Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

Péntek. IMI. július 28. 6 Paraszti sors Spanyolországban Csomagmegőrzőt a játékok színhelyére ! A Szegedi Idegenforgalmi Hivatalban többem kifogásolták a Szegedre érkező vendégek közül azt a körülményt, hogy a szabadtéri játékok színhelyén nincsen csomagmegőrző. Ugyanis számos olyan vidéki látogató érkezik Szegedre, aki közvetlenül az előadás után visszautazik. Ezért csomagokkal megy eV <r játékok színhelyére és holmijait nem tudja sehol elhelyezni. A nézőtéren igen kínos dolog tartani a csomagokat, és ennek a kérdésnek igen egyszerű a megoldása: az árkádok alatt az egyik pavilonban gyorsan létesíthető egy csomagmegőrző. s úgy gondoljuk, már a legközelebbi előadásra a Szegedre érkező vendégek jogos kívánságát megoldják. Spanyolország immár több mint húsz esztendeje Franco börtönében sínylődik, mint ahogy spanyol hazal'iak ezrei raboskodnak több mint 20 éve a spanyol internálótáborokban és földalatti kazamatákban. Csak ritkán hallunk hírt róluk egy-egy illegálisan kicsempészett levél vagy híradás formájában, melyben a világ megdöbbent közvéleménye elé tárják irtózatos sorsukat. Parasztnyomorúság, ipari munkanélküliség, analfabétizmus, infláció — ' ezek a Francodiktatúra eredményei. Az USA-dollarsegélyek a hadfelszerelést vagy a magasabb körök korrupciós üzleteit szolgálják. Való tény, hogy a kényesnek éppen nem nevezhető Észak-Amerikai kormányzat nem szívesen tart kapcsolatot a véreskezű diktátorral, de nincs számára más választás. Szüksége van dél-európai zsoldosaira, hogy fenyegetett gazdasági támaszpontjait Európában és Észak-Afrikában biztosítsa. Hogy Nyugat-Németország felestárs ebben az üzletben, az Adenauer és Kennedy legutóbbi megbeszélései óta többé nem kétséges. Mindennek ellenére a temetői csend leple alatt Franco és segítőtársai részére kezd a sírbadöntött ország veszedelmessé Válni. A fasiszta rendőrség , nem nyomhat el örökre egy népet, még akkor sem, ha a legmodernebb amerikai fegyverekkel rendelkezik. Franco két évtizedes rendőruralma alatt a nyomor irtózatos méreteket öltött. A romantikus Sevilla külső kerületeiben a düledező sikátorok között fut a bűzös szennylé, mert csatornázás nincsen. A diktátor évekkel ezelőtt hatalmas adó és bérösszeg ellenében az ország legrosszabb főijeiből látszólagos földjuttatást rendezett a legnyomorultabbaknak. Bár ne tette volna, mert a sziklás, televénymentes földsáv még a vetőmagot sem termi meg. hiába gürcöl a paraszt látástól vakulásig a sziklás rögökön, még ha ifeleségét fogja is a kezdetleges ekébe. Franco hatalmának őrzői, a fekete lakksapkát viselő •Guardia Civil" a világ leggyúióltebb rendőrsége. A polgárháború rémtettei óta becsületes spanyol hazafi nem fog egy lakksapkással kezet, de ha teheti, messze elkerüli. A spanyol parasztot fekete ruhában temetik, ez a legjobb s egyúttal egyetlen valamirevaló ruhája. Ebben is esküdött sok sok évvel ezelőtt. Az esküvő és a ravatal közötti időben azonban nem tudott másikat szerezni. Felesége és leánya könnytelen szemmel, a sok szenvedéstől megkövesedett arccal áll a ravatal mellett. Ki tudja, talán arra gondolnak, hogy neki, a halottnak már jó, de az ő szenvedésük még tovább tart. M. L. Ezernél több külföldi egyetemi hallgató végez hazánkban termelési gyakorlatot Évről évre több külföldi egyetemi hallgató végez hazánkban nyári termelési gyakorlatot és ugyanilyen arányban nő a baráti országokba látogató magyar egyetemisták száma is. Az egyes országokkal megkötött kulturális egyezmény 