Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

Péntek, 1961. Július 14. 2 Washington és Bonn kardcsörtető nyilatkozatai a nyugat-berlini kérdésken Miről tárgyalt Adenauer Wilty Brandttal ? — A nyugatnémetek képtelen feltevései Washingtonban a német példáját és ••erősítsék nem- szabadságát.* Mindezt csukérdée rendezésére tett szov- nukleáris védelmüket". pán az biztosíthatná, ha a 1et javaslatokra fenyegető- Eisenhower, volt ameri- Szovjetunió és az NDK jasekkol és újabb kardcsörtető kai elnök nyilatkozott a né- vartstai szerint demilttari nyilatkozatokkal válaszolnak. met kérdósrőj. Arra. biz- zált, semleges szabad városHírügynökségi .jelentésükből tatta utódát. Kennedyt, >sá nyilvánítanék Nyugatkitünik: az amerikai kor- hogy -pe engedjen egy ta- Eerlint, mert hiszen ez idö mány lázasan tanácskozik, oorttat sem trz Egyesült Al- szerint háromhatalmi megmt módon növelhelné leg- lamoi: jogaiból«. és utasítsa szállás von, arru azt ielenti, sryoriabban és legcilszerűb- ' Issza a szovjet javaslata- hogy a szenátus csak a habén agresszív katonai erejét, kat rom városparancsnok megAz egyesült Államok nem- Reuter-jelentés szerint ítélése szerint hehat dönticsak a maga katonai erejét egyébként Kennedy elnök seket, s a városparancsnokok növeli, hanem nyomatékosan csütörtökön a NemaetbUton- véliávl a izrrtdfur előzetes sürgeti szövetségeseit te, sági Tanáccsal folytatott trfsitése nélkül adhatnak hogy kövessék Washington megbeszélést. parancsokat a re .dór,égnek. De Gaulle és Finogradov megbeszélése De Gaulle tábornok csütörtökön délután fogadta Vinogradovot, a Szovjetunió párizsi nagykövetét. A francia köztársasági elnök ts a szovjet nagykövet mepbeszé lése negyven percig tartott. Az Elysée-pnlotából távozóban Vinogradov kijelentette, hogy széleskörű eszmecserét folytatott a francia államfővel. Megemlítette a nagykövet, hogy az elmúlt nariokban tért vissza a Szovjetunióból. (MTI) Az angol miniszterelnök fogadta Gagarint Csütörtökön Macmillan angol miniszterelnök fogadta Jurij Gagarint. Macmillan húszperccs beszélgetést folytatott a kozmosz első utasával. A látogatás után a miniszterelnök meleg szavakkal nyilatkozott a szovjet űnltasról. Gagarin Macmillanné! tett látogatását zsúfolt program elűzte meg. Délelőtt Gagarin őrnagy városnéző útra indult. Áhol csak feltűnt, az emberek hangosan é$ vidáman üdvözöltek. A szovjet űrhajós programja ezután a Burlington House-ban, az Angol Tudományos Akadémia, a Royal Society szókházában folytatódott. Itt Gagarin riszt vett a tiszteletére adot ebéden is beszélgetést folytatott vezető angol tudósokkal. Bemard Lövell, a Jodrell Bank-i csillagvizsgáló Igazgatója a díszebéd után kijelentette, hogy Gagarin tudományos ismeretei és megfigyelései egészen rendkívüliek egy pilótától. Adenauer „fúj'a" a régit A jelentésből hiányzik a halódik pont, vagyis az, amlDr. Konrád Adenauer, a kötésénél nem szabad figyel- ról mostanában az egész vinyugatnémet Keresztény De- "ion kívül hagyni a lakos- lágsnttó cikkezik: a német mokrata Unió (CDU) vezető- ,ó« önrendelkezési jogát és békeszerződés kérdése je, mint a bonni állam kancellárja, Nyugat-Berlinben szerdán négyszemközt megbeszélést folytatott a szociál- A bonn| pub]lclatá^ „•< a berlini kárdég rendezése demokraták kancellárjelölt- utóbbi időben gyakran fegyveres összetűzést vált jével: Willy Brandt nyugat- Gdansk (a német igazgatás hat ki pedlg a békeszerzőNyilvánvaló oifobntá? — nyugatnémet nilalá>b m dés megkötése ós a berlini kérdés megoldása éppen el berlini főpolgármesterrel, Idején Danzig), az egykori i -jj » ». c szabad város példájára niutana pedig részt vett a sze- vatkom utn,(tják el a Nyu- lenkezöleg arra hivatott, nátus zárt ülésén. gat-Berlinre vonatkozó szov- hogy enyhítse a további viA m«ib<-s7élésekről ki- Jel javaslatokat. tákat a német kérdésben — /V mén.