Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

3 Szerda. IMI. július 12. A makói Úttörő Tsz: „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság", az ambrózfalvi Dimitrov Tsz pedig elismerő oklevelet kap A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a Ter­melőszövetkezeti Tanács el­nökének a földmüvelésügyi miniszterrel együttesen tett előterjesztésére a következő­képpen határozott: A kormány az 1959—60. gazdasági évre meghirdetett, országos termelési verseny­ben elért kiváló gazdasági eredményeikért a vándor­zászlóval és a "Kiváló ter­melőszövetkezeti gazdaság­címmel • tünteti ki és ezen­felül: a 2500 kh-nál nagyobb területen gazdálkodó terme­lőszövetkezetek kategóriájá­ban első helyezettként a nád­udvari Vörös Csillag Terme­ki: az 1200—2500 kh közötti területen gazdálkodó terme­lőszövetkezetet 100 000 forint, löszövetkezetek kategóriájá­ban: a csanádapácai Köztár­saság, a végegyházi Sza­badság, a balmazújvárosi Vörös Csillag, a kővágóőrsi Béke, a répcelaki Petőfi, a ráksi Üj Élet és az ambróz­termelőszö­a második helyezettként a makói Üttörö Termelőszö­vetkezetet 80 000 forint és harmadik helyezettként a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetet 70 000 , forint pénzjutalomban ré- falvi Dimitrov szesíti. vetkezeteket. A kormány az 1959—60. A termelőszövetkezeteknek gazdasági évre meghirdetett a kitüntetést, a pénzjutalmat es az elismerő oklevelet a országos termelési verseny- termelőszövetkezet székhe­ben elért ugyancsak kiváló lyén augusztus 20-án tartan­gazdasági eredményeikért dó ünnepségen adják át. elismerő oklevéllel tünteti (MTI) Rövidesen elkészül az új konzervgyári raktárépület fl termelés korszerű lenditöje w A város nyugati iparövezetében, az egykori téglagyári kubikgödrök között sorra emelkednek Szeged üzemeinek új épületei. Az ecsetgyár, a Cipész KTSZ, a DÁV üzemépületei után befejezéshez közeledik a konzervgyár új, hatalmas raktárának építkezése is. A konzervgyár vezetői szeretnék, ha néhány hét múlva ha többet nem, az alsó szintet birtokba vehetnék, mert nagyon szorítja a vállalatot a raktárhiány. Megkezdődtek Szegeden az iparitanuló-felvételek A múlt évhez hasonlóan idén is igen sok általános iskolát végzett fiatal akar szakmát tanulni, s kíván ipari tanulóként elhelyez­kedni vállalatoknál, kisipari nácskozás határozatot ho­zott arról is, hogy az érettségizett fiatalok szerződéskötésének határ­idejét szeptember l-ig kell kiterjeszteni. szövetkezeteknél és magan- Sok jóképességű fiatal ugyan­kisiparosoknál különféle jSj miután egyetemi vagy szakmákban. főiskolai felvétele nem si­Egyre nagyobb azoknak az került, szakmákban kíván érettségizett fiataloknak a elhelyezkedni. Az egyetemi száma is. akik ugyancsak felvételekre vonatkozó érte­szakmát kívánnak tanulni, sítéseket azonban csak au­Az ipari tanulók szerződ- gusztus második felében tetésének problémáiról ta- küldik szét, így ezek a fiata­nácskoztak kedden délelőtt l°k augusztus vegén külön­a Tolbuhin sugárúti ipari- ben nem tudnanak ipari ta­tanuló intézetben a városi n ülőként elhelyezkedni. A tanács és a kerületi tanácsok "atalok erdekeben hozta ipari osztályainak munka- ezt a rendelkezest a Munka­társai a KISZÖV és a KI- "gyí Minisztérium, s a benne OSZ 'járási helyi csoportjá- foglaltakat ervényre juttat­nak képviselői, valamint az iparitanuló intézet tanárai. A tanácskozás egyhangú ha­tározatot hozott, hogy a jú­lius 15-tel megkezdődő ipari tanuló szerződtetéseknél csak olyan fiatalok szá­mára engedélyezik a szer­ződés megkötését, akik legalább az általános is­kola nyolc osztályát elvé­gezték. Korábban ugyanis egyes esetekben azzal a feltétellej, hogy az iparitanuló iskola mellett elvégzi a nyolcadik osztályt is, hozzájárultak hét osztályt végzett tanulók szerződtetéséhez is. A gya­korlati tapasztalat bizonyí­totta az ilyenféle engedmé­nyek helytelen voltát. Ezek­nek a fiataloknak legtöbbjd ugyanis nemhogy a nyolca] dik osztályt nem végezte el. hanem még az ipari szak­vizsgákon is c*nk alig buk­dácsolt keresztül. A Munkaügyi Minisztéri­um utasítása alapián a ta­ják majd a szegedi ipari­tanuló-szerződtetéseknél is. