Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

Matek, 199!. júllu* 99. 4 Elavult-e a műkedvelés ? A kérdés, ha homályosan mához kapcsolódik. Ugy ság. A városokban ilyen te•c bizonytalanul is. de mar abogvan azt a hires saevjot hintetheti valóban nincs ok rogebben felvetődön. A va- együttes. a Mojszejev ve- panaszra. A falvakban aaonlas* ellenben esak most szii- zette psoport rsinália. vagy t,an korántsem ilyen ié a letett meg Méahowá úgy. ahogyan legutóbb a Szege- helyget. A falusainház együthogy a kérdésből egy betű den s»ereplo Belorusz- t^nek a vidéki saínháegyuttestol láttuk. zaknak minden eröfesaitesc Ebben a kozonsegnek tel- eieaendö ahhoz. hogv lesen iga7a van. Az említett annvUzpr eljussanak a fallancjatekba azért került be- v(|)cHa ahányszor az sm.kséle a neger anr. mert a7 gef, ,ennp Fal bi é alkotok a mat akartak vele ma u képviselni. Egyébként helytelenül és rosszul, de a tapés egy írásjel elmaradt- Elavult a műkedvelés: igv hangzik a felelet, s mind gyakrabban és mind határozottabban lehet hallani Szegeden — még a legilletékesebbek. s szakemberek körében ls. Felesleges, korszerűtlen. elavult: sokan beszelnek így ma a mükedveJésröl. Természetesen nemcsak a levegőbe be-/el nek. Erveik is vannak- sót még bizonyítani is akarnak- Példákat kell fordítani a falura Mű-, sorpolitikájukat ugy kell ki* alakitaniok. előadásaikat úgy kel| megtervezniük, hogy azok minden tekintetben megfelel lenek a falusi közönség igenveinek, s ugyanakkor arra is alkalmasak legyenek. hogy ezt az igén.vt és ízlést tovább neveljék, korszerűbbé, modernné te® gvék. Elsősorban a nagyüzemi színjátszók feladata ez, nekik vannak ilyen tekintet* ben a legjobb lehetőségeik, Azokban a kisebb üzemek* hen vjsaant- ahol a sziniat* s»as sehogyan sem tudia ki* vánt feladatait megoldani,* ezért a munkások inggal kő* römbösek tevékenységük pen ezért még ma is eleven érzés az a bizonyos hiánvérrak'hatarozottVrmTgmutau ha másképpen jelepíketak. hogv valamiképpen gf J. J^ itten iranvban kell elindulni. '"! jlecugA a *.e,Pl,z1m ne"1 Mi lehat a teendő'.' Moa- "»««*»' A legjobb kozvetl- nem szükseaes ernltetdamvaloban tematikaban es tes senB Potolja a színhaza iFanl> »WKSC§W etn lei* rianív aionan, lemaiiKaoan es élmérw ének forrósá- a mozga mat- Az 1 ven formában a tancmozgalnm- p|naa*is eimeny ene* rmrosd saívfáidalnm nélban is jelentkeznie kell a aat. nem en el a hatásos- hülyékén «n fajdalom nelmonriansk arra hogv egy- mának. A folklór anyaganak Mínuk azt a fokát, amit egy egy üzemi előadás hogyan egy része magatói ertetődő" nézőtérről látott előadás fulladt közömbösségbe. ér- en tovabbra is megmarad- nyújthat. A közónsegnek erszívfáidalnm kül meg lehet esüntetni a mökerivgJésti az égvilágon re a közvetlen élményre is szüksége van, hogy úgy mondjuk, nem lehet meg nélküle, s ez végeredményben egyáltalán nem csök® kenti a műkedvelő színjátszók esélyeit. Ha pedig fi* Egy UeuUágti pél(U dektelenségbe, és arról is hat. sőt a mai tematikajú beszélnek, hogy ezt maguk