Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

5 Péntek, 1961. július 7. Hamarosan befejezik A szegedi munkásőrség' » . , , ,, . . . , , ra, zenekarának sikere a tíz- es gazorak Iiilelesilesel^zeoeden agyuiai fúvóstalálkozón Megjavítják a hibás szerkezeteket 475 űj vízmérőt szereltek fel Az elsó félévben a városi vállalat azonban máris fel­víz- os gázmérők általános ismerte a hitelesítés fontos­felülvizsgálatába kezdeti a ságát. így például a Konzerv­Szegedi Víz- és Csatornamű- ©ár, a Szalámi©ár. A sze­vek, a Gázmű és az Orszá- gedi mértékhitelesítő hivatal ?os Mérésü©i Hivatal sze- . ... ..... gedi kirendeltsége. A korab- a „"Ta 'ele-vben fok^ bi tapasztalatok szerint ugvan- ™bahhí\n p"eno™ " nv0" is több készülék elavult, mí«m<'"»k«'t. va© pontatlanná vált. A TSy Például maris felkérte szegedi mértékhitelesítő hi- a Hőtechnikai Kutatóintézet vatal csaknem az egész ©re "egedi kazánvizsgáló állo­tervezett, minte© ezerhétszáz mssát, ho© folyamatosan ér­gázórát és nyolcszáz vízmérőt tesl,se a hivatalt a hibás Gyulán rendezték meg a 1 fúvószenekarok idei kétna- | A Szegedi Tudományegye­pos országos találkozóját, tem intézetei már a felsöok­Tizenhat jóképességü fúvós- tatási reform általános vi­zenekar, két szabadtéri szín- tája előtt is igyekeztek kap­padon szerepelt zsúfolt né- : csolatot teremteni a gva­I zötér előtt. korlati élettel. E kapcsola­Szép sikerrel lépett fel a tok ápolásában az 1960—61­i találkozón — Szaniszló Já- \ es tanévet különösen érde­nos karnagy vezetésével —n rr.es kiemelni és mérlegre j szegedi munkásór-zenekar is. tenni, mint amely komo­Műsorukban mozgalmi indu- lyan éreztette az új és mind­lókat és klasszikus darabo- ' inkább megvalósuló korsze­A gyakorlati munka egyévi mérlege a Szegedi Tudományegyetemen 1 hitelesítette, A Szegedi Víz- és Csator­namüvek ezenkívül erre az esztendőre 486 új vízmérőt rendelt. Ebből 475-öt már le is szál­nyomásmérőkről. A jövőben azt a vállalatot, mely hi­telesítési kötelezettségének nem tesz eleget, szabály­sértés miatt feljelentik, s a hanyag vállalatok az 50 1960 számú rendelet ér­telmében esetenként ezer litotf a fővárosi vállalat, s forintig terjedhető birsaggal ezeket eddig mind beszerel- sújthatok. tek. Nagyon sok készüléket javított meg ezenkívül a 1 Vízmű és a szegedi Gázmű KISS LAJOS: is. A második félévre alig i maradt már teendő, í© pél­ciául csupán nyolcvan gázóra hitelesítése van hátra. A szegedi Gázmű — mint a fo©asztók tapasztalhatták — sok órát átcserélt. Ezek nagy része abba az ezerhétszáz darabba tartozik, melyeket hitelesítettek. kat adtak elö, s különösen nagy sikerrel játszották a »Puska-daltamelyet meg kellett ismételniük. Az ered­mények értékelésekor a sze­gedieket jó müsorpolitiká­jáért dicséretben részesítet­ték. A találkozón Szaniszló Já­nos javasolta, hogy a kővet­kező országos fúvóstalálko­zót 1962-ben — a szabadtéri játékok idején — Szegeden rendezzék meg. rü oktatás szellemi hatását és összefüggéseit a minden­napi élettel, a szellemi és a fizikai munka közvetlen és elszakíthatatlan kapcsolatát. — Az elmúlt tanévben mik voltak a legkiemelke­dőbb eredmények a korszerű oktatás terén? — kerestük meg kérdésünkkel dr. An­t'alffv György elvtársat, a Szegedi Tudományegyetem rektorát. Gondolatok az irodalmi kritikáról II. RÉSZ A csere lehetővé tette, Hogy zavartalan le©en a gázellátás. bár lényegében új gázórát nem szereltek