Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

CsfltörtUfc, \tJfl. ttSÜaí 87. 4 PÉTER LASZOO Juhász Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN hllllllllllllllllll (12.) De Juhász Trianjon elleni tiltakozás* py"*!*'réöen különbözött Horthyékétól- Míg az elietiínn-adalom képmutató módon a két forradalmat okolta »rr ország -fotdarabolasa- ' ert«. addig Juhász — ezt publicisztikája fényesen bizonyítja — minduntalan hangoztatta, hogy a magvariakta területek elvesztéséért azok a felelősek, akik 1914-ben háborúba sodorták av. országot. Az is igaz. hogy- Juhász sem tett különbséget) a kisantant-imperializmus követeléseit illetően: nem isnoerle föl. hogv a volt nemzetiségek nemcsak magyarlakta területeiket annektáltak. hanem érvényesítették önálló allami létre való jogukat is. Ám Juhász nem is fenyegetőzött sem versben, sem cikkben r szomszédnépek ellen, «w>t — külonftsen később — kulturális közeledést, kelet-euvópai együttonűködésl hirdetett. Az ő hazafiúi fájdalma elsősorban onnan származott, hogv az elcsatolt területekben a magyar, történelem és irodalom emlékhelyeit siratta, nem egyet* olyat is. amelyhez az ő fájdalmas, az emlékezésben mégis megszépült ifjúkorának élményei is fűződtek. Még az* is el kell' ismerniiisk. hogy e versek megszűletéoében szerepet játszott az ellenforradalmi ideológiának tett engedmény is. A kurzus urai hazafiatlanságát vetették szemére a költőnek, s ö meg akarta mutatni, a nemzeti érzés belőle sem hiányzik azért, mert eljegyezte magát a munkásoaztállyal. Az irredenta kérdésben elfoglalt fölfogása — az előbbi eltérések ellenére is — visz.onylag a legközelebb állott * hivatalos nacionalista állásponthoz, a igy mintegy magától kínálkozott az üldözött, mellőzött, ethaligatott köHő számára, hogy eszmei érintkező pont legyen közte és a hivatalos irodalom képviselői között. Engedmény volt az. de a legkisebb megalkuvással Járó. hiszen őszinte volt a költőben s nemzeti fájdalom érzése. S ha ez a mentalitás eredményezne is a Nefelejcset, melyet mintegy a Petőfi Társaságba való beválasztása adójaként szokás tekinteni, akkor sem ítélhetjük el érte. Hiswsn vidéki üldözöttsegében a Petőfi Társaság tagsaga viszonylagos biztonságot, rehabilitációt, menlevelet nyújtott neki a helyi zakletasok ellen. E két negatívum — világnézetének és lírájának vallásos és irredenta átazineződése — egyáltalán nem lehet ok arra, hogy Juhász. Gyula forradalom utáni költészetének visszaeséséről, megtorpanásáról, hanyatlásáról beszéljünk. Ellenkezőleg. A már idézett munkásverseken kívül is számos olyan alkotás került ki a húszas évek elején Juhász Gvula tolla alól, amely művészi ereje tetőpontján láttatja a költőt, a kor ekkori legnagyobb magyar költőjét. Nem véletlen, hogy a fiatal József Attila a Tisza-parton ballagva büszkén súgta oda tanárának. Galamb Ödönnek: "Itt megy előttünk Magyarország legnagyobb költője!