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter látogatása Szegeden Kedden a délelőtti órák­ban Szegedre látogatott Ko­vács Imre élelmezésügyi mi­niszter. Elsőnek a konzerv­gyárat látogatta meg. Meg­tekintette az üzemet, hosz­szan beszélgetett a dolgo­zókkal, majd tanácskozott a vállalat vezetőivel a gyár időszerű termelési és fejlesz­tési kérdéseiről. Délután a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat üzemrészeit tekin­tette meg. Hosszan időzött a levespor-gyártó üzemrész­ben, utána a vállalat veze­tőivel folytatott megbeszé­lést. Felkereste még a fe­hértói halgazdaságot és az esti órákban tért vissza Bu­dapestre. ár szinte feleslegesnek látszik a műszaki pro­paganda jelentőségét taglalni, hiszen 1961-ben akárki beláthatja, hogy új technika, új technológia, szó­val magasabb műszaki szin­tű termelés csak akkor le­hetséges, ha munkástól mér­nökig, mindenki, aki csak kicsit is érdekelt benne, is­meri a legkorszerűbb eljárá­sokat, s világszínvonalon tud gondolkozni. Hogy mégis be­szélni kell róla. annak az az oka, hogy Magyarországon — s persze itt, Szegeden is — egészen a legutóbbi éve­kig ismeretlen fogalom volt, senki sem foglalkozott vele behatóan. Amíg például a Szovjetunióban széleskörű, s kitűnően "olajozott" hálózat terjeszti az űj technikát, ná­lunk a kezdeti lépéseknél tart még gazdája, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A műszaki propaganda üzemeinkben újkele­tű dolog, azok a problémák sem a fejlettség, a gazdagság problémái, me­lyek körülötte gyűrűznek. Hiszen nem is olyan régen dőlt még csak el. hogy a munkások műszaki felvilá­gosításával. képzésével egy­általában ki foglalkozzék: az MTESZ. a TIT. avagy a szakszervezet. Az MTESZ ko­rábban kizárólag a mérnö­köké és technikusoké volt, a TIT feladata — mint isme­retes — a tudományok nép­szerű formában való terjesz­tése. a szakszervezet pedig nem rendelkezik szakelő­adókkal. Az egészséges meg­oldás vitán felül az, hogy az MTESZ előadóival a szak­szervezet szervezze a mun­kások közti műszaki isme­retterjesztést. Egy másik fon­tos kérdésben is döntöttek, öbban, hogy az MTESZ te­kintse elsőrendű feladatának a műszaki szakemberek köz­gazdasági szemléletének el­mélyítését, és megfordítva. V isszatérve a fizikai dol­gozók műszaki tudá­sónak gyarapítását célzó erőfeszítésekre, miután eldőlt, hogy ki a gazda, nyilvánvalóvá lett az is, hogy míg régebben megfe­lelt a célnak a központi rendezvények módszere is, az új helyzetben ez már nem jó. Az MTESZ-klub he­lyett az üzemekbe kell ke­rülnie a súlypontnak, ha biztosítani akarják a látoga­tottságot, a népszerűséget. A tavalyi évre már ez az átto­lódás volt jellemző. Néhány textilipari üzem példájával lemérhető és könnyen át is tekinthető a műszaki propaganda jelen­legi helyzete Szegeden. Az MTESZ kebelében egyébként is a legjobb tagegyesületek közt foglal helyet a textile­seké. bár az élelmezésiek és a közlekedésiek talán még előbbre jutottak. S ha már itt tartunk, nem árt megem­líteni az építőipariakat, akik Kielégítő a könnyűipar üzemorvosi ellátottsága — állapította meg a Könnyűipari Minisztérium kollégiuma A Könnyűipari Miniszté- A könnyűiparban 81 üzemi binél önkiszolgáló rendszer rium kollégiuma keddi ülé- bölcsőde és ugyanennyi nap- van. sén megvizsgálta az üzemi kózi otthon működik. 