Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

Ktli 1**1. július 35. 4 PÉTER LÁSZLÓ Juliász Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN iniHiiiiiiiiiiiiNiiiHiiiitiiiiiiiiiiiifiiiHniiiiiiiiHniHiiiiiHittHiiHiiNiiiinimi A rum Hirek 1919. augusztus .10-1 beszámolója szerint óul «k indítványt ugyan 192:27 arányban leszavazták. de maga a tény. a még hozzá ét az aránv jól mutatja, hogy a tógáit* szo«iáld»mokrata párton belül tovább lt működtek áa hatattak a baloldali erők. a kommunlaták. Az llltgállt KMP ekkori tevékenységét helytöri én#tl kutatók már elég szépén föltárták, azonban "a .Rzoctáldemokrata Párt ktretéibén fslvó munkáról — közte * kommunistának ismert munkásmozgalmi harcosok műItonéaéről — igen keveset tudunk. Ezért nem tudunk következtetni arra »em. hogy a párton belül levékenvkedő kommunistáknak volt-e baráti kapcsolata Juhász Gyulával, a így föltétóto*h#lünk-e bármi caekélv eazmel hálást kommunisták részéről s költóra. Az ugvgn nem kétsége* hogy Juhász Gyula nem volt és nem léit kemmunistg. 1919-ben. mint már utaltam rá. szocialistaként állt * vértelen eszközökké) győzelmes proletárdiktatúra mellé és mindvégig így maradt emlékéhez Is hű Az ellenforadalom időszaka nem volt alkalmas arra. hogy a költő elfogulatlan forrásokból Ismerje meg a kommunista mozgatóm igazi arculatát: a fehérterror propagandája akaratlanul Is halott s a szociáldemokrata opportunizmusa, ameltóel elhatárolt* magát 19-101 és a kommunistáktól, ugyancsak befolyással volt a költőre, és az erőazaknélküllségröl vallott korábbi nézetéinek igazolásai sugallta. így érthető, hogy néhánv nytlukozatában elítélően szól a kommunistákról. 1934-ben egyik kurzusellene, vezércikkében ó ls -tóhér bel sev izmus ről- beezél. úgy amint már tal* július 11-én a Szegedi Napló polgári radikális puhliclsetála, vags* 1919 .íríT i8"^ A M},r,k* sioeláldemokrata vezércikkírója 1é?9-h#n Bécsben, egyetlen külföld! útján, amikor a fasizmus börtönéből kipillanthatott a nagyvilágba, alkalma volt a munkásmozgalom gombamód megszaporodott frakcióinak számos csoportját látni, ne ez. a futó ismeretség sem volt elegendő . helyes tátékoióőásra. árnál kevésbé ÍSRJIw . radikálisokból és izeclaldemokratákbol állott, Bécsi jerkéiben ezért veszi egv kalap alá * kommunista tüntetőket * horogkeresztes talvorulókkel S ugyánort s mentalitást tükrözi Vörös és fekete című vezéreik ke a Dtlmagyarország 1929. július 2-1 számáben is. •ám ugyanekkor ant írja Bécsből Nítónvf Irmának, beszámolva a szegedi szalámlgváros. Fiak Jenő telefen-meghívásázól: »n* ée megver telefonna sem tudom megértetni megem tőkésekkel, hét még osztrákon!Nem volt kommunista — akkor tehát, szociáldemokrata volt? Ez is vulearizáláss volna a tényeknek. A forma nem téveszthet meg bennünket: a képkeret nem határozza meg a benne levő festményt. Kétségtelen, hegy Juhász szocialista szemléletében sok olyan vonás van. amely a szociáldemokrácia általános jellegzetessége, tlven a kommunistákról alkotott fölfogna, llven a szocialista jövőnek körvonalozatlan, bizonytalan perspektívája, a célhoz vezető út mindenáron való békés jellegének gátló, korlátozó elmélete. Juhász Gyula