1961. évi munkaterve alapján az idén több mint 'ezer külföldi hallgató vesz részt nyári gyakorlaton Magyarországon, itletve ugyanennyi magyar diák utazik Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba. a Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába, és a Szovjetunióba nyári termelési gyakorlatra. A harmadik, negyedik és1 ötödik évfolyamos hallgatóink külföldi útjának egyik előfeltétele: a közepesnél jobb tanulmányi eredmény. A fiatalok tanári kísérettel 7—25-ös csoportokban utaznak külföldre, ahol 2—6 hetet töltenek. (MTI) fl társadalmi összefogás megoldja a cigánykérdést Hozzászólás Siklós János elvtárs cikkékez Lapunk július 21-i számában jelent meg Siklós János elvtársnak "A cigánykérdésről" címmel írása, mellyel kapcsolatban több levél érkezett, ezek közül közöljük az alábbi levelet. Jflidott a fanfáuUc tneysvótatnaU Ruhagyári dolgozók a szabadiéri előadásain — Szervusz, szervusztok — ség is kell, amely szereti a Gizi néni, Csorba Béláné, a szépet és kultúrált műélveSzegedi Ruhagyár közönség- A Szegedi Ruhagyár dolszervezöje egyet sem tud gozói pedig ilyen közönséget úgy lépni az üzemben, hogy képeznek. Igy azután kettejük közös akaratából — mármint a szervezőjéből és a munkásokéból — származik, hogy már eddig 54 ezer forint ára jegy kelt el. A keddi, második Hunyadi László előadásra 72 ruhagyári váltott belépőt. A hatalmas nézőtéren persze elvesítek a sokaságban, de azért a véletlen jó segítőtárs, főleg akkor, ha Gizi néni csap fel pártfogóul. A reflektortorony aljában nézelődik éppen Kiss Károly és felesége már elfoglalták Kiss Károly, az helyüket a nézőtéren, mely lassan már üzem vasalóegészen meglelt, pedig még jónéhány perc műhelyének hátra van az előadás megkezdéséig. munkása, feleségével együtt, ne kelljen üdvözleteket fo- aki a közeli munkaterem gadn'ia. Mindenki ismeri és egyik szalagjában dolgozik, mindenki szereti. — Tavaly Az ember tra— Hogyne, hiszen én min- gédiáját és a Csinom Palkót denkinek jó jegyet szerzek néztük meg — mondja a férj, — mondja nevetve. — De az idén is egy komolyra, tréfán kívül: nagyon meg meg egy könnyű darabra vannak elégedve munkájá- vettünk jegyet: a Hunyadi val; Ábrahám elvtárstól, az Lászlóra és a János vitézre, igazgatótól kezdve azok, Makón lakunk egyébként, akik a mozijegyeket, és azok úgyhogy nem kis fáradságba is. akik a szabadtéri játékok kerül itt maradni Szegeden, előadásaira szóló jegyeket De tavaly is megérte, az vásárolják nála. idén pedig bizonyára még inPersze nemcsak jó közön- kább! ségszervezö szükséges a si- Nem sok idő van még hátkerhez, hanem olyan kö<.on- ra az előadás elkezdéséig. az asszonyka indulna már az látták a szovjet balettet, s: emelvény felé. Előveszik a annyira megtetszett mind-; jegyeket, és együtt keresik hármójuknak, hogy már ak-| meg a jobbközép harmadik kor elhatározták, hogyha idén! sorának 26—27-es székét. is eljönnek Szegedre a baJó szórakozást! lett szovjet mesterei, akkor : De mar itt is van egy ma- ,. . ,,„ sik ruhagyári házaspár. Mi- ulra talalkoznak velük a előtt a fanfárok először meg- Beloiannisz téren. S íme,: szólalnának, jelezve, hogy teljesedhet vágyuk! i közeledik a kezdés időpont- Egyre-másra vásárolják a i ja, Nagyivan Jozsefne es . . . ' . férje, aki a postán dolgo- .legyeit a ruhagyan dolfeo-: zik, néhány szóra még meg- zók. Most persze a Kővirág; állnak. a "sláger", a következő nagy: - Szeretjük nagyon a sra- bem ó Százhetven jegyi badterit, s legszívesebben J aj ; minden előadást megnéznénk mar gazdára talált, de abból,; — mondja