* Ilyenek mindenekelőtt a magyar parasztság fölszabadulás utáni vágyát elsíró költeményei, az ún. "tápai Versek*. A költő, miközben megtalálta a szegedi munkások kezét, és szervezetükben, "otthonukban® vehik együtt küzdött a remélt emberibb jövőért, fölismerte a magyar parasztság sorsának tragikumát is. A szociáldemokrácia hazai vezetői a Bethlen—Peyer-paktummál lemondhattak ugyan a számukra értéktelen, "reakciós® parasztságról és kiszolgáltathatták a feudálkapitalista rendszemek. Juhász Gyula sz.ocializ.musa azonban befogadta a magyar földművesszegénvséget is. S ez egyik eléggé nem becsülhető érdeme a szocialista költőnek, aki lírájában már József Attila elótt kifejezte a munkásság és a parasztsag sorsközösségét. a parasztságban rejlő forradalmi energiát, mai szóval: a munkás-paraszt szövetséget! Egyike ezeknek a verseknek éppen a Népszavában jelent meg 1926-ban: A tápai lányok mennek a misére, A tápai vének várnak az igére. A földek esőre, a kaszák, a nyárra. Nincstelen szegények egy nagy aratásra. (Tápai nóta) ^^sc^dc5iI<ias világot1 láttunk*.. — m&Hiijdk « {úaéétktü &amí tt külföldi uendifti HMtín liHct « nvtremftiirkeiítMnyv sarselésra // A gépkocsi nyeremenybetetkönvvek első húzását augusztusban tartják, a gépkocsira takarékoskodók azonban már a következő sorsolásra készülnek, ame|v novemberben lesz. Ezen azok a tízezer és Ötezer forintos gépkocsi nyereménybetétkönyvek vesznek részt, amelyeket április 30-lg váltottak és továbbra ls fenntartanak. Ugyancsak novemberben húzzák a július 31-lg váltott 10 000 forintos betétkönyveket. is. A határidő lejártáig már csak néhány Ilyen sokan mco sosem nek mondható gyűjteményt megígérték; ajándékot is fordultak meg a Szeoedi Tti- láttam- — Jegyezte fel dr. hoznak, s szavukat beváltotdomanyegyetem újszegedi Tatár Lajos, a Debreceni fák, A napokban 16 féle füvészkertjében. mint a Kdssuth lajot Tudomány- üvegházi különlegességet admostani napokban. A sto- egyetem gazdasági rektor- tnk át a botanikus kert vebadiéri játékokra érkező helyettese. zetőjének. Az ajándékot vendégek népes csoportjai Hasonlóan nyilatkoznak a ugyancsak magyar származálátogatják a világhírű bofa- „a^kbar) iff )Art kaUőldiék: sú Ismerőslik — mint neveznikus kertet, amely a nyári oxttrókok. németek, cseh- lék —. Mister Szabó küldte, hónapokban teljes pompa- szlovákok lengyelek amerl- Mister Szabó — mint monjdban, szépségében tündököl. kaiak is Helga Hermann dották — sokat gondol nz A mexikói tigrisfoltos or- t orvostnvhaUpaln azt. óhazára, de hazalátogatni chideak alig nyiltak el a ;rt„ „ látogatási naplóba, egyelőre nem tud. disztótöl övezett öreg fák hryffy igazán örül. hogy lát- A kertre az öt évvel ezderekán, máris bontogatják hatta a szegedi nevezetessé- elótt irt járt kanadai házasszirmaikat a legszebb virá- gfl George Fürdős magyar pár alig ismert, rá, annyit gok. a kert királynői: az in- „tármatású kanadai lakos. élődött. szépült, s akik dtat lolvszok. A tundérro- „ki ötévenként látogat haza, ,..,.. ',,mari1. zsák esaládjába tartozó, va- „inri,n alkalommal prog- lat)ak és ^ismerik, viszrászlatos szépségű lótuszok ramiába iktatja feleségével szniérö szerelmeseivé válvirága gyermekfej nagyságú, együtt a füvészkert megte- nak. nap van hátra, s — az OTP * halványpiros színével hintését, öt évvel ezelőtt Juhász Gyula enociahzmupa mér érzel la több mtnt a hazai szociáldemokrácia általában. Több volt. mint már utaltam rá. azzal Is. hogy nem tagadta meg 1019-et. emlékét híven őrizte. S több volt azzal ja, hogy a magyarság problémáira Jobban ráérzett, mint bárici más magyar költő az Időben Magyarországon, lett