Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

3 Szerda. IMI. július 12. A makói Úttörő Tsz: „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság", az ambrózfalvi Dimitrov Tsz pedig elismerő oklevelet kap A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Termelőszövetkezeti Tanács elnökének a földmüvelésügyi miniszterrel együttesen tett előterjesztésére a következőképpen határozott: A kormány az 1959—60. gazdasági évre meghirdetett, országos termelési versenyben elért kiváló gazdasági eredményeikért a vándorzászlóval és a "Kiváló termelőszövetkezeti gazdaságcímmel • tünteti ki és ezenfelül: a 2500 kh-nál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában első helyezettként a nádudvari Vörös Csillag Termeki: az 1200—2500 kh közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetet 100 000 forint, löszövetkezetek kategóriájában: a csanádapácai Köztársaság, a végegyházi Szabadság, a balmazújvárosi Vörös Csillag, a kővágóőrsi Béke, a répcelaki Petőfi, a ráksi Üj Élet és az ambróztermelőszöa második helyezettként a makói Üttörö Termelőszövetkezetet 80 000 forint és harmadik helyezettként a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetet 70 000 , forint pénzjutalomban ré- falvi Dimitrov szesíti. vetkezeteket. A kormány az 1959—60. A termelőszövetkezeteknek gazdasági évre meghirdetett a kitüntetést, a pénzjutalmat es az elismerő oklevelet a országos termelési verseny- termelőszövetkezet székheben elért ugyancsak kiváló lyén augusztus 20-án tartangazdasági eredményeikért dó ünnepségen adják át. elismerő oklevéllel tünteti (MTI) Rövidesen elkészül az új konzervgyári raktárépület fl termelés korszerű lenditöje w A város nyugati iparövezetében, az egykori téglagyári kubikgödrök között sorra emelkednek Szeged üzemeinek új épületei. Az ecsetgyár, a Cipész KTSZ, a DÁV üzemépületei után befejezéshez közeledik a konzervgyár új, hatalmas raktárának építkezése is. A konzervgyár vezetői szeretnék, ha néhány hét múlva ha többet nem, az alsó szintet birtokba vehetnék, mert nagyon szorítja a vállalatot a raktárhiány. Megkezdődtek Szegeden az iparitanuló-felvételek A múlt évhez hasonlóan idén is igen sok általános iskolát végzett fiatal akar szakmát tanulni, s kíván ipari tanulóként elhelyezkedni vállalatoknál, kisipari nácskozás határozatot hozott arról is, hogy az érettségizett fiatalok szerződéskötésének határidejét szeptember l-ig kell kiterjeszteni. szövetkezeteknél és magan- Sok jóképességű fiatal ugyankisiparosoknál különféle jSj miután egyetemi vagy szakmákban. főiskolai felvétele nem siEgyre nagyobb azoknak az került, szakmákban kíván érettségizett fiataloknak a elhelyezkedni. Az egyetemi száma is. akik ugyancsak felvételekre vonatkozó érteszakmát kívánnak tanulni, sítéseket azonban csak auAz ipari tanulók szerződ- gusztus második felében tetésének problémáiról ta- küldik szét, így ezek a fiatanácskoztak kedden délelőtt l°k augusztus vegén különa Tolbuhin sugárúti ipari- ben nem tudnanak ipari tatanuló intézetben a városi n ülőként elhelyezkedni. A tanács és a kerületi tanácsok "atalok erdekeben hozta ipari osztályainak munka- ezt a rendelkezest a Munkatársai a KISZÖV és a KI- "gyí Minisztérium, s a benne OSZ 'járási helyi csoportjá- foglaltakat ervényre juttatnak képviselői, valamint az iparitanuló intézet tanárai. A tanácskozás egyhangú határozatot hozott, hogy a július 15-tel megkezdődő ipari tanuló szerződtetéseknél csak olyan fiatalok számára engedélyezik a szerződés megkötését, akik legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. Korábban ugyanis egyes esetekben azzal a feltétellej, hogy az iparitanuló iskola mellett elvégzi a nyolcadik osztályt is, hozzájárultak hét osztályt végzett tanulók szerződtetéséhez is. A gyakorlati tapasztalat bizonyította az ilyenféle engedmények helytelen voltát. Ezeknek a fiataloknak legtöbbjd ugyanis nemhogy a nyolca] dik osztályt nem végezte el. hanem még az ipari szakvizsgákon is c*nk alig bukdácsolt keresztül. A Munkaügyi Minisztérium utasítása alapián a taják majd a szegedi iparitanuló-szerződtetéseknél is. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter látogatása Szegeden Kedden a délelőtti órákban Szegedre látogatott Kovács Imre élelmezésügyi miniszter. Elsőnek a konzervgyárat látogatta meg. Megtekintette az üzemet, hoszszan beszélgetett a dolgozókkal, majd tanácskozott a vállalat vezetőivel a gyár időszerű termelési és fejlesztési kérdéseiről. Délután a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat üzemrészeit tekintette meg. Hosszan időzött a levespor-gyártó üzemrészben, utána a vállalat vezetőivel folytatott megbeszélést. Felkereste még a fehértói halgazdaságot és az esti órákban tért vissza Budapestre. ár szinte feleslegesnek látszik a műszaki propaganda jelentőségét taglalni, hiszen 1961-ben akárki beláthatja, hogy új technika, új technológia, szóval magasabb műszaki szintű termelés csak akkor lehetséges, ha munkástól mérnökig, mindenki, aki csak kicsit is érdekelt benne, ismeri a legkorszerűbb eljárásokat, s világszínvonalon tud gondolkozni. Hogy mégis beszélni kell róla. annak az az oka, hogy Magyarországon — s persze itt, Szegeden is — egészen a legutóbbi évekig ismeretlen fogalom volt, senki sem foglalkozott vele behatóan. Amíg például a Szovjetunióban széleskörű, s kitűnően "olajozott" hálózat terjeszti az űj technikát, nálunk a kezdeti lépéseknél tart még gazdája, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A