1960. A kolWinm fr,tri-n, t­balesetvédelem, az egészség- december 31-én a bölcsődék- még a aYtalán^ rá védelem, a szociális intéz- ben 3332, a napközi ottho- szakmai ^ kéozráráek hril menyek és szociális juttatá- nokban pedig 5036 gyermek- téve, T-I™^ Jvví~~ sok helyzetét. A textil- a ről gondoskodtak. A bölcső- n6tt az érd^rá adolÍT­nyomda-, a papír- es a bor- dek fenntartasara tavaly z<Mt MtJ ^ leve,ező technj. iparban — az egeszsegre ar- összesen 30 millió forintot , . . talmas helveken — eddig fordítottak, amelyből a dol- Ruma irant- Ebben naav ré több mint 66 ezer dolgozó gőzök csak hárommilliót té- «®e van az újonnan alakult messze a többi mögött kul­lognak, holott a lehetőségeik cseppet sem rosszabbak. Minden alkalommal mun­kaidő után tartják a szak­mai jellegű rendezvényeket a ruhagyárban, s rendszerint filmvetítéssel összekötve, ami jó módszernek bizonyult Tavaly 40—110 fős megjele­néssel négy ilyen előadást rendeztek, melyeken többek között a szalagszervezésről, az automatizálásról és a kül­földi tanulmányutakról esett szó. A hallgatóság fele mű­szakiakból került ki, másik felét egyéb beosztású és fi­zikai dolgozók alkották, ösz­szevetésképpen érdemes megemlíteni, hogy a köz­ponti rendezvények látoga­tottsága átlagosan negyven. A nélkül, hogy lebecsül­nénk ezen a téren a ruhagyár eredmé­nyeit, érdemes elgondolkoz­ni azon, hogy a 110-es maxi­mális megjelenés már jelen­tős sikernek számít Szege­den. holott nyilvánvaló, hogy egy több mint kétezer dolgozót foglalkoztató üzem esetében az ideálishoz ké­pest ez bizony kevés. Édes­kevés, de sokkalta több an­nál, mint ahányat az Újsze­gedi Kender- Lenszövő Vállalat produkál, ahol ta­valy egyetlen üzemi előadást nem tartottak, sőt az MTESÉ­ben rendezett továbbképző tanfolyamra is esak három művezető járt, holott ötve­nen is eljöhettek volna. Igaz, a szövőgyári műszaki problémák nemcsak a ken­derszövőt, hanem a juta­árugyárat és a Textilipari Technikumot is érdeklik, de a helyes megoldás mégsem a központi, hanem a vándor­előadások. Sokat lehetne beszélni a textilművekben folyó mű­szaki propagandáról is, ha nem volna igen súlyos szép­séghibája. Itt ugyanis mun­kaidő alatt tartják az elő­adásokat. S bármennyire di­csérendő, hogy ily módon színvonalas havi továbbkép­zést szerveztek — azon túl­menően, hogy ez a megoldás nem is nevezhető túlontúl erkölcsösnek — eléve kire­keszti a munkáshallgatósá­got. Az irodák vagy a kar­bantartás dolgozói ugyanis könnyűszerrel otthagyhatják egy-egy órácskára munkahe­lyüket, de a fonónők nem mehetnek el gépeik mellől. L átható az elmondot­takból is, hogy a tex­tilipari üzemek je­lenlegi műszaki propagan­dája a műszaki propaganda összes fellelhető erényeit és hibáit magán viseli. Az élel­mezésipari üzemek esetében csillogóbb eredményeket le­hetett volna felsorakoztatni, hiszen a konzervgyárban nem ritkák a 150, a szalá­migyárban és a paprikafel­dolgozóban a 200, a sütő­iparban a száz fős hallgató­ságot számláló szakrendezvé­nyek. de az ő példájuk nem lenne még jellemző. Ahhoz kénest, hogv a mű­szaki propaganda szinte a semmiből indult ki. az el­ért sikerek szépek, s a fej­lődés üteme sem rossz. Ta­valy a Textilipari Tudomá­nyos Egyesület összesen 34 előadást rendezett, idén az első fél évben már 45-öt. s ezek közül 23 üzemben hangzott el. A második fél évre 31 előadást terveztek, s 17 ismét csak üzemekben kerül megrendezésre. I í lőadások tartása a I műszaki ismeretter­jesztésnek nem egyet­len módszere. Ha a* MTESZ egyéb központi ren­dezvényeit tekintjük, e téren sincs szégyenkeznivaló. Ta­valy például az elhang­zott 400 előadás mellett hét kiállítást is rendeztek, sok tanfolyamot, 69 munkabi­zottsági ülést stb. Üzemi jel­legű egyéb rendezvény vi­szont alig volt, sőt alig van. A Szovjetunióban elterjedt módszer a műszaki könyvtá­rak, fordítóirodák s más alkalmas szervek által össze­gyűjtött szakirodalmak ka­talógusának kiadása. Hoz­zánk sajnos ennek még csak híre jutott el, s a táv­lati tervekben szerepel csu­pán Szegeden is ilyenek össze­állítása. Kétségtelen, hogy a velük járó munka nagy ap­parátust, körültekintést és hatalmas fáradságot igényel. Belátható, hogy várni kell meg addig, amíg megérnek feltételei. Helyette azonban könnyebb megoldás máris al­kalmazható: az üzemekbe érkező külföldi és