légyen polgári lírikus. vagy mozgalmi poéta in. « . a A polgári költőből tehát 1919 tüzében szociálisán kdltőklasszikas lett. az első és József Attila előtt, a legnagyobb. Jogunk van-e ennek az életműnek gyöngeségeiről, történelmi éa egyéni összetevők okozta korlátéiból könnyelműen ítélni, a nem az oeuvre nagyságát, értékét látni a döntőbb jelentőeégúnek? Németh László Tolsztoj kapcsán joggal követeli, hogy a szedem embereit, akik folyton a Jövő biannylalan anyagában dolgosnak, nem tévedéseik,' hanem eredményeik alapján kell megítélni. Annál Inkább, mondja, mert ezek a hibák, éppen Tolsztoj esetében, valóságos igények fölméréséből eredtek, rsak a belőlük levont orvoslásba csúszott tévedés. Juhász életművében is tapasztalunk hasonlót: Babitsot az irredenta Irányban történő elcsúszástól arisztokratizmusa, ugyanaz az apolitikus magatartása óvta meg, amely a radikalizmustól, a szocializmustól is távol tartotta. S Juhászt voltaképpen ugyanaz a közéleti ambíetó sodorta bele néha elfogult és téves Ítéletekbe, amely másfelől a munkásmozgalomba is elvezette. Ma a szocialista költő kritériuma elsősorban a marrtata—leninista elmélet vállalása, vallása és művekben való megtértesítésé, valamint a kommunista pórt alapvető irányelveinek szolgálata, az ugyancsak müvekben, testet öltő iiá-rtossng. Am lehet-e e mai követelménnyel közeledni húszas évek költőjéhez.? Nem elegendő-e egy költői életmű szocialista Jellegének megítéléséhez,, amit fölsorakoztattunk: a szocialista párttagság, a mozgalomban való gyakórlatt tevékenység, a szocialista újságírásban való részvétel, a szocializmus eszméje és politikája melletti megismételt hltvftUág, éa mindezek betetőzőjeként az életművet jelentősen gazdagító szocialista lírai alkotás? (Folyt kovj tájékoztatása szerint. — naponta több száz ilyen betétkönyvet váltanak. A novemberi sorsolást különösen nagy érdeklődéssel várják a betétkönyv-tulajdonosok. mert azon a Skoda-, a Moszkvics-, a Trabant- és a Warszawa-kocsikon kívtil BMW Limousine, Renault Dauphine. Simca Etoile. Renault Florida. Fiat Multipla és Zasztava (jugoszláv Fiat) jut a szerencsés nyerteseknek. (MTI) messrire kiemelkedik a víztükrön lebegő terebélyes zöld levelek közül. — Nem érdemes elmenni. Isten háta mögötti hely az a füvészkert... — mondták egy györl látogató szegedi rokonai. A gyóri turistacsoport azonban nem sajnálta a fáradságot s amikor megálltak a tónál, egyiinlk hangosan felkiáltott: S még erről akartak lebeszélni! "Csodálatos világot láttunk.« — mondták, s vendégek. »Felejthetetlen élmény volt 9>t Ú17\V Yl JtTtl a ritka növények sokasága* — írták a vendégkönyv lapjára. »TeljesTóth Béla .SAKK. i a a a 11 # i * m T. v * m *>* ' w *>* ' RR1 Y* i % m j m n m É „ fi % % 1 • m m. A dortmundj nemzetközi He5, Zt. Bdl Be3. 93. Vfl. versenyen B(lek mester jó Fe4+, TA. Kh3. Bf3. 