műszaki propaganda üzemeinkben újkeletű dolog, azok a problémák sem a fejlettség, a gazdagság problémái, melyek körülötte gyűrűznek. Hiszen nem is olyan régen dőlt még csak el. hogy a munkások műszaki felvilágosításával. képzésével egyáltalában ki foglalkozzék: az MTESZ. a TIT. avagy a szakszervezet. Az MTESZ korábban kizárólag a mérnököké és technikusoké volt, a TIT feladata — mint ismeretes — a tudományok népszerű formában való terjesztése. a szakszervezet pedig nem rendelkezik szakelőadókkal. Az egészséges megoldás vitán felül az, hogy az MTESZ előadóival a szakszervezet szervezze a munkások közti műszaki ismeretterjesztést. Egy másik fontos kérdésben is döntöttek, öbban, hogy az MTESZ tekintse elsőrendű feladatának a műszaki szakemberek közgazdasági szemléletének elmélyítését, és megfordítva. V

isszatérve a fizikai dolgozók műszaki tudásónak gyarapítását célzó erőfeszítésekre, miután eldőlt, hogy ki a gazda, nyilvánvalóvá lett az is, hogy míg régebben megfelelt a célnak a központi rendezvények módszere is, az új helyzetben ez már nem jó. Az MTESZ-klub helyett az üzemekbe kell kerülnie a súlypontnak, ha biztosítani akarják a látogatottságot, a népszerűséget. A tavalyi évre már ez az áttolódás volt jellemző. Néhány textilipari üzem példájával lemérhető és könnyen át is tekinthető a műszaki propaganda jelenlegi helyzete Szegeden. Az MTESZ kebelében egyébként is a legjobb tagegyesületek közt foglal helyet a textileseké. bár az élelmezésiek és a közlekedésiek talán még előbbre jutottak. S ha már itt tartunk, nem árt megemlíteni az építőipariakat, akik Kielégítő a könnyűipar üzemorvosi ellátottsága — állapította meg a Könnyűipari Minisztérium kollégiuma A Könnyűipari Miniszté- A könnyűiparban 81 üzemi binél önkiszolgáló rendszer rium kollégiuma keddi ülé- bölcsőde és ugyanennyi nap- van. sén megvizsgálta az üzemi kózi otthon működik. 1960. A kolWinm fr,tri-n, tbalesetvédelem, az egészség- december 31-én a bölcsődék- még a aYtalán^ rá védelem, a szociális intéz- ben 3332, a napközi ottho- szakmai ^ kéozráráek hril menyek és szociális juttatá- nokban pedig 5036 gyermek- téve, T-I™^ Jvví~~ sok helyzetét. A textil- a ről gondoskodtak. A bölcső- n6tt az érd^rá adolÍTnyomda-, a papír- es a bor- dek fenntartasara tavaly z<Mt MtJ ^ leve,ező technj. iparban — az egeszsegre ar- összesen 30 millió forintot , . . talmas helveken — eddig fordítottak, amelyből a dol- Ruma irant- Ebben naav ré több mint 66 ezer dolgozó gőzök csak hárommilliót té- «®e van az újonnan alakult messze a többi mögött kullognak, holott a lehetőségeik cseppet sem rosszabbak. Minden alkalommal munkaidő után tartják a szakmai jellegű rendezvényeket a ruhagyárban, s rendszerint filmvetítéssel összekötve, ami jó módszernek bizonyult Tavaly 40—110 fős megjelenéssel négy ilyen előadást rendeztek, melyeken többek között a szalagszervezésről, az automatizálásról és a külföldi tanulmányutakról esett szó. A hallgatóság fele műszakiakból került ki, másik felét egyéb beosztású és fizikai dolgozók alkották, öszszevetésképpen érdemes megemlíteni, hogy a központi rendezvények látogatottsága átlagosan negyven. A