fel. Ezekre csak a későbbi években ke­rül sor. Nem azért, mintha most már pontatlanok len­nének a gázmérők, hiszen erre gondosan ü©elnek a vállalatnál, s ez célozta a hitelesítés is. A jövőben azonban a budapesti Lám­paft-ár újfajta, tökéletesebb gázárakat ©árt— melyeket a legutóbbi ipari vásáron be is mulatott. A sorozat©ártás bevezetése után, a következő években már ezekkel cseré­lik ki a természetes elhasz­nálódás folytán kiselejtezett gázórákat. Ez megnyugtat­hatja azokat is, akik időn­ként panaszkodnak a gáz­ellátásra. Mind a hitelesítés idején, mind pedig azon túl havonta ugyanis mintegy nyolcvan mérő állandó cseréje szükséges. Ez abból adódik, ho© a régi gázmérők némelyike időnként leakad. nem gedi át a gázt va© zavart okoz. Ezeket a jelentés után sürgősen cserélik, megjavítják. Amíg szép ütemben szép ladt a víz- és gázmérők hi­telesítése, addig na©on el­hanyagolták a vállalatok a nyomásmérők hitelesítését. A féléve megjelent 50 1960 számú kormányrendelet kö­telezte a vállalatokat, hogy bizonyos időnként a kazá­nok, kompresszorok és gáz­fejlesztők nyomásmérőit hi­telesítse. Eddig ez nem volt kötelező, de szükségessé tette a fejlődés és a ságt érdek. Több ellenőrzés u©anis kiderítette, hogy a nyomásmérők nagy része elavult, nem felel meg rendeltetésének. Ez nemcsak energiapocséko­láshoz vezet, hanem veszé­lyes is a pontatlan nyomás­mérő. hiszen kazánoknál könnyen robbanás következ­het be. A szegedi mértékhitelesí­tő hivatal az első félévben u©nevezett -türelmi állás­pontra* helyezkedett, hiszen A tézisek mindvégig a marxizmus elvi következetességére fi©elmeztetik a kritikusokat. Dialektikus szemlélet és módszer. Csak ez biztosítja a kritika ön­állóságát és alkotó jellegét. Az irodalmi müvek bonyolult és összetett jelenségek. A sematikus, e©oldalú torzító szemlélet és módszer a kritikai tevékenységben min­den esetben rossz eredményhez vezet. Ezért hívja fel a pártállásfoglalás e te­rületen is a kétfrontos küzdelemre a fi­gyelmet. Kétségtelenül igaz az, hogy min­denféle túlzásra elsősorban azok hajla­nak — idetartozik a jobboldali és a bal­oldali túlzás is —. akik önálló gondolko­dásra és elemzésre képtelenek. Mind a jobboldaliságnak, mind a baloldaliságnak megvannak a maga kényelmes, szellemi önállóságot nem igénylő sztereotip ítéle­tei. E sémákban torzított egyoldalú gon­dolatkörökben minél radikálisabb valaki, annál eredetibbnek hathat. Itt már nem a gondolat, az. ítélet és az egyéniség ér­vényesül. A túlzóknak svádájuk van .csu­pán. A marxizmus szellemében csak ön­állóan. alkotó módon lehet tevékenykedni. A kétfrontos küzdelem lényegében két­féle önállótlanság ellen küzd. A marxiz­mus—leninizmus a jobb- és baloldaliságot különbözteti meg. mint tipikus politikai­gondolati önállótlanságot. Ezek eltérések a marxizmus dialektikus szemléletétől és módszerétől. Látszólag ellentétes végle­tek, de osztálygyökeriik azonos talajból •áplólkozik: a kispolgári élmények és vi­lágnézet talajából. A kétfrontos küzde­lemnek e közös talaj ellen "kell irányulnia. A kispolgériság élmény- és világ­nézeti talaján vajon csak a jobb- és bal­oldaliság típusnövénye terem meg? Azt hiszem gazdagabb flórával van itt dol­gunk. A hagyományos jobb- és baloldali­ság mellett egzotikumokat is teremhet ez a talaj. A túlzásokat a világnézeti igény­telenség, a gondolati sematizmus szüli. Tehát ha csak a kétirányú túlzás ellen har­colunk és