® Art AnitJAk ho(,y G(l8ntik állapítja meg a lengyel lap adott Jelentésben foglalt öt pont lényegében nem mond semmi újat, mert hiszen ugyanez az öt pont szerepelt abban a jelentésben is, Adenauer haxautasott Nyugat-Berlinből Adenauer nyugatnémet miatt tört kl a második munkatársa, világháború, tehát nem ésszerű Ismét szabad várossal kísérletezni NyugatBerlinben. A -Polityka* című lengyel amelyet 1960 elején, Aden- hetilap válaszában nyllvánauer akkori látogatása al- való ostobaságnak nevez i. kl Ha emi- minden olyan nézetet, amely kancellár csütörtökön befekalmával AAT&K KI. N yy ^^ GdansR szabad yéros jezte kéül3pos „yUgat-berlini bevetjük a kit jelentest, ugy okozta a viiAghéborút. látogatását és egy amerikai megállapítható, hogy Bonn — Ha ez a város nem lett katonai repülőgépen visszamia most is egy helyben to- volna, Hitler más ürügyet repülj Bonnba. „,„„„ knnnk és merev keresett volna áz agresszióra Adenauer korábban a maga konok es me _ írja.Hoffmann, a lap mun- nyugatberlini szövetségi há*katársa. ban sajtóértekezletet tartott Kz a város Hitler számára és Tfzwv méewwen > elutasította csak' Jé fatál volt. de ta- az "NDK Lfoffiiányfiyál a két vólról sem a háború célja, némtet állam semlegesítéaéVW vagy okozója. folytatandó tárgyalások gnnnvuBati hatalom felé, A borlinl problémával kap- dolatát. A kancellár utasítá•ímennvlben kinyilvánítja, csolatban Gdanskra vonal- sáro. a sajtóértekezleten nem kozó megjegyzések csupán jelenhettek meg a szocialista arra kívánnak utalni, hogy országok tudósítói. pog a politikájával. Az első pont tulajdonképpen udvarias, szolgálatkész és alázatos főhajtás a három hogy a három megszálló hatalom csapatai a -hódítók joga* alapján tartózkodnakj« A francia sajtó egyöntetű mepálhpítása: Dp Gaulle szerdai hpsz^de &emmi újai nem Éartaimazott Franciaország mai nemzeti ünnepén — amikor a francia nép azt ünnepli, hogy 172 évvel ezelőtt, 1789. Július 14én Párizsban lerombolták az önkényuralom jelképét, a Bastille-t g ezzel kezdetét vette a nagy francia burzsoá forradalom — rúég inkább, mtnf az elmúlt hét évben bármikor az algériai háború befejezésének lehetősége a legfontosabb beszédtéma. A francia sajtó vezető lapjai tegnapi számukban hosszan kommentálták de Gaulle köztársasági elnök szerda esti, 20 perces rádióés televíziós beszédét. Csaknem valamennyi lap aláhúzza, hogy a beszéd csalódást jelentett a franciák legtöbbje számára. A Figarótól, az Aurore-non, az Humanitéig úgyszólván mlnden lap arról ir. hogy a köztársasági elnök beszéde nem tartalmazott tíj elemeket, sem Algéria, sem a berlini kérdés, sem pedig a francia belpolitika dolgában. Ami Algériát illeti, a baloldali sajtó rámutat, hogy de Gaulle megismételte Algéria felosztására vonatkozó fenyegetését, hallgatott viszont a francia.