nélkül, hogy lebecsülnénk ezen a téren a ruhagyár eredményeit, érdemes elgondolkozni azon, hogy a 110-es maximális megjelenés már jelentős sikernek számít Szegeden. holott nyilvánvaló, hogy egy több mint kétezer dolgozót foglalkoztató üzem esetében az ideálishoz képest ez bizony kevés. Édeskevés, de sokkalta több annál, mint ahányat az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat produkál, ahol tavaly egyetlen üzemi előadást nem tartottak, sőt az MTESÉben rendezett továbbképző tanfolyamra is esak három művezető járt, holott ötvenen is eljöhettek volna. Igaz, a szövőgyári műszaki problémák nemcsak a kenderszövőt, hanem a jutaárugyárat és a Textilipari Technikumot is érdeklik, de a helyes megoldás mégsem a központi, hanem a vándorelőadások. Sokat lehetne beszélni a textilművekben folyó műszaki propagandáról is, ha nem volna igen súlyos szépséghibája. Itt ugyanis munkaidő alatt tartják az előadásokat. S bármennyire dicsérendő, hogy ily módon színvonalas havi továbbképzést szerveztek — azon túlmenően, hogy ez a megoldás nem is nevezhető túlontúl erkölcsösnek — eléve kirekeszti a munkáshallgatóságot. Az irodák vagy a karbantartás dolgozói ugyanis könnyűszerrel otthagyhatják egy-egy órácskára munkahelyüket, de a fonónők nem mehetnek el gépeik mellől. L

átható az elmondottakból is, hogy a textilipari üzemek jelenlegi műszaki propagandája a műszaki propaganda összes fellelhető erényeit és hibáit magán viseli. Az élelmezésipari üzemek esetében csillogóbb eredményeket lehetett volna felsorakoztatni, hiszen a konzervgyárban nem ritkák a 150, a szalámigyárban és a paprikafeldolgozóban a 200, a sütőiparban a száz fős hallgatóságot számláló szakrendezvények. de az ő példájuk nem lenne még jellemző. Ahhoz kénest, hogv a műszaki propaganda szinte a semmiből indult ki. az elért sikerek szépek, s a fejlődés üteme sem rossz. Tavaly a Textilipari Tudományos Egyesület összesen 34 előadást rendezett, idén az első fél évben már 45-öt. s ezek közül 23 üzemben hangzott el. A második fél évre 31 előadást terveztek, s 17 ismét csak üzemekben kerül megrendezésre. I

í lőadások tartása a I műszaki ismeretterjesztésnek nem egyetlen módszere. Ha a* MTESZ egyéb központi rendezvényeit tekintjük, e téren sincs szégyenkeznivaló. Tavaly például az elhangzott 400 előadás mellett hét kiállítást is rendeztek, sok tanfolyamot, 69 munkabizottsági ülést stb. Üzemi jellegű egyéb rendezvény viszont alig volt, sőt alig van. A Szovjetunióban elterjedt módszer a műszaki könyvtárak, fordítóirodák s más alkalmas szervek által összegyűjtött szakirodalmak katalógusának kiadása. Hozzánk sajnos ennek még csak híre jutott el, s a távlati tervekben szerepel csupán Szegeden is ilyenek összeállítása. Kétségtelen, hogy a velük járó munka nagy apparátust, körültekintést és hatalmas fáradságot igényel. Belátható, hogy várni kell meg addig, amíg megérnek feltételei. Helyette azonban könnyebb megoldás máris alkalmazható: az üzemekbe érkező külföldi és hazai szakfolyóiratok, katalógusok, prospektusok szervezett gyűjtését, fordítását, ezek tartalomjegyzékének összeállítását — s persze publikálásukat. Ezzel kapcsolatban is példát állit a többiek elé a ruhagyár, ahol ez a munka már rendszeresen folyik, s ha még a fizikai dolgozók nem is forgatják annyiszor a jegyzékek és folyóiratok lapjait, mint a műszaki beosztásúak, egyre terjed ismerete körükben. U