85. Vet. eredményt ért el, a tizenkét Ff5-f, világos feladta, résztvevős erös mezőnyben negyedik lett. A versenyt Tajmanov nyerte meg 3 ponttal, második-harmadik lett Szmiszlov éa Udovcsles 7—7, -negyedik Btlek •'/»' ponttal. Utánuk következtek: Larsen á. Teachner, Pietach ée Trifunovics S'/Í ponttal* * Hollandia bajnokságát az indonéz Tan Hoang Liong zött nonnT'nagymart ls. .. a holland csapat elsőtablás B<|1- ^'otok: a4, b3, játékosát Az indonéz diák, 171 aki jelenleg Amszterdamban Sötét: Kaá. VaB, BM, Hb7, tanul, már a llpcael oltrn- gyalog: 64, (!)) plán ia kttűnóen szerepelt. Világos indut s a második * lépésben mattot ad! (BuehA világbajnoki mérkőzésen feladványa). A múlt T.l csalódást okozott hívei- {•« ^^^"L^t^tYá L nek. Az európai csapatbaj- z Hh7! Fh4-W nokaágon ismét a régi Tal z- HrM>Játszott. szép kombinatív(%%»%%%*»»»»%»%*****%*' stílusával nagy sikert aratott.* Az alábbi. Játszmát a fiatal} spanvol bajnok ellen játszót-* ta: } Világa*: Torán , Sötét: Tal... ' Aprőcgkg 1. e4. *5, 2. HrJ. «46. 3. g3,} ét nem IS Tömegfogyasztási cikké vált, a kávé Magyarországon Hazánkban főzik a vilási egyik legízletesebb feketéiét Esxprcsszögépeink tikcrc külföldön Az otóbb) években nagymértékben megnőtt a kávéfogyasztás Magyarországon. A háború előtt jóformán esak néhány budapesti kávéházban volt kávéfózőgép és eszpresszókávét viszonylag kevesen fogyasztottak. A háború után Jöttek divatba először ls egy jó kávéval kínálja a háziasszony vendégeit. Miért vált ennyire népszerűvé a kávé Magyarországon? A legfőbb Indítéka ennek. hogy nálunk főzik a világ egvlk legízletesebb feketéiét. Ebben pedig két. téa kis eszpresszók, a fekete nyező játszik közre. Egyik: tömegfogyasztási cikké vált, hogy különböző kávéfajták s * felnőtt lakosság tekinté- állnak rendelkezésre, s abrésze egy. vagy több bői a magyar lakosság ízlésének legjobban megfelelő zamatú és erősségű keverési arányt kísérleteztek ki a kereskedelem szakemberei. Az Ízletes kávé másik fontos "kelléke« a jó gén. •• nagy adag kávét is megiszik naponta. Gombamódra terjednek el az eszpressz.ógépek a falvakban ia. a kávét ugyanis már nemcsak a városi lakosság fogyasztja, hanem a vidékiek is igénylik. A kis- Talán elsősorban községek cukrászdáiban, vagy állomásaik büféjében is sorra szerelik fel eszpresszógépeket. Most, nyári munkák ideién a mozgóbüfék. amelvek a földeken keresik fel a mezőgazdasági dolgozókat, már feketekávét ls visznek magukkal. Nemcsak a vendé®tk«ó kávékultusznak köszönhet®, hogy az utóbbi években " szinte új gyártást ággá feia lődött az eszpresszógéprk készítése. Gépeinket a világ legjobb készülékei közölt emlegetik, és mtntegv húsz országban vásárolják. A .Szovjetunióban már négyezer magyar gyártmányú eszoresszógép működik. az helyeken, hanem az ottho- NDK-ban pedig csaknem nokban ia rengeteg kávé ezret szállított a Transfogy. Csaknem minden har- elektro. Vásárolják az osztmsdlk családnak van »gom- rákok, norvégek svédek, bája®, lombikos, vagy más arlgolok. az NSZK kereskemegoldással működő kávéfőzőié. de sokan kedvelik a török kávét Is. Családi, baráti összejöveteleken már szinte természetes, hogy dől és a tengerentúlon, Ausztráliában. Uruguayban és a Délafrikai Unióban ia kezdik megismerni. KIJAVÍTHATJA MÉG... történet, sütötte, hogy 6 majd tel. aláírás: az Igazhiszem, elrendezi az ügyet, gatá neve, bélyegző f5. 4. d4, e4. S. f3. Hf6. 6.J hogy általános, tipi- azazhogy ezt hagyják — rendben is van. Fgt. exf, 7. Hxf3. g6. «. 0—ku« lenne — ahogy a fenébe, ahogy volt, Nem. méf> kézzel is Fg7, 3. e4. fxe. 19. HgS, <1—mondani szokás mos- ugy volt. de ő majd oda kell Imi a főnök 11. Hg*e4. Hxe4. 