—algériai tárgyalások újraf elvételéről. A nyugat-berlini kérdésről tett de Gaulle-nyilatkozatról a Libération cs az Humanité egyformán megállapítja, hogy a francia köztérsasági elnök ••Adenauer szövetségeséhez méltó módon* szólt a berlini kérdésről. A Libération külön aláhúzza, hogy a köztársasági elnök egyáltalán nem vette fontolóra a tárgyalások lehetőségét. Az Humanité pedig leszögezi, hogy de Gaulle-tábornok a szovjetellenes kereszteshad járat előretolt állásában újrakezdi a müncheni politikát. Tizenhárom plasztikbombás merénylet De Gaulle tábornok rádióbeszédéhek napján Algírban 13 plasztikbombás merénylet történt. Felrobbantották az egyik televízió-adóállomás áramellátó vezetékét s az algíri televízió nem tudta közvetíteni a köztársasági elnök beszédét. A plasztikbombás merényletek számának növekedése egyenes arJnyban állhat azzal, hogy a hatóságok nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a -plasttqueur-ök* ellen. A plasztikbombás merénylők mégha kézre kerülnek is, a bíróságok elnézésére számithátnak. Versaillesban szerdán két tetten ért meréttylőt 150—150 új frankot pénzbírságra Ítéltek csupán. Francia nemzeti kiállítás Moszkvában A moszkvai Szokolnyikiparkban — ahol nemrégen zárult be a nagysikerű angol ipari és kereskedelmi kiállítás — megkezdték a francia nemzeti -kiállítás előkészítő munkálatait. Ez lesz a legnagyobb kiállítás, amelyet Franciaország valaha külföldön rendezett. Harmincnégyszer négyzetméteres területen mutafják be a francia ipar is mezőgazdaság legújabb termékelt és adnak képet az ország kulturális, tudományos életéről. A kiállítás területe háromszor akkora lesz. mint az 1959. évi amerikai kiállításé. A kiállítás augusztus 15-én nyílik meg. (MTI) |A „tigris farka" és a dél-koreai helyzet Nyupat-Berlínbsn. A második pont leszögezi.; hogy folytatni kell Nyugat Berlin -beillesztését* a Né-- 8 helyzet ered- kedvező lehetőség van a me- 4mikor 1960 ápriliséban Jung lemondott. Ebből az met Szövetségi Koztársasap. m6nyekónt fl két koieai él- zőgazdaság számára, mintha a dél-koreai nép megdon- alkalomból felolvuaott nytjogi pénzügyi és gazdasági, ]am az utdbbi napokban megállt volna az idő. A Ma- tötte Li Szin Man átkos latkozatában kijelentette, rendszerébe Z egyidőben került a nemzet- gyarország területi nagysá- rendszerét, úgy tűnt, hogy hogy országának »agresszi"közi események -sodráséba*: gával megegyező, 93 ezer új szakasz kezdődött Korea vabb vezetőre van szüksége*. A harmadik pontban.^ Koreai Népi Demokratikus négyzetkilométer kiterjedésű, e sokat szenvedett része la- Távozása, valamint a délAdenauer és a szenátus pa-; köztársaság párt- és- kor- de 23 milliós ország alapvető kóinak életében. Hamarosan koreai hadsereg 35 vezető mosolban előírja- az NDK" mány küldöttsége július első gazdasági problémákkal nyilvánvaló lett azonban, tisztjének letartóztatása után /", , ' ' .. ,-,tv„na ; napjaiban éppen akkor kezd- küzd. Ipara kezdetleges: há- hogy a hatalomra került _ ez volt Dél-Korea törtéterúlet en at wzeio uivo.w^ , tárgyaliMit Moszk. zi- és kisipari -szinten- stag- Csang Mjun-kormány épp netében az eddigi legnalakat, beleértve természete-, vában a tzovjet párt- és kor- nál. mert az Egyesült Alla- annyira fél a halaszthatatlan gyobb katonai tisztogatás, sen az NDK légiteréhez tar-; mányrezetöhkel, amikor Dél- moknak az az érdeke, hogy gazdasági és szociális refor- emelyet a július 9-i bejclentozó légiútvonalakat is'Koreaban újabb politikai vfil- iparcikkeket szállítson es mok életbeléptetesetol. mint (é szeríni újabb 43 magastozo tegiuivo robbant ki- letartóztat- semmiképpen sem az, hogy elődje S amikor az Egyenyitva kell hagyni, hogy. (áf, a katovai jUnta addigi a dél-koreaiaK fejlett gyár- sült Államok kormánya a -szabad* legyen a Nyugai-lvwüszterelnök-vezetőjét. S ipart.alakítsanak ki A 6 legteljesebb támogatásáról I miközben a Kim Ir Szen ve- millió teljes, illetve részleges biztosította Csang Mjun-i. Németország és Nyugat-Ber-, , , , ........ . munkanélküli, a csaknem midőn az kilátásba helyezte, Junaot vaiáiában letartóztatva közötti átmenő forgalom l Zetl" észak-koreai küldöttség kétJniim tüd6beteg, a lét- hogy Mobbá teszi népénele J * 1Z7. ! . kuZí>ttl *,tnlenö f<>rgl l OT I « Szovjetunióval es a Kínai fenntartá, felét sem biztosító életét*, megjelent a -színen Ezzel kapcsolatban a -Neues• Népköztársasággal kötött dfIagbér „ 62 "" ~ ~ Deutschland*. a Német Szo-\ EÜE írástudatlanság. rangú tiszt elmozdítása követett — viszont hivatalosan közölték, hogy Csang Do ták, mert három miniszterszázalékos Csang Do Jung tábornok, társával -július elsején felaz egyre l étrehozott egy 28 tagbál ál- kelést akart végrehajtani, de , zöbbé tette védelmi helyze- csökkeng hozamú mezögaz- ló katonai juntát, amely az- ez nem sikerült neki*. A lecialista Egyséopárt központi; tet. és ujabb lendületet ad- dasigi terme[és _ ami élei- óta -a nemzeti újjáépítés tartóztatást a Junta új vezolania csütörtöki számában' *ato" ^n^lZflLÍ^ n miszarimportot, 3 ezen ke- 1egfeUÖ tanácsa- cimmel ru- tö£ Pak C'ung Hui lapja csuionoKi szumuuun, deSKnek Del-Koreaban a rps7tfli nedi2 nagyobb taka- . 7. . . ... .. , „ nok — akinek vezetőszemegjegyzi: -Ezzel mi is'm helyzet egyre súlyosabbá ^ko^g^ máf' savakkal báz aJel magát, elnö- repe voh a május 1<H , ,,, , mindinkább bonyolulttá vá- kónikus rosszultápláltségot ke £ett 0z W kormánynak és puccsban, de azután a hátegyet értünk. Bármely állam. Hfc g niég amlírikai kor- teez BZÜks6gessé illetve meghirdette a -kommunis- térben maradt — közölte. Az számára nyitva állnak út-. mánykürökben is az a véle- eredményez. _ 7sak azt il- elleni fokozottabb har- amerikai katonai iskolót . :mény' hogy ez a válság csak íusztriua hot>d jut egv or- cot~- Nagyhirtelen mindenki végzett junta-vezető azt is jairilc, amennyiben korma- • ^^ jutou iqazin elmelyu- Mg a^elyet egy végtelenül kommunista lett aki a tűr- bejelentette, hogy az új minva megfelelő szerződéseket«fesí szakaszába. korrupt, katonai diktatúrára hitetlen gazdasági és politi- nltzterelnök Szong Jo Csan . tJU, vnK. ynr„Á„,.á • A Dél-Koreában lejétszó- épített rendszer kormányoz. ka\ <éQkbr enyhítését, rtfor- tábornok lett, akit Li Szín kötött tz NDK kormányi-ma6 események mlndenek- Mert Dél-Korea kormánya mok bevezetését tartotta Man b(vének ísmarnek . val.* I előtt Korea kettóoszlottságá- évenként sok száz millió dol- TTlfséaesne.k. es megteiteK a nkjrö] köztudotti hogy l860. R-rlinnfk továbbiból következnek. A 38 »zé- iárt kap azért, hogy egy 600 oortonok. ban 6 vezette a népi (ejkenyug • lességi fok — amely határ a ezrei, bevetésre kész hadse- Mindez ez év május 16-én lés ellen vezényelt haderőre ia a németek találkozó--két Korea kőzött — éizaki reget fenntartson a »szabad történt — a Times nevű an- ket. Szong Jo Csan egyéb. . • * miir-idnis* —• oldalén a 127 ezer négyzet- világ ázsiai frontjának kom- go] lap szavaival élve — neiyt-nek kcii mnioun H .kilométer kiterjedésű, ha- munistaellenes bástyáján*, „újabb keserű csalódástol hangzik a negyedik pont. Az; ónknál másfélszer nagyobb, de arra egy fillért