sajátos szocialista meggyőződésének volt egy olyan eleme, amelv ugyan nem egyedül neá volt jellemző, hanem a szociáldemokrácián bélüll áramlatot is kifejezett. mégis az ö gondolkodásában és életművében hagvott leginkább nyomott: ez. a szocializmusnak mintegy új hitként, új "társadalmi* tömegvallásként való fölfogás*. Ez a nézet eleinte Juhász Gyula világnézeti fejlődésében pozitíven hatóit: közelebb vitte ót a munkásmozgalomhoz. Megértéséhez, bármi röviden Is. vissz* keh kanyarodnunk a költő vallásosságának fejlödésrajzaért. A családból hozott vallásosság konzervatív volt. gyermekfővél elolvasott Renan esi megingatta ugyan, de .sokkal progresszívebb hitet nem tudott helyébe adni. A költő eavetemi éveiben kap sok világnézeti hatást: köztük a legnagyobb élményt 5eö»n»ft Jenő Henrik, ez a különös úignosrtlkua és anarchista filozófus adja. a modern művészet és gondelkedai három nagy alakjanak. íbeennek. Tolsztojnak és Vtettseáének tanításait sajátos eklekttciamusssl elegyítő, szociális tartalommal is megtöltő ideológia iával. Juhász 1995-ben a szabarlgondolkodók lapjába ír, l9Ó«-ba.n. 1997ben ée 1999-ban nyaranta antlklérikális cikkekkel szerepel a Stéged ée Vidékében, az életellenes, sötét, babonat és lemondást akaró középkori -vajákosoág- ellen cikkezik, de életé kudarcéi érezve, a sors csapásai alatt és a melankólia* depresziók után újra és újra visszatér a vallás vigaszához. Ez a kettősség kínzó tudattá vált benne. -Égért tóiki életem * pogány életöröm és a krisztusi lemondás válságokkal teljes tusája vnltó — vallotta iKtm tavaszán Váradon. Költészetében a bibliai tárgyak saláta* emberiesítését. "humanizációját" figyelhetjük meg ez Időben: Krisztus nem isten, esak egyike a kiváló, nagy emberi egyéniségeknek. a kereszténység történelmi mozgatóm, melv elgősnrban kultúrájával hat. 1910 körül egy ellenkező iránvú, megtérés-szerű folyamát megy végbe Juhász Ovulá tóikébén; most szövi at költészetét a katolikus liturgia, különösen szerelmi lírálát a Mária-kultusz,, ekkor születnek azok a misatlkus-vallásoa versek, amelyekért Eőrsf Júlia megszereti a költőt, s melyeket olv rajongással veaz föl s rábízott Két6 szüret című Juhász-kötetbe Vallásra látásának fejlődésében is a forradalmak hoznak újai. Részben fölébrész.lik benne az ifjú antiklerikális publicistát! a költő hévvel támadja a papi palást mögött szervezkedő ellenforradalmat. -Én nemcsak keresztény vagyok. dé szabádgondolkodó is- —- írja l9lí. március á-éb. S amikor 1919 őszén Prohászkához apellál a fehérterror diihe ellen, akkor la elárulja, katolicizmusa mily távol Vftn a dogmatikus hittől: szerinte nem az a csoda, hogv Krisztus Istenből emberré, hanem hogy emberből Istenné lett! I9l9 nyarán, a Nagy Októbéri Szocialista Forradalom igézetében írja tó előezör a később oly gyakran és kedvvel használt kifejezés*: »tlj hit- születik. Ez a fogalom szókincsében nem pontosan. szaba<o««n meehatározhstó tartalmú. s időnként változik Is. Ekkor més áltólábaó a forradalmi átalakulás vágyát jelölte. 