Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

„A dallamot a zene legfontosabb elemének tartom..." tzenéjétM A zeneesztétika sokáig azt tanította Prokoíjevről, hogy nem tartozik a modem muzsika egyetlen iskolájához sem, és nem is újító egyéniseg. Ez a megállapítás — a nagy orosz zeneszerző művészetének egészét tekintve — tulajdonképpen igaz: Prokofjev csakugyan nem csatlakozott egyik modern irányzathoz sem véglegesen és a mai modern muzsika v néhány nagy technikai megüjítójához képest az ő sokszínű és határozottan egyéni hangú zenéjében valóban nem találkozunk a mindenáron újat akaró törekvésekkel. Az újabb zenetörténeti kutatások azonban kimutatták, hogy Prokofjev 1917ben írt Klasszikus szimfóniájával, máig legnépszerűbb alkotásával, elsőnek hirdette meg az újklasszicizmus később oly divatossá vált gondolatát. A nagy orosz zeneszerző ebben a művében a bécsi klasszikus mesterek stílusához tért vissza. Természetesen nem az utánzás szándékával. Arról volt szó ebben a világhírűvé vált műben — néhány éve a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar is játszotta —, hogy a klasszikus irány újfajta, a mai emberhez közelálló értelmezésére tett Prokofjev eredményes kísérletet. A modern adatát egyébként egy egész zeneszerzői irány vallotta később magáénak. Az 1919ben Párizsban megalakult Hatok csoportja, közöttük olyan hatalmas alkotói egyéniségekkel. mint Honegger és Milhaud, kidolgozta az úgynevezett neoklasszicizmus programját A legrtagyobb mestere azonban ennek az iránynak a csoporton kívülálló Sztravinszkij lett. Prokofjev zenéjének természetesen nem az újklaszgzicizmus az igazi és tulajdonképpeni tartalma. De nem találhatók meg művészetének gyökerei a modern muzsika más iskoláinak talajában sem, akár az úgynevezett folklorizmus, akár a Schönberg dodekafon technikájára esküvők csoportjára gondolunk. Prokofjev művészetének egyéni és eredeti vonásait kutatva abból kell kiindulnunk, hogy ő sohasem vesztette el kapcsolatát a közönséggel. Ez a jelenség a modern zene történetében igen feltűnő. A közönség ugyanis a modern zene szinte egyetlen reprezentatív alkotását sem fogadta először feltétlen elismeréssel, határozott szembenállást mutatott velük szemben, s ez igen gyakran elemi erővel és botrányos körülmények között nyilvánult meg (verekedések a hangversenytermekben). Hogy Prokofjev ízig-vérig modern zenéje Prokofjev — a hóvirágról »A Kővirág a nép javára végzett alkotó munka öröméről, az orosz ember lelkének szépségéről, hazánk erejéről és csak a munka embere előtt feltáruló gazdagságáról szóló balett. A balettben nagy szerepet játszik a kemény megpróbáltatások sokaságát leküzdő fiatal és ügyes mester, Danyiló és menyasszonya. Katyerina hü szerelmének témája. Mint korábbi balettjeimben. a KÖvirágban is arra törekedtem, hogy nézőink a mesékből ismert alakokai nemcsak táncoló, hanem mélyen érző, gondolkodó, bánatukkal és örömükkel izgató emberként is lássák. Zenémben uráli népdalokat használtam fel...« Szergej Prokofjev utolsó fényképe vetette, de mindig hű ma- ber volt s a jövő nemzedéradt hivatásához és művészi kek nem érthetik meg e dilelkiismeretéhez. Otthagyta a világot, mely híressé tette, mert népének és a jövőnek akart dolgozni. Szenvednie is kellett, de nem vesztette el a szívét, s a benne lobogó tüzet. A szelleme fiatal volt, amikor meghalt; kompromisszumok nélkül a halálig híven önmagához. Nagy emcsőséges korszakot, amelyet a magunkénak mondhatunk, anélkül, hogy az ö zenéjét és életét ne tanulmányoznák.