táncoknak sem szabad elszaa műkedvelők is érzik, de kadfüok a jé hagvpmanvoksehogyan se tudnak rajta tál. Az az újszerűség azonvaitoztatni. mert — mondják ban. amit a ma érvényasi•— korszerűtlen, elavult far- tése szükségszerűen előidézBtakhoz ragaszkodnak. ne, feltetler)ül megoldaná a fö problémai, s bizonyosan gyelemhe vesszük még a«t megszüntetné a ma még ta- is. hogy az üzemi színjét® pasztalbaté közömbösséget, szóknak nemcsak g varosok® Elíogadhat.iuk-e ezeket »z érdektelenséget. Azt az pnal- ban. a gyarakban. hanem a erveket? Első lat«Z8lra Í|9Z- mat. ami gyakran egy-egy falvakban is vannak nem jenak funik a gondolatmenet.. „md^ciebol arad, friss íz- fontéktelen feladataik, vagv® Valpban vannak olvan uze- galrnij érdeklődés valtgná is ott is kell előadásokat mi eloariasnk amelyeket el- fp|. Ehbez persze a taneo- tarlaniok. nvugodtan monrlkesenfé érdektelenség fogari. 6nk akarata önmagahan ke- hatjuk, szó sínes arról, hogv s nem szeri, mintha a tel- VBs. Ebhez alkalmas művek • jesitmény gyengebb lenne kellenek llven tekintetben az átlagnál, vagy a íelke- ai,önbaB ninrs ekünk különösebb aggodalomra: kétségtelen. hogy az eddig bemutgtptt táncjátékok szerzői szülés lenne rosszabb. Alaposabb vizsgálódás után azonban mégis kiderül- hogv bal van ezzel az érveléssel. Egyik ionevű szegedi együttesünk, amelynek sok szép bemutatójában gyönyörködhettünk már. nemregiben új táncjátékot mutatott be. A cselekmény a múlt szádad elejére vitte a nézőt, valamelyik földesúri kastélvba. Az előadás a bemutatón közepes sjkerrel foj.vt, sót a közönség néha a műkedvelés felesleges lenne- elavult volna. Ennek ellenére kétségbe® lep, hogy a sziniátszámoz-galomban Szegeden is tapasz.... . . , talható hiányos meareke® üsemi színjátszás probláijyen müveket is tudnak ^ Brmpk >!íonbw koránt- mait vizsgáljuk meg. végül írni. ba érzik, hogv a táncosoknak és • •• egyarani szüksége van ra. Hiánytrtat és műkedvelés Mindez azonban esak egyik és — valljuk he *egyszerűbb része a preblépiáknak- Nemcsak a tánc unottan nézte a táncokat. Pe mozgalomoan tapasztalható egyszer esak hirtelen megváltozott s helyzet, s mintha friss levegő áradt volna a nézőtérre, a közönség egycsapásra felélénkült. Az történi- h«gy ebbe * műlttvazadi földesűri környezetbe teljesen váratlanul és lZ.^LJZIÓ sem az az oka. hosv 3 müsnzonsagnea kedvelés egyértelműen korszerűtlenné vált. hanem az. hogy ez- a mozgalom nem alkalmazkodott. ahhoz, az új helyzethez, ami többek között a színházi előadások számának nagvaiáfivú növekedése és a TV elterjedése következtében alakult ki Ez a fejlődés ugyanjs. ha nem is tette elavulttá, korszerűtlenné és feleslegessé az üzemi színjátszást, kétségtelenné. sok tekintetben űj helyzetpt teremtett számára, és ehhez a műkédvelésnek, ha továbbra eleven, hatáPÉTEB LAbZLÖ Juhász Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN !HI||ll|||||l||lllll|||||ll!l!lll|ll|llllllllll|ll!!!lll!in!lllllll!