nem vesszük tűz alá a világné­zeti igénytelenséget, s a gondolati önál­lótlanságot is. lényegében azt a tényezőt, ami a túlzásokat szüli, a hibák és túl­zások forrását és okát érintetlenül hagy­juk. Aki képtelen önálló ítéletre és elemzésre, az képes lehet arra, hogy a két­frontos küzdelmet is dogmatikusan foly­tassa. lgy jár el az. a bíráló, aki nem a jelenségek konkrét és dialektikus elem­zését tartja helyes marxista eljárásnak, hanem egyfajta statisztikus bizonyításhoz folyamodik. Azt hiszi, hogy módszere ak­kor dialektikus és lojális, ha a kritika mérlegérek jobb és bal serpenyője mindig egrensúlyban van. Igv nincs elhajlás. Ez lehet statisztikus igazság, de nem a mar­xizmus igazsága. Ez is dogmatizmus. Épp úgy az őnállótlanság és a világnézeti te­hetetlenség szüli, mint a jobb- és balol­dali elhajlást. Tehát a kétfrontos küzde­lem csak két régletet jelül. De ezen be­lül még sok minden van. ami ellen küz­, deni kell. Számos politikailag nehezen népgazda- osztályozható jelenséggel is találkozhat az ember. Mi mindent képes produkálni pl. a lustaság, a tudatlanság, a kltkkszellem. Néha többre megv a kritikus, ha találóan jellemez, mert a jelenség nem illik bele a szokvánvos formulákba. S mi a tanulság mindebből? Hogy a politikai formulák is csak azok kezében nem válnak merev, sema­tizáló keretekké, akik világnézetileg fel vannak vértezve az élet. a valóság tény­leges mozgásának megértésire és köve­tésére. A kritikusnak a korszerűség je­gyeit keresnie kell a műalkotásokban. Fel­adata semmiképpen sem a belső esztéti­zálús. Ha nem képes érzékelni mindazt, ami a világban történik, ha esztétikai dog­májának rácsai mögött ténfereg, lehet mégoly finom és kulturált, szellemi láto­en­más be­ki­ha­a rendelet meg fiatal. Több hatara lényegeden mégiscsak a saját or­ráig terjed. A jó irodalom mindig híven és mélyen fejezi ki korának gondolatait, eseményeit és életérzéseit,. A jó kritiká­nak sem szabad kevésbé fogékonvnak len­nie az új, a korszeri! iránt. Ha bírálói mércéjét saját korával nem hitelesítteti, csal. ' Ilyen csalók ma mindazok, akik a polgári esztétika szatócsröfjövel mércsikélik szo­cialista irodalmunk jeles alkotásait és bot­ladozó kísérleteit. Vannak, akik azt állítják, ho©- ma sem polgári, sem marxista esztétika nincs Magyarországon. Azt hiszem, ez nem igaz. Évek óta folyó vitáink bizo­nyítják, hogv meg-meg ütközik a két front. A polgári esztétika általában nem valamiféle egységes rendszerként jelent­kezik. Nézetek és ízlések képviselik. Ezek a polgári esztétikai felfogások a moder­nizmus körüli vitákban lógatták ki lólá­bukat. Világnézetileg, gondolatilag sem­mi új. semmi modern nincs bennük. Épp­úgy. mint a modernizmus ez az esztétika is anakronisztikusan modern, tehát pol­gári. A mai modernizmuson könnyen fel­ismerhetők a húszas évek művészeti avangardizmusának családi vonalkozásai. S a mai kritikai irodalmunkban felbuk­kan/) -steril esztétika* vajon miben mo­dern? Semmiben. Többségük önállótlan, eklektikus halandzsa. Ezek a kritikusok kiváló elméktől tanulnak. Babits, Kosz­tolányi, Halász Gábor áll mögöttük, ök hatnak. De nem java gondolataikkal, csupán Ízlésükkel. Ez az esztétika már nem gondolatfolytató, nem is gondolat­termő. Szerepe retrográd: a polgári élet­érzés apologetikája. Az igazán modern műveszetnek és kritikának ma azonos ismérve van: az élet korszerű megítélése, a korszerű gondolat és