1919. január 19-1 előadásában már a bolsevizmus! jelöli véle. de ebben még valami sajátosan orosz. Dosgto.levaíkil ég Tolsztoj szellemében massianisztlkus teóriát lát. 1919. március 9-én UJ hit cimú cikkében la a bolsévlsmuat érti e fogalmon: -Ex Ortente lux ... a világtörténelem egy új relezete kezdődik, d* az iniciálé nem latin betű. se gót. hanem cirill!- A forradalmak bukass után újból elszakadt ez a terminus s tóninlgmustól. de megmaradt egy demokratikus és szocialista világ jövendőjébe vetett bizakodás Jelölőjének, érámra cikkében, versében leírja a kMtó. a nemegyszer bizonyságot tesz arról, hogv a szoetalizmuat érti rajta. Mér ifiézétt Uj Tamás apostolok cimú clkkehan, A Munka. 1921. március 27-1 számában fejti ki legvilágosabban: »A ml új társadalmi hitünk és reménységünk, a szocializmus . .. lényegében két szilárd alapon nvuaoz.ik; Az egyik a tudomány volta, a másik a hitvalláa jeltóae (Folyt. köv.) békesség György utca 11. tzam alatt? Egy lakógyűlés — mag a szóikéról ós gerendáról szól* példázat Lesz-e a Dózsa Lakógyűlésre invitáltak meg a napokban a Dozwa György utca 11. szám alá. Azért hívták egybe ezt a lakógyűlést, hogy a házfel| ügyelöt a haz lakóinak kol| lektívája elótt kérdezzék meg: miért nem végzi el | rendesen a munkáját, miért ' nem tesz eleget a házirend által azámár* megszabott kötelességeknek. — Jöjjön el — mondták — hallgassa meg ezt a gyűlést. a ha jónak látja, írja meg. amit hallett. Elmentem, de most elsősorban nem is arról akarok • írni. amit ott hallottam. Mit léhet írni egy sokszor mármár hajbakapással fenyegető heves vitáról, amalyben egyik félnek tincg egészen igaza, s mind a két fél konokul és elkeseredetten védelmezi a ! maga igaznak vélt állásponti Ját. Arról szeretnék írni, hogv bomolhatott Igy föl ennek a ; háznak » lakó-kollektívája, hogy hullhatott szét egymással vitatkozó és civakodó kis klikkekre, csoportokra. Mert ez történt az utóbbi három év alatt ebben a házban. Pedig — ahogy a lakók maguk ls elmondták — azelőtt nem vélt soha semmi bajuk egymással. Most vita vitát, veszekedés veszekedést, pör pórt követ, a ha egy-egy pillanatra nyugalom is van a házban, nem lehet tudni hol robban ki. hol bukkan felszínre egy újabb ellentét. Négy tértént ez? A lakók a gyűlésen egyik társukat, egy magányra nőt, bizonyos B. Etelt okolták mindenért. Még azért is. hogy a házfelügyelő E. Istvánná nem végzi rendesen a házfelügyelői teendőket. Fejére olvasták szenvedélye® haraggal összes emberi hibáit: hogy izgága, hogy civakodó természet, hogy mindenki dolgába beleüti az orrát. s hogy nagyon gtabadszá.iú is ráadásul. Valóban ez a nő ott * lakok egész közöaeége elótt sem húzta meg magát egy kieett sem. nem tagadta meg egy perere sem igazi önm»gát. Mindenkit letorkoll, mindenkit hazugnak nevezett. káromkodott és hangoskodott. sót egy ízben h* meg nem fogják, neki is ment volna al egyik öt bíráló lakónak. Mégta. gondoljuk esak meg jobban! 