«"H"tll"l»l«W,,IH (13.) Józaet Attila — kommunista költő, ezr ma mar senki sem vonja kétségbe- mégpedig világirodalmi mértekkel mérve is a legnagyabhak közötti. Azt jelenti e», hogv ide® elogiája mindvégig ellentmMtdástalanul a mar*istar=}eniBista álláspontot képviselte! Azt, hagy egéez élete az ille® gátis párt keretei között zajlott? Egész életműve a kemmu* nista eszmék jogyahen a)l? Nyilvánvaló túlzás lenpe, ha valaki igent mondana ezekre a kérdésekre. József Attila is a világnézetek káoszából szűrte ki, már férfifovej, a kommunisták igazságát, a lépett 1838 őszen a KMP harcosai közé- Nem elsősorban ő volt az oka annak sem, hogv a szervezetszerű kapcsolat a párttal olvan korán, mar megszakadt! hc«y epitán gondolkodásmódjában sewmit Tem v^ztűnk"vele. Isméi hatottak a marsizmustól idegen teóriák, mint a freu® dizmus is; s hogy elmeleh írásaiban az akkori szovjet politika iránti meg nem értés nyomai is megtalálhatók. Mindez, mondom, nem gátol meg minket abban, hogy József Attilát egyértelműen, ellentmondásaival egyetemben, kommunista kaitánek valljuk, hiszen ha munkásmozgalmi tevékenysége megszakadt is, költészetünket olyan alkotásokkal gazdagította még azután is, amelyek kétségbevonhatatlanul a kommunista mozgalomtól kapták ihletésüket, s mennyire hasonlít ehhez Juhász Syula sorsa! 6 i« életének esak egy — elég kései — szakaszán köti sorsat a munkásmozgalomhoz, s kapcsolatát, mei.v ha lazulón is, majd egy évtizedig tartott, a betegség szakította meg véglegesen. A marxizmusnak ugyan nem vallotta minden filozófiai következményét, de a tőkés rend bírálatai es a szocialista társadalom tevlatat váUaJta, sót hirdette. S am> a döntó: világnézeti gyöngéi ellenére is életművének egy jelentős resze. az a mintegy hysz költemény, mely pgpypssís verpis munkásmozgalmi jellegű, de sok más is (mint a négy Dózsa-vers, a „tápai" vafpéikUfé Stb ) szintén a szocializmus bélyegét viseli maggn. s a kö}tő sz0c'alista bitvallása nélkül nem gazdagíthatta vájna 28. szazadi líránkat. Sót azzal, hogy ez pénzt es energiát szabadítana fel, amelyek máshová kerülve jótékonyan éreztetnék haté* sukat, még nyerhetnénk is, A»t ugyanis minden további nélkül meg lehetne csinálni érdemes is lenne — hogy ezekből a kis együttesekből a legjobb erőket kiválogatva egy központi, városi csoportot szervezzünk, amely a szegedieknek- és természetesen a falusiaknak is. való, ban színvonalas produkciót tudna nyújtani, hiszen a fejkésati lésre, az előadások ki* dalaezasara is nagyobb lehetőségük volna. Mindez azt jelenti, hogy akar a tanrmae.galom, akar ilyen értelemben mogreke dés. söt elsősorban Bem is itt tapasztalható. •=- hasonló gondokkal küszködnek a színjátszók is, és kétségkívül ez a bonyolultabb, a nehezebb kérdés- Azok. akik a műkedvelés elavulásáról, sr* e™ akar maradni, kétmeglepő hirtelenséggel be- korszerűtlenné válásáról be- segtelenül alkalmazkodnia robbant egy kalapos néger szelnek. mindenekelőtt a kell. — bancsruhss párjávsl — színjátszómozgalomra gon- Hacvobb Neveimet es 3 megszólaló zongora mm dóinak Azt mondjak, a mű- "agyopp ng/fimei