világnézet. Az utóbbi időben az írószövetség vitáin többször megbírálták a szegedi iro­dalomkritikát is. A tag©űlésen például az elnöki beszámoló balos, proletkultos hibákat és tendenciákat olvasott a Tisza­táj fejére. Ügy gondolom, ez elsí>sorban nem személyi kérdés, mint elvi problé­mát kell kezelnünk és megvizsgálnunk. Miről van tulajdonképpen itt szó? A Ti­szatáj decemberi számának vezércikkírója megbírálja az írószövetség vezetőségét, hogv sok erőt, pazarol a szövetségen kivíili írókra és kevés figyelmet szenlel a mun­kás-író utánpótlásra, az üzemi irodalmi körökre. Azt hiszem, hogy a szocialista iroda­lomnak mindenképpen javára válik, ha sorait munkásírókkal is erősíteni tudja. De irodalmunk utánpótlásának fő for­rásai nemcsak az üzemek, hanem az egész magyar társadalom. Az írószövet­ség tehetségek után nyúljon. S hol talál­ja meg ezeket? Kizárólag a nagyüzemek­ben kutatni utánuk éppoly hiba lenne, mint csak az egyetem irodalmi tanszé­kein. Az egyetemeken épp annyi dilet­táns lehet, mint az üzemekben. De van­nak tehetségek is. Természetesen azok máshol is találhatók. Ezért mindegy, hogv hivatalból vagy tsz-ből jön-e. az orvos­társadalom vagy a honvédség adja-e: egv a fontos, hogy tehetség legyen. Az írói tehetség szeszélyes tünemény. A tár­sadalom bármely rétegében felütheti a fejét. Még a hivatalos írók társadalmaban is. Ezért nem szabad az Írószövetségnek lemondania róluk. A kritikus munkájának hatása kétirá­nyú: az alkotóhoz és az olvasóhoz egy­szerre szól. Tehát befolyásolja mindket­tőt. össze is barátkoztathatja. de szembe is állithatja okét. Munkája tehát társa­dalmi méretű feladat. Ezért válik fő kér­déssé, hogy milyen szándék, milyen gon­dolat szószólója. Mai kritikánktól joggnl­elvárhatjuk. ho© mind az írót, mind az olvasót a legmagasabbrendű gondolatok­kal, a marxizmus világnézetével befolyá­solja és nevelje." Csak í© lehet korszerű, modern és tudományos kritika. — A felsőoktatási reform­mal kapcsolatos kísérletek e©ike például a bölcsészet­tudományi karon az volt, ho© a harmad-, negyed­éves hallgatók 5—10 napon át a falusi népművelés szép munkájában vettek részt a környező megyék községei­ben. Ez természetesen azt is eredményezte, hogy ezek a hallgatók megismerték a pártszervezetek, a tanácsok és áltálában a falusi tö­megszervezetek munkáját, a művelődési otthonok tevé­kenységét az ismeretterjesz­tő előadásoktól a könyvtá­rig és igv tovább, Szinte tel­jes betekintést? nyertek egy­egy falu gazdasági, kulturá­lis és társadalmi életébe. Hallgatóink ilyenformán kö­zelről megismerték azokat a problémákat, amelyeknek megoldása az ő feladatuk is lesz majd hivatásuk gyakor­, lásában. — A másodéves hallgatok l ugyanakkor 10 közép-, 8 ál­talános iskola és több tech­] nikum életét tanulmányoz­I ták a KISZ. illetve az jt­türöszervezetek munkaja alapján úgy, hogy maguk is aktívan részt vettek külön­féle feladatok végrehajtásá­ban. Előadásokat tartottak, dolgoztak a szakkörökben, üzemeket látogattak és kul­turális műsorokat állítottak essze. — Az nktató-nevelömunka mellett az intézetek tudo­mányos kutatómunkája ho­gyan szolgálta az elmúlt tanévben a gyakorlat aktuá­lis kérdéseit? — Ez a tevékenység igen sokrétű volt. Az állam- és jogtudományi karon például a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése időszerű kérdéseinek vizsgálata a köz­ponti témák közt szerepelt. Igen sok tanulmány is szü­letett