27 család lakik a házban. Lehetséges, hogy ez az egyetlen ember Igy megbonthatta volna Itt • lakókollektívát. ha valóban egy összetartó ló közösséget alkot ez a 27 esalád? A lakógyűlésen felszólalók: K. Kálmán. K. Ferenc, A. Imre és mások féltárták részletesen mind a házfelügyelő, mind pedig R Etel hibáit. De sz nem került szóba, hogy vajon a lakóknak. a többieknek vannak-e htbálk, s hegy e hibáknak része van-e a há* mostani háborús zűrzavarának kialakulásában. hogy este nem gyújt idejében villanyt a lépcsőházban, hogy nem takarítja a függőfolyosókat, a lépcsőházat, hogy nem hordja le a szemetet. Elítélték és joggal. De kl ítélte el s felszólalók közül önmagét, azért, hogy dacára a házirend tiltásának a függőfolyosóról kifelé az udvar felé rázza le a szőnyegeit? Senkisem. — Távolítsák el a házból B. Etelt — követelte felszólalásabsn K. Kálmán — 9 cseréljék ki a házfelügyelőt. Akkor rend lesz újra a házban. S ugyanezt hangoztatta lényegében A. Imre ls. Ez kétségkívül gyökeres megoldása lenne a problémának. Dehát szükséges-e és helyes volna-e egy ilyen radikális lépés? Nem volna-e helyesebb, előbb megpróbálni. hátha E. Igtvánné is belátja. hegy tényleg nem végzett eddig jó munkát, s változtat a magatartásán. S nem volna-e helvesehb. emberibb B. Ételnek ls Időt adni arra, hogy jobb belátóira térjen ? A lakógyűlés végetért. A lakók szétoszoltak lényegében dolgukvégeretlenül. miután jól kibeszélték magukat. A beszéd azonban semmit sem old meg. Itt cselekvésre van szükség, nem heveskedő, megfontolatlan cselekvésre, hanem embersége*. jót akaró ée jóakaratú tettekre. A feladat P. Istvánnéra. a lakóbizottsag elnökére vár mindenek előtt, akii eddig bizony nem mindig állt a helyzet magaslatán. Hogv mit kellene tenni? Van az Öthatom utcán egy hatalmas bérpalota: az öthalom utca 5/b. 116 család lakik a házban és mégsincs soha semmiféle nézeteltérés, semmiféle civakodás közöttük. Mert mind a 116 lakó mindenek előtt a kit egész közösségének érdekelt tartja szem előtt: s ez az érdek az. hogy békesség és egyetértés legyen ebben a házban, ebben s lakóközösségben Látogasson el a Dózsa. György utea 11. számú ház lskoblzottsaga az öthalom utcaiakhoz, s kérdezze meg tőlük: ők ho®' csinálták. A jobbhoz elmenni a rosszabbnak, az őröshöz a gyengébbnek tapasztalatért nem szégyen. S az Öthalom utcában bizonyár* szívesem látnák á Dóm* György utcaiakat. P. L. Több áj magyar film készül A Hunnia Filmstúdióban befejezték a Napfény a jél gen eimű zenés-táncos burleszket. Mészáros Gyula rendező és forgatócsoportjának tagjai az utolsó simításoknál tartanak az ígéret földje eimű újdonságon. Ezzel egyidejűleg befejezódtek « felszabadulás utáni évek hangulatát felidéző Vince eimű Újdonság külső felvételei. Megörökítették mér a Két félidő a pokolban jeleneteinek nagyobb részét is. Ugyanígy „ Nem ér a nevem című vígjáték alkotói is jól haladnak. Hasonló ütemben halad a Festi háztetők cimú új magyar film forgatása. Hozzákezdtek főbb alkotás forgatásának előkészítéséhez, ezek mindegyike a felszabadulás után. jórészt napjainkban játszódik. Üt ban magunk felé, egy fiatal újságíróról szól, San Frigyes egy vigjáték forgatására készül, az újdonság címe: Felmegyek a minisztériumba. A mép.flltneíttáire ra»ő forgatókönyvek közé tartózik Csizmarek Mátyás: Egy autóbusz nem áll meg etmtl története 1*. A Megszállottak hőse egy f iá tal mérnök, aki a Szovjetunióban szerezte diplomáját. (MTI) »Emöer nincsen hiba nélkül* — mondták el a* Ismert és nigyon általános frázist. h» erre