18. BrW ' tansao egy-egy »szto- szerez állást kedves Vxfí. 13. H*e4, Heé. 14. FeS., rj« jellemzéseként —, Barátnőjének. Ft5. 15. Vd2. Be*. 1«. Hg5,j de talán érdemet ke- Titkárnő kifeszítetBxe3, 17. FH5+, KM. I*.} péake figyelmet, Hí- te a derekát, és — Hf7-h VxD 11. 19. Fxf7,j MPrl „émefv fiata- jólesett — hencegni Bd31, Ve*. Fd4-f, 81. Rfí.} iokra mégiscsak jel- kezdett: * lemző a... — Tudod, én jóban Csakugyan, mi ií vagyok az igazgatójellemző? val. Na ne értsd félUgyan. a.z emberek re. szóval csak úgy,. > — t legfőképp fejlő- Különben jótal idöJ dó. egyhamar mást, sebb nálam ... Megi és mást akaró fiatal- látod, majd elintézem nem én, hogy legyen ál- mikor mehetek dotÉtelt, ftaít megronthat a légy Minden eszközzel Irtani kell. Könnyen kezelhető légyfogó hatasosán pusztítja J korúakban — « matematikai vagy ' természettudományi képlitekkel megjelöt; hetö valamik. De térjünk a törtéI kéfr*. Volt — mondjuk — egy nagyobb üzem. Ha gyár volt, kellett lenni igazgató, nak, és titkárnőnek is. Volt tebét titkárnő, aki fiotalocska volt nagyon, alig 17 éves. S volt neki egy barátnüjr — gondolom, hasonló korú —. á/cíf valami oknál fogva kiebrudaltak a mtinkáhelyéről. Titkárnő és Barátnő összedugta e fejét. Barátnő panaszkodott, Titkárnő pedig egyszerciak kinevét. Igy ni, kész. El küldte a levelet. Hogy mit gondolt, s hogyan képzelte elintézni az ügyet, azt én el sem tudom képzelni. Az Igazgatónak eddig egy szót sem szólt a barátnőjéről. Egy idő után Barátnő türelmetlenkedni kezdett. — Mi lest már, fásod. — Hogyan ? Titkárnő büszkén kivágta: — Felveszünk téged a vállalathoz. Barátnő köszönte, hálálkodott előre, de amaz fölenyestn leintette: — Ugyan, semmi az nekem. Így ennyiben maradtak. Otthon, a Tftkarnö leült az ifi géphez, s megírt egy levelet: X. Y-nak, helyben... Értesítjük, hogy leányát fS0 forintos besorolással felvettük a vállalathoz. Hamarosan közölni fogjuk, hogy mikor kezdheti meg • munkát. TUrteíetpozni? — kérdezget te Titkárnőt, s ő csitítgatta: várjon, majd ertesitik. Persze nem értesítette senki. S Titkárnő is spekulálni kezdett: *Hogyan is állunk? Igaz ugyáv. hogy rendes n főnök, dr mégiscsak hamisítottam a nevét.,, S mi lesz. ha?...« Nem mert szólni — Hogyhogy, miért, micsoda...? — A főnök nem értette a dolgot, • — Hát azért, mert Írták, hogy felveszik, de azóta nem jelentkeznek. s nagyon kellene már az a kis pénz,.. — Miféle pénz? — s az Igazgató kérdéseire lassan tisztázódott a helyzet. Rizotiyságul Barátnő édesanyja felmutatta a levelet Is. Ezzel vége a történetnek. Amiért megírtam. amit el akartam mondani, ahhoz ennyi elég. Egy kislány meggondolatlansága. butasága volt. Csupán annyi tartozik még hozzá, hogy a kis beképzelt lányka ellen fegyelmi eljárás indult. Végül meghozták a döntést: munkakönyvébe nem azt írták, hogy »fegyelmi úton -céanél* ** igazgatónak. Jobb- ^oe»t[va" mert nak látta, ha vissza- ^mlitttt. kéri a levelet, Igenám, de azok nem adták. Ehelyett Barátnő édesanyja beállf ostoba cselekedete miatt sehova n ®m vennék fel. esetleg téglát hordani az tott a réghez. "Váll- étkezéshez Jon szint — mondta Hadd gondolkodjon az igazgatónak —, el viselkedése oktamikor veszik fel va- la»iágán. . ' Es kijavíthatja Jóságosan is at in kislányomat Virányi Pal