hazai szakfolyóiratok, katalógusok, prospektusok szervezett gyűj­tését, fordítását, ezek tar­talomjegyzékének összeállítá­sát — s persze publikálásu­kat. Ezzel kapcsolatban is példát állit a többiek elé a ruhagyár, ahol ez a munka már rendszeresen folyik, s ha még a fizikai dolgozók nem is forgatják annyiszor a jegyzékek és folyóiratok lapjait, mint a műszaki be­osztásúak, egyre terjed is­merete körükben. U gy vagyun* a műszaki propagandával is, mint általában min­den tudásanyaggal. Míg nem ismerjük, talán nem is hi­ányzik. csak mikor már be­lekóstoltunk, akkor döbbe­nünk rá, hogy eddig is mit vesztettünk vele. És szinte megijedtünk attól, hogy mi­lyen mérhetetlenül jó lesz, ha már elmélyedtünk benne, ha már elsajátítottuk. Ná­lunk most van a rádöbbenés ideje, s hogy idáig eljutot­tunk, az is igen tisztelni való dolog. Szerencsére van aki­től megtanulhatjuk, hogyan lehet felhasználni a techni­ka fejlesztésére — ami vég­ső soron a gazdasági jólét gyorsabb fokozását jelenti. Ezt a célt mindenki meg­érti. s ezért a célért min­denki hailandó cselekedni is. A további feladat tehát egyedül az lehet, hogv a kezdeti nehézségeket leküzd­ve. a hibákon és a sikere­ken okulva, tovább bővítjük sokat ígérő új eszközünk: a műszaki propaganda terüle­teit. Fehcr Kálm; munkaidejét csökkentették. Az üzemorvosi ellátottság az iparban általában kielégítő. Százhatvanöt üzemorvos átlag 3200 órát dolgozik helenfcinf a könnyűipari üzemekben. Apró Antal meglátogatta Mikoiant rítettek meg. A napközik 28 millió fo­rinlos fenntartási költsé­géhői az állam 24 milliót fedezett. Jelentős segítség a dolgo­iizemi technikumoknak. A dolgozók' technikumába az 1959—1960-as tanévben 1237 az 1960—61-es tanévre pedig 2093 dolgozó iratkozott be. Levelező tagozaton 1959 zóknak az. üzemi étkeztetés ~'MO-ban 856. 1960—61-ben is. amelyet az egész, köny- b^dig 961 dolgozó tanult. A nyűipar dolgozóinak zaléka vesz. igénybe. Anasztasz Mikojan. a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, kedden fogadta Apró Antalt, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt, kormány első elnökh"­b-etteset. A megbeszélés ssi­vélues. elvtirsias légkörben zajlott le. Mint ismeretes. Apró An­tal magyar kormányküldött­ség élén tartózkodik a Szov­jetunióban. (MTI) 30 szá- vállalatok mind több gon­dot fordítanak a szakmai to­231 üzemben van szerve- vábbképzésre. a szakmai tan­zeít étkezés és 230 válla- folyamokra. A szakmai to­lat rendelkezik étkező- yábbképző tanfolyamokon helyiséggel. 1959-ben 3484. 1960-ban pe­SzázhaIvankilenc vállalatnál 4993 doJgow* vett részt, felszolgálják az ételt, a töb- (MTI) Egy épülő kislakás OTP-kölesönnel épít egyszobás la­kást a József Atti­la-telepen Eger Jó­zsef. a MÁV sze­relrávezetőség dol­gozója. Dolgozótár­sai. akik a lakás­építés tervének megszületésétől kezdve ezer ta­náccsal. életrevaló ötlettel támogat­ták Éger Józsefet, most. elhatározták, hogy társadalmi munkával segíte­nek a ház felépí­tésénél. A munka teanap már meg is kezdődött. Eger Józsefnek kilenc munkatársa ment ki a József Attila­telepre, hogy se­gítsen ? ház alap­jának a mecásá­sánál. Ez a kilenc ember megígérte, bogi- az. első nan­tól egészen a fa­lak felrakáséi a. a ház. elkészültéig segít Eger József­nek családi ott­hont épí'ő mun­kájában. Példamutató a MÁV szerelésve­/etőség dolgozói­nak segítőkészsé­ge. Példamutató más üzemek dol­gozói számára. Azok számára, akik Eger József­hez hasonlóan kis­lakásépítéshez akarnak kezdeni, s azok számára is, akik dolgozótársu­kat két kezük munkájával gvá­molíthatnák tene megvalósításában. Eger József nem vezetnie annak a kilenc embernek, akik vállalták, hogy segítenek. Ugyanolyan egy­szerű munkás, mint a többiek. Nem várhat tőle senki -protekciót", nem számíthat holmi -kedvez­ménvekre« nála senki. A ház mégis felépül — a tíz ember közös érő­iéi. közös igyeke­zettel végzett mun­kája nyomán.

Next

/
Thumbnails
Contents