* Az 1951-ben komponált Kővirág című balett — amelyet július 29-én, szombaton mutatnak be a Szegedi Szabadtéri Játékokon — Prokofjev muzsikájának minden szépségét tartalmazza. szegedi nyár Barkóczy Sándor koreográfus régi ismerősünk a Szegedi Szabadtéri Játékokról. Mint asszisztens még minden évben szerepet vállalt a szovjet balett művészek mellett, s az idén ugyancsak ott asszisztenskedik a Kővirág színrehozatalánál. Idei munkája azonban már önálló alkotásban ölt testet: a János vitéz teljesen új. pompás színekben tündöklő koreográfiájában. A Hunyadi Lászlóban Brada Rezső klasszikus koreográfiáját is ő alkalmazta a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadára. A tánc fejezze ki a kort A Bánk bán koreográfiájáról szólva a következőket mondja Barkóczy Sándor: A Szegedi Szabadtéri Játékok 1061. évi műsornaptára l __ Július Augusztus A Szegedi Szabadtéri Játékok 1061. évi műsornaptára l __ 27 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1213 1415 1617 18 19 20 A Szegedi Szabadtéri Játékok 1061. évi műsornaptára l __ Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K SzCs P Sz V H K Sz C» P Sz V Bánk bán • Kővirág bk m János vitéz _ __ m m m-m Az ember tragédiája 1 fl H M Prokofjev M agyarországon A két világháború közt, a harmincas években Szergej Prokofjev többször hangversenyezett Budapesten, ő volt az első szovjet zeneszerző, aki ebben az időszakban Magyarországon vendégsze repe It. 1931-ben járt nálunk először. Már ekkor világhírű művész, a magyar közönség azonban még csak igen kevés művét ismerte. Első busót dapesti koncertjén mint zongoraművész és mint zeneszerző mutatkozott be, rendkívüli sikerrel. Tóth Aladár, a kiváló zeneesztéta a hangverseny után ezt irta róla kritikájában: »Prokofjev a mai zenének Stramégis utat talált a közönség vinszkij mellett kétségkívül — A teljesen új lépésanyaggal azt tűztem ki feladatul, minél későbbre nyúljak vissza a korba, hogy mindazt felöleljem belőle, ami még fellelhető és gazdagon stilizálható. Ez pedig azt jelenti, hogy a tánckompozíció kifejezze, tükrözze magát a kort, amelyben a mozgalmas cselekmény játszódik. — Ügy tudjuk, hogy szegcdi és budapesti táncosokkal dolgozik együtt, sőt az ÉDOSZ művészeti együttes több tagja is részt vesz a produkciókban? Ez nem okozott-e a felkészülésben nehézséget? — Nem, egyáltalán nem. A legteljesebb mértékben megtalálták a közös nyelvet, s igazán öröm velük a munka. Külön köszönetet érdemelnek a különböző munkahelyek az ÉDO&Z táncosainak esetében. Mindent megtettek, ami emberileg megtehető: az első próbáktól kezdve a kívánt műszakokba helyezték az embereket. A táncosok éjjel dolgoztak munkahelyeiken, hogy nappal zavartalanul próbázhassunk. Később viszont a budapesti láncosok alkalmazkodtak őhozzájuk. Igy fest hát az egységes munka a mi szereplésünkben. Moszkva, Budapest, Szeged A lendületes, fiatal koreográfusnak mindezt elhisszük, hiszen a Moszkvai Színművészeti Főiskola koreográfus! tanszakáról 5 évi tanulás után nem úgy bocsátják el a végzős hallgatókat, hogy a nehézségeken sikerrel át lie verekednék magukat. Ott végzett ugyanis Barkóczy Sándor, a balettművészet hazájában, majd a Magyar Állami Operaházhoz szerződött táncosnak. Azóta egy sor munka van már mögötte. Mellesleg, mint a Budapesti Balettintézet tanára, emelést tanít és alkotóművész is egy személyben. Az új feladatok A János vitézben a 32 tagú balettegyüttest szegedi, budapesti és pécsi táncosok alkotják. S míg a János vitéz második felvonásában szereplő menüett zenéjére egy