a ruhagyár mun- ahogy a kereslet emelkedik.: kásnője. arra iehet következtetni.' ezer'^forintbaf' melyet ^dfg ^ ^szer -nyien is ott: a ruhagyáriak kiadtak a sza- ülnek majd a szovjet balett badtéri előadás jegyeiért, előadási estjein, sok-sok előadás belefér. És hangsúlyozni Kell: eddig kiadtak' Mert még egyáltalán nem ért véget a vásárlási láz. — Meglesz szombatra a három je • gyem? — érdeklődött már kedden délután Gizi nénitől. a közönségszervezőtől Szegfű Ibolya. — Nem szeretnék lemaradni a Kővirág bemutatójáról. Szegfű Ibolya szüleivel szokta megnézni a szabadtéri előadásait Tavaly i : ifi'5 .fnsés*" i$ j Csaknem melléjük szólt Nagyiván Jó-j zsefék jegye is, s ebben nincs semmi cso-: dálkozni való. a ruhagyári munkások nem-; esak az üzemben, itt is közel vannak; is egymáshoz. A közmondás azt mondja: "nincs olyan rakott szekér, amelyikre még egy villával nem férne". Én ezt a közmondást azért idézem, mivel a fenti cikk képet ad a cigánykérdésről, azonban úgy érzem, hogy erre a szekérre még sokunknak sok villával kell felrakni, hogy ez a probléma megoldott legyen. Magam is számtalanszor gondolkoztam és utat kerestem a cigánykérdés megoldásához és lehetőségemhez mérten tanulmányoztam is. Ügy érzem, Siklós elvtárs cikkét nem is vitaindítónak szánta és nem is vitázni akarok, hanem tapasztalatommal én is hozzá kívánok járulni ezen probléma megoldásához. Egyetértek azzal, amikor a cikkben szereplő cigány sirámait Paul Robeson »Züg a Mississippi" dalának "Mert néger vagyok" kitételével hasonlítja. Persze, ez a hasonlóság nem általános, de Van ilyen, mint ahogy a cikk is megemlíti például a Kiszombori Kísérleti Gazdaságnál történt esetet. Én magam részéről a kérdést csak félmegoldásnak tekinteném, ha csak az egészségtelen előítéletet tudnánk megváltoztatni. Én nem Dankót idézem, hanem azt a sok-sok becsületes Dankóutódot, akik munkájukon keresztül dicsőséget szereztek nemcsak a cigányoknak, hanem egész népünknek. Gondolok itt a Dankó-zenekar külföldi szerepléseire, de a már idegenforgalmi központtá vált Szeged hírnevét is napról napra öregbítik, megbecsült tagjai a társadalomnak. De sorolhatnám tovább. Mint a Szegedi Ruhagyár dolgozója, az üzem életéből is példát hozok fel a cikkel kapcsolatban és egy-két hasznos tapasztalatot. Nálunk is dolgoznak cigányok és a tapasztalatom az, hogy jól megállják a helyüket a termelésben, a közösségben. A jó közösségben a cigány sem elégszik már meg azzal, hogy csak segéd-, vagy betanított munkás legyen, hanem szakmunkásvizsgát is tesz Persze, ha többen és többen akarjuk a cigánykérdés megoldását, akkor elő is kell segítenünk a cigányok szakmunkássá válái sát. Volt olyan eset, amikor ; a Képzőművészeti Alap üzej műnkben tartott képkiallíi tásán az egyik legnagyobb • összegű vásárló cigány volt. i Az érdekessége ennek a vái sáriásnak az, hogy nem re; produkciókat vásárolt, ha• nem olajfestményeket. : A példák azt bizonyítják. ; hogy napról napra növek| szik, szaporodik azok szá] ma, akik : ki akarnak tömi a régiből, i de itt látom az akadályt: az í egészségtelen előítéletet. Számtalan cigány otthonában rádió szól, rendes, tiszta, gondozott lakása van, írni, olvasni tud. Miért nem állunk ezek mellé teljes mellel és miért nem hozzuk fel társadalmi összefogással a többieket is ezek nívójára. Ha nem így teszünk, rosszat cselekszünk velük szemben. Egy példát hozok fel ennek alátámasztására is. Ismertem egy fiút. aki bevonult katonának. Figyeltem ezt a fiatal katonát. Félévi katonai szolgálat után alig lehetelt