muzsikájára tüzes ritmusú kedvelést, a nem bivafasos a faiura táncot mutattak be. a fel- együtteseket, annak idején. élénkült közönség dübörgő valamikor a műit sza*M Mindenekelőtt azt jelenti tapssal köszönte meg a pro- vége felé. egyfajta hianver- ez. hogy a városi mükedvedukciöt. s láthatólag fütyült íf,t szülte, A*, hogy vg|a- lésnek nagyobb figyelmet arra, hogy a betétszám meg- miiyen közónsegnek hiány-*...s. törte a mű stílusét, s ellen- „mt a színház nyújtotta éi-» tétben állt az eddig látót- ménv- Ez hozta léire a fa-J fgkknl, hopy valami olyasmi h<si mükedveiést. s ez te volt, amire egy színházi ramtette meg a varosokban sznob nvueédtán mondhatta a munkások színjátszó megvolna: rikító ízléstelenség. aalmát is. Eabm ez a biánvEz a pé'da roppant tamil- érvet ahhoi keletkezett, hogy, ságns Első látszatra ugyanis ott semmiféle modern szín®» is határozottan el kell utasítani azt a feltételezést, hogy ezek a műkedvelőéi formák elavultak. korszerűtlenné váltak- Ellenkezőleg: továbbra is szükség van Fájuk- Bizonyos viszont, hogy tevékenységüket sok mindenben meg kell változtatni. A városi lanáes művelődési osztályának egyik legfontosabb feladata lenne ez.z-el kapcsolatban. hogy a problémákat részletesen megvitatva és a tennivalókat kidolgozva, biztosítsa ezeknek a szükséges változásoknak jó végrehajtá® sót. Csak így számithatunk arra. hogv a műkedvelők tevékenysége eredményesebb lesz a jövőben, hogy az a 10 Az ellen forradalmi tollforgatók, akik Juháaz Gyulát »vörös költőnek®, kommunista agitátornak nevezték, persze túloztak. De volt mit ellúlpzniok: a koltö soha meS nem tagadott szocialista meggyőződését, „Kissé komikus, ha ma ked figyelmeetetni irodalomtörténészeink némelyikét, hogy hallásuk legyen legalább olyan finom, mint a Horthy-korszak ÜB.VCtszeinpk5í: Radnóti életművével kapcsolatosan mondja e tanulságos s^a\akat Ortutay Gyula. Teljesen analóg ez Juhás* GVűla irodgiomlörténötj sorsával. Manapság sokan hajlandók töFténetiellenül, mai követelményekét a hörminC^negJ'VéO Öv köz&mbösség és érdektelen- ; elöttre vjsszavetítve, lebecsülni a harcot, amelyet Juhász ség, ami ma még munkájuk pyyia a munkásmozgalomtól is ihletetten az eiienforradaiiránt nem egy helyen te- rni világ erőivel szemben vívott, s értékelésükben mcIJózpi pasztalbaté, Fártd idő alatt fnipdagt, amivei ez a küzdelem a költői é|gímürt»t Saédavégérvényesen megszűnik. . gítotrta. Ökrös László ' Cége) v |A kommunizmus építői között Riportforogat Síibériábél — Uént .W leilnméttr es « szülessen még rofa sok irnsndtfl bedreze helyen, ehal a folyé wiflpgí, meredek partja Sáfl meierFB sznhijl, épül ez a hnle/mes. még g csapongó fgnlézjg szamézg is nehezen elbepselheté vasbeton „erődűmény®. „Villamosságot árassz.. gzavriclfij elvtárs lelkes magyarázó szavaiból is az derül bi, hogy a? épülő erőmű a hatalmas méretek vaúfv tűnik- azért keriilt ez játszást nem ismertek, a vó-J a tánc ebbe a tettesen mé* rosokban pedig — ahol mü-» stílusú játékba mert a népi kodtek színházak — a