dramaturgiai kis játékot kell szerkeszteni, s a Tündérország jelenetében a címszereplő kalandját táncban is el kell mesélni — addig Az ember tragédiájában nagy tömegeket kell mozgatni a lépés, a mozgás., a tánc eszközeivel is. S ez a tánc hol szeszélyes, mint a római kép dévajsága, vagv finom, mint a prágai kép menüettje, avagy feletmetes, mint a bizánci kép boszorkánytánca. es így tovább, a színek gazdag skáláján át. Ezek után Barkóczy Sándornak és munkájának csak sok sikert kívánhatunk. S ez a siker minden bizonnyal nem marad el és újabb feladatokra ösztönzi. Lődi Ferenc A Kővirág díszleteinek alk tája szívéhez, ennek a magyará zata abban van, hogy Prokofjev rendkívül fontosnak tartotta a zeneszerző alkotómunkájában a melódiát. »A legkimagaslóbb alakja.< 1935. január 7-én szerepelt hazánkban másodszor. Ez alkalommal a Filharmódallam jelentőségében soha- niai Társaság operaházi sem kételkedtem — írta egy alkalommal — szeretem a dallamot, a zene legfontosabb elemének tartom.* Azt jelenti ez. hogy Prokofjev mindig tudatosan közérthetőségre törekedett, s ezt egész alkotói munkájában következetesen végig is vitte, anélkül, hogy egy pillanatm is lemondott, volna az eredetisig, a korszerűség igényéről. koncertjén lépett föl. A sajtófogadáson Bartókról is szó esett. Prokofjev többek között ezt mondotta: — A szovjet muzsikusok ismerik és nagyra értékelik Bartók művészetét. Játsszák is nálunk, de sajnos, nem eleget . . Második hangversenye utan Prokofjev közelebbi magyar szakemberekkel. Egyévekben szerűsége, közvetlen magatartása, szerénysége mindenkit meghódított. A következő esztendőben ismét hangversenyt adott Hja Erenburg, lúghí- ]íapcsoiutba került a rú szovjet író fgy jellemezte Prokofjev művészetét: -A forradalom előtti nőtt fel. alaposan megismerte a klasszikus harmóniarendet, szerette az igazi harmóniát. De még jobban szerette igazságot a művé- MBHH azetben; megérezte korának Budapesten. Most mint kaszívdobbanását. Művészi pályája sokban rokon Picassóével. Szergej Prokofjev i3 több stílusban tudott írni, ö is ellentmondott magának egy-egy korszak határán; kipróbált valamit, aztaa elmarazenész is bemutatkozott. Február 26-án pedig a Vigadóban tartott nagyzenekari hangversenyt. Mint a sajtóbeszámolókból kitűnik: egészen kivételes sikerrel VASZY VIKTOR PETUR BAN a Bánk bán karmestere (Fodor János) >Yy.w.ywYVYVV¥vywyvv¥yvyvvYYx >; ERKEL FERENC: £ BÁNK BÁN A Opera 3 felvonásban C Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni irta Vezényel: VASZY VIKTOR érdemes művész > Rendezte: MIKÖ ANDRÁS y II. Endre magyar király ... Szalma Ferenc Gertrúd királyné Palánkai Klára Ottó, Bertold meráni ijerceg -Y ^ fia, Gertrúd öccse Szabó Miklós Y £ érdemes művész y Bánk bán, Magyarorszag '5 y nagyura •. Simándy József A y Kossuth-díias ^ y Melinda. Bánk neje Mátyás Mária y Kossuth-díjas ^ > Tiborc, paraszt Radnai Györg Petur bán, bihari főispán ... Fodor János Kossuth-díjas, % kiváló művész 'y Biberach kóbor lovag Horváth József < Eólom mester B. Réti József Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház ének- és ^ C zenekara és a Szegedi Zenebarátok Kórusa Karigazgató: Szalay Miklós > Koreográfus: Barkóczy Sándor Y Díszlettervező: Varga Mátyás FV Kossuth-díjas, érdemes művész Jelmeztervező: Márk Tivadar, Kossuth-díjas A rendező asszisztens-e: Kertész Gyula A Kovuí? makettje tokát meg egy utolsó megceszele t tolytat a díszlet teljes kidől gozásához Ringyin a moszkvai Nagyszínház fődíszlettervezdje és Bakó József, a játékok műszaki vezetője