sem. Mrtu- iiiiwvnti, I»V hane->éfi 11 millió lakosú Koreai hogy kiépíthesse gyáriparát. NDK álláspont)a igy hang . Nép[ Demokratlku, Köztár- s hogy eszel legatabb a létzik: "Legyen a jövőben Npu-J saság a szocialista országok fenntartás lehetőségét biztn, „ .. v. "segítségével, adottságainak síthassa a nagy ütemben szagat-Berlin. a nemetek 't ^éeszerű kihasználásával ele- porodó és a kéísépbeejtő ki- ^ ^ lálkozóhelye, ée ne legyen.m venen pezsö gazdasági és látáetalansáa aggodalmai kö- ""teretek^'köré "kérűíní* ; ' . , kulturális életet teremtett: zött vergődő lakosság szá- niaiis keretek köze kerülni*, című amerikai lap talaloan mint most, fasxsztak, kémeh. ^ cfupán ^ mára A dél.koreai heiyzet- C.«nB Do Jung puccsa rajzó ta meg az Egyesült Áléi szabó (örök gyülekező-' lalkoztatottságot. de egyre lel ismerős nyugati gazdasá- tehát meglepetésszerűen ér- lamok és Dél-Korea vwzoZnövekvö életszinvonalat és gi szakértők is azon a véle- te az Egyesült Államokat s nyát, amikor arról irt, hogy helye * 'szociális ellátottságot bizto- ményen vannak, hogy Ázsió- ezek után valóban a derült a washingtoni kormány -egy Az ötödik pont leszögezi ; lít lakossága számára. Ezzel ban — még Indiát is figye- égből lecsapó villám hatását tigrist tart a farkánál fogva , szemben Dél-Koreában — lembe véve — Dél-Korea la- keltette az a július 3-i szöuli Szöulban. Az események -A Nyugat-Bernnnel Kap""amelyben az ország hegyes kcsságának életszínvonala — Szöul Dél-Korea fővárosa alakulásával kapcsolatban a csolatos egyezmények mcg-Iészaki részével szemben messze a legalacsonyabb. — bejelentés, hogy Csang Do legjobbakat reméli'— mást •újabbH zott az Egyesült kormányának, mert egy héttel előbb még derűlátóan beszéltek Dél-Korea jövőjéről, abból a feltevésből kiindul va. hogy az ország kezd nor s ként Li Szin Man bukása oko- után az Egyesült Államokba Államok utazott -tanulni* és csak akkor tért vissza, amikor Csang Do Jung juntájába hadügyminiszterré nevezték kl. A „Washington Post" nem tehet —. és diszkrét erőfeszítéseket tesz, hogy a tigris ne túlságosan sok embert faljon fel*. — -Ha megcsavarnánk a tigris farkát —' írja a továbbiakban a lap -—4 hogy rendre kényszerítsük, biztosan megfordulna és belénk marna. A tigris nekünk köszönheti létét, mi tápláltuk és hizlaltuk kövérre abból a célból, hogy harcoljon a kommunisták ellen*. Mit lehet ehhez még hozzátenni? Talán annyit, amennyit Walter Lippmann, a neves amerikai publicista is leírt lapjában: A kubai ée a laoszi eeemények arról győzték meg az amerikai kormányt, hogy meg kell őrizni a perifériális területeket, ha szükséges, még amerikai fegyverekkel is, félig gyarmati helyzetben kell tartani mindaddig, amíg szilárdan fel tudnak állítani megbízható (!) és megfelelő szociáldemokrata (!) kormányokat*. Korrupció és -szociáldemokrata kormány* — a tény és a vágy. elképesztő amerikai logikával összefűzve. Annak bizonyítéka, mennyire nem ismerik a dél-koreai viszonyokat az Egyesült Államok illetékesei. Nem látják az éhező, nélkülöző és reményvesztett tömegeket, csak a 600 ezer, a -kommunisták* ellen bevethető katonát. Ezek nagy része viszont az észak-koreai, nem annyira látványos, mint inkább a mindennapi problémákat ütemesen felszámoló előrehaladás csodálója, s gondolataiban már az újra és békésen egyesülő Koreában él. S ejt ellen mit sem tud tenni 0 Szöulban székelő két amerikai hadosztály parancsnoksága. Percnyi Isivá.