gy vagyun* a műszaki propagandával is, mint általában minden tudásanyaggal. Míg nem ismerjük, talán nem is hiányzik. csak mikor már belekóstoltunk, akkor döbbenünk rá, hogy eddig is mit vesztettünk vele. És szinte megijedtünk attól, hogy milyen mérhetetlenül jó lesz, ha már elmélyedtünk benne, ha már elsajátítottuk. Nálunk most van a rádöbbenés ideje, s hogy idáig eljutottunk, az is igen tisztelni való dolog. Szerencsére van akitől megtanulhatjuk, hogyan lehet felhasználni a technika fejlesztésére — ami végső soron a gazdasági jólét gyorsabb fokozását jelenti. Ezt a célt mindenki megérti. s ezért a célért mindenki hailandó cselekedni is. A további feladat tehát egyedül az lehet, hogv a kezdeti nehézségeket leküzdve. a hibákon és a sikereken okulva, tovább bővítjük sokat ígérő új eszközünk: a műszaki propaganda területeit. Fehcr Kálm; munkaidejét csökkentették. Az üzemorvosi ellátottság az iparban általában kielégítő. Százhatvanöt üzemorvos átlag 3200 órát dolgozik helenfcinf a könnyűipari üzemekben. Apró Antal meglátogatta Mikoiant rítettek meg. A napközik 28 millió forinlos fenntartási költségéhői az állam 24 milliót fedezett. Jelentős segítség a dolgoiizemi technikumoknak. A dolgozók' technikumába az 1959—1960-as tanévben 1237 az 1960—61-es tanévre pedig 2093 dolgozó iratkozott be. Levelező tagozaton 1959 zóknak az. üzemi étkeztetés ~'MO-ban 856. 1960—61-ben is. amelyet az egész, köny- b^dig 961 dolgozó tanult. A nyűipar dolgozóinak zaléka vesz. igénybe. Anasztasz Mikojan. a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, kedden fogadta Apró Antalt, a magyar forradalmi munkás-paraszt, kormány első elnökh"b-etteset. A megbeszélés ssivélues. elvtirsias légkörben zajlott le. Mint ismeretes. Apró Antal magyar kormányküldöttség élén tartózkodik a Szovjetunióban. (MTI) 30 szá- vállalatok mind több gondot fordítanak a szakmai to231 üzemben van szerve- vábbképzésre. a szakmai tanzeít étkezés és 230 válla- folyamokra. A szakmai tolat rendelkezik étkező- yábbképző tanfolyamokon helyiséggel. 1959-ben 3484. 1960-ban peSzázhaIvankilenc vállalatnál 4993 doJgow* vett részt, felszolgálják az ételt, a töb- (MTI) Egy épülő kislakás OTP-kölesönnel épít egyszobás lakást a József Attila-telepen Eger József. a MÁV szerelrávezetőség dolgozója. Dolgozótársai. akik a lakásépítés tervének megszületésétől kezdve ezer tanáccsal. életrevaló ötlettel támogatták Éger Józsefet, most. elhatározták, hogy társadalmi munkával segítenek a ház felépítésénél. A munka teanap már meg is kezdődött. Eger Józsefnek kilenc munkatársa ment ki a József Attilatelepre, hogy segítsen ? ház alapjának a mecásásánál. Ez a kilenc ember megígérte, bogi- az. első nantól egészen a falak felrakáséi a. a ház. elkészültéig segít Eger Józsefnek családi otthont épí'ő munkájában. Példamutató a MÁV szerelésve/etőség dolgozóinak segítőkészsége. Példamutató más üzemek dolgozói számára. Azok számára, akik Eger Józsefhez hasonlóan kislakásépítéshez akarnak kezdeni, s azok számára is, akik dolgozótársukat két kezük munkájával gvámolíthatnák tene megvalósításában. Eger József nem vezetnie annak a kilenc embernek, akik vállalták, hogy segítenek. Ugyanolyan egyszerű munkás, mint a többiek. Nem várhat tőle senki -protekciót", nem számíthat holmi -kedvezménvekre« nála senki. A ház mégis felépül — a tíz ember közös érőiéi. közös igyekezettel végzett munkája nyomán.