terelődött véletlenül a beszéd, s hozzá tették — talán önigazolásul — még azt is: -tévedni emberi dológ.. Viszont E. Istvánné házI felügveló és B. Etel lakó hibáival kapcsolatban, megfirt'éltem, egv étlen egyszer sem hangzott el a hozzászólásokban ez a békülékeny, összhangot és összefogási Idéző megbocsátó frázi*. Egyértelműen elitélte * hatíelügyelot mindenki azért , Thomas Mm* elbeszélései A Magyar Helikon Ismét megörvendeztette a>. olvasókat. A Helikon Klasszikusok sorozatban jelentette meg gyönyörű selyemkötésben — t<ibb mint 1100 oldalon — Thomas Mann novelláit. 'K nagy író lép elénk ebben a gyűjteményes kiadásban, mint az elbeszélés mestere. Első korai zsengéitől az érett művész virtuóz:tálával es mélységével megírt öregkori . művekig, felcsendül Itt •* 1 l\lann-i életműnek valamennyi motívuma. Thomas Mann. a na® polgári humanista csak s polgárságot túli haladva tudja felismerni a humánum győzelmének lehetőségét. De hogy felismerte, ez bizonyltja zsenijét s ez leszi kora (rásművészetének egyik óriásává. Az epikus próza rövid műfaját képviselő Mann-i gyűjtemé! nven jeles fordftógárd* vezeti végig a magyar olvasói. : Mészáros Vilma kulturált \ utószava s a gondosan összeállított jegyzetanvag segíti ' megérteni e remekmű sok rejtett vonatkozását. Magyar népdalok é* népies dalok Régóta hiányolt kiadványok kerültek végre a könyvesboltokba: a magyar népdaltípusok két kötetben, valamint a népies dalok égikötetben. A Népzenei Könyvtár mosd induló sorozata — amelv az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot — * magyar és a külföldi népzenetudomány eredményeit, hivatott * nagyközönség számára hozzáférhetővé tenni A három kötet. megjelenésével olyan munkához jutnak hozzá iskoláink é* művelődési házaink. az énekkarok, énektanárok. diákok. * magyar dal kedvelői, amit már igen nagyon vártak. A mű lényege talán ígv foglalható össze: népszerű daloskönyv tudományos színvonalon. ceij*. hogy minél többen elsajátíthassák a magyar népzene legszebb és legjellemzőbb dalait, meglinierjék * népi. illetve népies daltermés javát és lássák. ml a különbség a két dallamvilág között. Az első kot kötetben található 351 népdal mintegv 90 ezer *dí dig összegyűjtött dalunk legjava. é* összefoglaló képet ad az énekelt magyar népzenéről. "Dalcsokrok- c. fejezete hasznos útbaigazítást nyújt énekkaraink műsorának öszszeállításahoz. A harmadik kötet a legszebb kétszar., máig élő népies dalt tartalmazza. a jórészt ismeretlen, leginkább városi szerzőktől származó daloknak válogatását. Az egyes kötetekét. * hehatöbh érdeklődest is kielégítő jegyzetanvag: függelékek, mutatók egészítik kl. Mlágyi János: A magyar miuskashönrvtárak a két világháború kéeétt A most megjelent könyv első kötetét képezi annak a könyvtörténeti sorozatnak, amelyek a Kiadói Főigazgatóság én az Akadémiai Kiadó indft meg. s amelynek célja a magyar könyv, könyvkiadáa. nyomdászát, könyvkereskedelem és könyvtárak történetének feldolgozása. Szilágyi ebben a kötetben részletesen Ismerteti a munkáskönyvtárak tevékenységet a két világháború közötti időben. Képet nyújt a Kommunista Párt altalános könyvtárpolitikáláról é* a munkáskönyvtárakhoz