ráismerni. A honvédségnél a kollektíva ereje átformálta és a jótulajdonságok a leszerelésig még mélyebb gyökeret vertek benne. A leszerelés után azonban, mikor visszakerült a régi környezetbe. visszazuhant a régibe. A két év munkája elveszett. Mennyivel helyesebb volna, ha az ilyen fiatalt egy üzem. vagv intézmény felkarolná és nem engedné visszaesni. Sajnos, netn sokat törődtünk a cigányfiatalok szakmunkásképzésével. pedig jó szakmunkások válnának belőlük. Amilyen jó érzékkel végzik a bádogos, a foltozó, az üveges és speciális kovács szakmunkákat, ugyanígy szervezett tanulóképzés formájában az üzemekben le tudnánk telepíteni őket A szabadságharc alatt a kuruc táborokban nagy számban voltak fegyvert kovácsoló cigányok, akik elismerést és megbecsülést vívtak ki maguknak. Hány és hány cigány játszik zenekarban és méghozzá művészien. A brüsszeli világkiállításon is milyen nagy megbecsülést és elismerést vívott ki a Lakatos-cigányzenekar. Azt sem hozhatjuk fel érvül, hogy nem szeretnek dolgozni. Ha valaki csinálta vagy csak látta a vályogkészítést, az megállapíthatja, hogy ez az egyik legnehezebb fizikai munka. Társadalmi rendszerünkben ezt a kóros jelenséget sürgősen fel kell számolni. A kisebbségi érzést a társadalom összefogásával fel kell oldani bennük, az egyenjogúságot nemcsak állami, de társadalmi vonatkozásban is ki kell vívni. Igaz, már vannak jó kezdeményezések és eredmények, amit a cikk is felsorolt (vagv a dorozsmai cigányiskola), azonban ez még egységes egészet netn alkot. Az egészségtelen előítélet okozója jórészben annak is, hogy számukhoz mérten a bűncselekmények elkövetése magas, de ha azt veszszük alapul, hogy munkára nem szívesen veszik fel, főleg állandó jellegű munkára, vagy ott előrehaladásukat nem biztosítják és a legelsők, akiket elbocsátanak. Ez részben létbizonytalanságot, részben elkeseredettséget, gyűlöletet vált ki bennük. És sajnos, be kell ismerni, hogy ezt nagyrészt ml váltjuk ki bennük a meg nem értéssel. Szükség van arra, hogy társadalmunkban ék legyen az emberek között? Nincs. Mi az, ami mégis kiváltja ezt az előítéletet? Az talán, hogy jó részük a város és a faluszéli putrikban lakik, az talán, hogy nem jól öl? tözöttek valamennyien, vagy talán nem szeretnek dolgozni. Már erre fentebb választ adtam. Én magam is részt vettem Csongrád megye mezőgazdaságának szocialista átalakításában és ennek következtében igen sok helyen megfordultam és azt tapasztaltam. hogy nemcsak a cigányok között, de másutt is találtam gondozatlan lakást, tunyaságot és a beosztás hiánya következtében nem kielégítő életkörülményeket. A saját elgondolásomat is szeretném elmondani, hogy az előrelépéshez én is hozzájáruljak. A megyei pártbizottságon, vagy a megyei tanácsnál, vagy a Hazafias Népfrontnál egy előadó foglalkozzon a cigánykérdéssel. Ahogy más területen széleskörű aktívahálózattal, annak aktív munkájával hatalmas eredményeket tudtunk elérni, úgy ezen a téren is a Vöröskereszt, a pedagógusok. szociális bizottságok, a KÖJÁL és elsősorban a pártszervezetek irányításával és támogatásával, a Kommunista Ifjúsági Szövetség támogatásával. közreműködésével tudnánk eredményt elérni. A vállalatok részéről történő ellenállások megszüntetésével, a lakáskérdés rendezésével, az. aktív oktatás kiszélesítésével az ered mén vesség nagyban növelhető. Gazdasási jelentősége is nagy. A cikkben feltüntetett .767 munkaképes és munkaviszonyban nem álló ember foglalkoztatásának gazdasági jelentősége is van. Bozsó József, a Szegedi Ruhagyár dolgozója t