ebből a témakörből. A statisztikai tanszék pél­dául az ambrózfalvi Dimit­rov Termelőszövetkezet ter­melési. termelésszervezeti és jövedelemelosztási viszo­nyait dolgozta fel. A terme­lőszövetkezeti demokrácia kérdéseiről az állam- és jog­elméleti. a földtulajdon, a földhasználat termelőszövet­kezeti vonatkozásairól, a termelőszövetkezeti tagok jogainak és kötelességeinek elvi és gyakorlati kérdései­ről, a termelőszövetkezetek­hez fűződő munkaviszonyok­ról a munkajogi, míg a pol­gári jogi tanszék a polgári törvénykönyvnek a termelő­szövetkezetre vonatkozó ha­tásairól készített tanul­mányt. — Az egyelem tudomá­nyos kutatásai hogyan kap­csolódtak a mindennapi élet gyakorlatahoz? — A jogi karon kiemelke­dik például a Magyar Ta­nácsköztársaság jogi ha©a­tékának feldolgozásában több tanulmány és publikált ku­tatási eredmény. A jogi kar több oktatója részt vett a polgári törvénykönyv elő­készítésében és jelenleg is többen dolgoznak az üi büntetőkódex előkészítő munkájában. A természet­tudományi kar intézetei több új gyógy«z°r és vegy­szer gyártási eljárását dol­gozták ki vegyiparunknak. Csongrád megye iparaval és mezőgazdaságával közvetlen kapcsolatban állnak a ter­mészettudományi tanszékek kutatói. Az Állatrendszer­tani Intézet például a Kos­suth Halászati Termelőszö­vetkezettel tart állandó kap­csolatot a kölcsönös segítés alapján. Ez az intézet ugyanakkor kapcsolatban áll a vízügvi igazgatósággal is. Az árvédelmi töltéseket furkáló kis emlősók irtására dolgoztak ki úi eljárást a töltésvédelem szolgálatában. Nagy segítséget nyújtanak a Tisza elszennyeződése elleni küzdelemben a Tisza nö­vény- és állatvilágának fel­tárására szolgáló kutatások. Az Általános Fizikai Ké­miai Intezet pedig a Szegedi Kéziszerszámárugyár kéré­sére házilag is előállítható vegyszer alkalmazását aján­lotta az exportgyártmányok korroziós védelmére. A Nö­vényélettani Intézet kutatói többek között a veszedelmes rizsbetegség, az úgynevezett brunzone elleni védekezés módját dolgozták kt. Taná­csokat adnak ugyanakkor az időjáráshoz alkalmazkodó feitrá©ázáshoz. A Bolyai Intézet kísérleti laboratóri­umában pedig többek között az első magyar logikai gép gyakorlati alkalmazásán dol­goznak. Szerkesztettek egy készüléket is a talai sótar­talmának vizsgálatára. Vita a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusán A Mongol Népi Forradal- ugrás, amelyei az ország fej­mi Párt 14. kongresszusának lődése n feudális középkor­ülésén folytatódott a vita a tói ír szocialista társadalmi beszámoló' felett. Több fel- rendig megtett, a lenini ta­szólalás után a kongresszus nitás megvalósításának nagy­easjhangúlag elfogadta a szerv eredménye. Központi Bizottság heszá- A határozat köszönetet mólójára vonatkozó haiáro- mond a mongol nép nevé­zatot. ben a Szovjetunió népének A határozat rámutat, hogv és kommunista partjának mindazok a sikerek, amelye- mindazért, amit a mongol ket a mongol nép a népi de- nép nemzeti és szociális fel­mokratikus rend negyven szabadításáért. forradalmi éves fennállása során elért, vívmányaik me©-édéséért valamint az a forradalmi tett. MEGKEZD0D0TT IIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII SZOT'tüzelő­utalványok beváltása. Sorbanallastol kíméli meg magát, ha már most beváltja tüzelóutal­•ányát! A FÖLDMÜVESSZOVETKEZETl T Ü Z É P tele p e k megfelelő árukészlettel várják ked­ves vásárlóikat.

Next

/
Thumbnails
Contents