mfl-J Fgvalte'én nem Uellett külső hőmérséklet minvs* •»« mű. mert he 'egy-egy közülük tanrmo/galom a mai forrná- kedvelést az teremtette meg-• gondolbo4*om a Szovjet- Celsius fok. Qyine udugrigs- ez építkezésnek esak pillpnajáhan teljesen elivult, kor- hogy a munkásságnak nem! unióról szóló riport sarain- taga azonban nem ért véget tait eleveníti is fel, a törtészprfjt'pn. Pusztán a siker voltak politikai, azaz ftjygn, tfm eimen. F.gy hónapon ét azzal, hogy ez infarmeeió* nelmet iria. a kommunizmus biztosítása követelte meg, színhaza1- amelvek azokat a/»í<» ezer kilométert megtett nyomtatvány rublikpiból se- épiteséneii történetét. hogv ezt a számot elhelyoz- eszméket fejezték volna ki.J utamon mindenütt arról gyö- gitett kisilabizálni az pirtü- Vajon emlilés nélkül lehet-e fpk benne. azoknak a gondolatoknak a • z.idtem meg. hogy a szovjet tett adatokat, hanem mint- hagyni a találkozás első per, , , győzelméért, harcoltak volna..nép hatalmas lendületű egy biztatva bennünket, el- feit g brgtszbi repülőtéren. '.Ósagns gyűjteménye•miben a közönségnek amelvekert a munkásosztályJmunkaiéval a kommunit-mus mondotta: Szibéria fgiejthe- szavrieleij elvtárs « a folyó hőmnólygo vizét igaza van a politikai életben küzdött.• építésének útján jer. Moszk- tétlen elmenv mindenki sze- vgmj pártbiwltmg égit.- elzáró gat 5 millió köbméter Ma Viszont — mondják ajrábsn, a szibériai lrknis?kr mura S fíyim jóslata be- nrop titkára igy fogadott betont emészt fel- és ha telA valóságban azonhan műkedvelés iehecsülöi — a ,h«n. Angarszkhan vagy igasalodatt. bennünket: ®Jól nézzék meg énül. teljesítménye eqyedüimásrói van seó. A mi népi színházak politikai srinhá-»Pr«'s?»bfia, esőkön Ee«m= Sok emberben, ha 8?ihé- az elvtársak o<t a földel, álló lesz a világon- í millió téncmozgalmupk amikor zafc, 3 mi eszméinket viszik gPraohan, Tél inban vagy fjáeál szól, még ma is a amelyen állnak, mert es iö- kilowatt. Éri 33 milliárd kikörtllheiii! 18—15 esztendő- szmnadra. A műkedvelő»Pcrnwbait. delen Mfoeman régmúltból maradt képzetek vprf ,„gr ,fngerfenek lesz*, lomtt áramot ad maid a vei ezelőtt elterjedt, naivon színjátszás megszületését elő® J l'agy _ Tbibíztben es Ukrai® fáTitadnak fel; kietlen, »no»® Tengerfenék? ^ esodalkoz- kornyéken nagy iramban fej. népszerű valami volt. A kö- idéző okok /Önseg sgivesen fogadta w- szűntek. Ezenfelül pedig aj eüymasial sok ezer ktlome- deg. ahova valamikor »zamérdekes, ójszerő táncokat- mefiorn hírközlő apperátu*• 1*™* fekvő varosokban, kn-- űzőiteket hurcoltak, ahol Időközben azonban az ér- sok — folytatódik a* érve® I'Olajakon, més-mas ^„y mutatóban ahndt kuldeklődes mindinkább csök- lés — a rádió, a televízió. "Velven. hegyek hozott vagy túra, és vem ewberektpefí kent. Miért? Mindenekelőtt 0|VW omnn.vnogben és a«in- • ""cakeny földeken, a taw való az élet. Ha valakinek azért- meri a tanomozgalom vonalon közlik a szinhévé lőie'ceébeti, vagy a tenger még manapság is ilyen gon® .. ... ,„nnd„tl tartalmilag n^ tudott, fej- Srikathoev. mük£' öbleiben ugyanazt hallottam, dolatai lennének, gyorsan Hem lódn,. nem tudott lépést tar- v.