való viszonyáról. Ugyanebben a vonatkozásban vizsgálja a szerző a Szociáldemokrata Párt tevékenységet le. Gyulai Pál: Bírálatok, rtkkek, tanulmányok Kiváló magvar kritikus volt a XIX. században Oyt lai Pál. Több mint hatvan esztendős irodalmi munkáság* során sok száz. tanulmányt. bírálatot és cikkét írt. amelvek mind forrásul szolgálnak * magyar Irodalomtörténetíráshor. Hatalmas életművéből Gyulai Pál keveeet tett közzé gyűjteménye* kötetekben, a »kegyelelete* utókort-- pedig részben az anyagi áldozatok, részben pedig » nemtörődömség tartották vissza az életmű öszsuegyüjtéaétöl. A Magyar Tudományét Akadémiának ez a kiadványa pótol minden eddigi mulasztást, s zárókövet igyekszik tenni Gyulai Pál dolgozatainak gyűjteményére. A kötetben közölt anyag Blsztray Gyula és Komlós' Aladár több évtizedes. lelkiismerete* munkájának eredménye: 294 eddig kiadatlan cikket. tanulmányt. polémiát stb. tartalmaz. Ebben a kötetben egészében áll előttünk a kritikus, az irodalomtörténész és a publiciata mindig oly sokat vitatott tevékenysége. Rádióműsor kossuth-radio 4.N Rshóezi Jnfluto. 4,39 Híreit. 4.38—í.3s Vi**m«*. frissen. Késben: 3.88 ftalurédte 3 ór« 38 Hírek. 1.34 Pillanatfelvétel. 8.34 tdniels.és. t.8« Hírek. 1 ófs H tű könyvek, t.se Müssrnaptkr. 1.1* loe.teises. I.M Mnsorumertei-s. i.m Technikai sr.0n»>. 8.18 Opereuréasleiek. M-i a Psl utrai Suk. Folytatás 8.S8 rrns-maed. 8.48 Fvlvoainflulok. 18 rtrt Hírek, te.ig Csaikovírkű; a-dúr songdrahangvaraany. 11.M Tanuljunk khnnyen, gyorsan magyarul: 11,23 Magyar tájak dalaiból, lt.On neil Wanasr.rt, H.is strandotoknak, 13.00 Bemutattuk .fan Peeroe operaánekeat. n.2« vándorúton „ rtnorterftrs. 18.39 Tanrmnn. 14, is Z.eneszerrhl árokénak: Mozart. 19.8S Hírek. knmemenyek 13.88 tasjara*jeieates. 1S,18 rgr falu egv n«ta. 18.38 ZlSsinval — mustikável. Körben: 17.8I>—11.18 Hírek. I7.4j A Budai Sáníior-fialötában történt. 18.84 zenekari hangversenv. n.Oi Gvárt sílréna. 19.25 Könnvű zene. 18,58 J6 4|«rakiit, syoreV.sk I 28 88 Étű krrtnika. ne.o.o Füred! Anna-bál. rtadid-oneroti. 3f.i» Hírek. JP.1S M«l u-rw-i ss.35 Tanez-no. — 'Körben: K.85—JS.88 Hangkegek 9 vivívUá göáí nekta grel. T*nn0boi. 23.13 zenekart muzsika. 24.83 Hírek. 8,18 Nepi zene. 8,38 Himnuáz. PFTOrt-RADlO 3.38 Reggeli rene. I 38 Müeornaptar. a.38 Torna. Í.88 1.18 Hírek. 14.88 tflöjarás- es virsll?-=jeientes. ia,n Onarattrészletek. 13,18 Hl taigvar szerszámgépek. 18.38 Choptn-rnngeramuvek. 16.88 Hírek. 14.88 F.gy nao « múhei- ben. zmearrtes. is.ií nesreigetés a a énéről, tl.ia Idöazera ntmretközi kerdésak. tt.ll Tánczene. 1188 Hírek. 18.38 Mezei csokor. lg.-aS A t utolsó hazug. Vidám hvtrtriák. 18 80 Hírek. 18.88 Fúvósban everseny. 18.48 Falurádió. 28.88 Nvilvánns Bartók-ev » stúdióban. Körben; 7s.»t nyermekné'-eles, 21.38—21.18 Hírek. 21 ors 44 ..vitorla fehérlik masab'-bsgn . . ."' 87.88 Mat-'tr nóták. 38.24 Rózaslovse. Besrletek. 28,88 Hfrek, 33,18 MŰSóritáraJ. T«'éVi«lomú»or ll,8« A Gagarln-kluP Ulose. 18 óra 30 Hangverseny a kiállításon, 11,13 TV-híradó. 18.30 Az ntthon története. V. 18,83 Bűntény gazdáink Magyar film. (18 Aves aluliaknak nem alapijuk') 21,38 Telespbrt. 21,58 Hírek.