A vitatott Várkonyitanya azonban ez ideig a József Attila Tsz használatában volt. A József Attila Tsz vezetősége 50 ezer forintot kért a tanya átengedéséért. Később azonban kiderült, hogy a József Attila Tsz nem is tulajdonosa ennek a tanyának. Ilyen körülmények között tehát el sem adhatja azt. A járási tanács mezőgazdasági osztálya ennek ellenére még is azt javasolja az Üj Élet Tsznek. fizesse meg az emiitett 50 ezer forintot. Azt kérdezzük, miért, s milyen jogi alapon? Véleményünk szarint teljességgel helytelen egy fiatal, alig fél esztendős új termelőszövetkezetet ilyen felesleges költséggel terhelni. Hiszen ezt a pénzt sokkal fontosabb helyre szeretnénk fordítani. Hamarosan megérkeznek új, drága tenyészállataink, s kénytelenek leszünk azokat a szabad ég alatt tartani, ha az illetékes tanácsi szervek nem intézkednek sürgősen. Kérjük az illetékes hatóságokat, döntsenek végre az ügyben. Nem akarjuk, hogy bontakozó állattenyésztésünk emiatt kárt szenvedjen. nyészbika. A Samu I. és a tsz többi, már saját nevelésű bikái is azt bizonyítják: a gazdaság állattenyésztői értik mesterségüket. Nagy irammal, tervszerűen fejlesztik a tehenésze-'et is. A jelenlegi 135 darabból álló marhaállománynak ugyan még a kisebb része fejős tehén. Az év végére azonban a mostani tehenészetben 34-ről 62-re emelkedik az állatállomány. A szövetkezetben a fejést átlag jelenleg 10,8 liter, pedig az állományból 12 darab még elsőborjas üsző. Ugy tervezik, már a jövő esztendőben rátérnek a tehenek rendszeres törzskönyvi ellenőrzésre. Ezzel az árutermelő tehenészet mellett a törzsállattenyésztés alapjait is lerakják. Gáborhelyi Sándor politikai munlcatárs