^ lri t^Xáaa zínmH I 'att"m: ' Mffí ez a í'Zfn, .i.^értXu^TÍ^ ani az élettel s ma ^ l tXLen • " s?or"M """ valamikor tényleg nehéz " "íi akar,tünk- A len 18-18 re után - Ugyanazt mJKSÍ vá» % hetaT- önkijének sorsú Szibéria mai életével taljy t ••kigyomlál* láthatjuk táncosainktól, mint """V" mergikus eafoiaM 9 n«Vf* szen mindenütt nagy cpíl/e® art « kolvsont is, amelyet tak és. végtelen erdőségek most az irkutszki erőműtől vannak, Szavriekij elvtárs kap A icnpeF, amely három úgy látszik megértette keh év alatt gyűlik össze, kikenő gondolatginkai és rá/a® lomé'er hosszan nyűjtpzkoJ--- '-1- dik és legmelyehh pontia 102 méter lesz, A vi?szintkülönbség. amely nyomásával mozgásba hozza a gazdagsagoX s kerdrtek ideién, Ma éppRiportsorozatom rálja az. ad. minden múltból maradt b0l,i' köbméter fel fléf teste . 1^1 tí, , maunk innen nxK.zeezeUnt ne rn szel időn adó turbinákat, //a meter: a l?6 meter magas, ílar csak foiklórt" mint Yé- "H" » w«fVű«w»»tP f ! hogy est , szenvedélyes Úik- rossz emlékre." aismvtémi {fsunk innen összeszedni, belső szélessége tm méter, e«n s hiába tXolnak job- ,obb eloadssakat, J "^V ' * r"iágat formá é kadd idézzem fel egynapos Watvan teleyülest, közöttük a: eges? gat betonépítménye C a S^rtKgjal, Ilit bralji latogatásunk* he- több kolhozt Műtétünk at gedig á hlgmeier szelesen ba Váltak közben rutinosabb nyomasgit amelyek feledtáncosokká hiába jobh az s*tnv«nalu pFoOalkozasaua. ^ng0r„ gyymántja tétlenül belemvesadtek. összmunkaink az érdeklő- s kiivatlen élmény * dr. mégis változatlanul * (7f||fln ,fr lanvha A közönség ugvanis fift»'"MitU» J (fatstöbe, Gyine. « »» megunta, hogv évek éta lé- s kedves stewardess egy in® A magyar es e VI-n„pesh"n ugyanazt lat ta a 'f»? e mindez? Valóban • lármámat ,$tt a: asztalunk® lagsajteban sokan irtak táncosoktól mint 1« évvel elavult korseerútlenné vált, ra E s:ertnt TU—ia* B mar Rratsekrel é, az már foltos Jtt tenger leni' mas vidékre• bak ezer ember húzódik, Mintha Maiakovszés rengeteg gép dolgozik kii verssorai kelnenek életre: azon. hogy tiszta agyat* Villarnnstagm arasst, vad kapjon a tengerré dunadó folyó medre' nyarakat járasAngara.r sanak zuga vizeid« •S ebogy tovabb haladtunk a tisztásaktól, amit amott NeByveneter ember taiga közepébe wr ezelőtt. Szeretne valami volna a műkedvelő ssnnját- 'jelzésű gépiink kapitánya, ott epüló gigantikus vajt utón. egyszerre csak a Kik q^ok. gkik ilyen hataluiuhhat is látni, valamit, azág? Ami W említöH hi8«y*! Jegom* arrgl tudósít, hogy erőműről. Pe ha mér szgz- messzeségben kitárult elöl- mosat alkotnak? Akik küzami töhb. mint a pttsgte érzet megszűnését illeti. eo®.JflflOO méter magasságban ezer ires is látott napvilágot, tünk az évülő gát lenyűgö- döttek a torlódó jéggel, akik folklór, 4BU vglahpgyap a ben csakugyan sok az igaz- repülünk, a sebesség órán- akkor is azt moitdum, hogy zó látványa. Egy természet- pontosan kiszámították, hogy